Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

A szovjet televízió jelene és jövője A moszkvai osztankinói tv-torony és az űrhajós-emlékmű Az SZKP XXIV. kongresz- szusának a kilencedik ötéves tervre vonatkozó irányelvei jelentős szerepet szánnak a televízió és rádió fejlesztésé­nek. Az APN tudósítója azzal a kéréssel fordult Leonyid Makszakovhoz, a Szovjetunió minisztertanácsa mellett mű­ködő állami rádió- és tele­vízió-ügyosztály helyettes ve­zetőjéhez, hogy ezzel kapcso­latban válaszoljon néhány kérdésre. — Véleménye szerint mi­lyen jelentősége van a rádió­nak és a televíziónak a szov­jet társadalom életében nap­jainkban? — Pártunk Központi Bizott­sága többször hangsúlyozta, a rádiónak és a televíziónak igen nagy a szerepe a szovjet közvélemény formálásában. Legfontosabb feladata, hogy operatívan mutassa be a leg­fontosabb bel- és külföldi ese­ményeket, bizonyítsa a szocia­lista életforma előnyeit, mu­tasson rá a szovjet ember ér­tékes erkölcsi tulajdonságaira népszerűsítse a pártunk poli­tikáját megvalósító alkotó­munkát. — Milyen jelenleg a Szov­jetunió televízió-iparának teljesítménye? — 1966—1970 között a Szov­jetunióban 13 új, korszerű te­levíziós központot építettünk és adtunk át rendeltetésének. 42 új, korszerűen berendezett televíziós stúdiót rendeztünk be,. 58 képmagnetofont és 37 mozgó televíziós közvetítő- állomást építettünk. Végül az elmúlt ötéves terv egyik leg­fontosabb és legnagyobb építé­szeti beruházása az osztanki­nói televíziós központ volt, mely a világ egyik legnagyobb ilyen létesítménye. Az elmúlt évben szerelését teljesen be­fejeztük. s az megkezdte mun­káját. .. — Néhány részletet sze­retnénk tudni az osztankinói televíziós központról! — Az osztankinói televíziós központ bonyolult, korszerű létesítmény, melyhez öt tele­víziós tűd ió tartozik (közülük két stúdió színes televíziós fel­vételek készítésére is alkal­mas). négy televíziós film­stúdió, hét bemondóstúdió, mintegy 80 képmagnó, kor­szerű vágó-, hangosító-, ke­verőberendezésekkel. színes és fekete-fehér filmanyaggal. A televíziós központhoz tartozik a sabolovkai központ 6 stú­diója és 10 közvetítőkocsi is. Berendezését teljes egészében hazai erőből terveztük és épí­tettük, igen rövid idő alatt. Műszaki lehetőségeit tekintve televíziós központunk világ- színvonalon áll. — Hogyan alakul az osz­tankinói televíziós központ napi teljesítménye? — A központ jelenleg négy programot közvetít, melynek összidótartama 50 óra. Ezt egé­szíti ki az Orbita-rendszerben közvetített program. 1971. már­cius elsejétől ez a rendszer Közép-Ázsia és Szibéria sok millió televíziónézője számára kezdte meg adásait a „Vosz- tok”-rendszer segítségével. A korábbi műsornál három órá­val előbb kezdődő adás tulaj­donképpen a központi televízió hatodik programját jelenti és lehetővé teszi, hogy a tv-nézök népes táborát kellő időben in­formálják a hazai és külföldi eseményekről — Mit tudna mondani a televízió és a rádió további fejlődéséről az 1971—1975-ös új ötéves tervben? — A legfontosabb tennivaló, hogy biztosítsuk a rádió- és televíziós adások vételét a Szovjetunió egész területén. 1971—1975 között a televíziós adások és programok többsé­gét az ország legkülönbözőbb területein a központi televí­ziós program közvetítésének javításával, rádiórelé-, kábeles vonalak és szputnyikok segít­ségével kívánjuk megoldani. Ez elsősorban azt jelenti, hogy új rádió- és televízió-reléállomá­sokat építünk. A Távol-Kele­ten, Közép-Ázsiában és a tá­vol északon már jelenleg is biztosítani tudjuk a központi televízió programjának vételét, az Orbita-rendszer segítségé­vel. — Hány új televíziós relé­állomás épül az új ötéves tervben? — Országunkban 60 reléállo­más kezdi meg működését. Ez lehetővé teszi, hogy 180 millióan, vagyis az ország la­kosságának 75 százaléka néz­heti a televízió adásait. Az új ötéves terv fejlesztési prog­ramja előirányozza, hogy min­den szövetséges köztársaság­ban. valamint Leningrádban, Gorkijban. Szverdlovszkban és Novoszibirszikben kezdődjék meg a színes televíziós adás­hoz szükséges műszaki bázis kiépítése. Ezenkívül több tele­víziós központot felújítunk. Hazánkban jelenleg 126 tele­víziós központ. 145 nagytelje­sítményű és 960 kisteljesítmé­nyű televízió-reléállomás mű­ködik. A helyszíni közvetíté­sekhez kellő mennyiségű köz­vetítőkocsival rendelkezünk. 1971—'1975-ben 45 új televíziós állomást adunk át rendelteté­sének, köztük 25 színes tv­közvetítő kocsit. — Tudjuk, hogy a tele­víziónál rendkívül nagy sze­repe van a képmagnetofon­nak. Mit tudna mondani en­nek további fejlődéséről? — 1966-ban 45 képmagneto­fonunk volt. Számuk 1971-ig 103-ra emelkedett (a Moszkvá­ban működő 80 képmagnón kívül). Jelenleg az ország 330 televíziós központjában hasz­nálunk képmagnót. Az elkövet­kezendő ötéves tervben a szov­jet televízió még 300 „Kadr—3” és „Elektron—2” típusú 'kép­magnetofont kap, melyek al­kalmasak a színes tv-adások közvetítésére is. — Milyen perspektívái vannak a színes tv-adás fej­lődésének a Szovjetunióban? — Jelenleg Moszkvában. Ki- jevben és Tbilisziben vannak színes tv-adások. 1971-ben kezdi meg működését a lenin- grádi, a talllini. bakui és tas- kenti színestelevíziós-stúdió. 1975-ig jelentősen növekszik a színes televíziós képet továb­bító hálózat. N. Naumov, L. Makszakov 3000 kilométeres elektromos fővezeték A Szovjetuniónak a legközelebbi jövőben szüksége lesz mintegy háromezer kilométer hosszú „elektromos folyamokra". Ezek elsősorban az olcsó elektromos energiának az ország keleti részeiből az európai részre történő szállításához szükségesek, mert ezeken a része­ken energiatartalékban nagy hiány mutatkozik. A szibériai energetikai kutatóintézet hosszú évek óta egy új típusú váltóáramú vezetéken dolgozik — a hal­mozott villamosenergia-szállításon. Az ilyen energia- szállításokon a nagy teljesítményű és nagy távolságú elektromos fővezetékek a legalkalmasabbak. A halmozott elektromosenergia-szállítás sémáinak, üzemeltetésének és megbízhatóságának az intézetben lefolytatott komplex kutatása alátámasztotta az ilyen szállítás értékes technikai és gazdasági tulajdonságait. De hogy véglegesen bebizonyítsuk a halmozott elektro­mosenergia-szállítás alkalmasságát, ipari kísérletre volt szükség. A kísérlet programja a fővezeték különböző vezeté­keiből egy körülbelül 3000 kilométeres szakaszt irányo­zott elő az elektromos energia szállítására Volgográdtól az Uraiba Lipecken, Moszkván, Kujbiseven keresztül. Az ilyen kísérletek bizonyos kockázattal járnak, mi­vel egyetlen vezeték meghibásodása az ország nagy iparvidékeinek villamos energiával történő ellátását érintené. Ezért körültekintő előzetes vizsgálatokat foly­tattunk abból a célból, hogy előre jelezzük az energia- szállítás alakulását a különböző szituációkban. Az ipari kísérlet két szakaszban zajlott le. A nagy állomásokon és az alállomásokon brigádokat alakítottak az automa­tikus mérésekre és az állandósult, illetve az átmeneti üzemelési adatok feljegyzésére. Az eredmények sikeresek voltak és teljes egészében alátámasztották az intézet kutatóinak következtetéseit. Az elektrotechnika történetében a világon először szál­lítottak 1 millió kilowatt energiát ilyen hatalmas tá­volságra — 3000 kilométerre. Klasszikus üzemeltetés esetén 1000 kilométer távolságon 500 kilovoltos vezeték esetén csak körülbelül 600—700 ezer kilowatt energiát tudnak továbbítani. Az energiaszállítás a legbonyolul­tabb körülmények között is teljesen megbízhatóan zaj­lott, és a diszpécser-állomány hamar elsajátította az irányítást. A kísérlet sikerét elsősorban a szovjet ener­giarendszerek kihasználásának és irányításának magas színvonala biztosította. A kutatások egy fontos szakasza befejeződött, de a halmozott energiaszállítással folytatott munka még távolról sincs befejezve. A modern tudomány és technika lexikona Kíbernetilca Mesterséges Mars-légkor Három egyszerű szerves ve- gyületet — formaldehidot, acetaldehidot és glükolsavat — állított elő három amerikai biokémikus mesterségesen lét­rehozott Mars-atmoszférában és a Marson uralkodó körül­mények utánzott feltételei kö­zött alkalmazott ultraibolya besugárzással. Ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy hasonló szerves vegyületek a Marson is létrejöhetnek. A mesterségesen előállított Mars-légkör 97 százalék szén­dioxidot, kevés szénmonoxidot és vízpárát tartalmazott. Az al­kalmazott ultraibolya sugár hullámhossza 0,2 mikron volt, hasonlóan azokhoz az ultra­ibolya sugarakhoz, amelyek a Mars felületét érik és ame­lyekről eddig feltételezték, hogy csekély energiájuk miatt nem képesek szerves vegyüle­tek előállítására. (A rövidebb hullámhosszúságú és ezáltal nagyobb energiájú ultraibolya sugarakat a Mars széndioxid­légköre teljes egészében elnye­li.) A Marson a szerves mole­kulák keletkezésének lehetősé­ge a légkör kis szénmonoxid- és páratartalma miatt nagyon korlátozott. A legegyszerűbb szerves anyagoktól a bonyolult biomolekulákig pedig még igen hosszú az út, és a bioké­mikusok eddigi tapasztalatai szerint kizárt, hogy nitrogén­mentes molekulákból — ami­lyeneket az említett kutatók előállítottak — az élet kelet­kezését lehetővé tevő moleku­lák (fehérje, vagy nukleinsav) jöjjenek létre. Népújság 6 1971. június 10. A kibernetika a vezérlés, a sza­bályozás, az önszabályozás tudo­mánya. A görög eredeiű szó a kormányzás „művészetét” jelenti. Ennek a ma még nehezen körül­határolható és hatalmas fejlődés­ben lévő tudományágnak, sőt bi­zonyos értelemben több tudo­mányágat összefogó tudományos irányzatnak Norbert Wiener adott nevet, aki az 1940-es években az automatikusan vezérelt bonyolult rendszerek logikai szerkezetével foglalkozott (pl. a rádiólokátorok célkövető rendszerével). Ekkor is­merte fel, hogy a vezérlés és 'a szabályozás a rendszer konkrét felépítésétől, tehát szerkezetétől és anyagától javarészt független. A vezérelt gépi mechanizmusok ugyanúgy működnek, mint az élő szervezetek; ha pl.' egyensúly helyzetükben megzavarjuk őket egyaránt csillapodó rezgésekkel reagálnak rá. A kibernetika két központi fo­galmát említenénk most: Az egyik a visszacsatolás, amelynek lényege, hogy a rendszer a mű­ködése közben bekövetkezett vál­tozásokat figyelembevéve befolyá­solja vele további működését. Ezt a jelenséget először technikai be­rendezésekben vizsgálták; az em­lített célkövető rendszernek is lé­nyeges eleme a visszacsatolás. De igen fontos magyarázó elv ez az élő szervezetekben is, például visszacsatoláson alapszik a pupil­lareflex; amikor is a pupilla nő­Két angol fiatalember egy amerikai társaságában nagy kincskeresésre indult. Repülő­géppel mentek Costa Ricá-ba, hogy onnan egy kis csónakon elinduljanak a Csendes-óceán egy lakatlan szigte, Isla de Co­co felé. Ott van ugyanis elás­va állítólag Lima városának rég eltűnt aranya. A fiatalem - berek 600 fontért vásárolták meg a kutatás jogát. A két fiatalember megálla­pította, hogy Lima városa a kb. 25 millió font értékű ara­nyat és más értéktárgyakat Si­mon Bolivar győztes katonái elől akarta a lakatlan szigetre menteni, s erre az éppen Lima vekvő fénymennyiség esetén ősz«} szehúzódik és fordítva. Egy másik jelentős fogalom a memória, amelyet az emberi em« lékezőképességről vittek át az elektronikus számítógépekre. E két fogalom egyben a kiber* netikus szemlélet egyik igen fon* tos aspektusára is rámutat: a technikai és a természetes (élő) rendszerek működésében megfi­gyelhető analógiák hozzájárulhat­nak, hogy célszerűbb berendezé­seket szerkesszünk, s hogy az élő szervezeteket jobban megismer­jük. A kibernetikának ma már több részterületét különböztetik meg* így a matematikai kibernetikát* amely a felhasznált matematikai és logikai apparátussal foglalko­zik ; a műszaki kibernetikát* amely viszont a vezérlést és a szabályozást konkrétan megvaló­sító elektronikus, mágneses* pneumatikus elven működő auto­maták konstrukciós elveit vizsgál­ja; a biológiai kibernetikát: ez az élő szervezet működési módját, az Öregedést és az öröklődés mecha­nizmusait tanulmányozza; és vé­gül a gazdasági kibernetikát* amely a gazdasági életben fellel­hető dinamikus rendszereket vizs­gálja, illetőleg javításuk módját kutatja. A kibernetikát természetesen még számtalan más helyen is fel­használják a nyelvészettől, a diagnosztikától kezdve a közleke­désig. kikötőjében horgony zó Mary Dier nevű hajót •találta alkal­masnak. Remélték, hogy Boli­var az angol lobogó alatt ha­józó szállítóeszközt nem meri megtámadni. Nem ismerték azonban a ha­jó kapitányát, egy Thompson nevű skótot. Thompson meg­ölette a városi tanács által a kincs őrzésére kirendelt hat őrt, egy lakatlan szigetre vitte és ott elásatta a kincset, mely­nek aztán nyoma veszett. Több expedíció foglalkozott már fel­kutatásával — eredménytele­nül. Lima város archívumában megtalálható a kincs részletes jegyzéke is. Kincskeresők

Next

/
Thumbnails
Contents