Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

Erőnkre támaszkodva, érőekünket védve

Az egyik üzemben mind több munkásnő jelentkezett a munkaügyi osztályon, közölve, hogy kilép, mert elhelyezési lehetőség híján nem tudja másképp gyermekeit nevelni. Egy másik üzemben sorozatosan balesetet okozott az udvaron fölhalmozott anyagtömeg. Harmadik helyen az adott gondot, hogy ha a dolgozók egy pohár gyümölcslevet akartak inni, vagy egy falatot enni munkaidő alatt, valakit „illegálisan” kellett kiküldeniük az üzletbe. Azóta már az első üzem hozzájárul a tanácsi óvoda fenntartásához, s a kilépni szándékozó anyák a helyükön maradtak. A második üzem udvarán helyreállt a rend, s a harmadik helyen büfét nyitottak.

Látszatra különböző ügyek, a hasonlóság csupán annyi, hogy mindhárom esetbdn a szakszervezet intézkedett. Megtárgyalták az igazgatóval és az üzem más, illetékes vezetőivel a dolgozók gondjait, s megtalálták rá a módot — és az anyagi keretet —, hogy a jogos kívánságok teljesüljenek.

\

Az idézett esetek úgynevezett kis ügyek, a kívülálló számára nem sokat mondanák. Annál többet azoknak, akiket közvetlenül érintenek. A szakszervezetek feladata pedig éppen az, hogy egyeztessék a társadalom, a szűkebb közösség és az egyén érdekeit, s úgy dolgozzanak, hogy mindhármat egyszerre tudják szolgálni. Ez így, együtt, nehéz feladat. Hiszen az egyes ember pillanatnyi érdeke nem egyszer ütközik a műhely, az üzem, a vállalat tényleges, vagy vélt érdekével, s az utóbbi — éppen mostanában sok példát lehet idézni rá — a népgazdaság érdekével.

Némely üzem vezetői például igyekeznek minél drágábban eladni áruikat, egyszerűen abból a meggondolásból, hogy így nagyobb lesz a nyereség. Az ilyen üzem dolgozója látszólag jól jár ezzel, hiszen nyereségrészesedés-osztáskor az ő borítékjában is több lesz. De mert más üzemben is akadnak, akik

hasonlóképpen vélekednek, mire a nagyobb nyereségrészesedéssel vásárolni indul, kénytelen belátni, hogy nem is járt olyan jól. Ami pedig a népgazdasági érdeket illeti, az indokolatlan áremelések, amelyek mögött sem új gyártmány, sem új technológia, műszaki fejlesztés nem áll — az egész ország számára is csak terhet, nehézségeket okoznak. Mit tehet ilyen esetben a szakszervezet? Fel kell lépnie az üzemen belül az indokolatlarí árnövelés ellen, s ha ez nem elég, iparági szinten is bele kell — mert törvény szerint is bele lehet — szólnia a dolgok alakulásába.

Joga és kötelessége a szak- szervezetnek — és nemcsak a SZOT-nak, r vagy az iparági szakszervezet országos központjának, hanem az üzemi szakszervezeti bizottságnak, sőt mind a 200 ezer, néhány hónapja választott szakszervezeti bizalminak is, — hogy hallassa szavát valamennyi, lényeges, a munkahelyet és az ott dolgozókat érintő kérdésben. „Az üzemi demokrácia a szocialista •demokráciának nemcsak szerves része, hanem érvényesülésének, kibontakoztatásának alapja is. A szocialista demokrácia ott kezdődik, hogy a dol- gbzóknak joguk és lehetőségük van beleszólni a munkahelyi problémák eldöntésébe, részt vehetnek saját létfeltételeik alakításában” — hangsúlyozta a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusán Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára.

Természetesen a szakszervezeteknek megvannak a „hagyományos” feladataik is az érdek- védelemben. A magyar szakszervezetek régi hagyománya, hogy fellép a dolgozók védelmében akkor is,, amikor akár elbogsájtásról, kényszerű kilépésről van szó. A régi dolgozókra, a törzsgárdatagokra különösen nagy figyelmet kell fordítania, hiszen — nem is ritkán — megtörténik, hogy igazuk tudatában éppen ezek az emberek-emelik, fel a szavukat valamilyen kérdésben, s ha hiába keresik igazukat, sértődötten kikérik munkakönyvüket. A szakszervezeteknek kell arról is gondoskodniok, hogy a jó szakemberek, törzs- gárda- és szocialista brigádtagok fokozott megbecsülése ne maradjon írott malaszt, s ma még sok helyen bőven van teendőjük ezen a téren is.

A jobb munkakörülmények megteremtését is szorgalmazni kell a szakszervezetnek. Továbbra is szakszervezeti feladat a beteg dolgozókról való gondoskodás, s ez nem csupán azt jelenti, hogy az SZTK mechanikusan kifizeti a betegség idejére a táppénzt. Azt is, hogy a szakszervezet segélyekkel, különböző támogatásokkal áll az önhibáján kívül keveset kereső ember mögé.

Gondoskodni azokról, akik egy egész élet munkája után nyugdíjba vonultak, s elérni, hogy ez ne járjon az illetőnél nagymértékű életszínvonalcsökkenéssel: ügyelni arra

hogy az üzemi étkezés ne váljék „formálissá”, hanem valóban naponta egyszeri, mennyiségileg és minőségileg megfelelő étkezést kapjanak a dolgozók; igazságosan intézni a vállalati és szakszervezeti üdültetést: állandóan szem előtt tartani az óvodai, napközi otthonnal kapcsolatos kérdéseket, segíteni a dolgozó anyákat, hogy nyugodtabban dolgozhassanak, kellő felügyelet mellett, jó helyen tudják gyermekeiket — még felsorolásként is soknak látszik mindez. Pedig csupán a szakszervezeti feladatok egy része.

A dolgozóknak joguk van ahhoz, hogy a legszélesebb körben beleszóljanak munkahelyi ügyeikbe. Ez azonban nemcsak jog, — kötelesség is. S ha vannak — mert valóban vannak — ma még panaszok, kifogások amiatt, hogy a szakszervezetek nem látják el maradéktalanul érdekvédelmi feladataikat, ezen csak egy módon lehet segíteni: minél többen vállalják a szak- szervezeti munkát.

Társadalmi, munkahelyi és egyéni érdekekből.

VÁRKONYI ENDRE

Hat hét alatt, hat emelet

Országgyűlés után

Figyelmet és odaadást követel mindenkitől a lezárult országgyűlési ciklus napilapjainkban megjelent anyagának tanulmányozása is. Hasonlóképpen nem könnyű feladat rendet teremtenie az emlékei között annak, aki a nézők sorában volt tanúja ennek a fontos eseménynek. Sok mindennél elidőzhetne. A Minisztertanács elnökének beszéde nemcsak tartalmával adott sokat, hanem az egymás után sorjázó perceit jóvoltából teljesítménynek sem volt csekély. Ez utóbbit ne becsüljük le. Egészen más hatást ér el a gondolatok közlésénél valaki, bármilyen okosakat mondjon is, aki monotonan, hangját alig felemelve mond el egy szöveget és ismét mást, aki tagoltan, mondandói súlyát a megkívánt helyen, kellő hanghordozással is kihangsúlyozva. Fock Jenő esetében ez utóbbi volt a helyzet: — hetvenöt percen keresztül.

Aztán az első tanácskozási nap, sorrendben a hatodik, felszólalója szájából jött a meglepetés. A rendkívül ízes beszédű Nánási László, („fiatal koromban parasztember voltam”), Szolnok megye 11. számú választókerületének képviselője, váratlanul közölte, hogy a Minisztertanács elnökének beszéde—idézzük: „Nem volt újszerű, nem volt benne, amit már ne hallottunk volna”. A képviselők szinte egyszerre kapták fel a fejüket. Mi volt ez? Sértés? Bók? Netán egyszerű ténymegállapítás? A problémán alighanem az országos lapok is eltöprenghettek, hiszen terjedelmük nem engedte meg valamennyi felszólaló minden mondatának idézését, így ez is kimaradt. Feleslegesen. Ugyanis Nánási László retorikus megállapítása mögött épp az rejlik, ami sok nyugati megfigyelőnek, kommentátornak (a maguk ideológiai alapállását ismerve), érthető módon okoz fejtörést. Az, hogy nálunk nincsenek szenzációk, hanem következetes, nagy koncepciójú politikai elvek valóra váltása folyik a gyakorlatban. A Minisztertanács elnökének expozéja ilyen értelemben valóban nem volt újszerű, a magyar politikai élet sok évszázados egészének tükrében azonban annál inkább az volt. Hiszen se személyi változásokat nem jelentett be, se alapelvek értékeléséről nem szólt, hanem újra és következetesen hangsúlyozta a célok változatlanságát. A század eleje óta álló impozáns falak között ez idáig vajmi ritkán, legfeljebb csak az utóbbi esztendőkben fordult elő.

