Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

Gyapjúfelvásárlás

Szekszárdim

18 éve nyitotta*meg kapuit a Gyapjúforgalmi Vállalat szekszárdi kirendeltsége. Az első felvásárlást egy szerdai napon kezték meg, és azóta is minden juhtartó Tolnában tudja, hogy a gyapjúfelvásárlás napja: szerda, 8-tól 12 éráig.

— Áprilisban kezdődött a szezon — tájékoztatott bennünket Kirschner Ádám, áld 11 éve jelen van minden átvételnél. A kajdacsiak hajtják ki elsőként a hodályból a juhokat, aztán már jönnek a többiek is. ,

A folyosón mintegy 60 nő és férfi állt, mellettük zsákok, bugyrok, . melyekben rejtőzik az értékes gyapjú. Ott állt Ács Sándor is Bogyiszlóiul, aki most csak 30 kiló gyapjút hozott, de ott volt Huber József és Mihály Árpád Öcsénvből, akik összezsákolták a gyapjút és kettőjüknek több mint 2 mázsája volt. A mérlegre Sümegi Józsefné gyapjúja került.

— Két anyajuhom van —■ mondta az asszony szinte szabadkozott, hogy a többiekhez képest ilyen keveset hozott — két bárány is van, de még nem lehet nyírni őket. Kirschner Ádám beletúrt a hozott gyapjúba, vizsgálta, nézegette, tizenegy évi tapasztalat látszott „ítéletein”, a gazdák közül senki sem reklamált.

— A gyapjú ára három tényezőből — tisztaság, hosz- szúság, finomság — áll össze. — magyarázta a vizsgálat közben. Nem szabad elhamarkodni egyetlen ítélet sem, hiszen 15 forinttól 95 forintig ítélhetjük meg kilóját, nem mindegy a gazdáknak a legkisebb tévedés sem. Sajnos hoznak mosott gyapjút is, ezeket azonban nem szeretjük, mert a házimosás károsítja az anyagot, még egyszer pedig úgyis mosásba kerül. — Zsíros állapotban többet adunk érte.

— Haslábot is vesznek? — kérdezi egy idős néni a folyosóról.

— Igen, ha nem koloncos! hangzik a válasz és folyik tovább az átvétel.

Az irodában Szabó János kirendeltségvezetőtől az árak alakulásáról és a felvásárolt gyajú minőségéről érdeklődtünk.

— A felvásárlási árak 3 évvel ezelőtt alakultak a mai formára, azóta nem változtak

KTSZM1NTAB0LT

ÚJDONSÁGAI:

FROTTIER, KÖNTÖS

UTAZÖBÖRÖND

ISKOLATÁSKA

BŐR LEVÉL- ÉS

PÉNZTÁRCA

aranynyomá ssal

FÉRFI-, NŐI, GYERMEKERNYŐKÜLÖNLEGESSÉGEK

NŐI

BEVÁSÁRLÓTÁSKÁK NŐI DIVATTÁSKÁK FÉRFIPIZSAMÁK — INGEK.

(209)

— adta a felvilágosítást Szabó János. A felvásárolt gyapjú mennyisége az utóbbi időben csökkent, a minőség azonban ezzel fordított arányban nőtt. Évről évre jobb minőségű gyapjúval töltjük fel raktárainkat. Átvételnél szólni szoktunk, ha gyengébb minőséget kapunk, hogy az állatot nem 'érdemes tartani, hiszen ugyanannyit „fogyaszt” de a gyapjáért kevesebb pénzt kapnak. Tanácsainkat a gazdák általában megfogadták. Ebben az évben eddig 22 vagon gyapjút vásároltunk fel. Természetesen ebben benne vannak az idényjellegű felvásárlóhelyek

— Tamási, Paks, Nagydorog, Dunaföldvár és a Szekszárdi Áfész — gyapjúkészletei is. Érdemes juhot tartani, szerdánként átlagban mintegy 4— 500 ezer forintot fizetünk ki itt Szekszárdon az egyéni jufr- tartóknak.

— Van-e kialakult törzsgárda?

— Jó páran járnak már hozzánk a kirendeltség megnyitása óta, név szerint azonban csak egyet szeretnék kiemelni. Kocsis János medina-szőlőhe- gyi lakost sok tsz elé lehet példaként állítani. Nincs sok birkája, de úgy válogatja őket, hogy az anya ha 8 kilogrammnál kevesebb gyapjút ad, akkor nem maradhat a falkában. A leadott gyapjú minősége minden szempontból megfelel annak a követelménynek, amire azt lehet mondani, hogy kiváló. Módszere — a kihajtás előtt már lenyírja a birkákat, így nagyfokú tisztaságot és kevesebb sárgulást ér el — követendő lenne mindenki számára, mert a kezelési problémákon kívül a nyírás időpontjának helytelen megválasztása a legtöbb minőségromlás forrása.

— a — y

Megyei Tűzrendészeti Parancsnokság

NAPI 4 ŐRÁS MUNKAIDŐVEL KÖNYHALÄNYT FELVESZ.

Jelentkezés: Szekszárd, Mikes u. 16—22.

(204)

Megkezdjük a mezőgazdasági gépek és tehergépkocsik

generátor és szabályozó egységének együttes feliífását és beállítását

Ideiglenes ára azonos a hagyományos dinamóéval. Használt fődarabokat vásárolunk megegyezéses áron. Díjtalan szaktanács- adás az üzemben.

