Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

Gyapjúfelvásárlás Szekszárdim 18 éve nyitotta*meg kapuit a Gyapjúforgalmi Vállalat szekszárdi kirendeltsége. Az első felvásárlást egy szerdai napon kezték meg, és azóta is minden juhtartó Tolnában tudja, hogy a gyapjúfelvásár­lás napja: szerda, 8-tól 12 érá­ig. — Áprilisban kezdődött a szezon — tájékoztatott ben­nünket Kirschner Ádám, áld 11 éve jelen van minden át­vételnél. A kajdacsiak hajt­ják ki elsőként a hodályból a juhokat, aztán már jönnek a többiek is. , A folyosón mintegy 60 nő és férfi állt, mellettük zsákok, bugyrok, . melyekben rejtőzik az értékes gyapjú. Ott állt Ács Sándor is Bogyiszlóiul, aki most csak 30 kiló gyapjút ho­zott, de ott volt Huber József és Mihály Árpád Öcsénvből, akik összezsákolták a gyapjút és kettőjüknek több mint 2 mázsája volt. A mérlegre Sü­megi Józsefné gyapjúja ke­rült. — Két anyajuhom van —■ mondta az asszony szinte sza­badkozott, hogy a többiekhez képest ilyen keveset hozott — két bárány is van, de még nem lehet nyírni őket. Kirsch­ner Ádám beletúrt a hozott gyapjúba, vizsgálta, nézeget­te, tizenegy évi tapasztalat lát­szott „ítéletein”, a gazdák kö­zül senki sem reklamált. — A gyapjú ára három té­nyezőből — tisztaság, hosz- szúság, finomság — áll össze. — magyarázta a vizsgálat köz­ben. Nem szabad elhamarkod­ni egyetlen ítélet sem, hiszen 15 forinttól 95 forintig ítél­hetjük meg kilóját, nem mindegy a gazdáknak a leg­kisebb tévedés sem. Sajnos hoznak mosott gyapjút is, eze­ket azonban nem szeretjük, mert a házimosás károsítja az anyagot, még egyszer pedig úgyis mosásba kerül. — Zsíros állapotban többet adunk érte. — Haslábot is vesznek? — kérdezi egy idős néni a folyo­sóról. — Igen, ha nem koloncos! hangzik a válasz és folyik to­vább az átvétel. Az irodában Szabó János kirendeltségvezetőtől az árak alakulásáról és a felvásárolt gyajú minőségéről érdeklőd­tünk. — A felvásárlási árak 3 év­vel ezelőtt alakultak a mai formára, azóta nem változtak KTSZ­M1NTAB0LT ÚJDONSÁGAI: FROTTIER, KÖNTÖS UTAZÖBÖRÖND ISKOLATÁSKA BŐR LEVÉL- ÉS PÉNZTÁRCA aranynyomá ssal FÉRFI-, NŐI, GYERMEK­ERNYŐ­KÜLÖNLEGESSÉGEK NŐI BEVÁSÁRLÓTÁSKÁK NŐI DIVATTÁSKÁK FÉRFIPIZSAMÁK — INGEK. (209) — adta a felvilágosítást Sza­bó János. A felvásárolt gyapjú mennyisége az utóbbi időben csökkent, a minőség azonban ezzel fordított arányban nőtt. Évről évre jobb minőségű gyapjúval töltjük fel raktá­rainkat. Átvételnél szólni szoktunk, ha gyengébb minő­séget kapunk, hogy az állatot nem 'érdemes tartani, hiszen ugyanannyit „fogyaszt” de a gyapjáért kevesebb pénzt kap­nak. Tanácsainkat a gazdák általában megfogadták. Ebben az évben eddig 22 vagon gyap­jút vásároltunk fel. Természe­tesen ebben benne vannak az idényjellegű felvásárlóhelyek — Tamási, Paks, Nagydorog, Dunaföldvár és a Szekszárdi Áfész — gyapjúkészletei is. Érdemes juhot tartani, szer­dánként átlagban mintegy 4— 500 ezer forintot fizetünk ki itt Szekszárdon az egyéni jufr- tartóknak. — Van-e kialakult törzsgár­da? — Jó páran járnak már hoz­zánk a kirendeltség megnyi­tása óta, név szerint azonban csak egyet szeretnék kiemelni. Kocsis János medina-szőlőhe- gyi lakost sok tsz elé lehet példaként állítani. Nincs sok birkája, de úgy válogatja őket, hogy az anya ha 8 kilogramm­nál kevesebb gyapjút ad, ak­kor nem maradhat a falká­ban. A leadott gyapjú minősé­ge minden szempontból meg­felel annak a követelmény­nek, amire azt lehet mondani, hogy kiváló. Módszere — a kihajtás előtt már lenyírja a birkákat, így nagyfokú tiszta­ságot és kevesebb sárgulást ér el — követendő lenne min­denki számára, mert a keze­lési problémákon kívül a nyí­rás időpontjának helytelen megválasztása a legtöbb mi­nőségromlás forrása. — a — y Megyei Tűzrendészeti Parancsnokság NAPI 4 ŐRÁS MUNKAIDŐVEL KÖNYHALÄNYT FELVESZ. Jelentkezés: Szekszárd, Mikes u. 16—22. (204) Megkezdjük a mezőgaz­dasági gépek és teher­gépkocsik generátor és szabályozó egységének együttes feliífását és beállítását Ideiglenes ára azonos a hagyományos dinamóéval. Használt fődarabokat vá­sárolunk megegyezéses áron. Díjtalan szaktanács- adás az üzemben. Mezőgép Szekszárd 6. sz. gyáregysége, Várdomb. (183) Műemlék gyógyszertár Hygaea képmása díszíti a zombai gyógyszertár