Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-25 / 148. szám
I (Folytatás az 1. oldalról.) Az elmondottak alapján a kormányelnöki beszámolót elfogadom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. Szabó István, Hajdú megyei képviselő, a TOT elnöke kiemelte, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítménye továbbra is kulcsfontosságú a gazdaságpolitika sikere szempontjából. Németh Károly, az MS7M P Politikai Bizottsága tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára kiemelte: a kormány programja kifejezi dolgozó népünk érdekeit, szocialista építésüifknek a pártkongresz- szuson meghatározott fő céljait. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter bevezetőben arról szólt, hogy az építőipar a III. ötéves tervben az előirányzott 24—28 százalékkal szemben 65 százalékkal növelte termelése volumenét. Kitért arra, hogy az eredmények ellenére az építőipar az igényeket nem tudja kielégíteni. Éppen ezért fő feladatunknak tartjuk, hogy az építőipart minél hamarabb alkalmassá tegyük a vele szemben támasztott igények kielégítésére. Ezután részletesen foglalkozott a lakásépítés és a beruházások problémáival. Az építőipar legfontosabb feladataként említette a IV. ötéves 'terv lakásépítési programjának teljesítését. A 400 000 lakásból mintegy 150 000-et paneles technológiával építenek. A paneles lakásépítés ütemét a jelenlegi évi 15 000-ről a tervidőszak végére évi 30 000-re emelik. A házgyári technológia mellett nagy figyelmet fordítanak egyéb korszerű technológiák alkalmazására, valamint a családi és társasházépítés korszerű szerkezettel és anyaggal való fokozottabb ellátására. Kormányzatunk egyik legnagyobb gondja: a rendelkezésre álló összegből az előirányzott lakásszám megvalósítása. Ezért az építőiparban nagy figyelmet fordítanak a lakásárak alakulására —■, hangsúlyozta. — Mindenekelőtt fő feladat a lakásépítés helyének jó kiválasztása. A lakótelepek és egyéb épületcsoportok helyének nem megfelelő kiválasztása miatt, például az alapozási költségek az átlagos tízezer forint helyett lakáson- kint gyakran 40—50 000 forintot tesznek ki. Tapasztalhatók olyan törekvések is, amelyek aránytalanul megdrágítják a lakásköltséget. Például a költséges magas házak tervezése. Ezzel párosul egyes vállalatoknak a lakásárak sokszor indokolatlan emelésére irányuló szándéka is. Az ÉVM határozottan fel fog lépni azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek ilyen módon veszélyeztetik a lakás- építési program teljesítését. . — A 400 000 lakás — ezen bélül a 185 000 állami lakás — megépítése rendkívül nagy erőfeszítést igényel az építőipartól — folytatta a miniszter. — Ezt csak a házgyárak segítségével tudjuk teljesíteni, viszont a házgyárakban rejlő lehetőségeket csak akkor lehet. teljes egészében kihasználni, ha biztosítható a panelek ütemes elhelyezése, az építés folyamatossága. Sajnos ezen a téren máris problémák mutatkoznak. Az újonnan átadott debreceni és miskolci házgyárak lakásainak elhelyezését pillanatnyilag hátráltatja a terület előkészítetlensége, s hasonló problémákkal találkozunk Budapesten is. A megoldás, az előkészítő munka gyorsítása a minisztérium, a tanácsok, illetve vállalatok szoros együttműködését igényli. Hangsúlyozta: — A dolgozók egyetértése és elismerése kíséri a pártnak és a kormánynak a szocialista demokrácia kiszélesítésére irá-' nyúló erőfeszítéseit. A dolgozók alkotó közreműködésének, közéleti tevékenységének még szélesebb körű érvényesítése minden szinten ilyen munkastílust és felfogást igényel. Nélkülözhetetlen feltétele, hogy végre minden gazdasági vezető megértse: az üzemi demokrácia gyakorlása és az ehhez szükséges feltételek biztosítása a vezetői tevékenység szerves része. Ezután a beruházások problémáiról szólt. — Köztudomású, hogy a befejezetlen beruházások aránya magas és igen hosszú a nagy1 beruházások építési ideje. Ez valóban így is van — ismerte el a miniszter. Hozzáfűzte, hogy sokkal nagyobb súlyt Focit Jenő: — A parlamenti vita része és folytatása volt annak a beszélgetésnek, amely pártunk X. kongresszusa, az országgyűlési és tanácsválasztások, valamint a szakszervezeti választások előkészületei és lebonyolítása során szerte az országban lezajlott — kezdte válaszát Fock Jenő. — A felszólalások kifejezték azt az egységet, amely a közös gondok megoldását célozza, s amely legnagyobb erőforrásunk. örvendetes ez, hiszen az egyetértés a sikeres végrehajtás záloga. — Korábban az országgyűlésben a felszólalások jórésze — a kormányprogram benyújtásakor és különösen a költségvetési tárgyalásokon — igénybejelentéssel párosult Most nem ez jellemezte a hozzászólásokat, s ahol előfordult ilyen, azzal egyet lehet érteni, hiszen azoknak a törekvéseinknek a valóra váltását sürgették, amelyek a -kormány programjában is szerepelnek. Újólag szeretném hangsúlyozni, hogy a kormányprogram hosz- szabb időre szól, jó néhány kérdésben túlmutat a negyedik ötéves terv keretein. A Minisztertanács elnöke részletesen foglalkozott a vezetés kérdéseivel, s válaszolt a képviselők ezzel kapcsolatos észrevételeire. A továbbiakban a miniszter- elnök nyomatákosan aláhúzta, hogy a gazdaságirányítás reformjának teljes kibontakoztatása a célokat illetően minden szinten feltételezi, sőt megköveteli az azonos szemlélet kialakulását. A továbbiakban rámutatott: a kormánynak határozott törekvése, hogy a gazdaságirányítási reform egyre hatékonyabb legyen. A korszerű munkaszervezésről szólva 'Fock Jenő rámutatott, hogy az ilyen irányú törekvések nemcsak a számítógépek alkalmazását jelentik, hanem azt is, hogy minden vállalatnál , meg kell követelni, a szilárd munkafegyelmet, észszerű bérezést kell kialakítani, javítani a munkakörülményeket, egyszóval sokoldalúan gondoskodni a dolgozó emberekről. Fock Jenő kitért a vitában felmerült, mezőgazdasággal összefüggő kérdésekre. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság problémáit a kormány ismeri, azok többségével a közelmúltban már foglalk: ioit, illetőleg rövidesen tárgy ah. i fog e problémák megoldására vonatkozó tervekről. kell helyezni a nagyberuházások előkészítésére. Döntő változást csak az új technológia alkalmazása hozhat: lehetővé teszi, hogy — a befejezési határidő sérelme nélkül :— az építkezést 1—2 évvel később kezdjük és szervezettebb előkészítéssel folyamatosan végezzünk. — Ennek érdekében ' a kormány határozatot hozott a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésére. Ennek az építési módnak már vannak kezdeti eredményei és Magyarországon évente 600 000 négyzetméter köny- nyűszerkezetes, vagy annak minősülő épület készült, elsősorban a mezőgazdaságban és az iparban. Ezután részletesen fejtegette a könnyűszerkezetes építési mód gazdasági előnyeit. Elmondta, hogy a könnyűszerkezetes építés során az élőmunka-ráfordítás a hagyományos építéshez képest hatodára csökken, minden száz munkás közül 83-at új feladatra lehet .irányítani. Ugyanakkor a felhasznált anyagok súlya — a hagyományos techA húsellátási gondról szólva Fock Jenő utalt arra, hogy a baromfiprobléma az utóbbi esztendőkben tett intézkedések hatására lényegében megoldottnak tekinthető. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében tett kormányintézkedést Fock Jenő, a vitában elhangzott ..vérszegény” jelzővel szemben inkább „tőkeszegénynek” mondta. Hozzátette: a kormánynak elhatározott szándéka a szarvasmarha-probléma végleges megoldása. A beruházások helyzetéről szólva a miniszterelnök elmondta: — A kormány világosan látja, hogy dinamikusan fejlődő népgazdaságunkban a beruházási igények túlnyomó része Falu végi Lajos pénzügyminiszter a kormány nevében élő térj esztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A zárszámadás jellemző vonásait ismertetve rámutatott: az 1970. évi állami költségvetés forrásait jelentő bevételek összege 171,9 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal több, mint az előző évben, és 2 százalékkal meghaladja az előirányzatot is. Az állami költségvetés kiadásainak összege 175,7 'milliárd forint volt, ami 12 százalékkal több mint az előző évben és 3,2 százalékkal haladja meg az előirányzatot. A költségvetési pénzeszközök túlnyomó részét a terveknek megfelelő fő célokra: beruházásokra, támogatásokra, a társadalmi intézmények és szolgáltatások finanszírozására fordítottuk. A népgazdaságnak az állami költségvetésből, a tanácsi és a vállalati alapokból, továbbá a bankhitelből beruházásokra fordított pénzeszközei meghaladták a 87 milliárd forintot. ami 17 százalékkal több az előző évinél, de nagyobb a tervezettnél is. A beruházási tevékenység általános, gyors növekedése mellett a költségvetés állami nagyberuházásokkal összefüggő kiadásai 1,3 milliárd forinttal elmaradtak az előirányzattól. Az ilyen „megtakarításokat” nem tekinthetjük kedvezőnek, mert azok a aagj beruházások terén fennnológiákhoz képest — tizedére csökken. — A könnyűszerkezetes építés egyik legnagyobb gazdasági előnye azonban az, hogy alkalmazásával a jelenleginek egyharmadára, vagy negyedére csökkenthető az építési idő, ennek vállalati és népgazdasági kihatásait elemezve a miniszter elmondta, hogy folyamatban lévő beruházásaink állománya jelenleg mintegy 70 milliárd forint. Mivel a befejezetlen beruházások állománya az átlagos kivitelezési időtartam csökkentésével . arányosan csökken, a könnyű- szerkezetes építési módnak mindössze 10 százalékos bevezetésével és az építési idő harmadára csökkentésével egy év alatt félmilliárddal mérsékelhető a folyamatban lévő építkezéseknél immobillá vált eszközök okozta társadalmi tiszta-jövedelem kiesés. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a könnyűszerkezetes építési mód bevezetésére a IV. ötéves terv időszakában kerül sor. A vita lezárása után az elnöklő Apró Antal Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. jogos, de lehetőségeink korlátozottak. Ezért rendkívül fontos a helyes sorrendiség megállapítása, s annak következetes betartása. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. Az ország- gyűlés a Minisztertanács elnökének a kormány programjáról szóló előterjesztését és a hozzászólásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette. Ezután az országgyűlés áttért a második napirendi pont, az 1970-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalására. A zárszámadásról szóló jelentést dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter terjesztette elő. álló feszültségeket, a tervekés a kapacitások , összhangjának hiányát jelzik. Az állami költségvetés kereken 14 milliárd forintot fordított a fogyasztói árak dotálására. Az év folyamán is feladatunknak tekintettük a fogyasztói árak változásának befolyásolását: a termelői, fel- vásárlási áremelkedések, az importár-változások közömbösítését. A CBS televízió szerdán este félórás interjú keretében megszólaltatta Dániel Ellsberg professzort, a Massachussetts-i technológiai intézet tudományos kutatóját, akiről általánosan feltételezik, hogy ő juttatta el a New York Times- hoz és más amerikai lapokhoz, továbbá kongresszusi képviselőkhöz az óriási politikai vihart kiváltó titkos Péntagon- dokumentumgyű j temény t. — Arra a meggyőződésre jutottam, hogy 1972-ben megismétlődhet 1964 — mondotta az interjú során Ellsberg —, amikor Johnson elnök „háborús uszítóként” megbélyegezett ellenjelöltjével szemben békeprogrammal fellépve szükségesnek tartotta a választók A társadalmi intézmények és szolgáltatások kiadásai 1970- ben elérték a 74 milliárd forintot. Az emelkedés az előző évihez képest 14 százalékos, meghaladta a tervezett ütemet és kétszerte nagyobb volt a nemzeti jövedelem növekedésénél. A költségvetési szervek kiadásai közül leggyorsabban, 13,7 százalékkal a társadalom- biztosításra fordított kiadások növekedtek. Az állami költségvetés mérlegét az jellemzi, hogy a kiadások növekedési üteme meghaladta a bevételekét. A kiadási többlet a tervezettnél nagyobb, 3,8 milliárd forint volt, a költségvetés pénzforgalmának mintegy 2 százaléka. Ebben tartósabbnak tekinthető és átmeneti tényezők egyaránt közrejátszottak. A fő okot abban keil keresnünk, hogy gyorsabb ütemben nő a beruházás és a társadalmi közösfogyásztás, mint amilyen ütemben a gazdálkodás hatékonysága javul. A pénzügyminiszter beszéde befejező részében arról szólt, hogy az egyensúly javítása a vállalatokra új feladatokat hárít. Hangsúlyozta: a nyereség növelésének útja a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a munkaerő ésszerűbb felhasználása és — a jobb készletgazdálkodás mellett —■ a költségek csökkentése. — Az állami zárszámadás tükrében meggyőződhetünk arról, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben is terveinknek megfelelően fejlődött: hogy következetesen haladtunk az irányítási .rendszer reformjának végrehajtásában. Úrrá lettünk a nehézségeken, nem rejtjük véka alá gazdasági vagy pénzügyi munkánk gyengébb pontjait sem. Forintvalutánk szilárd, széles értelemben vett hitelképességünk jó — mondta a pénzügyminiszter, s kérte az országgyűlést, hogy az állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést fogadja el. Több felszólaló után Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt az elhangzottakra, majd az országgyűlés az 1979, évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, beterjesztett eredeti szövegezésben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ezután áttért tárgysorozatának utolsó pontjára: bizottságot ( választott az alkotmánymódosítás előkészítésére. Az elnöklő Apró Antal javaslatot tett a bizottság elnökének és tagjainak személyére. Az indítványt az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság elnöke Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. elől eltitkolni, hogy már elkészültek Észak-Vietnam bombázásának tervei. A mostani Nixon-kormány szintén választásokra készül és békeprogramot hirdet, de számomra nyilvánvaló, hogy nyitva tartják az eszkaláció újrakezdésének lehetőségét. Ellsberg elmondotta, hogy a hadügyminisztérium munkatársaként két évet töltött Dél- Vietnamban, ahova a háború meggyőződéses támogatójaként érkezett, s ahonnan a háború meggyőzódéses ellenfeleként tért haza. A dolgok tudásával járó felelősség késztetett arra, hogy fellépjek a háború ellen — mondotta. Bondor József felszólalása / A kormányprogram hosszabb időre szól Az országgyűlés elfogadta az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Ellsberg nyilatkozata a titkos okmányokról
