Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-29 / 151. szám
BALESETEK Pad-klub és buli Amikor az üzemben munka közben baleset következtében meghalt egy ember, a kivizsgálásánál a balesetért telelés gondatlan művezető csak úgy „mellékesen’’ megjegyezte, hogy az elhunyt cigány volt. Nyilvánvalóan ezzel akarta csökkenteni a tragédia súlyát és saját bűnét, gondolván, hogy ez a munkás származása miatt csupán másodosztályú, sőt azon aluli emberi értékét képviselt. Amikor az egyik könnyűipari üzemben a gép szétroncsolta egy fiatal munkásnő kezét, a baleset okát vizsgáló embereknek a szintén gondatlan igazgató csak úgy „mellékesen” megjegyezte, hogy az illető erkölcstelenül él, gyakran cseréli férfiismerőseit. Tehát nem olyan nagy kár érte. Ezek az otromba érvek volnának tehát azok az utolsó szalmaszálak, melyekbe kapaszkodva egyes felelőtlen vezetők szeretnének a hullámokból a szárazra kerülni, a felelősség alól kibújni. Megrendítő dolog a baleset, még inkább a halál. Az üzem fel- bolydul, az emberek letargiába, nemegyszer pánikba esnek. Sajnálják társukat, akivel azelőtt még együtt nevettek, beszéltek, dolgoztak. Nem állítjuk, hogy^ a balesetért felelős vezetők mindegyike a példában említett elítélendő módszerekkel védekezik. Még kevésbé, hogy minden balesetért a termelés vezetői közvetlenül felelősek. Általában a balesetek okai összetettek. De a vezetők, különösen a termelés közvetlen irányítói, az üzemben mindenért felelpek, az emberek testi épségéért és életéért is. Viszont sokszor az adott esetben e felelősséget elkenik, s a felelősségrevonás nagyon „humánus”, vagy esetleg el is marad. Az utóbbi években sokat javult ipari és mezőgazdasági üzemeinkben a munkásvédelem, csökkent a balesetek száma. De az eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek. Előbbre jutnánk e területen viszont csak az eddigieknél hatásosabb társadalmi összefogással lehet. Nem is olyan régen lezuhant az állványról egy tizenhét éves építőipari tanuló, aki éppen vizsgamunkáján dolgozott. A fiú élete legszebb percében meghalt. Vezetői szerették, sajnálták. Koszorúra gyűjtöttek, a temetésen mindannyian megjelentek. Sokan könnyeztek. De ez már késő bánat. Elejét kell venni a bajnak. Nem érzelgős álhumanitásra van szükség, de arra, hogy a vezetők a terv teljesítésénél számoljanak az emberek teherbíró-képességével és testi épségével is. A balesetek megelőzésére tehát a vezetők mindenekelőtt akkor tesznek a legtöbbet, ha üzemükben a termelési rendet, a technológiát és a munka szervezettségét a lehetőségeken belül a legtökéletesebbre fejlesztik. A vizsgálatok során gyakran hallottuk a termelés parancsnokaitól: a dolgozók nem tartják be a munkavédelmi előírásokat. Sajnos, ez is igaz. A dolgozók figyelmetlensége és felelőtlensége is sokszor okoz balesetet. Az egyik állami mezőgazdasági üzemben, játék közben egy dolgozó elbotlott és nyitott bicskájába esett. Sebébe belehalt. Talán ez kirívó példa, de a fegyelmezetlenség és a munka közbeni ittasság (különösen a mezőgazdasági üzemekben! sok halálos baleset előidézője. De ez nem változtat azon a sajnálatos tényen, hogy a munkavédelmi oktatás gvak- ran formális, elmulasztják a visszakérdezést. Tehát nem győződnek meg arról, mit és mennyit értett meg a munkás az előadásból. így történhet, hogy a gépek kezelésének előírt szabályait azért nem tartják be, mert nem is ismerik a lapuló veszélyeket. (A balesetek nagy százaléka a gépek rendeltetésszerű működtetése közben történik.) A balesetek kivizsgálása külön párbaj a vezetők, valamint a sérült és az őt védő társadalmi szervek között. Most ennek általános hatására, következményeire szeretnénk felhívni a figyelmet. Miután gyakran nem az igazi okot (és felelőst) állapítják meg, nem is tesznek semmit a valódi ok megszüntetésére Emiatt sok a visszatérő, azonos baleset. Persze, az abból is származik, hogy a társadalmi aktívákat gyakran lehetetlen helyzetbe hozzák az üzem vezetői. Gáncsot vetnek nekik, nem mindig engedik meg, hogy részt vegyenek a kivizsgálásban. Ha pedig megengedik, az erre fordított időt levonják a keresetükből. És ha nagyon „harcos” a társadalmi munka- védelmi felügyelő, akkor amolyan csendes bosszú áldozata lesz. Elfelejtik előléptetni, kihagyják a jutalmazások és prémiumok osztásából. Akad persze, jó példa is. Az egyik igazgató fegyelmi elé állította azt a művezetőt, aki a munkavédelmi felügyelő intézkedéseit keresztül akarta húzni. A munkakörülmények .javításával foglalkozó tervekben sok biztatót olvasunk. Mindez azonban egymagában kevés. A balesetek számát csak akkor tudjuk a minimumra szorítani. ha a termelésben résztvevő minden ember rangjának és beosztásának megfelelő hozzáértéssel végzi feladatát. És ehhez is hozzáad még egy kis pluszt: figyel, törődik, vigyáz magára és társaira. (suha) Hét eleji apróság. Hétfőn korán reggel bandukolok Szek- szárd sétányán a vasútállomás felé. A régi művelődési házzal átellenben két pádon felírás hívja fel a figyelmemet: „PAD KLUB”. A felírás szerintem örvendetes bizonyítéka klubalapítási hajlandóságunknak. Elő-, zó nap délelőtt láttam a Pad- klub tagjait. Fiatal emberek voltak, ültek a két pádon és a szokásosnál valamicskével nagyobb hajuk alól nézték a világot, amin kétségtelenül van mit. Nem randalíroztak, nem követtek el semmilyen köz- csendháborítást, csak ültek a klubbá előléptetett közterületi padokon. Utolsó legyek, aki követ vet rájuk. Ez is célkitűzés, ezenkívül pedig állampolgári jog. Nem sokkal távolabb újabb felírás. A könyvárusító pavilon mögött, immár „őcsé- nyinek” tekinthető fa törzsén, ahol már hosszú ideje öcsényi kullúreseménycket propagáló kézírásos közleményeket látok felbukkanni, itt a legújabb. Tudatja, hogy július 3-án „BULI" lesz az öcsényi kultúrházban. Mivel egy közművelődési intézmény hirdeti, tudomásul kell vennem, hogy a hétköznapokéban úgy is élő szó, immár polgárjogot kapott az ismeretterjesztés és a szórakoztató ipar szaknyelvében is. Érdeklődéssel várom a hirdetést a „NAGY ÖSSZNÉPI MAGYAR SÁRKÖZI HAPPE- NING”-ről, és bízom benne, hogy azt a Pad-klub tagjaival együtt keressük majd fel.-s. -n. A Dombóvári Kesztyűgyár GÉPPELVARRÖI TANFOLYAMOT INDÍT, 3 hónapos időtartammal. középműszakos beosztásban, 1911. július hóban. A tanfolyam idejére 700.— Ft/hó átképzős bért, a sikeres vizsga után, bedolgozó rendszerben, 1300—1500 Ft kereseti lehetőséget biztosítunk. Dombóvári lakosok jelentkezését várjuk. Jelentkezés: munkaügyi előadónál. (458) Értesítjük kedves vevőinket, hogy vállalatunknál a vegyesáru szakmában (építőanyag, vasáruk, kenderáru-ruházat) 1971. JÜLIUS 1-TÖL 10-IG LELTÁROZÁS MIATT AZ ARUKIADAS SZÜNETEL. Felhívjuk figyelmüket, hogy beszerzéseiket, különös tekintettel a nyári betakarítási munkák végzéséhez szükséges anyagokra, lehetőleg a leltári időszak megkezdése előtt szíveskedjenek megtenni. Tolna megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat „AGROKER” Szekszárd (411) Villanások - üdülés közben E gyszer csak elérkezik annak az ideje, hogy az ember, a dolgozó, kérje rendes évi fizetéses szabadságát. A gyöngébbek kedvéért a szabadságos levél pontos kiállítása a jelenléti ív megfelelő bejegyzésén túl is ajánlatos, mert ki tudja, hogy a jövő évi szabadság kiírásakor hány napot „húz rá” a feledékeny szabadságot nyilvántartó dolgozó... így aztán, ha a szabadság kivételének ténye több oldalról kellően adminisztrált, úgy irányt lehet venni a Balaton, Hévíz, Igái, a hegyek és ki tudja még hány- felé. • Az indulás rögvest bosz- szúsággal kezdődik, bár a szabadságra utazó dolgozó mehetne vonattal is, a szekszárdi ÁFOR Üzemanyagtöltő Állomáson még most is, a nyitás után két évvel rossz a levegőt sűrítő berendezés. így a szabadságra induló gépkocsi- vezető — persze maszek, és ül vezető — jobb ha maga fogja kézi pumpáját és nyomja a kocsi kerekét a kellő nyomásra. .. Persze jó lenne vonattal rpenni... De Szekszárdról vonattal az Út Harkány fürdőhelyig hat és fél óra... A vonaton sem ital-, sem ételárusítás nincs... Szerencse a Piroska Vonat Báta- szék és Pécs között nem zsúfolt. És nincs filléres vonat, ezelőtt harminc évvel még volt. Akkor a fillér nem fillért ért? • Harkány, a szekszárdiak utcái. Nagybetűvel kellene írni, hogy a Szekszárdiak Utcái. De az utcatábla Fürdő, Ifjúsági, meg Vörösmarty nevet jelöl. És az utcákban villákat. — Épített a vállalat főkönv- velője is egy villát, így az enyém használatáról, bérletéről lemondtak — kesereg egy szekszárdi villatulajdonos, aki „direkt úgy építette villáját, hogy a legkényelmesebb igényt is kielégíthesse” — egv-egy szoba, két fekhellyel, napi ötvenesért. Egyébként itt sok a szekszárdi — de csak a hét végén. Akkor jönnek ágyneműt váltani a saját üdülőjük, saját ágyán, maguk alig várják az autóbusz visszaindulását; vagy saját kocsiba ülnek és loholnak haza Szekszárdra, a szőlőt permetezni. Én ülök a vízben, szívom a büdös kén illatot, és fizetek naponta egy ötvenest. * Évekkel ezelőtt még bódék sorakoztak a harkányi strand körül, ma egy sincs. A híres genfi fúvós zenekar produkciója készteti elismerésre a zenéhez nem értő hatalmas tömeget — a borkóstolók helyén, a szép szabadtéri színpadnál. Az evés, ivás is beköltözött a fürdő területére. Fél óránként bődül az üdülő zsi bajába a megafon: „A hideg strandhoz vezető út mellett a mohácsi tsz pavilonjában állandóan frissen sült kolbász és hideg üdítő ital várja a kedves vendégeket”. És lehet válogatni. Van miből. Sör, bor, hal, kalbász, csülkös bableves, — az önki- szolgáló étteremben meg csak sertés sült van rizs körettel. Az ellátás még nem tökéletes, de már jó Harkány fürdőben. * Áradoztam kollégáim előtt a múlt év nyarán, amikor bulgáriai utamról hazaértem: minden sarkon jégbehűtött ital. Az az igazi szervezés, a vendéglátás! A harkányi vendéglátóiparosok úgy látszik jártak Bulgáriában. Egyetlen üveg, egyetlen korty meleg üdítő italhoz nem jutottunk. ... Hallottam róla, hogy a Tolna megyei vendéglátóipar jeles képviselői az NDK-ban jártak, tapasztalatcserén. Szerintem kár volt a sok költség, Harkányban is lehet tanulni. * No és a vendég egyszer csak megunja az „örökös feredő- zést.” Nosza, gyerünk egy kis kultúrát nézni. Pécs. Múzeum, kiállítás, tárlat, divatbemutató. Ez a robbanásra kész város minden nyáron tud valami újat adni. Most a SZUR-t, a „pécsi bundát” rendezték meg fergeteges sikerrel. Aztán készülnek már a PIV-re, a pécsi ipari vásárra. Az egész mecsekalji város egy láz, egy feltörni vágyó valami. Egy olyan közösség, amely mindenkinek akar valamit abból adni, ami Pécset jellemzi, a város szeretetét, a vendég tiszteletét, a „tiikeség”- ből akarnak mindenkinek egy kicsit adni... Ja igen, Pécset sem lehet a Centrum áruházban tollaslabda ütőt vásárolni. • Gyerünk tovább, a szabadság napjai meg vannak számlálva, és gyorsan telnek. Hévíz. Csodálatos tófiirdő, rettenetesen piszkos vízzel. Ez a piszok — iszap, — mondják, akik már egy hetet töltöttek a rádiumos fürdőben —, gyógyító iszap, bizonyítják. És a megafon is örökké ezt harsogja: „A tó vize erősen ra- diumos, gyógyhatású, tizenhat éven aluliak nem fürödhetnek benne, ajánlatos fél óránként pihenőt tartani”. Pihenőt, de hol? A pihenésre kijelölt helyen nagysörényű fickók bőrlabdát hajkurásznak óriási csatakiáltásokkal mindaddig, amíg az ügyeletes rendőr a bőrlabdát el nem viszi... Én a fickókat vittem volna el. Node, Hévíz az mégiscsak a reumások Mekkája. A közönségen ez meg is látszik. Itt kevesebb az izom- pacsirta, a „sebikinis” madonna, — mint Harkányban. És szállás sincs. Csak Keszthelyen a kempingben. * És haza hoz az ember valami újat mindig ilyen nagy távolságból, jassz-kifejezése- ket például. Két nagysörényes kocog a keszthelyi parkban. — Te, ilyen bukszát fogtam az este. — és mutatja a karjával. — Az semmi, az enyém jobb buksza volt. A nőt mondták már spinének, csajnak, meg miegymásnak, most „jobb körökben” buksza, egy valamire való hajadon a kies Balaton-parti sétányon. * Megint Hévízen, a hosszú folyósón, amely a tó közepén lévő épület-szigetig nyúlik. Egy anya ballag fiával, elpilledtek a kitűnő gyógyhatású víztől. A családfő valahol elkódorgott. Bámészkodik, mert van mit nézni. Az asszony mérges, sőt: dühös. Fiát — tizenkét éves lehet talán — így utasítja: — Eriggy mán Pétör, kiállts apádnak, mert az elvesztett bennünket, úgy megy mint egy vakbogár..'. A vakbogár elhangzása élénk derültséget — helyenként rö- hejt — vált ki a folyosó közönségéből. • Még egy villanás. A keszthelyi Halász Csárda étlapját böngészve éppen kispénzű, hétvégi víkendezőknek való ételt találtam: ime: Fogas, egészben sütve, 1 dkg. 1,82 forint. Tehát egy kiló fogas 182 forint, persze sütve.- Pj Hűtőszekrény csereakció a Bizományi Áruházban Felvilágosítás a helyszínen : BÁV Szekszárd, Garay tér 10. sz. ____________________(412)