Mezőgép Szekszárd 6. sz. gyáregysége, Várdomb.

(183)

Műemlék gyógyszertár

Hygaea képmása díszíti a zombai gyógyszertár bejáratát, mely megyénk egyetlen műemlék gyógyszertára. Berendezése is értékes, de talán még nagyobb erkölcsi értéket kölcsönöz a helynek, hogy itt dolgozott 1861 és 1874 között a magyar gyógyszerészet egyik nagy alakja, Rozsnyay Mátyás, akinek nevét a gyógyszertár e pillanatban is viseli, emlékét pedig a belső falon elhelyezett márványtábla őrzi, Rozsnyay Mátyás 1831-ben született és huszonnyolc éves korában: — egy sakk-szak- könyvet írt. Az 1859-ben megjelent „A sakkjáték elemei” című munka ma már bibliofil ritkaság, ez az első magyar sakk-szakkönyv. Rozsnyay szakmai működése azonban ennél az elfeledett könyvnél sokkal maradandóbb nyomokat hagyott. A gyógyszerkönyvben máig szerepel a „Chininum tannicum insippidum Rczsnay” gyógyszer leírása, amivel sikerült a keserű kinint olyan formában előállítania, hogy azt a gyerekek is viszolygás nélkül bevehették. Ezzel fontos népegészségügyi célt szolgált. Rozsnyay, aki tulajdonképpen meggazdagodhatott volna ezen, gyógyszerét ingyen bocsájtot- ta a közegészségügy rendelkezésére, melyet a magyar orvosok és természetyizsgálók fiumei nagygyűlése nagydíjjal jutalmazott. Rozsnyayról azóta emlékérmet neveztek el, melyet minden évben a legkiemelkedőbb munkát végzett fiatal gyógyszerészek között osztanak ki.

A „tizenhatos“ezermester

Az udvar egyik eldugott sarkában találjuk Illés Sándort, a kis híres ezermestert. Alig emeli fel a fejét, hiszen a beszélgetés előtt még össze kell illeszteni valamit a Riga motorkerékpáron. A tizennégy esztendős fiú Csornán lakik, s idén végezte Dombóváron az általános iskolát. Hozzá kell tenni: 4,8-as eredménnyel.

Hogyan is kezdődött Sanyi híressége?

— Alig volt hároméves — mondja édesanyja —, amikor menekülni kellett vele a műszaki bolt közeléből. Olyan toporzékolást rendezett, hogy vegyünk neki lámpát, meg csavarokat, hogy a járókelők azt hihették, ütjük a gyereket ..

— Amíg más gyereke a csokoládéért, meg a cukorkáért visított, a mienk kutyaláncért, lakatért, meg kalapácsért nyúzta szüleit. — szól közbe Sanyi édesapja. — A kiságyával meg mit csinált? Kif/Írogatta az alját, hogy olyan lett, mint egy rosta. Aztán drótokat, meg tudja isten miket vezetett oda, majd teleszerelte kis villany- körtével, aztán meg csak Villogtatta őket,

Számtalan kedves történetet mesélnek ízesen és színesen a szülők, közben Sanyi sorra rakja elénk a bizonyítékokat: egy sereg oklevél, átépített és készülő rádió, lámpák stb.... Tavaly tanárai biztatására benevezett a járási barkácsolóversenybe, amit meg is nyert, s nem is akárhogyan. Időn belül végzett a munkával és a maximális pontszám felett még hat jutalompontot is kapott. A járási vetélkedőt követte a Bony- hádon megrendezett megyei fizika szaktárgyi verseny, ahol Sanyi nem hozott szégyent iskolájára: első helyezett lett.

Tavasszal volt Pécsett a tanárképző főiskolán az ifjú barkácsolók országos versenye. Sanyi képviselte Tolna megyét. Itt 15 leány és 1£ fiú mérte össze ügyességét. Sanyi volt a tizenhatos. A gyerekeknek komoly feladatokat kellett megol- daniok. Elméleti és gyakorlati dolgokat egyaránt. Menetvágás orsóra, összetett, munkadarab lerajzolása, műanyag-meghatározás és más egyéb. Amikor megkérdeztük, hogy izgult-e a versenyen, ezt mondta:

— Amíg dolgoztunk, addig nem. Csak akkor lettem ideges, amikor felírták a pontszámokat a táblára. Aztán ennyit mondtak: „Első a tizenhatos’. Különben 120 pontot lehetett el- érni. Nekem 116 volt.

— Mi a jutalma az ország legjobb és legifjabb ezermesterének?

— Egyhónapos út az NDK- ba. Július 13-án indulunk, 9 részt veszünk a nemzetközi úttörőtalálkozón is. Előtte egykét napot töltünk a csillebérci táborban.

Kíváncsian hallgattuk, amikor Sanyi terveiről beszélt.

— Dombóvárra jelentkeztetni a szakmunkásképzőbe: Villany- szerelő leszek. Igaz, hogy tanáraim azt szerették voina, ha Pestre, vagy máshová megyék gépipari technikumba. De szüléimét nem akarom itthagyni, mert nagyon egyedül lennének. Aztán meg a taníttatás is sokba kerülne. Inkább dolgozom, s úgy iratkozom majd be a gimnáziumba. Nagyon boldog lennék, ha sikerülne villamos- mérnöknek lenni.

Kívánjuk, hogy sikerüljön,'

— hm —; ,