Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-27 / 150. szám
A középtávú tervkészítés tapasztalatai Tolnában Tolna megye üzemeiben a középtávú tervkészítés áll az éreklődés középpontjában, illetőleg a pártszervezetek feladata az eddiginél jobban felkelteni az érdeklődést és kialakítani azt a közhangulatot, amely politikai feltételként a terv sikeres végrehajtásához szükséges. Tennivaló van bőven, minthogy öt évet átfogó feladatokról, tennivalókról van szó. A középtávú terv ugyanis nem más, mintáz üzem, a vállalat negyedik ötéves terve. Egy olyan átfogó program, amelynek szinkronban kell lennie a X. kongresszus gazdaságpolitikai irányelveivel, a népgazdaság negyedik ötéves tervének célkitűzéseivel, ezzel együtt a megye gazdaságfejlesztési célkitűzéseivel is. Mindebből következik: sok irányú figyelmet, s igen ALAPOS FELKÉSZÜLÉST IGÉNYEL-— igényelt — a középtávú tervek elkészítése. Több éves távlatokban gondolkodni valójában nem könnyű feladatos talán elsősorban ez a magyarázata annak, hogy a tervkészítés munkája helyenként nehezen indult, minthogy némelyik üzemben a vezetők „mankóra”, az ágazati minisztériumból bővebb információra, vagy éppen sémára vártak. A középtávú tervkészítés eddigi tapasztalatait összegezve a megyei pártvezetés több olyan felismerésre jutott, amely a helyi pártszervezetek számára is irányadó a napi és a helyi politika kialakításához. A rendelkezésre álló széles körű információ és ismeretek birtokában megállapítható, hogy az üzemek a középtávú terveket igen eltérő módszerek szerint készítik. Egyes helyeken munkacsoportok, más üzemekben vezető szakemberek végzik, vagy végezték ezt a munkát, de van olyan üzem is, ahol mindösz- sze egy-két ember foglalkozik a tervkészítéssel. Termelésfejlesztés tekintetében * a tervek — az eddigi tapasztalatok szerint — „hozzák” a népgazdasági előirányzatot, sőt olykor egy-egy üzem termelésfejlesztési irányzata nagyobb, mint az adott ágazat előirányzata a népgazdasági tervben. A megye építőipara 1975-ig, öt év alatt várhatóan 50—80 százalékkal, tanácsi ipara 70—80 százalékkal, szövetkezeti ipara 40—50 százalékkal, mezőgazdasága 16—18 százalékkal növeli termelését. A középtávú tervek abban a vonatkozásban jól tükrözik a X. kongresszus ’ gazdaságpolitikai irányelveit, hogy a termelés növelésének 65—90 százalékát A TERMELÉKENYSÉG FOKOZÁSÁVAL kívánják elérni. A kisipari termelőszövetkezeteknél a tervezés kezdeti időszakában volt olyan törekvés, hogy nagyarányú létszámbővítéssel növeljék termelésüket. Menetközben megváltoztatták ezt a koncepciót és inkább a műszaki fejlesztést helyezték előtérbe. Több vállalat a gazdaságtalan termékek gyártásának a megszűntetését tervezi, s új, gazdaságosan előállítható termékek gyártására kíván átállni. Ez a megye gazdasági szerkezetét alapvetően nem változtatja meg. A mezőgazdaság területén bizonyos változások várhatók a szántóföldi termelésre kevésbé alkalmas területek kikapcsolása, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztés és egyes ipari növények termesztésének visszaesése miatt. Bizonytalannak látszik a húsprogram megvalósítása, égősorban a beruházási kedv csökkenése miatt. Joggal vetődik fel az a kérdés, hogy a' középtávú , tervekben meghatározott gazdasági célkitűzések mennyire megalapozottak. Az önálió vállalatok és a tröszti vállalatok általában a reális lehetőségek figyelembevételével készítik a tervet. Az önálló vállalatok elsősorban saját forrásaikra és hosszú lejáratú hitelekre alapozzák fejlesztési tervüket. A tanácsi iparban jelentős helyet foglal el a tanácsi támogatás, mint a fejlesztés forrása. A szövetkezeti iparban viszont a 'középtávú tervek némelyike messze, a realitás feletti fejlesztési: koncepciót irányoz elő. A dombóvári Faipari Ktsz. például 15 millió forint fejlesztést irányoz elő, s ehhez öt, év alatt 1,5 millió forintot tud biztosítani saját erőből. Hasonló irrealitások figyelhetők meg néhol a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beruházásának- tervezésénél is. A szekszárdi járásban a közös gazdaságok beruházási előirányzataikat az előző öt évhez Viszoriyítvá megduplázták, ezzel szemben beruházásuk saját erőforrása az előző tervidőszakhoz viszonyítva csak kismértékben nő. A fejlesztési elképzelések- ■ né] jelentős mértékben jelentkezik az állami támogatás iránti igény. A PÁRTSZERVEZETEK FELADATA az összes körülmények figyelembevételével fellépni az irreális fejlesztési elképzelésekkel szemben. Helyenként ezt meg is teszik. De gyakran — némelyik ktsz-ben, állami gazdaságban — maguk - a' párt- alapszervezetek segítik kialakítani az irreális fejlesztési A kormányprogramhoz kapcsolódva, a nagyüzemi cukorrépa-betakarítás előmozdítására .nagy teljesítményű,cuk;or- répabetakarító gépeket gyárt a Tolna megyei MEZŐGÉP Vállalat, francia licenc alapján. A szekszárdi központú vállalat bölcskei telepén száz darab CK—6 típusú cukorrépakiszedő gépet és ugyancsak száz CR—6 jelzésű cukorrépafelszedő, tisztító, rakodó berendezést készítenek az idén. A CK—6-os gép egy munkamenetben hat sor cukorrépát szed ki a talajból egyszerre és rendre rakja, a CR—6- os pedig a rendre rakott répagyökereket felszedi, megtisztítja a földtől és kocsira rakja; teljesítményük nyolc hold egynapi műszakban. Az egybedolgozó két gépet két darab háromsoros NDK-gvárt- mányú E—733 típusú fejezőgép egészíti ki. Használatuk előnyösebb és 'üzemeltetési elképzeléseket. Ez nem jól van. Nyilvánvaló, hogy értelmetlenség a népgazdaság teherbíró képességét figyelmen kívül hagyva, a helyi lehetőségek és erőforrások maximális igénybevételét mellőzve, légvárakat építeni. ~ A tervkészítés során az önálló vállalatok megfelelően támaszkodnak a párt- és társadalmi szervekre, valamint a dolgozók véleményére. A Tolna megyében működő gyáregységek és telephelyek egy részétől az anyavállalat terv- javaslatot kért. Az is előfordul azonban, hogy az anya- vállalat egyáltalán nem igényli a gyáregység, a telephely dolgozó kollektívájának javaslatát, véleményét. Összességében: a tervezés demokratizmusát még nem sikerült az elveknek megfelelően megvalósítani. Ez nagyon lényeges kérdés, főleg az azonosulás szempontjából. Nyilvánvaló, hogy a tervek teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele: A DOLGOZCK ISMERJÉK magukénak tartsák azt. Érezzék, hogy közük van hozzá, tudatosodjon bennük, hogy a középtávú terv saját programjuk. Az ilyen irányú befolyásolás és közvélemény-formálás a pártszervezetek közreműködésével a termelési tanácskozásokra, a tervtárgyaló üzemi tanácskozásokra vár. Ezeken a tanácskozásokon olyan módorr, célszerű ismertetni a tervet, hogy azt' valóban a munkahely min-* "• • zója magáénak érezze, sajátjának tekintse, részletesen megismerje. A középtávú tervekre szükség van. Az üzemekben is meg kell tanulni hosszabb távon, több évre előre gondolkodni! Az eddigi tapasztalatokból bizonyos tendenciák megállapíthatók, s jó, ha ertfe vonatkozóan általános képet kapnak a helyi pártszervezetek is. A megyei áttekintés birtokában nagyobb hatásfokkal erősíthetik üzemükben a pozitív tendenciákat . és gyengíthetik, vagy éppen kiiktathatják' ;,z irreális elképzeléseket, a negatív tendenciákat. költségük is kedvezőbb az eddigi géptípusokénál. A cukorrépakombájnok nullszériájának a gyártását az előző években kezdték meg, s tíz mintapéldányukat az ország különböző vidékein lévő gazdaságokban — így például a hartai Lenin Tsz-ben, a komáromi és a lajta-hansági állami gazdaságokban — próbálták ki sikeresen. Az összes külföldi gép közül a legjobban szerepelt, s a legutóbbi BNV-n nagydíjat kapott. A Tolna megyei MEZŐGÉP Vállalat — amint azt Welisch Pál, a vállalat kereskedelmi osztályának vezetője közölte — augusztus elejéig száz ilyen cukorrépakombájnt — ezen- belül 50 kiszedő- és 50 tisztító-rakodó gépet — már átad a kereskedelemnek, a többit pedig folyamatosan gyártják a bölcskei állomáson. .„ (B. L.) Cukorrépakombájnokat gyártanak Tolna megyében ... Képek a tamási Vörös Szikra Tsz-ből , %v; 1 Az idén épült a 250 vagonos gabonatároló, amely aratáskor, már helyet ad az új terménynek. ■ 2500 férőhelyes hizlalda is készül a tsz-ben. 750 férőhelyes részét már benépesítették. A sok esőtől a gyomok is megnőttek a kukoi icába-n, ezért a nagy hatású gyamoxonnal vegyszereznek. Foto Gottvgld
