Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-11 / 162. szám

MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN • A Hold forró tasakja VA;. Hold belsejében folyé­kony lávával telt „forró ta- sák” és a {"öld vonzereje olyan i’endszerességgel váltanak ki hold rengéseket, hogy „majd­nem az óránkat • .igazi thatnók lypizájúk.’" Erről számolt be Di » Gáfy,.Lgtham vezető ame- rík&i holdrengéskutató egy sájlőértekezleten, amelyen ki- ffjit^’tte azoknak szeizmikus ihi^ési adagoknak eddigi kiér- i éledését, melyeket az Apol­lo—14 ottjártakor a Holdon hagyott állomás adásaiból vei­tek. Dr. Latham, a geológia professzora a Columbiai Egye­temen. A rengések a Holdat min­denkor pontosan 5 és .3 nap­pal azt megelőzően rázkódtat- iák meg,' hogy Föld körüli körpályáján a Földhöz legköze­lebb eső pontot éri el. „Ha a földrengéseket olyan pontosan meg tudnók jósolni, mint eze­ket a holdrengéseket, bizony dói járnánk” mondotta a tu­dós. Lathám következtetései; a Fold, vonzereje révén a uta­sakban” lévő magmatömeg egyiránybá vonzódik, a Hold belsejében lévő szakadékok­ba és részekbe hatol be és e nyomás segítségével vulka­nikus rengéseket vált ki. E Rengések szeizmikus hullámai 'tudós' beszámolója szerint döbbenetesen hasonlóak azok­hoz a jelzésekhez, melyeket a Hawaii szigeti vulkanikus fdháiéVékkor észleltek. c: í.atham azt gyanítja, hogy a Holdnak ez a forró tömege mintegy . 50—650 kilométeres •mélységben rejlik. Latham és kollégáinak feltételezése sze­rint radioaktív anyagként ke­letkezhetett, amely a környe­ző Hold-anyagot annyira fel­izzította, hogy végül folyé­kony, magmához hasonló álla­potba került. A Hold-kutatók összesen 11 rengésterületet fedeztek fel a Holdon. Az észlelt rengések kereken 80 százalékát a „for­ró tasak” okozta. Latham fel­tételezi, hogy a Hold belsejé­ben lévő magmahólyag át­mérője a legjobb esetben né­hány kilométer. Nem zárja ki, hogy a többi tíz rengéste­rület alatt is a szeizmikus te­vékenység „ilyen sajátos for­rásai” találhatók. A Fra-Mauro fennsíkon lé­vő „holdrengés megfigyelő” jelzései arra utalnak, hogy a holdrengések 20 százaléka a Holdnak a Földdel ellentétes hátsó oldalán játszódik le. Az ál­lomás szeizmométere olyan ér­zékeny, hogy Latham szerint egy citrom nagyságú meteori­nak a Hold túlsó felén való becsapódását is észleli. Váratlan levéláldás Meglepett arcot vágott egy svéd faluban élő paraszt, ami­kor egy szép napon a posta — ha nagy üggyel-bajjal is — nem kevesebb, mint 11 834 le­velet kézbesített a számára. Közelebbi szemügyrevétel után kiderült, hogy valamennyi le­vélnek ugyanaz a tartalma: udvarias felszólítás, hogy fi­zesse be újság-előfizetési diját. A levélözönben a stockholmi lapkiadó vállalat komputere volt a ludas. A számítógép ugyanis hibásan működött és az összes előfizető figyelmez­tetését ugyanarra a címre ál­lította ki. Válás az Egyesült Államokban Elszakíthatatlan zokni Köztudomású, hogy Ameri­kában a valamikor tartós női harisnya minőségét lerontot­ták, hogy a nők gyakrabban vásároljanak. A férfizokniknál ez a módszer nem vált be, mert a férfiak kevesebbet vá­sárolnak és régi holmijaikhoz ragaszkodnak. Ezért Angliá­ban most olyan tartós férfi­zoknikat árusítanak, megfelelő áron, amelyeknek