Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
Az üzem és a pszichológus . A MUNKAHELYI közérzet tájait megismerni, ismerni sok szempontból hasznos és a termelés oldaláról nézve mindenképpen előnyös. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a dolgozók hangulatát, pon tosabban az „üzemi együttélést” zavaró, vagy javító motívumokat a maga mélységében, teljességében a vezetők alig, vagy egyáltalán nem ismerik. De nem is ismerhetik. Hiszen egy több száz főt foglalkoztató munkahelyen már csak tudományos igényű, módszeres pszichológiai vizsgálatok képesek megválaszolni azokra a kérdésekre, amelyek látszólag megfejt- hetetlenek és talányosak. A vezetés, a szakvezetés más okok miatt sem ismerheti „a lélek tájait”. Egyrészről elfoglaltságuk iránya egészen más, s nincs meg ehhez a kellő hozzáértésük sem. Az üzemi pszichológiához éppen úgy értő ember szükséges, mint a közgazdaság-tudományok műveléséhez. Olyan ember tehát, akinek pont úgy szakmája a pszichológia, a szociológia, mint a növényvédő szakmérnöknek a növényvédelem. Az üzemi pszichológia, némiképpen leegyszerűsítve feladatát a munkahely „lelki felületeit” vizsgálja, s a mi körülményeink között jó értelemben vett „emberelemzést” végezve olykor értékesebb hasznosabb anyagot tehet a vezetés asztalára, mint a közgazdász. Ez természetesen távolról sem jelenti az egyik szakma szembeállítását a másikkal, csupán arról van szó, hogy például a túlzott munkaerőmozgás okait, visszatartásának lehetséges módozatait a pszichológiai vizsgálatok tudják feltárni legjobban. Ezen túlmenően számos olyan kérdésre kap kielégítő, de nem mindig megnyugtató választ a vezetés, amely a termelés elemzésében nem. vagy csak felszínesen jelentkezik. Ahol már hosszabb idő óta dolgozik az üzemben pszichológus, ott a példák sokasága bizonyítja, hogy kevesebb a homály, érthetőbb, világosabb, hogy miért növekszik egyenletesen a teljesítmény az egyik műhelyben és miárt stagnál a teljesítmény, hasonló műszaki, anyagi feltételek között, a másik műhelyben. A LÉLEKTAN tudományának alkalmazásával a termelés minden területe megközelíthető. áttekinthető. A pszichológián belül külön tudományág a munkapszichológia. Nagyon érdekes lenne például felmérni itt nálunk, Tolna megyében is, hogy milyen hatást vált ki az egyes emberből a rendetlen, a túlzsúfolt munkahely, s milyen módon ad pozitív lendületet a dolgozónak a rendes, az „áttekinthető körlet”. Általában tudjuk, de pontosan egy adott munkahely termelékenységére vonatkoztatva rendszerint nem tudjuk. Vagy nézzük a mezőgazdaságban az alkatrész felhasználását. Az Népújság 3 1911. július 15. adminisztráció pontosan kimutatta, hogy a géppark a mezőgazdasági üzemben hány százezer forintot használt fel alkatrészre. De mi van emögütt? Felszínen mozogva emögölt az van, hogy az egyik erőgépkezelő többet, a másik kevesebbet használ fel alkatrészből. Kész az ítélkezés: az egyik jobban vigyáz, jobb szakember, a másik hanyag és felületes ember. Ez így általában igaz is, de részleteiben sokkal bonyolultabb a dolog és sokkal többet mond, mint hinnőnk. Főleg akkor mond nagyon sokat, ha esettanulmányt végzünk és mondjuk 10 ilyen, meg 10 olyan traktorost vizsgálunk a „hozzáállás” aspektusából. A termelés minden területén kimutatható, bizonyítható a lelki, a hangulati, az érzelmi motívumok szerepe. Gyakran olyképpen, hogy a pszichológus indirekt, „cseles kérdéseket” tesz fel és azokból visszakövetkeztet. Pontos és megbízható választ kaphatunk olyan kérdések sokaságára is, hogy miért lelkes, s összeforrott az egyik brigád, miért dolgozik csüggedten, erőtlenül, kedvetlenül a másik brigád. Az általános megállapításokat itt is ismerjük és értékítéletként naponta számtalanszor használjuk. „Jó az együttműködés”, „Állandó a széthúzás, a civódás”, „Nem bírják egymást”, „Bírják egymást”, „Egymásért tűzbe mennének”, „Megfojtanák egymást egy kanál vízben”. De, hogy mi van e megállapítások mögött, azt megint csák sejtjük, s olykor rosszul sejtjük. Legtöbbször nem az van, amit a felszín mutat, hanem egészen más. Nem az tehát, hogy merő vé- letlenségbői bárányszelíd, légynek sem ártó, egymást becsülő emberek kerültek össze, s nem azért van széthúzás, mert ott mondjuk a brigádon belül az emberek természetüknél fogva összeférhetetlenek. Bárki megfigyelheti: egyazon ember rossz tulajdonságai külső hatásokra rosszabbodhatnak, jó tulajdonságai jobbul- hatnak. Léteznek tehát olyan munkahelyi hatások, amelyek megsokszorozhatják az egyes emberben lévő jót, más, körülmények között megsokszorozhatják benne a rosszat. A KONZERVATÍV felfogás a pszichológiát, mint tudományt elveti, sőt esetenként az emberrel való bűnös manipulálásnak tekinti. Nos, manipulálás is, de semmi esetre sem tekinthetjük bűnös manipulálásnak. Miért lenne emberellenes a lélektan tudományával, felhasználásával azt kutatni, felderíteni, hogy miért olyan a dolgozók „hozzáállása” egymáshoz, a munkahelyhez, az üzemhez, a vezetéshez mint amilyen. Ezt tudni fontos üzemi, egyéni, sőt népgazdasági, politikai érdek. Ha nem ítéljük el, sőt előtérbe helyezzük a szervezettséget, a tervszerűséget, akkor nyilvánvaló, hogy nem hagyhatjuk a gyárkapukon kívülre kerülni azt a tudományt sem, amely a szervezettséget, a termelékenységet, a terv- szerűséget nem pótolja ugyan, de teljesebbé, tökéletesebbé teszik, — Nemrég a Tolna megyei Népújságban figyelemfelkeltés céljából közöltük A. Jefcsimik írását. A szerző az SZKP KB mellett működő társadalomtudo- / mányi akadémia aspiránsa egy felmérés tapasztalatai alapján ismerteti, milyen követelményeket támasztanak a termelőbrigádok kollektívájuk irányítóival és irányításával szemben. A publikáció roppant érdekes. Nyilvánvaló, hogy a vezetésnek származik legtöbb haszna abból, ha tudományos alapossággal végzett felmérés birtokában ismeri azokat a követelményeket, amelyeket a brigádok, a műhelyek támasztanak az irá- nyítómunkéval szemben. S ha ez érvényes egy Donyec-me- dence bányájára vonatkoztatva, nyilvánvaló, hogy érvényes minden munkahelyre, minden termelőüzemre. AZ ÜZEMI pszichológia, pontosabban az üzemi pszichológus immár nálunk, Magyar- országon is bevonult a nagyobb üzemekbe és elfoglalta méltó, a termelést szolgáló helyét, a közgazdász, a tervszakember, összességében a termelést szolgáló, az irányítást sagítő szakembergárda sorában. Tolna megye nagyobb üzemeiben sem ismeretlen az ilyen vagy az olyan felmérés a dolgozók hangulatáról, közérzetéről, véleményéről, érdeklődési irányáról, stb. stb. Ezek a kezdeti lépések, s legfőbb gyengéjük az, hogy többnyire ösztönösek, tudománytalanok. Feltételezhető azonban, hogy hamarosan lesz már Tolna megyében is olyan üzem, ahol fő állásban foglalkoztatnak pszichológust, esetleg 2—3 üzem foglalkoztat egy pszichológust. Állítólag félállásban már működik egy, de hogy hol, azt eddig még nem sikerült kideríteni. — SzP — Ülést tartott a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárdon a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjét három előterjesztés, illetve tájékoztató alkotta. A KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottságának ajánlását — ami a középiskolai és szakmunkástanuló KIAZ-szer- vezetek 1871/72. tanévre szóló programjához Kínál segítséget — Dobos Gyula, a KISZ Tolna megyei bizottságának munkatársa terjesztette elő. Hohmann József, a KISZ megyei bizottságának titkára a nyári vezetőképzés és építőtáborozás eddigi tapasztalatairól tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. A testület a tegnap délelőtti ülésen tárgyalta meg a KTSZ megyei vb 1971. II. félévére szóló politikai, kulturális és sport-programját. A „Joliot Curie” és az „Avas” táncegyüttes műsora Szekszárdon Két híres táncegyüttes mutatkozott be kedden este Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ színháztermében. Mindkét csoport a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának meghívására érkezett' megyeszékhelyünkre Szegedről, ahol a második nemzetközi néptáncfesztiválon vettek részt. Hét óra előtt néhány perccel már megteltek a széksorok, ami azt jelezte, hogy a közönség sokat vár a műsortól. Mindjárt az elején el kell mondani, hogy csalódás senkit nem érhetett. Elsőként a Német Demokratikus Köztársaság riesai „Joliot Curie” együttese szórakoztatta a nézőket körülbelül másfél órán át. Az együttes 1949-ben alakult, a Riesai Hengermű és Csőgyár munkásaiból. 1969-ig 1739-szer adtak műsort, melynek több mint egymillió nézője volt, s az azóta is tartó sikersorozatot eggyel növelte a kedd esti előadás is. Türingiai fonó című tánccal kezdték a műsort, majd egy énekszám után a „Kérők” című humoros táncképet mutatták be, mely egy leányvásárt elevenített meg. Sorra érkeztek az öreg, de gazdag kérők, akikhez az anya szép fiatal leányát akarta hozzáadni. A játék szereplői, de különösen az anyát megszemélyesítő táncos nagyon jól „járta” el szerepét. Nagy derültség és tapsvihar kísérte le a színről a fiatalokat, akik elkergették a gazdag kérőket. A Kis Barbara táncszvit is sikert aratott. A sok tapsból természetesen Willi Hinzertnek, az együttes művészeti vezetőjének és Kari Haffner karmesternek és zenekarának is megérdemelten jutott. A német együttes után —• az előadás második felében — a Szakszervezetek Borsod— Abaúj—Zemplén megyei Tanácsának Kiváló együttes címmel kitüntetett központi együttese következett. Az 1951-ben alakult fiatal munkásokból, diákokból, értelmiségiekből álló együttes művészeti célkitűzése az ősi, sajátos magyar folklórkincs művelése, valamint Kodály és Bartók törekvéseit követő új művek bemutatása. A közönség tetszését minden számuk megnyerte, mely egyben Galambos Tibor művészeti vezető tehetségét és jó munkáját dicséri. Műsorukat a Régi magyar katona- és huszártánccal vezették be, majd a Pletykálkodó lányok Tere- fere száma következett Szép volt a kesergők és variációs csárdások című zeneszám, amit Gombos Péter vezető prímás és zenekara adott elő. Az erőt, ellenállást jelképező Forradalmi verbunknak és cigánytáncnak is hasonlóan nagy sikere volt és méltón érdemelte meg mindkettő a vastapsot. Tehát kedden este szép élményben volt része Szekszárd közönségének, melyhez hozzájárult mindkét tánckar zenekarának jó kísérete és a szép, «zínpompás népviseleti ruhák. — hm — /HÁV-szálló épül Dombóváron Eombóvárott, a Dél-Dunántúl nagy vasúti csomópontjában 150 ágyas MÁV szolgálati szálloda épül, a vasútállomás közelében. A háromszintes épületet előregyártott elemekből szerelték össze, már tető alá került, s a belső munkáit folytatják ä Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A korszerű vasutas munkásszállást a jövő év elején adják át rendeltetésének, az elképzelések szerint. Gottvald Károly felvétele
