Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

I íSlwS Ml Cirill VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* nrCPüJSAG L MAGYAR SZOCIALISTA MPHKA8PABT T0LHÁ MEGYEI BlZOTTSACliÁHAK LAPJA XXI. évfolyam, US. szám. ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. június 25. wan ■ .........■■■■■ ■ A z országgyűlés egyhangúlag elfogadta a kormány programjáról szóló előterjesztést Az országgyűlés szerda dél* utáni ülésén szólalt'fel Szurdi István belkereskedelmi minisz­ter, aki elmondotta, hogy áz egy lakosra jutó fogyasztás gyorsuló ütemben, a harmadik ötéves tervben évi több mint 5 százalékkal növekedett. Nemcsak mennyiségében nö- ' vekedett a fogyasztás, hanem összetétele, szerkezete is gyor­san .változott. Hangsúlyozta: — A megnövekedett keres­let kielégítésére a múlt esz­tendőkben az iparban előállí­tott végtermékek több mint 40 százalékát, az élelmiszergazda­ságnak pedig mintegy 64 szá­zalékát a belkereskedelmi vál­lalatok vásárolták meg és jut­tatták el a fogyasztókhoz. A lakosság minden 100 forint ki­adásból 70—75 forintot a bol­tokban, vendéglátóegységekben költött el. Ezzel kapcsolatban megálla­pította: még nem állíthatjuk, hogy minden vásárló .bármi­kor és bárhol megtalálja azt az árut, amit éppen keres, de ai kétségtelen, hogy az áruellátás folyamatos és szilárdan megalapozott. Részletesen szólt a miniszter a kiskereskedelmi árakról is. A kiskereskedelmi forgalom­ban az átlag árszínvonal az el­múlt évben, 1969-hez képest, 1,3 százalékkal emelkedett. Ezt a növekedést, sőt ennél valamivel többet, az 1970. évi lakossági jövedelmek tervezé­sénél figyelembe vették, vagyis 1970-ben a bérek és jövedel­mek ennél gyorsabban emel­kedtek. A továbbiakban azokról a sajátos tennivalókról . szólt, amelyeket az idegenforgalom gyors növekedése hárított az elmúlt években a kereskede­lemre és a vendéglátóiparra. A köyetkező időszak keres­kedelempolitikai törekvéseiről, a tárca feladatairól elmondta:1 1975-ig a lakosság fogyasztása várhatóan további1 29—30 szá­zalékkal, ezzel összefüggésben a fogyasztási cikkek kiskeres­kedelmi forgalma 40 százalék- ' kai növekszik. Előrelátható, hogy a javuló életkörülmé­nyeknek megfelelően a lakos­ság igényei is tovább változ­nak. A kereskedelemnek te- ‘ hát fel kell készülnie a gyor­san növekvő ^s változó keres­let kielégítésére. ■Ezután az ellátással kapcso­latos további elképzelésekről, • tervekről szólt a miniszter. Csütörtökön délelőtt az or­szággyűlés folytatta a kor­mány programjának vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Pock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, to­vábbá Apró Antal, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Né­meth Károly, az MSZMP Po­litika Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizott­ság titkárai és a kormány tag­jai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. % Apró Antal elnöki megnyitó­ja után az ülés elő felszólalója Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Komócsin Zoltán beszéde, ■ A kormány külpolitikáját — belpolitikájához hasonlóan — állandósult aktivitás és kezdeményezőkészség jellem­zi. Kormányunk nemzetközi politikája összhangban áll a marxizmus—leninizmus elvei­vel, a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusán meg­erősített nemzetközi politikai irányvonallal. A kormány eredményesen valósítja meg a X. kongresszus külpolitikai céljait; nemzetközi munkájá­val hozzájárul hazánk és a szocialista országok kapcsola­tainak fejlesztéséhez, a szoci­alista világrendszer egységé­nek, összeforrottságának erő­sítéséhez; a Magj'ar Népköz- társaság és a független, anti- imperialista politikát folytató-»fejlődő országok kapcsolatai­nak bővítéséhez; a békés egy­más mellett élés elvének gya­korlati