Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

Aratnak

Ülést tartott a megyei KISZ YB

Csaknem 1900 pedagóguslakás egy év alatt

Nincs ebben semmi meglepő. Eljött a gabonabetakarítás ideje, hót megkezdték országszerte a gabona betakarítását. Először az őszi árpa van soron, majd a búza következik. Mint rendesen, az idén is megírták az újságok az első aratást, mert ez így illik, ez így való, ez a szokás. Jó is, hogy ez a szokás, mert rohanó életünkben ha másról nem, erről veszi észre a városi ember, hogy csakugyan itt a nyár.s az esztendő felét már magunk mögött tudjuk. Hovatovább azonban a falvakban élő emberek többsége is csak a lapokból értesül arról, hogy megkezdődött a gabonabetakarítás. A falvakban élő dolgozók többségének ugyanis közvetlenül már nincs része az aratásban.

Nagy, nehéz és fárasztó munka ez azért még ma is. Egy- egy község határában 10—15 ember ezer holdakról takarítja be a termést, de ennek a 10—15 embernek jó hónapig se éjjele, se nappala. Nincs megállás. Nincs pihenő. Az utolsó fordulóig eltart a nagy hajtás, mert ide most nagyon érvényes, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Ne bizony, mert a késés növeli a szempergést, s csak nehezíti a kombájnosok munkáját főleg az ilyen csapadékosnak ígérkező időben, amikor július közepén már feltör a búza között a gyom.

Az idén a mezőgazdasági szakemberek, a kombájnosok hosszabb és nehezebb aratásra számítanak. Elsősorban azért, mert a terméskilátások jók, helyenként sokkal jobbak, mint tavaly. A gabonabetakarító gépeket az idei aratás ennek megfelelően a vártnál jobban igénybe veheti. De a gépekkel dolgozó embereket is, s éppen ezért nemcsak hosszabbnak, fárasztóbbnak is ígérkezik az idén a gabonabetakarítás. Mégis öröm, mert a terméskilátások jók.

De, hát itt az alkatrészhiány. Ennek a publikációkat, az újságcikkeket összeadva mór kötetekre rúgó irodalma van. Miért nincs elegendő alkatrész? Vannak, akik úgy vélik, azért, mert az optimálisnál jóval nagyobb az alkatrész-felhasználás. Mások a bajokat összefüggésbe hozzák a gépkezelők, kombájnvezetők gondosságával, pontosabban gondatlanságával. Megint mások szervezetlenségről, tervszerűtlenségről beszélnek. Annyi bizonyos, hogy helyenként csakugyan az optimálisnál jóval nagyobb az alkatrész-felhasználás, s némelyik kombájnvezető, erőgépkezelő szinte eszi az alkatrészt.

Néhány évvel ezelőtt még mindenki őszintén örült annak, hogy sikerült gépesíteni a legnehezebb paraszt: munkát. Ezen túlvagyunk. S jelentkeznek az újabb gondok. Most már olyan kombájnokra lenne szükség mind nagyobb számban, amelyek szinkronban vannak a húsz mázsán felüli átlagterméssel. Minimum egy héttel, másfél héttel le kellene rövidíteni a gabonabetakarítás idejét. Ehhez gyorsabb aratócséplő gépekre volna szükség. Állítólag a Szovjetunióban már gyártják ezeket a kombájnokat. A magyar mezőgazdasági üzemek nagyon várják, s a termelőszövetkezeti vezetők irigykedve beszélnek azokról az állami gazdaságokról, ahol már a gyorsjáratú, nagy termésátlagok betakarítására alkalmas NDK-kombájnok siettetik az aratást.

Tegnap délelőtt tartotta meg soron következő ülését a KISZ Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága.

A vitát Szabó Géza, a KISZ MB első titkára vezette. Részt vett az ülésen Kunos Ferenc, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának munkatársa, és Bartha György, a KISZ KB szervezési osztályának munkatársa. Napirenden az első félév munkájának értékelése volt.

Az értékelés időszakára esett olyan fontos belpolitikai esemény, mint az országgyűlési és tanácsi választások. Fontos feladata volt az első félévnek, és lesz a következőnek is a X. kongresszus anyagának megismertetése a fiatalokkal és mozgósításuk a határozatok végrehajtására. Az ideológiai és politikai munka kapcsolódott az aktuális külpolitikai eseményekhez, és a szabadságukért küzdő népek harcához és az európai béke és biztonság megteremtéséért folyó küzdelemhez. Erre az időszakra esett az úttörő- mozgalom 25 éves jubileuma is, s megkezdődött a felkészülés a KISZ VIII. kongresszusára.

A fenti feladatokat a megyei KISZ-bizottsóg végrehajtotta, illetve hajtatta a járási, városi bizottságokkal alapszervezetekkel. Hohmann József, Katzián János és Varjas János titkárok beszámolóját a vb kiegészítésekkel elfogadta és a félév munkáját lényegében eredményesnek ítélte.

A vitában azonban felmerültek olyan kérdések is, amiket az elmúlt időszakban sem sikerült megoldani. Nem megfelelő például a fiatal szakemberek részvétele az újítómozgalomban. A fiatal műszaki értelmiség igényli egy olyan fórum kialakítását, ahol szakmai kérdésekről beszélhetnek, és megismerhetik egymás munkáját, aminek tapasztalataival aztán hozzájárulhatnak munkahelyük problémáinak megoldásához. Vállalaton belül ennek a munkának a fóruma most kezd kialakulni a megyében, az állami építőipari vállalatnál és az Orion tamási gyáregységében már megalakult a fiatal, műszakiak és közgazdászok tanácsa (Somogybán már egy félévvel ezelőtt több volt.)

Nem megfelelő a vezetőképző tanfolyamokon a résztvevők száma, a tervezett és meghívott hallgatóknak csak mintegy hetven százaléka jelent meg.

A szekszárdi városi bizottság mulasztása miatt fordulhatott elő, hogy a MŰM 505. Ipari Szakmunkásképző Intézetben nem történt meg a vezetőség megválasztása.

Varjas János a megyei ElSZ-bizottság titkára sikeres, és a negyedszázados jubileumhoz méltó úttöróünnepség- sorozatról számolhatott be a vb-nek.

Ezekután a végrehajtó bizottság gazdasági es személyi ügyeket tárgyalt.

A Pedagógusok Szakszervezete most összegezte az 1970. évi pedagóguslakás-akciók eredményét. Különböző formákban mintegy 1900 pedagógus, illetve pedagógus család lakásgondja oldódott meg a múlt esztendőben.

Az árvíz sújtotta Szabolcs megyében például az árvíz következtében előállott rendkívül nehéz helyzet ellenére is 147 új pedagógusotthon épült fel.

1970-ben a városokban 106 pedagógus épített családi házat vagy vásárolt a kölcsönnel OTP-beruházásban épülő társasházban lakást. Szolgálati lakás vásárlásra és építkezésre a Pénzügyminisztérium

27,5 millió forintot biztosított a megyei tanácsok részére. Ebből az összegből 124 lakást vásároltak és 60-at építettek

Szeptember elején lép életbe az az új szabvány, amely a tartósított élelmiszerek minőségi követelményeit — csomagolását írja elő. A korszerűsített szabvány szerint kizárólag olyan hús tartósítható, amelyet a hatósági vizsgálat erre alkalmasnak talált. Ugyancsak a hatósági egészségügyi szervek engedélye szükséges a szintetikus tartósító, zamatosí- tó és színező anyagok használatához.

Általában a tartósított élelmiszerek csak akkor tekinthetők jó minőségűnek, ha az új szabvány valamennyi előírásának megfelelnek.

a megyékben. Teljesen községi erőforrásból csaknem 80 pedagógus szolgálati lakás épült egy év alatt. A városi tanácsok 324 állami bér- és szövetkezeti lakást juttattak; a nevelőknek.

A tapasztalatok összegezésekor megállapították azt is, hogy a hagyományos formák mellett mind több megye és község keresi a lakáshelyzet javításának különböző lehetőségeit (minőségi cserék, irodaépületek átalakítása, stb.) E tekintetben egyik legeredményesebb kezdeményező a Heves megyei bizottság, amelynek szervezésében Egerben már felépült 22 pedagógus társasházi lakás, s újabb 20 áll befejezés előtt. Á tanács az építkezéshez — vállalati lakásépítéshez hasonlóan — állami támogatást adott (MTI)

A fogyasztók érdekének védelmében a szabvány előírja, hogy a kiskereskedelembe kerülő valameny- nyi tartósított élelmiszeren ezután fel kell tüntetni a gyártó cég nevét, a gyártás időpontját, az áru tiszta, illetve töltősúlyát.

Az egységes, új szabványt különösen az tette időszerűvé, hogy a konzervipar igen gyors ütemben fejlődik, hiszen jelenleg 1400 féle terméket tartósítanak. Az új szabvány előelősegíti, hogy a fogyasztók megbízható, egyenletes minőségű terméket kapjanak.

A munkahős

K

i így, ki úgy.

Pleck István a talpával érzi a gépet.

Bizonyára soha nem mondta még senki Pleck István pálfai kombájnos- nak, hogy ő munkahős. Ettől függetlenül mégis az. Harmincnyolc éves, inas, mozgékony arcú, már-már hajlott, vé- konydongájú ember. Nem dohányzik, nem iszik, ruházkodásra nem költ. Harmincnyolc éves életében 10 napig pihent igazán. Szakadt fényképeket hoz, egyszer szerelés közben, meg egy igazolványképet.

— Ritkán vétetem le magam. Csak ha nagyon muszáj.

A Nagydorogi Gépállomáson kezdte. Szerelő volt, aztán traktoros. Jó traktoros. Minden létező díjat elnyert.

— Nem a díjért. Ilyennek születtem. Engem a vérem hajt a munkába.

Mióta Pálfón megalakult a tsz. azóta ott van. Idén nyolcadik éve, hogy arat, öt éve ugyanazzal a géppel. A gépet mindenki maga szereli, ha rosszul, magának rosszul, ha jól, maga látja hasznát. A szereléshez érteni kell, a gépet ismerni kell és bízni benne.

—• Én az enyémet jól megcsináltam. Akár én aratok vele, akár más, a gép simán menjen. Számítottam, hogy idén újat kapok, de nem jutott. Majd ha az enyém kifutotta magát, akkor.

— Idén jó az eleség. Szép gabonák vannak, erősek. Csak learatni nehéz. Tavaly gyengécske volt, meg gazos is. Az nem jó. Tekeredik-csavarodik a gaz, le kell állni, le kell szedni. Az aratástól cseppet sean félek, inkábib így, mint kepeiébe kézzel aratni. Azzal tán sose lenne vége. Háromszáz hold gabona esik egy gépre; Eltart akár egy hónapig is.

Állva arat, nem ül le egy percre sem. Előre hajol, mert csak úgy látja, hogy mit csinál a gép. Zörej van és lárma. A kombájnos minden porcikája mozog. Külön a feje, a térde, a gyomra, külön, a két keze.

— Kiveszi az ember erejét a gép. Az erejét is meg az idegét is.

készül ki az ember, összpontosítani kell a figyelmet a gépre, meg a gabonára. Ha baj van, azonnal ki kell kapcsolni a cséplőgépet. Előbb a cséplőgépet, aztán a motort. Mindenki másként veszi észre a hibát. Van, aki a fülével hallja. Én a talpammal érzem, ha valami nem úgy megy, ahogy kéne, s abban a pillanatban javítom a gépet, mert két óra múlva már késő lenne.

A hét év alatt a gabona hol gyengébb volt, hol jobb, de a gépet hosszabb időre leállítani egyszer sem kellett.

— Nem rakok én bele holmi drága dolgokat, mégis végig jól megy. Ezek az alkatrészek pedig elég gyöngécskék. És bárakármit nehéz megkapni.

— Az aratást nem lehet hanyagolni. Kap egy vihart, egy erős szelet és vége. Hullik a szem, oda a termés.

Ezemégyszázötven hold búza, ötven hold zab, kétszázötven hold árpa, száztíz hold borsó, ennyit kell aratni Pál- fán. A kombájnok tömbösítve dolgoznak, három-három együtt. Ha valamelyik gép meghibásodott, a műhelykocsinak nem kell kilométereket szaladgálni egyik kombájntól a másikig. Hat kombájn van, 12 kombájnos, egy gépnél 12 ember, ledobálok, maghordók. Aratás előtt megbeszélést, baleseti oktatást tartottak, beosztották az ügyeleteseket, bognárokat, lakatosokat, villanyszerelőket. Két gimnazista lányt a főkönyvelő éppen oktat, mérlegelni fog az egyik, felíró lesz a másik.

Kezdődhet az aratás.

Akikkel Pleck István kezdett, azok közül arat még Borbély János, Csóka Sándor, Tóth István, Németh Mihály, Tóth Tibor.

— Azt, hogy akkor én hogy csináltam, hét éve, máig sem tudom. Száznegyven vagonnal. Kimondani is sok. Két éve a megyei versenyen, mikor első lettem, akkor százharminc vagonnal. Van olyan nap, hogy kétszáz mázsát tudok csinálni.

Állva arat, nem ül le egy percig sem. A segéd'kombájnos kétóránként váltja. Még sorfa aetu kerül, pihen a húson,

hallgatja a tranzisztoros rádiót, elolvassa az újságot; szundikál egy keveset. Délben valamelyik gyerek kiszalad a koszttal. Muszáj főtt ételt enni rendesen.

— Megkívánja a szervezet.

A váltótárs nem mindegy, hogy milyen. Van, aki igyekvő, tartaná az iramot, izzad, hajt, mégse megy a munka, ahogy kellene. Még egyik váltótársára sem volt panasza. A munkaegységet felezik. Pleck István úgy tartja; a tsz-tag tsz-tag, ha dolgozik, egyformán jár mindenkinek.

Házat vettek még nagydorogi traktoros korában. Zsuppos házat, tizenháromezerért. Ezt berendezték rendesen, tv-vel, új bútorokkal, gépekkel.

— Szégyelltem az antennát a tetőre tenni. De hát azért, mert zsuppos a házam, ne nézze a családom a tv-t?

Három gyerek van. Tizenhat éves a lány, tizennégy a fiú — szerelő lesz ő is —, óvodás a legkisebbik. Az asszony a gyermekotthonban dolgozik, nyolc órát, jó helye van. Tartanak öt hízót, hármat levágnak, egyet még ősszel, amikor már elfogyott a régi, 80—100 csirkét, 30 kacsát, terem 200—300 liter bor, az egy hold háztájin kukorica.

— Kapadozunk az életért.

Nyolcvanezerért most vett jobb házat Pálfán. Palatetős, 400 öl kert tartozik hozzá, garázs, gyúrűskút, szép padlós szobák. Aratás után költöznek.

— Gyarapodunk kicsinykét, nem akarunk lemaradni mi sem másoktól.

Fél ötkor kel. Elrendezi az állatokat, hatra dolgozni megy, este hatig, aztán újra haza, újra elrendezi az állatokat, másnap reggel újra fél ötkor kezd.

— A jóléthez ez kell. Mert a jóléthez, ahhoz ragaszkodunk. Most a ház. Azután az autó. Azt megmondom őszintén, nagyon szeretnék.

A társaságot nem kedveli. Üdülni egyszer volt Harkányban, tíz napig, szállodában, a költségeket a tsz rendezte. Elmenne máskor is.

— És akkor végre kialudnám magam.

D VARGA MÁRTA

Új szabvány a tartósított élelmiszerekre

Népújság 5

1971. június 24.