A változatlanság — ez a szó valamilyen formában többször előfordult Fock Jenő beszédében — mellett természetesen nem nélkülözte a miniszterelnöki beszámoló az olyan részleteket, melyek joggal ébresztettek közérdeklődést. így például: „Szigorítanunk kell a központi akarat végrehajtásának ellenőrzését”. Nyilvánvalóan azért, hogy „lenn” se sikkadjon el, amit „fenn” a köz érdekében eldöntötték. Hiszen „Aki a nép államának különböző posztján tisztséget tölt be, annak tudomásul kell vennie, hogy ő van a közösségért és nem fordítva! Gyakran hallani manapság ilyen meghatározást: vezetők és vezetettek. Ez elfogadható, ha kizárólag a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt, különböző beosztásokra utalnak vele. Elítélendő azonban, amikor valamiféle szembeállításra törekednek, amikor a hatalom tényét hangsúlyozzák az ügyük elintézését váró állampolgárokkal szemben”.

Bevezetőben azt mondattuk, hogy a lezárult országgyűlési ciklus anyagának tanulmányozása figyelmet és odaadást követel. A személyes élmény erejére hivatkozva, egyetlen részletet ragadtunk ki belőle csupán. Sokkal több, részletezésre, taglalásra érdemes is akadna. O. I.

Felépült az első utinoros épület Dombóváron a Népköz- ársaság útján. A 19 lakásos épületet a TOTÉV munkásai iát hét alatt szerelték össze. A tervek szerint az idén meg »égv ilven épület fog még épülni ebben az utcában.

Foto: GottvaW

Szombaton kezdődnek az egyetemi, főiskolai írásbeli

felvételi vizsgák

Szombaton országszerte megkezdődnek az írás oeii felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. Az első napon a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a közgazdasági főiskolákra, valamint a felsőfokú külkereskedelmi szakiskolára pályázók írják meg felvételi dolgozataikat. Hétfőn, 28-án az orvos- tudományi egyetemre jelentkezők írásbeliznek. Ezt követi a műszaki egyetemekre, a tudományegyetemek természettudományi karaira, a műszaki főiskolákra és a felsőfokú technikumokra pályázók vizsgája. A tudományegyetemek bölcsészettudományi karain június 30-án tartják az írásbeliket. Az írásbeli vizsgák utolsó napja július 1 lesz, amikor a tudományegyetemek állam- és jogtudományi karain adnak számot tudásukról a jelöltek. Akik kivételes indok miatt nem tudnak a kijelölt időpontban az írásbeli felvételi vizsgán megjelenni, kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára való • elhalasztását, melynek időpontja az idén egységesen július 7. lesz. Az írásbeliket követően egy-két napon belül valamennyi tagozaton megkezdődnek a szóbeli felvételik, és általában július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejeződnék.

A felvételi bizottságok az eddigi, bevált gyakorlatnak megfelelően általában 3—5 ta- gúak, összetételük — éppen a társadalmi ellenőrzés biztosítására — rendkívül széles körű. A pártatlan elbírálás érdé. kében a bizottság tagjaival közvetlenül a szóbelik megkezdése előtt közük, hogy kiket felvételiztetnek; sem a jelöltek, sem az oktatók nem ismerik előre tehát egymást.

Országszerte 148 ÄFOR- kirendeltség és 383 üzemanyag- töltő állomás várja a mező- gazdasági munkák, a betakarítás főidényét. Az ÁFOR az aratásra a tavalyinál 14 százalékkal nagyobb gázolajkészletről gondoskodott, s így a mezőgazdasági gépekhez elegendő üzemanyag áll a gazdaságok rendelekezésére.

Az ÁFOR évről évre újabb jelentős beruházásokkal, a tankautópark bővítésével és körültekintő szervezéssel biztosítsa, hogy az üzemanyagutánpótlás zavartalan legyen. Az idén megfelelő készlettel rendelkezik, és az olajfinomítókban is a maximális igényeknek megfelelő árumennyiség vár elszállításra. Az üzemanyagtöltő telepek lehetővé

A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején írásban értesítik határozatukról a jelentkezőket. Az elutasí- tottakkal a bizottság közli a vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezés lehetőségét is. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezések elbírálására előreláthatóan augusztus második felében kerül sor.

tették azt is, hogy előzetes bejelentés alapján akár az éjszakai órákban is kiszolgálják az üzemanyagért érkezőket.

Egyre gyakoribb, hogy állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek — esetleg egymással társulva is — saját üzemanyagtároló teret építenek, s gondoskodnak azok rendszeres feltöltéséről.

Az ÁFOR felkészült arra; hogy amennyiben a felhasználók az árut hajlandók fogadni, második, illetve harmadik műszakban is megszervezi a gázolaj és a kenőanyagok házhoz szállítását. Az ÁFOR újabb, az eddigieknél is jobb minőségű kenőanyagokat is forgalomba hozott a Dieselüzemű gépekhez, valamint a benzinmotorokhoz.

flz ÁFOR felkészült az aratásra