megvalósításaként ha­zánk és a fejlett töltés orszá­gok kapcsolatainak javításá­hoz. — mondotta bevezetőben Komócsin Loltári. A kormányelnöki beszámoló megalapozottan hangsúlyozta, bogy a. Magyar Népköztársa- / . --­s ág eredményesen járul hozzá a szocialista országok egysé­gének erősítéséhez. Pártunk Központi Bizottságának ' első titkára és kormányunk elnö­ke rendszeresen részt vesznek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülése­in a közös feládatok kialakí­tásában, az összehangolt kül­politikai irányvonal kidolgo­zásában. Ez a munka egyaránt elő­segítette hazánk és a test­véri országok közös tö­rekvéseit. A Varsói Szerződésnek pár­tunk és kormányunk kezdet­től fogva nagy jelentőséget tu­lajdonít. Pártunk és kormá­nyunk a jövőben is arra tö­rekszik, hogy növekedjék a Varsói Szerződés ütőképessé­ge, mindaddig, amíg lehetővé nem válik a katonai szövetsé­gek felszámolása. Hazánk lakossága előtt is­meretes pártunk és kormá­nyunk pozitív állásfoglalása a szocialista gazdasági integrá­ció kidolgozása és megvalósí­tása mellett. A tagországok közös erőfeszítéseinek ered­ményeként, befejezéshez közeledik a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjá­nak kidolgozása. A munka eredményes elvég­zésével sor kerülhet a? állam­közi szerződés megtárgyalásá­ra és aláírására. Kormányunk képviselői a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában eredményesen tel­jesítették kötelességüket a KGST fejlesztése érdekében .vállalt feladatok megoldásá­val — folytatta Komócsin . Zoltán, majd hangsúlyozta: — A Magyar Népköztársa­ság nemzetközi politikájában — mint azt a kormányelnöki beszámoló is; hangsúlyozta — a legnagyobb jelentősége a magyar—szovjet kapcsolatok­nak, a Szovjetunióval való ba­rátság és együttműködés erő­sítésének van. Ezúttal is öröm­mel állapítjuk meg. hogy együttműködésünk politikai, gazdasági, kulturális és nem­zetközi téren terveinknek meg­felelően, szüntelenül fejlődik. Komócsin Zoltán a további­akban méltatta az SZKP XXIV. kongresszusát, kiemelve, hogy a közös ügy szempontjából is nagy jelentőségűnek tartjuk a Szovjetúniónak a kommuniz­mus építésében és a nemzetkö­zi politikában megvalósított minden eredményét. Elmondotta, hogy hazánk kétoldalú kapcsolatai eredmé­nyesen fejlődnek a többi euró­pai szocialista országgal is. Ál­landóan fejlődő és erősödő kap­csolatok kötik össze hazánkat a távoli, de törekvéseikben ve­lünk eggyéforrott szocialista országokkal. Kitért a magyar- kínai és a magyar—albán kap­csolatokra, hangsúlyozva, hogy ezek normalizálására törek­szünk. Komócsin Zoltán ezután így folytatta: A kormány külpolitikájában kifejezésre jut, hogy ' népünk szolidáris a hősiesen küzdő vi­etnami, laoszi és kambodzsai néppel, amely élethalálharcot vív az amerikai agresszorok- kal és csatlósaikkal. Az indo­kínai szabadságharcosok el­szántságát nem törték meg a rájuk • zúduló megpróbáltatá­sok, a mérhetetlen áldozatok, s vérük hullatásával, életük fel­áldozásával harcolnak a győze­lemért. A legutóbbi indokínai esemé­nyek , — az agresszorok laoszi katonai veresége, a szabadság- harcosok újabb sikerei — két alapvetően fontos tanulságot erősítenek meg. Az egyik, hogy az amerikai agresszorok és csatlósaik számára nincsen le­hetőség arra, hogy katonai győ­zelmet érjenek el Indokínában. A másik, hogy a vietnami, a laoszi, a kambodzsai nép harci osztagai — a Szovjetunió, ha­zánk és a többi szocialista or­szág segítsége révén,har­cokban nem gyengülték,.; fia- nem_yieger ősödig v,' Az indokínai agressziós tűz­fészek felszámolásának nincs más útja, mint a vietnami, lao­szi, kambodzsai nép jogos, igaz­ságos követelésének teljesítése: minden amerikai katonát és a bábhad seregek csa­patait ki kell vonni In- dokínából; Dél-Vietnamban koalíciós kor­mányt kell alakítani valameny- nyi hazafias erő részvételével; maradéktalanul érvényt kell szerezni az Indokína országai­ra vonatkozó genfi egyezmé­nyek rendelkezéseinek. Pártunk és kormányunk — a magyar nép akaratát teljesítve — min­den tőle telhetőt megte'sz a vi­etnami, laoszi és kambodzsai néppel vállalt szolidaritásának erősítésére, igazságos céljaik valóra váltásának elősegítésére. A Közel-Keleten a feszültség mindmáig nem csökkent; az iz­raeli agresszorok és amerikai támogatóik magatartása miatt a válság folytatódik. Az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke által a közelmúltban aláírt ba­rátsági és együttműködési szer­ződést az egész haladó világ megnyugvással fogadta. E nagy jelentőségű szerződésben a két állam. írásba foglalta kétoldalú kapcsolatainak eddigi eredmé­nyeit és kötelezettséget vállalt arra, hogy együttműködését a jövőben még szorosabbá és ha­tékonyabbá teszi mindkét nép, az összes arab népek javára, a közel-keleti konfliktus mielőb­bi felszámolása. érdekében. A Magyar Népköztársaság mint eddig, ezután is támogatja az arab népek igazságos küzdelmét. Kórmányunk külpolitikájából következik, hogy a magyar diplomácia a jövőben is min­denütt hallatni fogja majd hangját, ahol az arab népek ügyéért, az agresszió elleni harcának támogatásáért kell síkraszállnia. Kormányunk kivette részéta testvéri szocialista országok és az európai népek tevékeny erőfeszítéseiből, amelyeknek célja földrészünk békéjének és biztonságának megszilárdítása. Erőfeszítéseinknek is része van abban, hogy földrészünk népei és kormányainak nagy több­sége elvileg elfogadja a béke és biztonság gondolatát, s egyetért az európai biztonsági értekezlet összehívása zal. Nincs- vita az értekezlet résztvevői* és helyszínét illetően sem, ki­rajzolódott már a napirend is. Mégsem lehet azt mondani, hogy minden rendben ván, s nincs további erőfeszítésekre szükség. Európában, de főként az Amerikai Egyesült Álla­mokban vannak még olyan erők, amelyek, jóllehet nyíltan nem lépnek fel a biztonsági értekezlettel szemben, de nyil­vánvalóan félnek attól. Ez a magyarázata a halogató takti­kának, annak, hogy különbö­ző előfeltételek támasztásával igyekeznek elodázni az érte­kezlet összehívását. Egymással össze nem függő problémákat kapcsolnak egybe. így például Nyugat-Berlin helyzeténél: ren­dezéséhez kötik a biztonsági értekezlet sokoldalú előkészí­tésére való áttérést. Ami a Nyugat-Berlin hely­zetének rendezésére vonatkozó tárgyalásokat illeti, a Szovjet­unió márciusban előterjesztett javaslatainak nyilvánosságra hozásával az európai közvéle­mény — így hazánk lakossága is — meggyőződhetett , arról, hogy— a három nyugati hata­lom jóakarata esetén — vad remény a megegyezésre. Az európai béke és bizton­ság megszilárdítását szolgálná, ha a nyugati országok kormá­nyai elismernék a Német De­mokratikus Köztársaságot a nemzetközi jog alapján — foly­tatta Komócsin Zoltán, majd hangsúlyozta: — Az európai népek köré­ben — így hazánkban is — nagy és kedvező visszhangot váltott ki a Szovjetunió javas­lata a fegyveres erők csökken­tésére. A Magyar Népköztár­saság részéről egyetértünk és támogatjuk a Szovjetunió kez­deményezését. Ha a Szovjet­unió tárgyalási készsége meg­felelő viszonosságra talál a nyugati országok kormányai­nál, olyan témáról kezdődhet véleménycsere, amelyben egy­formán érdekelt minden or­szág népe, — A jelenlegi európai és vi­lághelyzetben egész népünk helyesli, hogy kormányunk politikája változatlan: a bo­nyolult viszonyok és a nehéz­ségek ellenére folytatja erőfeszítéseit -*» ha kell kétoldalú, ha le­het, sokoldalú alapon —, az első biztonsági értekez­let összehívásáért, az ége­tő európai problémák ren­dezéséért. (Folytatás a 2. oldaliad i

Next

/
Thumbnails
Contents