bejáratát, mely megyénk egyetlen mű­emlék gyógyszertára. Berende­zése is értékes, de talán még nagyobb erkölcsi értéket köl­csönöz a helynek, hogy itt dol­gozott 1861 és 1874 között a magyar gyógyszerészet egyik nagy alakja, Rozsnyay Mátyás, akinek nevét a gyógyszertár e pillanatban is viseli, emlé­két pedig a belső falon el­helyezett márványtábla őrzi, Rozsnyay Mátyás 1831-ben született és huszonnyolc éves korában: — egy sakk-szak- könyvet írt. Az 1859-ben meg­jelent „A sakkjáték elemei” című munka ma már bibliofil ritkaság, ez az első magyar sakk-szakkönyv. Rozsnyay szakmai működése azonban en­nél az elfeledett könyvnél sok­kal maradandóbb nyomokat hagyott. A gyógyszerkönyvben máig szerepel a „Chininum tannicum insippidum Rczsnay” gyógyszer leírása, amivel si­került a keserű kinint olyan formában előállítania, hogy azt a gyerekek is viszolygás nél­kül bevehették. Ezzel fontos népegészségügyi célt szolgált. Rozsnyay, aki tulajdonképpen meggazdagodhatott volna ezen, gyógyszerét ingyen bocsájtot- ta a közegészségügy rendelke­zésére, melyet a magyar orvo­sok és természetyizsgálók fi­umei nagygyűlése nagydíjjal jutalmazott. Rozsnyayról azóta emlékérmet neveztek el, me­lyet minden évben a leg­kiemelkedőbb munkát végzett fiatal gyógyszerészek között osztanak ki. A „tizenhatos“ezermester Az udvar egyik eldugott sar­kában találjuk Illés Sándort, a kis híres ezermestert. Alig emeli fel a fejét, hiszen a be­szélgetés előtt még össze kell illeszteni valamit a Riga mo­torkerékpáron. A tizennégy esztendős fiú Csornán lakik, s idén végezte Dombóváron az általános iskolát. Hozzá kell tenni: 4,8-as eredménnyel. Hogyan is kezdődött Sanyi híressége? — Alig volt hároméves — mondja édesanyja —, amikor menekülni kellett vele a mű­szaki bolt közeléből. Olyan to­porzékolást rendezett, hogy ve­gyünk neki lámpát, meg csa­varokat, hogy a járókelők azt hihették, ütjük a gyereket .. — Amíg más gyereke a cso­koládéért, meg a cukorkáért visított, a mienk kutyaláncért, lakatért, meg kalapácsért nyúz­ta szüleit. — szól közbe Sanyi édesapja. — A kiságyával meg mit csinált? Kif/Írogatta az al­ját, hogy olyan lett, mint egy rosta. Aztán drótokat, meg tudja isten miket vezetett oda, majd teleszerelte kis villany- körtével, aztán meg csak Villog­tatta őket, Számtalan kedves történetet mesélnek ízesen és színesen a szülők, közben Sanyi sorra rak­ja elénk a bizonyítékokat: egy sereg oklevél, átépített és ké­szülő rádió, lámpák stb.... Ta­valy tanárai biztatására bene­vezett a járási barkácsolóver­senybe, amit meg is nyert, s nem is akárhogyan. Időn belül végzett a munkával és a maxi­mális pontszám felett még hat jutalompontot is kapott. A já­rási vetélkedőt követte a Bony- hádon megrendezett megyei fi­zika szaktárgyi verseny, ahol Sanyi nem hozott szégyent is­kolájára: első helyezett lett. Tavasszal volt Pécsett a ta­nárképző főiskolán az ifjú bar­kácsolók országos versenye. Sanyi képviselte Tolna megyét. Itt 15 leány és 1£ fiú mérte össze ügyességét. Sanyi volt a tizenhatos. A gyerekeknek ko­moly feladatokat kellett megol- daniok. Elméleti és gyakorlati dolgokat egyaránt. Menetvágás orsóra, összetett, munkadarab lerajzolása, műanyag-meghatá­rozás és más egyéb. Amikor megkérdeztük, hogy izgult-e a versenyen, ezt mondta: — Amíg dolgoztunk, addig nem. Csak akkor lettem ideges, amikor felírták a pontszámokat a táblára. Aztán ennyit mond­tak: „Első a tizenhatos’. Kü­lönben 120 pontot lehetett el- érni. Nekem 116 volt. — Mi a jutalma az ország legjobb és legifjabb ezermeste­rének? — Egyhónapos út az NDK- ba. Július 13-án indulunk, 9 részt veszünk a nemzetközi út­törőtalálkozón is. Előtte egy­két napot töltünk a csillebérci táborban. Kíváncsian hallgattuk, ami­kor Sanyi terveiről beszélt. — Dombóvárra jelentkeztetni a szakmunkásképzőbe: Villany- szerelő leszek. Igaz, hogy ta­náraim azt szerették voina, ha Pestre, vagy máshová megyék gépipari technikumba. De szü­léimét nem akarom itthagyni, mert nagyon egyedül lennének. Aztán meg a taníttatás is sok­ba kerülne. Inkább dolgozom, s úgy iratkozom majd be a gim­náziumba. Nagyon boldog len­nék, ha sikerülne villamos- mérnöknek lenni. Kívánjuk, hogy sikerüljön,' — hm —; ,

Next

/
Thumbnails
Contents