Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
Húsz év a népek közötti barátság szolgálatában D ulgária nemzetközi kap- ® csolataiban igen fotitos helyet foglalnak el a kulturális kapcsolatok. A bolgár kultúra, irodaloin és művészetek alkotásait tha már az egész világ ismeri, barátainak és tisztelőinek száma egyre növekszik. Nagy szerepe van ebben a bolgár Kulturális Kapcsolatok Bizottsága tevékenységének. A bizottságot húsz esztendő, vei ezelőtt hozták létre, mint a minisztertanács mellett működő sajátos állami-társadalmi szervét. Feladata Bulgária kulturális kapcsolatainak lebonyolítása. a bolgár kultúra és á szocialista építés eredményeinek népszerűsítése külföldön. Ez a feladat rendkívül bonyolult, hiszen Bulgária 110 ötszágeal tart fenn kulturális kapcsolatokat. A bizottság készíti elő, írja alá és hajtja végre a kétoldalú kulturális egyezményeket. Tágjait a minisztertanács hagyja jóvá. Közöttük képviselve vannak azok a minisztériumok, állami bizottságok, intézetek; társadalmi szervezetek és alkotói szövetségek, amelyek érdekeltek a kulturális címeré lebonyolításában. Ott találjuk a bizottság tagiai között a társadalmi és kulturális élet heves képviselőit is. Vezető testületé az elnökség ill. az einökqég iródáta. Feladatainak ellátásában a bizottság a kétoldalú szekciók és a különböző baráti társaságok széles körű társadalmi bázisára támaszkodik. Szervezetileg hat osztá'v irányítja a kulturális csere és dhóbákHndh lebonyolítását. A Kulturális Kapcsolatok Bizottsága igen sokoldalú tevé- kenvsZoof folytat. Évente mintegy äSon vendéget, ill. küld külföldre. Natív hane- súHflrfcélvez a b’iZdtisád a talpét irodalom külföldi népszerűsítésére. „Obzor” rímmel angol és frnticia nyelven megjelenő kulturális-művészeti folyóiratot ad ki. A Szófiapressz ügynökséggel közösen több folyóiratot jelentet meg, így a magyar nyelvű „Mai Bulgáriát” is. A műfordítókat, a bulgarisztikával foglalkozókat rendszeresen ellátja a legújabb bolgár kiadványokkal. A bizottság szervezi a külföldi bolgár művészeti kiállításokat is. Évente közel 30 kiállítást mutat be. Igen nagy sikerrel mutatta be több országban a „Bolgár földek művészetének 2500 éve” és a „Ré- v gi bolgár ikonok” c. kiállításokat. Ez utóbbi tavaly Magyarországon is nagy sikert aratott. A bolgár zeneművészet propagálása céljából a bizottság előadóművészeket és együtteseket küld külföldre. Magyar- onszágon is nagy sikerrel vendégszerepeit a szófiai Operaház és a Szatirikus Színház együttese. A bolgár filmek a világ ” minden részébe eljutnak a bizottságon keresztül. A filmeket az év legjobb filmjei közül válogatják ki és többségükben szinkronizálva küldik külföldre. A fotó, sa.itó, rádió és televízió-propaganda is jelentős helvet foglal el a bizottság munkájában. A bolgár hetek, napok, barátsági napok és estek szervezése Pedig a külföldi kulturális központok tevékenységének egyik fő irányzata. A bizottságnak nincsenek külföldi képviseletei, csak Budapesten, Varsóban, Berlinben, Prágában. Pozsonyban és Algírban működik bolgár kulturális központ. mint a Kulturális Kapcsolatok Bizottságának szerve. A bolgár és a magvar nép közötti hagyományos barátság és az országaink közötti szocialista együttműködés egyre erősödik. Országaink először 1947-ben kötöttek kulturális egyezményt. Kulturális kapcsolataink is hozzájárultak népeink testvéri kapcsolatainak és együttműködésének erősítéséhez. Budapesten 1952 óta működik Bolgár Kulturális Központ. Közel húsz éves munkája során eljutott az ország minden megyéjébe, kapcsolatba került a magyar társadalom minden rétegével. Különösen eredményes és hasznos együttműködésünk a Hazafias Népfront bizottságaival. 1970 elejétől központunk új, reprezentatív helyiségbe költözött, ahol igen színes tevékenységet folytat. Tavaly 14 kiállításon mutattuk be a magyar közönségnek a bolgár művészek alkotásait, de összesen 66 kiállítást rendez- tühk az országban. Rendszeresen rendezünk irodalmi esteket, hangversenyeket is. Újabban minden magyarul megjelenő bolgár könyvről megemlékezünk. r ilmtárunkban közel 300 * film van. amelvet a fővárosi és a vidéki művelődési központok egyaránt használnak. Filmjeink nagy része magyarra van szinkronizálva. A magyar—bolgár barátsági napok és estek szervezésével központunk igen sokat tesz a szocialista Bulgária eredményeinek népszerűsítéséért, a két nap barátságának ápolásáért. Tavaly például minden negyedik napon volt ilyen rendezvény. Uj kezdeményezés ezen a téren a bolgár kultúra heteinek megrendezése egy-egy megyében. Tavaly nagy sikere volt a Békés megyében megrendezett hétnek, az idén pedig a zalai hétnek. Nagy reménnyel tekintünk az őszi hajdú-bihari hét elé is. A Kulturális Kapcsolatok Bizottsága Szófiában és a Bolgár Kulturális Központ Budapesten a jövőben is azon Készülődés a vadászati világkiállításra Vadászemblémás, csiszolt üvegváza a Salgótarjáni Üveg' gyárból. munkálkodik majd, hogy erősödjön a népek közötti barátság. Magyar barátainknak pedig köszönjük azt a támogatást amit az elmúlt húsz év alatt munkánkhoz nyújtottak. Reméljük együttműködésünk a jövőben még sikeresebb, eredményesebb lesz a magyar és a bolgár nép javára. NINO NIKOLOV — LENGYEL KÄROLY R épül ©gép-eltérítés, dl ptomatarablás 10. BANDITÁK A GÉPEN 1970. október 15-én rövid jelentést adott ki a TASZSZ: elrabolták az Aeroflot szovjet légitársaság AN—24 típusú utasszállító repülőgépet. A gép — fedélzetén 46 utassal és öt főnyi személyzettel — Batúmiból SzúhUmiba indult. Tíz perccel a gép elindulása után ketten fegyverrel fenyegetőzve be akartak torrá a pilótafülkébe. A légikisasz- szony, Nagyezsda Kurcsenko útjukat állta és meg akarta akadályozni, hogy az ajtóhoz jussainak. A két támadó ekkor közvetlen közelről lelőtte a stewardesst, majd berontott a pilótáfülkébe. Itt — dulakodás, lövöldözés után — fegyverrel arra kényszerítették a pilótákat hogy változtassák meg ]a repülőgép útvonalát. A dulakodás, lövöldözés közben megsebesült a repülőgép parancsnoka és súlyös sérülést szenvedett a navigációs tiszt. A pilóták, hogy megmentsék a gép Utasainak életét, kénytelenjeit voltak leszállni a szovjet—török határ közelében Jevő Trabzon török város repülőterén. Az! első hír után megtudta a világ a részleteket is. Ki- derűit mindenekelőtt, ki volt a géprabló. Apa és fia — a 46 jéves Franasz Sztaszio Brazínkas-Koreivo és 13 éves fia. Brazinkas egy litvániai faluban született, az ország felszabadulása előtt gyapjúfeldolgozó üzem tulajdonosa volt. A Pravda a géprablókról: „Brazinkas, a bandita, tolvaj és spekuláns volt, aki elzüllesztette a saját fiát, s amikor légikalózzá és gyilkossá vált, őt is bevonta a bűn- cselekményébe ... 1950-ben Vevis litvániai városban egy fogyasztási szövetkezetben dolgozott, de az árucikkek árának jogtalan felemelése révén meg nem engedett haszonhoz jutott, így öt évre ítélték lopás és egyéb üzelmek miatt, amelyeket egy terménynagykereskedésben, illetve egy üzemanyagraktárban követett el... Kiszabadulása után eladta vevisi házát, elhagyta családját és Vilr.iusba költözött egy nőismerősehez. . .. 1967-ben Üzbegisztánban telepedett le, másodszor is megnősült, de hamarosan ezt a feleségét is elhagyta, kislányával együtt. A szovjet sajtó beszámolt arról is, hogy Nagyezsda Kurcsenko stewardess meggyilkolása után az idősebb Brazinkas sebesítette meg Csahra- kija első pilóta repülőgépparancsnokot és ejtett igen súlyos sebet Fagyejev navigációs tiszten. A nyugati sajtó megjegyezte: ez volt az első repülőgéprablás a Szovjetunióban. Az Izvesztyija ekkor, a banditatámadásról írott cikkében a következőket szögezte le: „Nem ez volt az első ilyen kísérlet. Olvasóink még emlékeznek rá, hogy négy évvel ezelőtt, ugyancsak Batúmiból, három fegyveres bandita próbált eltéríteni egy repülőgépet. Slenov és Tomasvili kom- szomolista pilóták, valamint Kutatyeladze, a batumi tengerészeti iskola hallgatója azonban bátran harcba bocsátkoztak a banditákkal, akiket sikerült lefegyverezniök. Kutatye- lazde meg is sebesült. Nagyezsda Kurcsenko légikisasz- szony a súlyos pillanatban ugyanúgy járt el, ahogyan előtte hasonló módon eljártak más szovjet emberek.” A szovjet repülőgép, a szovjet kormány fellépése után, utasaival együtt, másodnap már visszatért a Szovjetunióba — a banditák azonban csak néhány órát töltöttek a trab- zoni ügyészség fogházában. Az igazságügyi szervek — a szovjet közvélemény és világközvélemény egyöntetű megdöbbenésére — szabadon bocsátották őket. A trabzoni közlés szerint „rendőri felügyelet alatt vannak mindaddig, amíg politikai menedék iránti kérelmükről határoznak”. A külföldi hírügynökségek trabzoni jelentései beszámoltak arról, hogy a „politikai menedékjogot” kérő légibanditák a gép leszállása után kezükben tartották még lefűrészelt csövű puskáikat — de azért első mozdulatukkal bőröndjük után kaptak. A bőröndben arany és 6500 dollár volt Nem sokkal azután, hogy a gyilkos légibanditák ügyének híre elterjedt, Ankarába érkezett az Egyesült Államokból egy „litván emigráns szervezet” néhány megbízottja, hogy a gyilkosok segítségére legyen. Ekkor már világossá vált, hogy a török igazságügyi szervek arra hivatkozva igyekeznek megtagadni a gyilkosok kiadását, hogy azokat a kikérő országban „politikai bűn- cselekménnyel vádolják” és ezért a kiadatás ellenkeznék a török törvényekkel... A szovjet közvélemény álláspontját ebben a kérdésben a leghatározottabb formában egy tekintélyes szovjet jogász, Mihail Sztrogovics akadémikus fejezte ki: „A nemzetközi jog szabályai és a nemzetközi jog kialakult gyakorlata szerint az a személy, aki köztörvényes bűncselekményt követ el. annak az országnak a bírósága előtt felel tetteiért, melynek területén a bűntényt elkövette. Ha a bűnös valami oknál fogva egy másik állam területére kerül, annak az országnak, amelynek területén a bűntényt elkövették, joga van Társulatunk felvételre keres AUTÖMOTORSZERELÖT ÉS VILLAMOSSÁGI SZERELŐKET, a Szekszárd Bogyiszlói úti telepre. Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezés: Szekszárd, Rákóczi út 96. sz. munkaügy. (91) követelni kiadatását, A bűnöző kiadatását követelheti az az állam is, amelynek polgára szenvedő áldozata volt a bűnténynek, illetve az az állam, amely ellen a bűntény irányult. A bűnös kiadatásához elegendő, ha megvan a három feltétel egyike. Az AN—24-es repülőgép eltérítésének esetében fennáll mind a három feltétel. A trabzoni török bíróságon azonban azt a verziót fogadták el, amelyet maguk a bűnözők hangoztatták, nevezetesen, hogy a bűntényt állítólag politikai indítékok alapján követték el...” A géprabló, gyilkos banditák mint „politikai menedékjogot” élvező személyek kibújtak a szovjet igazságszolgáltatás előtti felelősségre vonás alól. (Következik: NEMZETKÖZI BŰNCSELEKMÉNY)