tartósságát egy, sőt 5 évre garantálják és az előbb kilyukadt darabokat díjtalanul kicserélik. Kapha­tók „egész életre szóló” zok­nik és térdharisnyák is. Az USA-ban minden négy házasság közül egy válással végződik. Megpróbálkoznak a „házassági tanácsadóval”, majd a pszichoanalitikussal. Ha egyik sem segít, jön Samuel G. Kiing ügyvéd „komplett válási kézikönyve.” „Nem minden amerikai nó köt jó házasságot — mondja egy amerikai humorista —. van aki nem kap tartásdíjat.” Ez a mondás azt a széles kör­ben elterjedt nézetet támaszt­ja alá, amely szerint a válás jó üzlet a nőre nézve. Pedig ez a vélemény csak néhány kivételes esetben helytálló, pl. Rockefeller „Bobo” esetében (a legkisebb Rockefeller fiú. Winthrop volt felesége), vagy Consuelo Vanderbilt, a Gábor- testvérek és néhány holly­woodi sztár esetében. Kifizetődik-e a válás? A legújabb statisztikák szerint az elvált nők 63 százaléka válás után anyagilag hátrányosabb helyzetbe került. Az USA-ban minden tíz nő közül egy családfő, 8 millió 18 éven aluli gyermeket ne­velnek egyedülálló nők (öz­vegyek, elváltak, hajadonok). Átlagos jövedelmük alig több mint egyharmada azoknak a családokénak, ahol a család­fő férfi. Az anyagi gondokon kívül régóta nem létezőnek tartott előítéletek is sújtják az elvált nőket. Az elvált és egyedülálló nők szövetségének egyik felelős vezetője mondja: „Fel kell készülnünk a jövőre. A válás még általánosabb lesz, most hogy a törvény rugalmasabb és a nők új nemzedéke egyen­rangú akar lenni a férfiakkal. Megszaporodnak a konfliktu­sok forrásai. A házastársi kö­telékek meglazulnak.” Abban az országban, ahol a mozgékonyságnak nagyobb be­csülete van az állandóságnál, ahol jobban megbocsáitják a válást, mint a házasságtörést, a vallásos katolikusokon kí­vül nem akad egyetlen házas sem, aki ne így gondolkodna; Ha nem válik be, elválok! Amerikai reklámfeliratok Kulcs a természet titkaihoz Egy amerikai újságíró gyűj­teményt állított össze New York-i kirakatokban olvasható szokatlan reklámfeliratokból. A különös kollekcióból a kö­vetkező reklámszövegek viszik el az eredetiség pálmáját: Egy harisnyakereskedő hir­dette: „Lehet, hogy ön tőké­jét a fejében hordja, de a ka­matokat-a ^lábaknak köszön­heti!*^^ „ , „ Egy könyvkereskedésben a következő felirat állt: „A sá­tán reszketni fog, ha meglát­ja, milyen olcsón adják ná­lunk a bibliát!” Egy cipőkereskedés pedig a következő finom utalással ma­gasztalta áruját: „Valóságos élvezet, ha ilyen cipővel rúg­hat ellenségeibe! ’ A világ kartográfiája újabb jelentős adalékkal gazdagodott. Elkészült a Csendes-óceánnak és a csendes-óceáni mágneses övezetnek a geológiai térképe. Ezt a maga nemében páratlan térképet az Országos Geológiai Kutatóintézet tudósai állították össze. A kilencíves térkép mind­azokat az új geológiai és a leg­jelentősebb geofizikai adatokat tartalmazza, amelyek a szov­jet és külföldi tudósok kuta­tásainak eredményeként szü­lettek. A térképről „leolvashat­Kincsünk és aggodalmunk: a víz a Nekünk .‘még vari .vizünk, illetve Valahogy előteremtjük. Helyzetünk sok országénál kedvezőbb. De meddig tart •fcz a viszonylag - kényelmes állapot? íféjjésztési. terveink ugyanis rendkívül Srőt éli esek. Azt akarjuk; hagy. 1985-ben ifi.