Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-30 / 152. szám

Mt összegéin szerepel Szekszárd a négyszázezer lakásért. Foto: Gottvald Károly. Tájékoztató az egészségügyi lapok rendszeresítéséről Fontos adatok az életet mentő orvosi beavatkozáshoz Milliárdokban lehet kifejez­ni a2t az összeget, amellyel voltaképpen csak a statiszti­kusok, s a pénzügyi szakem­berek számolnak, s amelyet — közkeletű kifejezéssel élve —, a béren kívüli juttatások címszó alatt szoktak elköny­velni. Ezek a milliárdok — az egyes ember szemszögéből nézve — valóban nehezebben érzékelhetők, hiszen már-mór szinte természetadta jogaink­nak tekintünk mindent, ami mellé odaillik a „kedvezmé­nyes” szócska: a kedvezmé­nyes üdülést, a kedvezményes étkezést, ?. kedvezményes uta­zást, tüzelőutalványt, s hosz- szan folytathatnánk. Még ne­hezebben vesszük észre azo­kat az összegeket, amelyek a közvetett juttatások körébe tartoznak, például a tanulmá­nyi szabadságot, az üzemi sportkört, a munkásszálást, stb. 30,5 milliárd A társadalombiztosítási jo­gosultságon alapuló kiadások lSCíi-ban 20 milliárd 832 mil­lió forintot ettek ki, ez az összeg 1970-1 e 30 milliárd 531 millió forintra emelkedett. A társadalombiztosítási kiadások fedezete a következőképpen alakult: tavaly a 30,5 milliárd forintot kitevő összes kiadás­ból a munkáltatók járulék be­fizetései •, 16,2 milliárdot, a dolgozók nyugdíjjárulékai 5,5 milliárdot, az állam hozzájá­rulása pedig 8,8 milliárd fo­rintot fedezett. Ez utóbbiból 3,3 milliárd forint a SZOT feladatkörébe tartozó szolgál­tatások, míg' "5,5 milliárd fo­rint az Egészségügyi Minisz­térium feladatkörébe tartozó szolgáltatások fedezete volt. Ugyanakkor a dolgozók által fizetett progresszív nyugdíj- járulék mértéke az elmúlt időszakban változatlan ma­radt. átlagosan a keresetek 4,5 százalékát tette ki. Az üzemegészségügyről szól­va két érdekes adat: tavaly 1208 üzemben, illetve vállalat­nál 1261 orvos végezte ezt a munkát. Az öt évvel ezelőtti­vel összehasonlítva kétségte­len fejlődést tapasztalni, ám az üzemegészségügyi szolgálat­ban dolgozók egyre kevesebb időt szentelhetnek a megelőző egészségvédelemnek. Ezért cél­szerű lenne az üzemorvosi részálláisok összevonása. Korszerű szállások Maradjunk továbbra is a kifejezetten üzemi területen. Az elmúlt öt évben csökkent ugyan a munkásszállások be­fogadóképessége, ám ez első­sorban az alacsonyabb szín­vonalú szállásoknál ment vég­be. Ennek következtében ma már a munkásszállásokon la­kók 80 százaléka, kb. százezer dolgozó, a korábbinál lényege­sen összkomfortosabb, ké­nyelmesebb körülmények kö­zött élhet. 3 mindez nem hoz­ta magával a szálláslakók ál­tal fizetendő díjak emelkedé­sét. sőt egyes szakmákban — például az építőiparban, illet­ve a nehézipar vállalatainál — valamelyest csökkent ez az összeg. ■ Az üzemi szociális létesít­mények helyzetéről szólva a SZOT legutóbbi, a szakszerve­zetek XXII. kongresszusán előterjesztett jelentése meg­állapítja: javult a dolgozók ellátottsága öltözővel, mosdó­val. Több iparágban az ellá­tottsági színvonal eléri a 80— 90 százalékot, a bányászatban, az élelmiszer- és a vegyipar A pedagógusok szakszerveze­te tevékeny részt vállalt a pe­dagógusok bérrendezésének le­bonyolításában, a végrehajtás ellenőrzésében. egyes vállalatainál a 100 szá­zalékot is. A szakszervezetek egyébként jelentős erőfeszíté­seket tesznek annak érdeké­ben, hogy a termelőberuházá­sokkal egyidejűleg valósulja­nak meg a szociális beruházá­sok is, ' Többen az ebédlőben S végül — bár áttekinté­sünk korántsem teljes — ta­lán a legközérdekübb témá­ról, az üzemi étkeztetésről. Ma az összes üzemek csaknem 80 százalékában van szervezett és vállalati hozzájárulással ki­egészített étkeztetés. Az el­múlt öt évben a vállalati üze­mi konyhák száma 10 száza­lékkal, az e szolgáltatást igénybevevők száma pedig öt százalékkal nőtt. Az üzemi ét­keztetéssel kapcsolatos költ­ségek 55 százalékát a munkál­tatók, 45 százalékát pedig a dolgozók fizetik. A teljes ét­kezési költség évente kb. másfél milliárd forint. Ehhez az összeghez a vállalatok brut­tó nyereségükből mintegy 800 millió forinttal, részesedési alapjukból pedig kb. 16 millió forinttal járulnak hozzá. A vállalati tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban a része­sedési alapot terhelő bérenkí- vüli juttatások összege nem csökkent, sőt inkább emelke­dett. E munkáról nyilatkozott Péter Ernő főtitkár az MTI munka­társának, elmondta, hogy a bérrendezésre vonatkozó vég­rehajtási utasítások a szakszer­vezet teljes egyetértésével ké­szültek. — Fontosnak