Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
Érdek, ösztönzés, demokratizmus \ gazdasági reform nyo- mán, a vállalati önállóság, érdekeltség és felelősség növekedésével, kedvező lehetőségek nyíltak az üzemi demokrácia fejlesztésére. Valójában azonban mégsem növekedett észrevehetően a dolgozók, főleg a munkások közéleti felelőssége, aktivitása a gyár, • a vállalat ügyeinek intézésében. Ezt csak részben magyarázhatjuk azzal, hogy a megváltozott helyzet felismerése s a tudatos cselekvés ér- lelődési időt, személyes tapasztalatot igényel. Lényegesebb körülmény, hogy a legtöbb műhelyben, üzemben, építkezésen, boltban és sok más helyen a dolgozók a reform nyomán nem tapasztalnak érdemi változást. Elsősorban azért, mert a vállalatok belső irányítása, érdekeltségi rendszere többnyire erősen centralizált maradt. Nem korszerűsítették az úgynevezett belső mechanizmust az új helyzetnek megfelelően, a megnövekedett hatáskörök jó része jelenleg is a vállalat felső vezetőinek kezében összpontosul. A reform megteremtette a népgazdasági és a vállalati érdekek ütközésének és az ellentmondások rugalmas feloldásának lehetőségét, elsősorban azzal, hogy a tervutasításokat felváltó gazdasági szabályozás növelte a kollektívák egészének önállóságát, felelősségét. Hasonlóképpen szükséges a vállalat különböző részlegeinek, rétegeinek — gyáregységeinek, üzemeinek, műhelyeinek, osztályainak, különböző szintű vezetőinek műszakijainak, munkásainak — érdekeltségét növelni, megteremtve a különböző érdekek egyeztetéséhez s az ellentmondások feloldásához nélkülözhetetlen feltételeket. A vállalaton belüli részlegek és rétegek érdekei ugyanis objektíve különbözőek, ösztönző teljesítménybér esetén például a munkások érdekeltek a termelés mennyiségének hövelé- sében, de a termelési eszközök kihasználásában. több műszakos üzemeltetésében, a minőség javításában, az anyag a szerszám takarékos felhasználásában, a gépek kímélésében már kevésbé, főleg un. sima darabbérezés esetén Sőt időszakonként — főleg a normarendezések alkalmával — még a teljesítmények visszafogásával is megpróbálkoznak kedvezőbb kereseti feltételeket elérni. Az egysíkú ösztönzés ká- 'r*' ros hatásait hiba lenne csupán az öntudat fejletlenségével magyarázni. Az üzem- és művezetők szintén „szűklátó- körűek”, s részlegük belső tartalékainak eltitkolásában, alacsony tervfeladatok kiharcolásában érdekeltek, ha például mechanikusan, a program teljesítése arányában kaplak prémiumukat. Ilyenkor hiába hivatkoznak arra, hogy a prémium, a béremelés, az év végi részesedés alapja a iobb. a több munka, a nagyobb vállalati nyereség. Olyan érdekeltségi viszonyok megteremtésére van tehát szükség, amelyek minden szinten a vállalat rövid és hosszú távú feladatainak végrehajtására ösztönöznek. Igaz, a vállalatok hatékonyságra ösztönző, de meglehetősen bonyolult jövedelem- és bérszabályozása nem bontható le üzemekre műhelyekre, munkásokra. Körültekintő elemzéssel, s bizonyos egyszerűsítéssel elérhető azonban, hogy a műhelykollektívák csak úgy, mint a különböző szintű vezetők, műszakiak, közgazdászok a vállalati főfeladatokkal egyezően tevékenykedjenek. A termelési és társadalmi aktivitás feltételezi a helyesen mghatározott érdekeltségi viszonyokat. Az érdek döntő szerepet játszik minden emberi cselekvésben, de az emberi cselekvés egyben tudatos megnyilatkozás is. Nélkülözhetetlen tehát a bonyolult társadalmi munkamegosztás, a sokrétű emberi kapcsolatok összefüggéseinek ismerete. Ennek hiányában a szűklátókörűség, az önzés szükségszerűen és indokolatlanul összeütközések, feszültségek forrásaivá lesz a köz- és a magánéletben egyaránt. A jól körvonalazott, világos körülményekre épülő ér • dekeltség meggyorsítja a társadalmi tudat fejlődését. A fel- világosító munka, a széles körű tájékoztatás viszont lehetővé teszi, hogy a dolgozók felismerjék saját érdekeiket, s így tenniakarásuk, aktivitásuk anyagi erővé váljon. Megkezdődött a borsoszezon u a Paksi Konzervgyárban Megkezdődött a zöldborsó feldolgozásának Idénye a Paksi Konzervgyárban. A múlt héten már a 170 holdról beérkezett első vetésű borsót feldolgozták. Ennek a hétnek az elejére várják, a másodvetésü borsót, amikor is 15 cséplőgép ontja az új termést, s a gyárban 4 borsóvonal dolgozza fel. Az idén 2400 hold termését dolgozzák fel a paksi üzemben, a terv szerint 570 vagonnal. Gottvald Károly felvétele Bá p\jr bármilyen oldalról közelítjük is meg a kérdést: a demokratizmus fejlesztése minden szinten fontos vezetői feladat. E feladat felelősségteljes megoldásához azonban minden szinten olyan önállóságra és hatáskörre is szükség van, amely lehetővé teszi a dolgozók ésszerű javaslatainak megvalósítását, jogos igényeik kielégítését. Vagyis, az üzem- és művezetők önállóan és felelősségteljesen intézkedhessenek beosztottaik bér-, szervezési és más ügyeiben. Végeredményben tehát az üzemi demokrácia feltételezi az alsó szintű vezetők fokozott beleszólási és döntési jogát saját munkaterületükön. urcsa ellentmondás napjainkban, hogy a termelőszövetkezeti parasztság sokfelé aktívabban vesz részt a közösség ügyeinek intézésében, mint néhol a nagyüzemi munkásság. Igaz, a gazdálkodás formája más, s a csoport- tulajdonon alapuló tsz-ekben a közvetlen demokrácia hatóköre is szélesebb. (A tsz-köz- gyűlés elnököt választ és szavazással dönt a gazdálkodási tervekről.) A demokratizmus eltérő fejlettségét mégsem magyarázhatjuk csupán a tulajdonformák különbözőségével: sok szempontból a tsz-ek és tagjaik érdekeltsége is egyszerűbb, korszerűbb, kevésbé bürokratikus, s az emberi — köztük a vezetői — kapcsolatok közvetlenebbek. Mindebből sok állami vállalat vezetői is okulhatnak, amikor az anyagi ösztönzés továbbfejlesztése, a belső mechanizmus korszerűsítése, a közösséggel szembeni önzetlen felelősségérzet fokozása — összefoglalóan: a reform teljes mélységű alkalmazása — van napirenden. 1971. Június 10. Rekord az olvasmányok piacán: egymilliárd forint fölött az éves könyvforgalom A Művelődésügyi Minisztériumban, mérleget készítettek a kiadók és terjesztők ötesztendős munkájáról. Érdekes tapasztalatokkal szolgál a számadás. Különleges feladatokat jelentett például a harmadik ötéves tervidőszakban a nagy történelmi évfordulókra való felkészülés, amelynek eredményeként politikai, tudományos és szépirodalmi szempontból egyaránt értékes, esetenként alapvető művek Is születtek. Megjelent azonban az elmúlt években néhány olyan mű is, amely ideológiailag, művészetileg kifogásolható volt Még nem kielégítőek a termelésben dolgozó emberek, a munkások és a parasztok változó, gazdagodó világának ábrázolásában elért eredmények. A tankönyvkiadásban befejeződött az általános iskolák és gimnáziumok új, úgynevezett reform-tankönyveinek megjelentetése, és a tervezett ütemben kerülnek forgalomba az új iskolatípusok — így például a szakközépiskolák, emelt szintű szakmunkásképző iskolák — tankönyvei. Említésre méltó, hogy megszűnt a kötelező tankönyvbegyűjtés, eltörölték a használt tankönyvek szervezett felhasználását. Gyakorlatilag nem változott a mögöttünk levő években a kiadványok száma: 1966-ban 5259, 1970-ben 5238 könyv készült A példányszám viszont — összességében — növekedett: 53,3 millióról 57,8 millióra. Ágazati megoszlás szerint a könyvkiadás a legnagyobb példányszámban tankönyveket produkált. Utánok az ismeretterjesztő és szépirodalmi művek, majd a gyermek- és ifjúsági könyvek következnek. A sort a szakirodalmi és egyéb kiadványok zárják. örvendetes adat, hogy tavaly a könyvbarátok és a könyvtárak, intézmények egymilliárd 33 millió forintért vásároltak olvasnivalót, 7,5 százalékkal nagyobb összegért, mint a megelőző évben. Az utóbbi négy évben több mint 4 millió magyar könyvet cseréltünk a szomszédos szocialista országokkal. A könyvkülkereskedelem révén magyar könyvek 1966—1970 között 11 szocialista és 67 tőkés országba jutottuk el. Évente átlagosan 2,6—2,7 millió könyvet adtunk el — természetesen különféle nyelvekre lefordítva — külföldön. A könyv- exnortnak mintegy 75—80 százalékát a szocialista országokkal bonyolította le Magyarország. (MTI). Gádor István kiállítása Gádor István Kossuth-díj&s keramikusművész alkotásaiból rendeztek kiállítást a Műcsarnokban. Az idős művész életművét bemutató tárlat számot ad sokoldalú munkásságáról, korai szobrait, kerámia faliképéit, modern térelemeit hangulatos környezetben nézhetik a látogatók. (MTI foto — SzebeUédy Géza felv. — KS) A KGST élelmiszeripari állandó bizottságának ülése A KGST élelmiszeripari állandó bizottsága május 31. és június 5. között tartotta 15. ülését Konstancábm. A bizottság egységes módszert és programot hagyott jóvá egyes élelmisze' pari ágazatok hosszú távú fejlesztési prognózisainak komplex kidolgozására. Az ülésen ösz- szegezték az 1966—197 J. évi tudományos-műszaki kutatásokat és ajánlásokat fogadtak el a kutatási eredmények ipari alkalmazására, továbbá jóváhagyták az élelmiszerek tápértékének növelésére irányuló tudományos- műszáki együttműködési egyezmény szövegét. Az ülésen egyeztették az elektronikus számítógépek alkalmazásának 1971—1975. évi programját. Értékelték a bizottság 1970. évi munkáját meghatározták a további tevékenység irányát, s egyéb kérdéseket tárgyaltak meg \z ülés a barátság és a kölcsönös egyetértés jegyében folyt le.