-lakosság 85 százaléka ihasson veze- SJScbőí. folyó vizet .és a települések 60 Százalékában legyen kielégítő ‘csatorna- hálózat. Egyre több vizet használ .az ipar és a mezőgazdaság, is. £.«*• ZjyT-' few. i\y®n irányú fejlesztés -mellettszem- Ü£:.kell. nézni a kérdéssel: hónnap, lesz é-onyi,, vizünk?. ( .... Adottságaink 'nem -egyértelműen kedvezőek. Felszíni vízfolyás .— folyó, jjgitak — hazánkban 300 méternyi jut éjgy' négyzetkilométerre, Csehszlovákiá­ban 700. Ausztriában 1000 méternyi. Vi­szont-a felszín alatti vízkészletek ná­lunk meglehetősen gazdagok. A Duna és nagyobb folyóink évmilliók során föld alá temetődön kavicspadjaiból például eéyszerű cső>ku»akkal rengeteg víz.emel- ffefő ki, . ... A másik kérdés, hogy mit csiná- hfnk a vízzel? Leginkább bizony szeny- hyezzük.'A szennyezésnek és hatásának különböző formái vannak. Legegysze­rűbb az- úgyevezett hőszennyezés. (A felhasznált ipari víz 85 százaléka hűtési célokat szolgál). Ez fel használás, után sem piszkos, de ha melegen engedik vissza .a folyóba, akkor a vízi élőlények úgynevezett hősoikkot kapnak és el­pusztulnak. Veszélyesebb a szerves anyaggal' történő szennyezés. Ennek fő oSaüfcdi evkorgyúrgk,- Következménye, latis-:'a..szerves anyag elbomlása kivonja $ vízből az oxigént, tehát, a _ vízi élő­lények megfulladnak. Azután az igazán /e­veszélyes vegyi anyagok! Nagy szerepet játszik itt például, a papírgyárakból ^ki­kerülő fenol., de La csatorna be-ff kerülő mosószer Hs. *?- A vizek szennyezésben sajnos,<,már síkerült^nemzetközi színvonalra kerül­nünk, tisztításában még IkorántsemítHi­hetetlenül hangzik, de * igaz: t például Budapest szennyvízének Jj93 j százaléka tisztítatlanul, kerülPunába.gM^:/;, «A természet adománya??a^í^kor­látozottan rendelkezésreéálló spinesünk­ké ” változik > teháti Lakó-, ipar-, k vagy mezőgazdaági telephelyének kijelölése­kor a vízhelyzetet messzemenően figye­lembe kell venni/A Bükk lejtőin pél­dául gyönyörű - üdülőtelepeket létesít­hetnénk, de nincs víz. A Székesfehér­vár—várpalotai iparvidék hatalmas tempóban . fejlődne, ám' elegendő vizet neon lehet helyben találni, j A mező- gazdaság ma már sorozatban létesít nagy kapacitású, | szakosított állat- tenyésztő-telepeket. Gyakori J azonban, hogy csak utólag futkosnak-víz után Márpedig egy ilyen, telepen rengeteg víz kell és rengeteg szennyvíz keletke­zik. Ez utóbbit a folyókba nem enged­hetik be, tehát csak akkor engedélyezik a telep létesítését, ha a szennyvizet például öntözésre használják fel. De most már igazán nézzük, hon­nan lesz oly sok vizünk 1985-ben? A szakembereik azt mondják, vizet sok­féleképpen lehet szerezni. Igaz. csak ir­galmatlan sokba kerül. Hazánkban a terveket arra alapozzák, hogy a víz egyes időszakokban — például nyár vé- . gén —hiánycikk, de hóolvadáskor, vagy zöldár idején nagy feleslegek vannak belőle. A „taktika” az, hoyv ezeket a vizeket „takarékpénztárba" helyezzük, azae. visszafogjuk-és tartSlelroliak-ne»: hezebb időkre. Tartalékoljuk völgyzáró j gátakkal a kisebb patakok*mentén, és ; vfjfctépcsőkfoen a11 folyókon.1', Sok ilyen'kis i vtigyzáró j-gát • van márfaz országban, elkészült. a Tiszai első Lyízlépcsője és roost Repülj a második. Végleges tervek még nincsenek,ide a következő 15 év­ben számos újaibb ^tározóra .4 lesz^szük- ség, a Tiszán^anég egy.^vagy két:; víz­lépcsőre és legalább még egyre a»Kö­rösökön is.,Ezenkívül szó van még egy dunai^jsőt \drávai .ivízlépcsőről is. Ily módon* azonban^egyes folyók ^vizét túl­ságosan igénybe vesszük, ezért.: szükség lesz költséges s- átvezetésekre, ' folyók összekapcsolására is.J*** Befejezésül arról kell* szólni, '■ ami­ről eddig nem beszéltünk. Földrajzi helyzetünkről Európában.- Nekünk .,sa­ját” vizünk; nincs. Legfeljebb folyócs­kák,- mint a Zagyva, 'vagy a Kapos. Egyébként minden folyóvizünk külföld­ről érkezik és külföldre távozik. Fo­lyóink tisztaságát tehát csak akkor őriz­hetjük meg, ha szomszédaink tiszta vi­zet engednek be hozzánk.-A Tisza, vagy különösen a Duna vizét használva min­dig gondolnunk kell arra! hogy ez a víz még kell Jugoszláviában. Romániában, Bulgáriában is. Azaz: vízgazdálkodás nemzetközi összefogás nélkül el sem képzelhető, A dunavölgyi népek közös érdekeiről sokat beszéltünk már a tör­ténelem folyamán. A vízről sem elég csak beszélnünk. Cselekedni kell és az utóbbi évek diplomáciája azt mutatja, hogy az érdekelt országok meg is in­dulnak 3 szükséges úton. FÖLDEÁKI BÉLA ük a «-seiiues-ocean kuioiuk- >es sajátosságait. Nyugati pe­remén a fiatal, aktív vulkánig tus és szeizmikus zónák he>t yezkedtek el, az úgynevezett: nzuláris ív (ennek legjellegzesf esebb képviselője a Kurill-*? izigetek), közepén pedig a vas-#- nangán tömörülések zónája. .*( A térképet sémák' egészítik ú: feltüntetik -az ■ egyes, terüle-4 ek, körzetek geológiai szerkép .étét, ^ valamint-, a szeizmikusig idatok alapján a laza, porba# íyós üledék vastagságát. ;> Felhasználási lehetőségiül: gén sokrétű. .Mindenekelőtt-left íetővé teszik, hogy a tudósoki ; okkal realisztikusabbanoldjáh« neg a. Csendes-óceán medréig íek és a szomszédos-területek 1$ íek keletkezési problémáját ém teológiaid fejlődésük •„ ttkátfl Alapul ^szolgálhatnak ahhoz* íogy feltárják, az ásványinkká :sek elluúyezk-eöésiferendjfiirhfl örvényszerűségét, ” segítségei» íyújthatnak a kiterjedt medfen-B :e hatalmas természeti't<iDC5ei;lí lek felha6ználásához»^fe,;>^)(l<e 1 Aralltóba ömlik­Az^gyre- sekélyebbé válA Arai-tavat #•> (Közép-Azsia> évente 350 milliárd köbméter vízzel lebet feltölteni"’ a szi­bériai* Irtis folyóból. A szov­jet tudósok úgy vélik, hogy az Irtist, „ Szibéria gazdaságának megkárosítása nélkül, dél fe­lé irányítani, s egyesíteni az, Arai-tóba * ömlő két nagy kö­zép-ázsiai folyóval: a Szir- Darjával és az Amu-DarjávaL Ezeknekelfolyó vizét jelen­leg javarészt öntözésre hasz­nálják. Azon az alapon, hogy a Jég­korszakban az Irtisnem észak felé folyt, mint jelenleg, ha­nem .délnek, a tudósok azt javasolták, hogy irányítsák a folyót ősrégi medrébe. Az óri­ási vízfolyam átvezetésének megvalósítását hatalmas tel­jesítményű szivattyútelepek és más hidrotechnikai berende­zések segítenék. A hidrológiai erőforrások átcsoportosítása előmozdítaná a gabona- és a gyapottermelés jelentős foko­zódását a Szovjetunió déli ré­szén. Ebben az évben részletes kutatások kezdődnek a terv konkrétabb kidolgozása végett. Ezek majdnem 3 millió hek­tárnyi területre terjednek ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents