Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
1 anarepü í«?* — Az ördög ütött beléd ezzel a marhasággal! — mondta Bíró István, a nyolcas számú mezőgazdasági repülőbrigád vezetője. Lomhának látszó, darabos vonásokkal faragott, robosztus férfi volt. Vastag bőrű katonacsizmájában, kockás ingében inkább traktorosnak vagy teherkocsi-vezetőnek tűnt — mintsem pilótának. Két gépe volt a brigádnak, s Bíró ingerültsége a másik pilótának szólt, aki éppen ellentéte volt brigádvezetőjének. Egyidősek voltak, de Csapó Gyula fiatalabbnak látszott, jól szabott bőrzekét, legújabb divat szerint készült, inkább aszfaltra, mint szántóföldre való félcipőt viselt, utolérhetetlen eleganciával tekerte nyakára a törökmintás sálat, hanyag tartással állt a tarlón és napszemüvege mögött rejtelmesen mosolygott. — Na fogadjunk! — mondta folyvást mosolyogva. Bíró legyintett, de akkor megszólalt a gépkocsivezetőjük, Huszár Imre: — Egy liter konyakot földobok, ha megelőzöd! — Ne szórakozzatok, nem hülyéskedni jöttünk, hanem dolgozni. — Na bumm, legföljebb kimarad egy forduló — mondta Pálinkás Bertalan, az egyik szerelő. Ő volt köztük a legidősebb, nevéhez híven vidám, borvirágos orrot viselt, szemmel láthatóan elhanyagolt volta agglegénységéről árulkodott. — Bercikém, jobban tennéd, ha a gépen ügyködnél — mondta Bíró. — Megnéztem — válaszolt Pálinkás — semmi hézag. — Aztán hirtelen visszaugrott az előbbi témára: — Attól vagy besztremálva, hogy rádver ez a vacak plédoboz?! — A háta mögé mutatott, a tábla szélére, ott állt Csapó kocsija, egy piros Fiat 1500-as. Egyikük sem tudta már pontosan hogyan kezdődött. Reggel repülőgépekről beszélgettek, aztán saját gépeikre, a két lengyel gyártmányú műtrágyaszóró gépre terelődött a szó. Bíró dicsérte, Csapó meg fitymálta őket, s a vita közben egyszercsak azt mondta: — Két kilométeres távon a Fiattal még akkor is megelőzöm ezt a sztrecsegát, ha fordulnom kell. — Na, menj a francba! — I mondta neki Bíró, s Csapó azóta erősködött, hogy márpedig megelőzné. A társaság ötödik tagja, a másik szerelő — apró, egérarcú, zárkózott természetű emberke — nem szólt bele a vitába csak a tekintetén látszott, hogy marhaságnak tartja az egészet. Már a rakodók is — tizen- tizenketten lehettek — a versenyről beszéltek, valamelyik azt erősítgette: nem létezik, hogy a repülőt megelőzze az autó. — Na, egy liter konyak! — mondta Huszár. — Benne vagy? — kérdezte Csapó Bírót. — Csinálj amit akarsz, engem nem érdekel. — Majd egy fának megy, azt kész! — mondta valaki a rakodók közül, de Csapó akkor már elindult az autó felé. A repülőtérnek használt tarlótól két-háromszáz méterre feküdt az a tábla amit éppen műtrágyáztak, s a két földdarab mellett nyílegyenes, nyárfákkal szegélyezett műút húzódott. Az autó mellett ott állt a vízhordó kislány: cingár, elálló fülű kis fruska, egy csöppet nagyra szabott ruhában, kitaposott, szakadt tornacipőben, és kerekre nyílt szemmel nézte Csapót. Csapó még félútról visszaszólt: — Ugyanakkor indulok, amikor te, ahol földet érsz, annak a vonala számít a célnak. Bíró legyintett, mint akit ez az egész ügy nem érdekel és beszállt a gépbe. Csapó kinyitotta az autó ajtaját. A kislány megmozdult a kocsi mellett, egy tétova lépést tett a pilóta felé és azt mondta: — Ne tessék .. — Na, mi van, Ági? — kérdezte vidáman Csapó. — Csak azt akarom, csak ... — dadogott a kislány —, hogy ne tessék versenyezni. — Talán csak nem féltesz? — Én nem, de azért.. Csapó hangosan elnevette magát, a kislány az egyik lábáról a másikra nehezedett, to- porgott zavarában. Bevágta az ajtót, és a tarlón át kihúzott a műútra. Bíró is éppen akkor indult, elgurult a tábla túlsó végéig, megfordult, felbőgött a motor, és nekirugaszkodott. Csapó egy- vonalban állt vele, a műúton együtt indultak, s amikor a gép felemelkedett a földről, a Fiat már néhány méternyi előnyt szerzett. Bíró akarva-akaratlan maga alatt látta az út szürke síkját, a száguldó autóval. Megszorította a botkormányt, mintha ezzel nagyobb sebességre serkenthetné a Gawront. A leggazdaságosabb szögben emelkedett fel — csak sebességet nem veszteni, mondta magában, és már számítgatta a forduló esélyeit. A tábla végénél — fordulás közben látta — beérte a Fia- tot. Csapónak ugyanis teljesen le kellett lassítania, hogy a keskeny műúton megfordulhasson. Visszafelé aztán már világossá vált, hogy az autó megelőzi a lassú járatú repülőt, Bíró hiába manőverezett, a leszállás sem sikerült jól a sietség miatt a gép nagyokat ugrált — a Fiat tíz másodperccel előbb haladt át azon a vonalon, ahol a gép földet fogott. Csapó bekanyarodott a tarlóra, lassan, alig vánszorogva jött az autóval, mintha most pihenné ki az iménti vad rohanás izgalmát, pedig csak elkedvetlenedett. Mogorva arccal szállt ki, a rakodók közül néhányan odakiabáltak neki: ez szép volt, jól csinálta, meg ilyesmiket; a kis Ági fülig érő szájjal nevetett rá, s talán mondani is akart valamit, de Csapó durván rászólt: — Mi a fenét vigyorogsz!? Bíró is mogorván szállt ki a gépből, egy szót sem szóltak a versenyről, mintha nem történt volna semmi, csak Pálinkás mondta némi kárörömmel Huszárnak: — Na, ugrik a konyakod! — de Huszár nem is válaszolt neki, mindegyikük érezte, hogy ez a verseny valami nagy balfogás volt, valamiképpen saját- magúk megszégyenítése. Csapó elindult a gépe felé, útközben találkozott Bíróval. — Nincs egy cigid? — kérdezte Bíró s Csapó azonnal a zsebébe nyúlt, mintha megkönnyítené neki ezt a pillanatot, hogy most valami közömbös dologgal foglalkozhat. Aztán mégis egymásra tévedt a tekintetük, kutatóan, szomorúan nézték egymást. (Folytatjuk) I Állatsereglet VÍZSZINTES: 1. Mikszáth Kálmán kis elbeszélése. 10. Hallgat (két szó). 11. Az óra ketyegésének utánozása. 14. Arzén vegyjele. 15. Község Heves megyében. 17. Porcelánföld. 18. Dudva, gaz. 20. Görög szobrász volt, i. e. az V. század közepén. 23. Kifejlődéséhez közeledik. 24. ... falva (község Csongrád megyében). 26. Szállóigévé vált Sha- kespeare-idézet. 28. Zenei kifejezés; idegen szóval: fuga. 30. Ritka .női név. 31. A gyümölcs nedve (névelővel). 32. Kiejtett betű. 33. A felsőfok képzője. 35. Szabályos és a követelményeknek megfelelő állapot (névelővel). 37. A régi „cs”. 38. Édességféle a gyermek szavával. 40. Az elefánt, a vaddisznó, a rozmár kivételes nagyságúra nőtt foga. 41. Kiejtett betű. 43. Hosz- szabbodó. 45. Y. U. B. 46. Egykori pénzünk rövidítése. 47. Szomorú. 49. Kellemes, finom illat, zamat. 51. Róma nagy labdarúgó egyesülete. 55. Esély, siketre való kilátás. 56. Kis szigeten épült dalmáciai város' ide menekült IV. Béla a tatárok elől. 57. A korai magyar rokokó költője. 59. Bőr és tallium vegyjele. 60. A bross szót így írják eredeti helyesírással. 62. Regényét Gárdonyi írta meg. 84. Vasútállomás, röv. 65. A Jurakorszak alsó rétege (névelővel). 67. Közép-amerikai félsziget. FÜGGŐLEGES: 1. A meseköltészet legendás megalapítója (i. e. 550 körül). 2. Római 950. 3. Sok, de összekeveredett! 4. A hirtelen ráeszmé- lés kifejezése (két szó). 5. Puha textilanyag felületén lehet. 6. Nem valódi. 7. A túlsó oldalra. 8. Nagy fájdalom (fordítva). 9. Kellemetlenség, haj. 10. Ismert dal kezdő sora. 12. Lakomája. 13. A tvúkanyó igéje. 16. Olasz fizikus (1745— 1827). 19. A jelenlegi napot. 21. ... Szilvia (Romulus és Remus anyja). 22. Vénasszonyok ... 25. Fosztóképző. 27. Vegyü- 29. Petőfi ismert költeményének címe.. 34. A masszőr magyar neve. 36. Község Pest megyében. 39. Kosztolányi-költe- mény címe. 42. Minta, mutatvány. 44. Nagymama. 46. Nincs a helyiségben (két szó). 48. Sikáló. 50. Kalap közepe! 52. A ló csemegéje. 53. Becézett László. 54. Gyűlölet. 58. Az alaphangsor különböző hangjegyei. 61. Zenei félhang. 63. Ara betűi összekeverve. 66. Kettős betű. 67. Y. A. 68. A Balaton. Beküldendő: a vízszintes 1.,’ 26., függőleges 10. és 29. számú sorok megfejtése. B. J. Csehszlovák faházak Szentendrén Csehszlovákiából vásárolt faházakat építenek az EIíDÉRT-TÜZÉP szentendrei bemutató telepén. A megnövekedett hazai kereslet miatt az import házak összeállítására a csehszlovák eég szakemberei tanítják a magyar munkásokat. CMTI foto; Kovács Gyula íelvétele-KS)