tartjuk, hogy a felsőbb szinten megvalósult jó együttműködéshez hasonló szo­ros munkakapcsolat alakuljon ki országszerte: a megyékben, a városokban, a községekben és az oktatási intézményekben az állami és a szakszervezeti szervek között. Ez a legfőbb biztositéka annak, hogy a bér­rendezés az irányelveknek megfelelően történjék. A fő szerep a bérrendezésnél az iskolaigazgatókra hárul, ök végzik el a személyenkénti be­sorolást. Az iskolai szakszerve­zeti bizottságoknak az a fel­adatuk, hogy támogassák az igazgatók helyes törekvéseit, annál inkább, mert a pedaeó gusok esetében újdonság a dif­ferenciált bérezés. A végrehajtási utasítás egye­bek közt kimondja: a pedagó­gusok bérezésével kapcsolatos kérdésekben (bérfejlesztés, bér- gazdálkodás, bérpolitikai intéz­kedések, a differenciálás elvei, tervek kidolgozása stb.) a fel­ügyeleti és a munkáltatói jog­kört gyakorló vezetőknek a szakszervezet helyi szervével együtt kell működniük. Ez ma­gában foglalja az alapelvek ki­alakításánál a keretek felbon­tásánál stb. az egyetértési jo­got, az egyéni besorolásoknál a véleménykikérés, az ellenőrzés jogát, a munkaügyi viták, fel­lebbezések esetében ezek inté­zésének jogát, sőt az igazgató esetleg helytelen, szubjektív in­tézkedése elleni vétójogot is. Reméljük, szakszervezeti szer­veink mindezekkel helyesen tudnak élni. Ez egyben garan­cia arra, hogy a bérrendezés feladatait a központi elképze­léseknek, irányelveknek meg­felelően az oktatásügy, a peda­gógusok élet- és munkakö^ül- ippnyeinek javára oldják SUj. A közelmúltban jelent meg az Egészségügyi Minisztérium rendeiete, egészségügyi lap rendszeresítéséről. Az intézke­dés céljáról, jelentőségéről a minisztérium illetékesei el­mondták: — Köztudott, hogy mint vi­lágszerte, hazánkban is állan­dóan nő a balesetek száma, fő­leg a közúti közlekedésben, de a háztartásokban és az üze­mekben is. Az orvosok, a mentők ta­pasztalatai a hirtelen rosszul- létek számának jelentős növe­kedéséről is tanúskodnak. Az egészségügyi lap rendszeresíté­sének célja, hogy az életmen­tés szempontjából legfontosabb néhány adat szükség esetén azonnal rendelkezésre álljon és ezek birtokában haladéktala­nul, még a beteg kórházba szállítása közben meg lehessen kezdeni az adottságainak, szer­vezetének legjobban megfelelő orvosi ellátást. — Az életmentés szempont­jából legfontosabb adatok a vércsoport és az RH-faktor. További ilyen adat, hogy a be­teg mikor, milyen jellegű te­tanuszoltást, illetőleg egyéb oltásokat kapott, nincs-e cu­korba: a, nem szenved-e tudat­zavarral, vagy eszméletvesztés­sel járó betegségben — epilep­sziában. Hasonlóan nagymér­tékben befolyásolja a kezelést az esetleges vérzékenység, vagy bizonyos gyógyszerekkel szembeni allergia, túlérzékeny­ség is. Feltétlenül számításba jön a magas vérnyomás, vagy az esetleg időnként zuhanás­szerűen bekövetkező vérnyo- ina,sc.soaken.es us. Ezeket az adatokat az egészségügyi lap tulajdonosá­nak kérésére az állami egész­ségügyi szolgálatnak az illetőt kezelő, vizsgáló orvosa, vagy intézménye írja be az egész­ségügyi lapba. Célszerű, ha az adatokat mindjárt a vizsgálat, vagy kezelés alkalmával írják be. A gyógykezelésre illetékes (például körzeti, üzemi, ren­delőintézeti) orvos ezenkívül az egészségügyi lap tulajdono­sának kérésére köteles fel­jegyezni egyéb hatósági, ille­tőleg orvosi okirattal, például kórházi zárójelentéssel igazolt adatokat is. A vércsoportra és az RH-faktorra vonatkozó ada­tokat azonban csak az országos vérellátó szolgálat intézmé­nyeinek igazolása alapján sza­bad beírni. Az egészségügyi lap adatai természetesen nem jelentik azt, hogy mellőzni lehet a be­teg kezelésekor az előírt vizs­gálatokat, de nagymértékben meggyorsítják a beteg ellátá­sát. Például vérátömlesztéskor előre ki lehet készíteni a meg­felelő vércsoportú vért és ha a vizsgálat eredménye egyezik az egészségügyi lap adatával, nyomban megkezdhető a transzfúzió. A rendelet november elsejé­vel lép életbe, addig tehát nem kerülnek forgalomba az egészségügyi lapok. Ezt köve­tően azonban ajánlatos, hogy minél többen szerezzék megás hordják állandóan maguknál — fejeződött be a tájékozta­tás, (MTI) Maros-homok Százezer köbméter homokot termel ki a Marosból a Szegedi Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat. A fontos építőanyagot a szegedi Tisza-partról szállítják az építkezé­(MTI foto: Tóth Béla felvétele — KS). VÉRTES C1ABA A bérrendezés végrehajtásának ellenőrzésében, segítésében fontos szerep vár a pedagógusok szakszervezetére Péter Ernő nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents