Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

KORUNK „Hideg gondok” ma és holnap A hűtííipar jelene és jövője Modern vonalú, mélyhűtött áruk szállítására is alkalmas frizsiderkocsi. Igazságügyminiszteri rendelet a lakásügyben hozott bírósági határozatok végrehajtásáról A lakások elosztásáról és a lakásbérletről megjelent febru­ári kormányrendelet a lakás­ügyekben hozott bírósági hatá­rozatok végrehajtását is szabá­lyozta. Kimondta, hogy az ilyen végrehajtásról a jövőben is ál­talában a lakásügyi hatóság gondoskodik. Továbbra is a bí­rósági végrehajtó foganatosítja azonban a végrehajtást, ha van lakás, ahová a kötelezettet el kell helyezni, vagy ha a kötele­zett nem lesz hajléktalan, mert például csak egyes heyiségek közös használatát kell rendez­ni. A kormányrendelet új sza­bálya, hogy a bírói ítélet alap­ján a vállalati bérlakás, bizo­nyos szolgálati lakások, továb­bá állampolgár tulajdonában álló lakás kiürítése bírósági végrehajtásra tartozik akkor is, ha nincs meg az az újabb lakás, ahová a kötelezett elhelyezhe­tő. Ilyenkor jelentősége van an­nak, hogy a kiköltözésre köte­lezett jó-, vagy rosszhiszemű-e. A jóhiszemű kötelezett számára a végrehajtást kérő. vagy más köteles megfelelő lakásról gon­doskodni. A rosszhiszemű köte­szükséglakásba, albérleti szo3 bába stb. köteles kiköltözni. A most megjelent igazság­ügy-miniszteri rendelet a la­kásügyben hozott bírósági ha­tározatok végrehajtásának részletes szabályait állapítja meg. Kimondja egyebek között, hogy a bíróság a végrehajtási eljárás során dönt arról, hogy a végrehajtást kérő által fel­ajánlott lakás, szükséglakás megfelelő, vagy sem. Ha meg­van az újabb lakás, ahová a kötelezettnek át kell költöznie, ezt — szükség esetén — kar­hatalommal is végre kell haj­tani, egyébként pedig a rossz­hiszemű kötelezettet pénzbír­sággal kell a lakás elhagyásá­ra kényszeríteni. Kimondja a rendelet azt is, hogy a nem ta­nácsi lakásba önkényesen be­költöző személyt a bíróság per nélkül kötelezi a lakás elha­gyására, s ezt a végrehajtó kar­hatalommal azonnal ki is kény-» szeríti. Az új rendelkezéseket az olyan bírósági határozatok végrehajtására kell alkalmazni, amelyek 1971. július 1-e után válnak jogerőssé. A tanácsok­nál folyamatban levő végre­hajtási ügyeket tehát továbbra is ott intézik. (MTI) lezett viszont — a bíróság ha­tározatának megfelelően — A kereskedelemfejlesztés állami támogatása A mai korszerű hűtőgépek ősét, a Carré-féle vákuum- hűtőgépet 1840-ben találták fel, s annak is már több mint száz éve, hogy az első nem jéggel hűtött hússzállítmány megérkezett Dél-Amerikából Európába egy e célra épített hajó gyomrában. Az emberi­ség gyorsan felismerte a mes­terségesen előállítható hideg nyújtotta élelmiszertartósítási lehetőségeket, s élt is az al­kalmazásával. Az. ipar, a me­zőgazdaság, a kereskedelem, majd a háztartások is „rá­kaptak” a gépi hűtésben rej­lő előnyök kiaknázására. Je­lentős „minőségi ugrást” je­lentett a mélyhűtés és gyors- fagyasztás technológiájának a kidolgozása, alkalmazásba vé­tele. Ezt követően alakult ki az a sajátos hűtőlánc, amely­nek összes előnleit élelmiszer- ellátásunkban ma élvezzük. Egyenletes élelmiszerellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmi­szer-ellátásának a letétemé­nyese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és hús­készletek, valamint egyéb élel­miszerféleségek a hűtőházak raktáraiban várják, hogy fo­lyamatosan forgalomba hoz­zák őket. Hűtőiparunk tároló- kapacitása az elmúlt évben meghaladta a 4400 vagont. Fajlagos hűtőkapacitásunk azonban mind a nyugat-euró­pai országokéhoz, mind az iparilag fejlettebb szocialista országokéhoz (NDK, Cseh­szlovákia stb.) képest alacsony. A különbségek kiegyenlítésé­re a IV. ötéves terv további hűtőtárolók építését irányozza elő, összesen mintegy 2 ezer vágonos befogadóképességgel. Ezenkívül az országban sok­felé építenek még kisebb- nagyobb előhűtőket, hűtött gyümölcstárolókat, amelyek inkább csak átmeneti szállást nyújtanak majd az értékes és fontos élelmiszerek számára. Ahány élelmiszer, annyiféle a hűtési igény. Néhány gyü­mölcs, zöldség, a tojás stb. hónapokon keresztül beéri a plusz két-három fokos hő­mérséklettel. Ugyan-/ a hő­fok' a tejnek és néhány tej­terméknek csak néhány na­pig biztosítja az eltarthatósá­gát. A hús rövidebb ideig va­ló megőrzése a romlástól ugyancsak plusz 1—1 fok kö­zötti hőmérsékleten történik, huzamosabb ideig való kon­zerváláshoz azonban már mé­lyen a fagypont alatti — mí­nusz 15—20 fokos — hőmér­séklet szükséges. Gyors fagyasztás — 30 fokon Sok gyümölcsnek, élelmi­szernek és nem utolsó sorban a készételek széles választé­kának hosszú ideig való el­tarthatósága csak gyorsfa- gyasztással, mélyhűtéssel old­ható meg. Ha megfelelően nagy sebességgel történik a lehű­tés. a sejtekben lévő víz nem tűalakú kristályokká fagy meg, amelyek felszúrhatnák a vé­kony sejtfalat, hanem legöm­bölyített élő kis „magokká”, amelyek nem sértik meg azt. így használatbavételkor — a felolvasztáskor — az élelmiszer nem „esik össze”, nem ereszt levet, hanem eredeti formá­jában áll rendelkezésünkre. A gyorsfagyasztó alagút mínusz 30 fokos hőmérsékletén megy végbe ez a gyors fagyás, s utána mínusz 20 fok körüli hőmérsékleten történik a tar­tós tárolás. A hűtőháztól azonban még igen hosszú az út a fogyasz­tóig, sok idő telik el a kiszál­lítástól a felhasználás pilla­natáig. Mind a mélyhűtött, mind a magasabb hőfokon hűtve tárolt élelmiszereket a hűtőházihoz hasonló körülmé­nyek kell, hogy fogadják az üzletekben. A mélyhűtött élelmiszereket forgalomba ho­zó üzleteket tehát . mélyhűtő­pultokkal kell ellátni, a többi élelmiszerek pedig un. hűtő­vitrinekbe kerülhetnek (ter­mészetesen arra is gondot kell fordítani, hogy a szállítás so­rán se melegedjék fel az áru). Olyan probléma ez, ami hosz- szú ideig késleltette a mirelite- áruk széles körű elterjedését, s még ma sem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan megoldó­dott volna e sok költséges beruházást igénylő kérdés. Negyedik ötéves tervünk ezen a területen is további előre­haladást irányoz elő, neveze­tesen a hűtőlánc minél mesz- szebbre való kiépítését, akár a községekig, falukig is. Szállítás hidegben Gondoljunk azokra a hűtve tárolt élelmiszerekre is, ame­lyeket külföldre kell szállíta­nunk. A mélyhűtött áruk vasúti szállítását ma már kompresszoros, hűtőfolyadé­kos frizsiderkocsik végzik, amelyek egész úton a tárolás során megkívánt hőmérsékle­tet biztosítják az áru számá­ra. A kisebb hűtési igényű élelmiszerek táblajéggel, vagy ún. szárazjéggel feltöltött szál­lítási eszközökben is romlatla­nul célhoz érnek. Tagjai va­gyunk az INTERFRIGO ne­vű nemzetközi szervezetnek, a legmodernebb hűtővagonok állnak a rendelkezésünkre, amelyek ellátásáról egészen a célállomásig minden országban folyamatosan gondoskodnak. Azokat a műszaki alkotásokat, amelyek önműködően elvégeznek bizonyos előre meghatározott műveleteket (ezek irányulhatnak közvetlenül az anyagi természet­re, de pl. logikai feladatokra is) és közben bizonyos döntések meghozatalára is alkalmasak, automatának nevezzük. Egy „kö­zönséges" esztergapad nem te­kinthető automatának; ha viszont összekötjük egy programvezérlé­sű berendezéssel, amely lyuksza­lagon tárolt program alapján automatikusan legyártja a mun­kadarabot, akkor ezt a két rész­ből összekapcsolt rendszert már nevezhetjük automatának. Az automatizálásnak az a fel­adata, hogy az ember által az iparban véqzett irányító mun­kát önműködő gépi folyamatok­kal, automatákkal helyettesítse. Ezzel a gyártó' hosszabb távon olcsóbbá, jobbá válik és min- d^nképpe-'. gyorsabbá. Ezt a célt felies vagy részleges autnrr.atik'is irá ívitássnl érjük el, amely vagv vezéfi»;ts.:hnikai (eb­ben a fo;yamatban nem Mrt visz­Kilencszázezer négyzetméter­nyi alapterületű új létesít­ménnyel bővül az ország ke­reskedelmi hálózata a IV. öt­éves terv idején. A beruházá­sok megvalósítása a 30—35 százalékkal több anyagi fede­zetet igényel, mint amennyi a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési alapja. A kormány ezért határozatot hozott a fej­lesztési beruházások széles körű állami támogatására. A nagy alapterületű keres­kedelmi létesítmények építé­séhez az állam öt év alatt egy- milliárd forint támogatást nyújt; ABC-, iparcikk-, lak- berendezési áruházak és ön- kiszolgáló éttermek építéséhez. Ezenkívül 200 millió forintnyi állami támogatást biztosítanak az ellátatlan körzetek boltháló­zatának fejlesztéséhez. Ebből előreláthatóan 250, egyenként 200—300 négyzetméter alap- területű, napicikkeket árusító új boltot tudnak építeni. sza a vezérlésre, vagyis egy-egy ellenőrző mérés hatására legfel­jebb leáll a folyamat, de a ve­zérlő program változtatni nem tud), vagy pedig szabályozás- technikai folyamatokat foglal magába, (amelyben a vezérlő­program alkalmas a minőségi követelmény betartására.) Mind a vezérlő, mind pedig a szabályzó műveleteket műszerek végzik és ellenőrzik, amelyben igen fontos szerep jut az elektro­nikának. Az automatikus irányítás tehát emberi erő nélkül létrehoz, fenn­tart, megváltoztat, vagy megszün­tet valamilyen műszaki folyama­tot a tervező által megszabott program szerint. Az automatizálás társadalmi hatásai egyelőre még belátha- tatlanok. Tendenciáját azonban a leghatározottabban pozitívnek kell Ítélnünk, amely értelmében a műszaki berendezések egyre in­kább átveszik az embertől a ne­héz fizikai és rutin szellemi mun­kát igénylő feladatok elvégzését. Az állami támogatás lege hatékonyabb elosztása érdeké­ben, az Országos Tervhivatal* a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a Pénzügyminiszté­rium pályázati felhívásokat tesz közzé. A pályázati felhí- vásokat Budapesten létesít­ményjegyzékkel. vidéken pedig — a telephely konkrét meg­jelölése nélkül — a fejlesztési célok részletes megjelölésével hozzák nyilvánosságra. Az 1972—75. években induló! beruházások állami támogatá­sára — hamarosan megjelenő felhívásnak megfelelően — aü idén szeptember 30-ig nyújt­hatják be pályázataikat a vál-j lalatok és a szövetkezetek 3, fejlesztési bizottsághoz. Az előzetes tervek szerint ál következő fejlesztési beruházá-* sokhoz kaphatnak állami tá­mogatást a szövetkezetek: 1000 négyzetmétert meghaladó ABC- áruház, 2000 négyzetméter? alapterületet meghaladó ipar­cikk áruház, 20 000 négyzetmé­ternél nagyobb koordinált rak­tár, 8—10 000 négyzetmétert! meghaladó, bázis bútorraktár, 200 négyzetmétert meghaladó, ellátatlan körzetben létesülő napicikküzlet, 800 négyzetmé­ternél nagyobb alapterületű önkiszolgáló étterem építésé­hez. Alapvető követelmény, hogy a pályázatban megjelölt léte­sítmény jól alkalmazkodjék a település adottságaihoz, a fo­gyasztói kereslet sajátosságai­hoz és ezék változásaihoz. Az állami támogatás mértéke ál­talában a beruházási összeg 30—33 százaléka. A támoga­tásban részesülő beruházások­hoz kedvezményes hitel is» igénybe vehető. Általános elv, hogy azok a kereskedelmi beruházások ré­szesüljenek állami támogatás­ban, amelyek megegyeznek a központi kereskedelmi célkitű­zésekkel., gazdaságosan üze­meltethetők, korszerűek, s hogy a beruházók minél nagyobb mértékben saját anyagi eszkö­zeikből fedezzék. Ha azonos létesítményre többen pályáznak, akkor az részesül előnyben, ahol kisebb összegű állami támogatást kér­nek és az egység üzembe he­lyezést rövidebb határidőre vállalják. (KS) A modern tudomány és technika lexikona Automata—automatizálás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents