Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

Koxolték a felemelt lakbéreket Ki, miért fellebbezett? Ki, mit nem ért? Interjú a városgaxdálkodási vállalat igaxgatójával ' 1971. július 1-ével életbe lép az ÉVM 1/1971-es rendele­té, közismertebb nevén a lakásrendelet. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat házkezel^sége korábbi, lapunkban is közölt ígéretéhez híven, egy hónap­pal a rendelet életbe lépése előtt két lépcsőben megküldte az érdekelteknek a lakbérme gállapitási értesítést. A ha­táridő e hét elején járt le és máris számos reklamáció, ki­fogás érkezett a vállalathoz. Mint Orbán György igazgató elmondotta, a fellebbezések két fő téma körül csoportosul­nak. Néhányari lakásuk komfort- fokozatának megállapítását kifogásolják, mások a -ende- letnek a lakbér közlésével kapcsolatos részét nem isme­rik eléggé. Előfordult, hogy a bérlő reklamációjában a kályha tu­lajdonjogát vitatta, mordváfi hogy az olajkályha, mellyel fűt, a sajátja, ezért lakása nem komfortos, hiszen nincs fűtés. — A lakbér megállapítása szempontjából a fűtés lehető­sége fontos számunkra, így történhet az szén-, vagy olaj- tüzelésű kályhával is. Fűtés szempontjából csak az össz­komfortos kategóriába sorolt lakásnál követelmény a köz­ponti fűtés — mondja Orbán György. Más reklamációk: „Meleg­víz-ellátás nincs lakásunkban ennek hiányában a lakás nem minősíthető komfortosnak, csak félkomfortosnak.” — Gyakran hivatkoznak 9 bérlők az ÉVM l/197i-es ren­deletének 2. paragrafusa, má­sodik bekezdés . c) pontjára, amely a melegvíz-ellátással, a lakás komfortosságával fog­lalkozik. Hivatkoznak erre a bérlők, de nem jól értelme­zik. — Arra kérem, Orbán elvtárs, idézzük szó szerint a lakásrendelet második pa­ragrafusát. — „1. összkomfortos az a lakás, amely legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó­szobával, fözöhelyiséggel, für­dőhelyiséggel és WC-vei (a fürdő- vagy külön helyiség­ben), b) közmű veszettséggel (vil­lany- és vízellátással, szenny­vízelvezetéssel), c) melegvíz-ellátással (táv­tömb-, egyedi központi, etage melegvíz-ellátással, villany- bojlerrel, gázvízmelegítővel, vagy 'fürdőkályhával) és d) központos fűtési móddal (táv-, tömb-, egyedi központi vagy etage fűtéssel) rendelkezik. 2. Komfortos az a lakás, amely legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó­szobával, főzőnelyiséggel, für­dőhelyiséggel és WC-vei, b) közművesítettséggel, • c) melegvíz-ellátással és d) egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel, szilárd-, vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel) rendelkezik, 3. Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás kö­vetelményeinek nem felel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű 1-íkó- szobával és fözöhelyiséggel, to­vábbá fürdőhelyiséggel, vagy WC-vel és b) közművesítettséggel (leg­alább villany- és vízellátás­sal) és c) egyedi fűtési móddal rendelkezik. „ 4. Komfort nélküli az a la­kás, amely a félkomfortos la­kás követelményeinek, nem fe­lel meg, de legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakó­szobával cs fözöhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával és bt egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint c) a vízvétel lehetősege biz­tosított.” — Köszönöm szépen. Em­lítette Orbán elvtárs, hogy a melegvíz-ellátást sokan nem jól értelmezik.­— A rendeletből látható, hogy komfortos az a lakás is, ahol a melegvíz nem központi vagy távfűtéssel, hanem úgy­nevezett „egyedi melegvíz­ellátással" biztosítható. Ez le hét gáz-, villanybojler, vagy fürdőkályha is. A reklamációk másik fő iránya a lakbér közlésével kapcsolatos. A városgazdálko­dási vállalattól kapott lak­bér-hozzájárulást igazoló lapon csak a lakbérek emelkedését közölték. — Ebben az esetben arról van szó, hogy a közölt ösz- szeggel kell többet fizetni 1971. július 1-tól, a rendelet életbe lépésétől. Ezt a lapot a munkáltatóhoz, vagy a nyugdíjintézethez kell továb­bítani. — Gyakran nem igazod­nak el a bérlők a Lakbér­közlés című nyomtatványon. Véleményem szerint a nyomtatvány nem is egészen áttekinthető, főként a 11-es sortól igényelne magyaráza­tot. — Nekünk is hasonló ta­pasztalataink vannak. A Lak­bérközlés című nyomtatvány 11-es pontja a lakbér emel­kedésének összegét tartalmaz­za. Az eredeti bérleti szerző­désben rögzített havi összes lakbért a 11-es sorban közölt összeggel növelten kell befi­zetni július 1-től. Például: a bérleti szerződésben havonta fizetendő bérként 168 forint szerepel. A Lakbérközlés cí­mű nyomtatvány 11-es sorá­ban 210 forint látható. F.z azt jelenti, hogy az összesen fi­zetendő lakbér július ’-tői 168+210 forint = 378 forint. A Lakbérközlés című nyom­tatvány 10 a sorában szereplő korábbi lakbér azért nem egyezik a bérleti szerződés „alapbér” rovatában szereplő összeggel, mert a házfelügye­lői díj a régi és az új lakás- rendelet értelmében is az alaplakbér 5 százaléka. Az előbbi példát tovább bontva: a régi alaplakbér: 112.54 Ft Az új alaplakbér: 313.— Ft házfelügyelői díj: 5,33 Ft Házfelügyelői díj: 15,65 Ft egyéb díjak (víz, szemét, beépített szekrény stb.) 50,— Ft 50,— Ft összesen: 168,17 Ft összesen: 378,65 Ft — A kettő különbsége egyenlő a havi lakbéremelés összegével, azaz 210 forinttal. — Fordultak hozzánk, igazgató elvtárs, olyan prob­lémával is, hogy a bérleti szerződésben szereplő lak­bérük összege nem egyenlő azzal az összeggel, amit a Lakbérközlés című nyomtat­vány 10 a sorában látnak. — A régi és új házfelügye­lői díj különbsége egyenlő az­zal az összeggel, amivel a bér leti szerződés „alapbér” róva tában szereplő összeg és a „Lakbérközlés” című nyomtat­vány 10,a sorában szereplő „korábbi lakbér” különbözik egymástól. — Köszönjük a beszélge­tést. RADIOS ÁGNES Kairói vendégek a dombóvári békenagy gyűlésen A tavaszi békehónap és az igazságos ügyükért harcoló arab népek iráti szolidaritás jegyében szövetkezeti béke­nagygyűlést tartottak Dombó- várott. A város több mint ezer kisipari és több ezer fogyasztási szövetkezeti tag­jának képviselői kairói béke­harcosokat láttak vendégül. Az öt tagú delegáció, köztük Said Khayal — a Béke-világtanács tagja az arab országok béke­mozgalmának egyik vezetője a kora délutáni órákra érke­zett Dombóvárra. Első útjuk a városi tanácshoz vezetett, ahol a város párt, állami és szövetkezeti vezetői fogadták őket. Itt dr. Samu Lajos, az Univerzál Szövetkezet elnöke köszöntötte a delegáció tagja­it és Ferenczi Tibort, az Or­szágos Béketanács tagját, az OKISZ elnökhelyettesét. A várost Vidóczy László, a ta­nács elnöke mutatta meg a vendégeknek. A városi tanácsnál folyta­tott beszélgetés után a „Dombcalor” Vasipari Szövet­kezetbe és a Vegyesipari Szö­vetkezetbe látogattak a ven­dégek. Körsétát tettek az üzemcsarnokban, és érdeklőd­tek minden iránt. A központi kérdés az volt: hogyan alakult ki Magyarországon a szövet­kezeti mozgalom, milyen tí­pusú a szövetkezeti tulajdon és minek alapján részesednek a megtermelt javakból a szö­vetkezetek tagjai. A baráti találkozó legna­szöyetkezetek gyobb eseménye a békenagy­gyűlés volt, amit este tartot­tak a vasutasok kultúrházá- ban. A szónok Ferenczi Tibor volt. Áttekintést adott a ha­zánkban ülésezett Béke-világ- tanács által elfogadott doku­mentumok jelentőségéről, az azokból adódó gyakorlati fel­adatainkról. Az arab küldöttség nevében Said Khayal köszöntötte a for­ró hangulatú nagygyűlés résztvevőit és ismertette ha­zája békemozgalmának állás­pontját a közel-keleti helyzet rendezésével kapcsolatban. A város szövetkezeteinek vezetői este a Hotel Dombóvár szállóban adtak fogadást a vendégek tiszteletére. &. £. Felkészülés az aratásra (Folytatás az I. oldalról.) — Miután anyagi lehetősé­geink az idén is korlátozottak, az átvételhez szükséges saját gépi berendezésünk kevés, az említett megbeszéléseken — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — megkérjük ter­melő partnereinket, hogy nél­külözhető anyagmozgató gé­peiket kölcsönözzék a fősze­zonra. — Hosszú évek éta gond a tá­rolás. Kevés a megfeleld raktár. Lesz-e valamiféle javulás az idén? — Az elhelyezés, a tárolás változatlanul gond. Tolna me­gyében — a várható termés- mennyiséget figyelembe véve — mintegy öt és fél ezer va­gon a raktárhiány. így, a ter­més egy részét továbbra is ideiglenesen a szabadban kell tárolnunk. Ezért az idén is szeretnénk — mint a korábbi években — a gazdaságokkal bértárolási szerződést kötni, sőt, ajánlatot teszünk több éves szerződésekre. Igyekez­tünk olyan térítési rendszert kialakítani, amelyben a me­zőgazdasági üzemek megtalál­ják számításukat. Ebben a formában legalább 2 500 va­gon gabonát szeretnénk tárol­ni — ezzel a módszerrel egy­úttal az átvételt, és a beta­karítást is gyorsíthatjuk. — Két és fél ezer vagon gabona tárolásához a válla­lat úgynevezett kalodás tá­rolóhelyet alakít ki, a hozzá szükséges anyagot beszereztük. — Tudomásunk szerint szó si°ü'rá??mbÓVÍr0tt épa,a *ibona‘ Igen. Kétezer vagonos siló építésére van anyagi le­hetőségünk. ötvenmillió fo­rint áll rendelkezésre, de nincs építőipari kapacitás még jelenleg sem. Talán 1973-ra készül el. Ez a kétezer vago­nos siló, az idén gyakorlati­lag felszámolta volna a ka­lodás tárolást, és ami még rontja a helyzetet; emiatt késik majd a következő be­ruházás, a szekszárdi siló építése is. — Ml lesz* ha esőzések akadá­lyozzák a betakarítást? — Erre is számítunk. Vál­lalatunk szárítókapacitása na­pi 300 tonnánál több. Száz tonnára tehető a mezőgazda- sági üzemek szárítási teljesít­ménye. Ez, a napi 400 tonna előzetes számításaink szerint elég lesz. Tévedés ellen vi­szont nem vagyunk biztosítva. — Még annyit szeretnék elmondani, hogy a korábbi évek gyakorlatának megfele­lően az átvevő-apparátus dol­gozóit ezúttal is oktatáson ké­szítjük fel a pontos minősí­tésre — ebbe szeretnénk be­vonni a mezőgazdasági üze­mek raktárosait is, hogy ily módon is csökkentsük a vi­ták, nézeteltérések lehetősé­geit. Bár, ettől függetlenül is adódhatnak átvételi nehézsé­gek, esetleg áramszünet, gép­hiba, vagy a megállapodástól eltérő szállítás miatt. Ezért partnereinktől az idén is az előző években tapasztalt meg­értést kérjük. Mi Ígéretet te­szünk, hogy minden vitás ügyben gyorsan és hathatósan intézkedünk. — A gyors átvétel érdeké­ben nyitva tartási időkorlá­tozás nem lesz. Atvevóhelye- inken, ha kell, vasárnap és ünnepnapon is átvesszük a termést, és ahol a világítás megfelelő, ott éjjel is. A mi­nőségi különtároláshan az idén szeretnénk előre lépni, ezért az átvevőhelyek dolgo­zói előre tájékozódnak a ga­bona minőségéről — ez szá­munkra majd a továbbszállí­tásnál, a feldolgozásnál je­lent előnyt. A minősítésben egyébként nem lesz változás, az az eddigi szabvány szerint történik. BI. Huszonöt év Alapító szövetkezeti tagok ünneplése Tolna megyében az áíész-. — korábban földművesszövetke­zeti — mozgalom közvetlenül a felszabadulás után bonta­kozott ki. Éppen ezért tavaly óta sorra zajlanak az alapí­tásra emlékező jubileumi ün­nepségek. Szerdán megyei ün­nepségen köszöntötte az ala­pító tagok képviselőit Dom- boriban a MÉSZÖV elnöksége. A megye fogyasztási szövetke­zeteiből hatvanötén vettek részt. A MÉSZÖV elnöksége nevében Bertus Ferenc, a dombóvári áfész elnöke — aki egyben a megye egyik legré­gebbi szövetkezeti vezetője — köszöntötte a megjelenteket, majd Kálmán Gyula MESZÖV- elnök ünnepi beszédet mon­dott. — Mozgalmunk magáénak vallja a legjobb történeti szö­vetkezeti hagyományainkat, a szövetkezeti mártírok emlékeit — mondotta a többi között Kálmán Gyula. — Magvar- országon is a korai munkás- mozgalom volt az eszmei for­málója a szövetkezeti kezde­ményezéseknek. Hazánkban a XIX. század első felében jöt­tek létre az első szövetkezetek. Számunkra legnagyobb jelen­tőséggel a budapesti munkás­ság 1904-ben alakított szövet­kezete, az ÁFQSZ, majd a Ta­nácsköztársaság szövetkezetei bírnak. A Tanácsköztársaság szövetkezeteinek sorsát a hazai és nemzetközi reakció össze­fogása pecsételte meg. míg az ÁFOSZ tevékenységét 1941- ben a Horthy-reakció Toppan­totta össze. — 1945. kora tavaszán ren­delet jelent meg a földreform­ról, s ez egyben lehetővé tette a földművesszövetkezetek ala­pítását is. Helyi kezdeménye­zések alapján nemsokára szá­mos helyen megalakultak a „népi szövetkezetek” és a munkás-paraszt szövetkezetek. Céljuk a gazdasági élet. az áruforgalom helyreállítása, va­lamint a föld hi rtoíkosok ki nem osztott földjeinek birtokba vé­tele volt. E korai kezdeménye­zések kedvező tapasztalatai alapján bontakozott ki i föld­művesszövetkezeti mozgalom, amelynek önök is részesei vol­tak. E szövetkezeti forma együtt fejlődött népi demok­ratikus államunkkal és ma is szervesen beleilleszkedik szo­cializmust építő társadalmi. rendünkbe. Kálmán elvtárs ezután rész­letesen elemezte a megtett utat, a megye földművesszö­vetkezeteinek — napjainkban általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezeteinek — ne­gyedszázados fejlődését. Hang­súlyozta. hogy az elért ered­ményekre méltán lehetnek büszkék az alapítók és a nyo­mukba lépő fiatal tagok, dol­gozók egyaránt. Az ünnepi beszéd után em­lékplakettel és oklevéllel tün­tette ki a MÉSZÖV elnöksé­ge nevében a 65 alapító tagot.

Next

/
Thumbnails
Contents