Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

It epülőgép-el térítés, diplomatarablás

térítette el útjáról, mindkettő belföldi útvonalon közlekedett az Egyesült Állanokban. 26- án, kedden a Pan American egy nagy utasszállító repülőgépe szállt le Havannában — itt egy öttagú csoport kényszerítette a pilótákat az útirány megváltoztatására.

A repülőtársaságok 1966. óta számtalan olyan megbízást adtak ki a szakembereknek — pilótáknak, rendőrtiszteknek, nyomozóknak, pszichológusoknak — amelyek mind arra szóltak: találják meg a re- repúlőgép-eltérítés megakadályozásának száz százalékig biztos módját.

(Az első. intézkedést még a szakférfiak megkérdezése nélkül tette az amerikai Szövetségi Repülésügyi Hivatal. Akkor, ellentétben az addigi, a polgári repülésre érvényes, nemzetközileg elfogadott szabályzattal, engedélyt adtak a pilótáknak arra, hogy lífegy- vert viseljenek. Az engedély ugyan megszületett, de egyetlenegy — a Bonanza nevű repülőtársaság kivételével — cég sem járult hozzá a lőfegyverviseléshez. Az elutasító vá’asz indoka az volt, hogy egy tűzharc a levegőben, a repülőgép utastermében vagy pilótafülkéjében szinte teljes bizonyossággal a gép felrobhaná- sával jár. Jelenleg a polgári repülőtársaságok tiltják pilótáiknak a fegyverviselést.)

Mintegy húsz különböző ötletet jelentettek be eddig — de még egyetlenegy módszert sem vezettek be az utasok ellenőrzésére. Egy amerikai cég, amely egyébként bankok rablás elleni riasztóberende.'ései- nek gyártásával foglalkozik —

közölte, hogy olyan, viszonylag olcsó átvilágító-berendezés prototípusát dolgozta ki, amely pontosan kimutatja, hogy az utas táskájában, /sebében, vagy ruhája alatt milyen fémtárgyat tart. Amikor a berendezést kipróbálták, derűs és viharos jelenetek egész sora bizonyította be, hogy ez a berendezés nem túlságosan megnyugtató megoldás. Az történt ugyanis, hogy a repülőtér kijáratától a motozóhelyiségbe vezettek több olyan embert, akinek a zsebében kulcscsomó, kisebb műszer volt; mint veszedelmes repülő- géprablót vezettek el a rendőrök, egy férfit, aki nyakában ezüstláncon amulettként egy vékony, revolver alakú medált viselt. A legkellemetlenebb eset egy nyugat-európai diplomatáé volt, akit elvezettek, mert a készülék kimutatta, hogy a szájában visz valamilyen nagyobb fémtárgyat. Kiderült, hogy a férfi néhány évvel ezelőtt egy gépkocsi-szerencsétlenség következtében súlyosan megsérült és amikor plasztikai műtéttel igyekeztek helyreállítani megsérült arcát, az összetört állkapocs pótlására platinából építettek be alsó arcába egy hidat A rövid karrier ideje alatt, amelyet ez a berendezés megfutott, több száz alkalommal volt heves vita a repülőtéri őrök és az utasok között azért, mert Nyugaton igen divatos revolver alakú öngyújtó miatt sokan lekéstek repülőgépüket..;

i

(Következik: yj

SZÍNHELY:

MÜNCHEN ÉS ZÜRICH)

Három kiadó könyvheti újdonságai

4.

i ÁTVILÁGÍTÁS

A REPÜLŐTÉREN

Nincs a világnak olyan országa, amelynek büntetőtörvénykönyvében ne a legsúlyosabb büntetési tételeket fogalmaznák meg az erőszakos cselekmények elkövetőivel szemben. Ha valaki fegyveres rablást követ el, bűnhődik, még akkor is, ha a rablott érték jelentéktelen. Az utcai verekedéseket is súlyosan büntetik a világ legtöbb országában; nincsen olyan törvény- könyv, amely felmentést adna az úgynevezett erőszakos cselekményekre, de sokáig ez volt a helyzet a repülőgépeltérítések egyes eseteiben.

Tulajdonképpen mióta és hányszor raboltak el repülőgépet? Csak 1969-ben vállalkozott a londoni ,,stratégiai tanulmányok intézete” arra, hogy megkísérelje egyetlen, az 1969-es esztendő repülőgép- rablási történetének összeállítását. Az intézet szerint 1969- ben a világ legkülönbözőbb tájain nyolcvanegy alkalommal kíséreltek meg repülőgépet eredeti útvonalától eltéríteni. A kísérletekből hetven járt sikerrel. Idézünk néhány mondatot a londoni jelentésből: „A legváltozatosabb fegyvereket használták a repülőKözvetlenül érinti a turistát az, hogy a rendelkezések szerint az is vámbűntettet vagy szabálysértést követ el, aki nem ad vámnyilatkozatot, illetve azon nem tüntet fel mindent, amit be kíván hozni az országba.

Természetes, hogy az őrs. ág

devizagazdálkodását sértő cselekményt külföldi állampolgár is elkövethet, s megtörténik — mint a továbbiakból kiderül: nem is ritkán —, hogy ebben a magyar állampolgárok segédkeznek neki. Az utóbbiak többnyire azért, mert nem ismerik az ide/ágó jogszabályokat, ami viszont — nem mentesít azok hatálya alól. Ha például a külföldi állampolgár Magyarország területén olyan holmit értékesít, amelyet a vámkezelés megkerülésével hozott be, ezzel vámbűntettet követ el. Az a magyar állampolgár pedig, aki ilyen árut megvásárol — legyen az akár aranytárgy, akár csak néhány törülköző — vámorgazdaság bűnébe esik. Ez többnyire egy másik bűn- cselekménnyel is párosul: forintkiajánlással. Magyar állampolgár ugyanis nem adhat át hazai fizetőeszközt külföldinek.

Az is forintkiajánlás, ha valaki külföldi lakos megbízásából, vagy akár küliöldön levő tartozásának kiegyenlítésére magyar állampolgárnak ad át fizetőeszközt, vagy értéktárgyat. (A könnyebb érthetőség kedvéért: megtörténik, hogy valakit külföldi útja során vendégül lát, vagy pénzzel, egyéb módon segít ott élő „külföldre szakadt hazánkfia”, s ezért cserébe azt kéri, hogy az itthon élő rogéprablók, borotvapengétől és fából készült revolvertől géppisztolyig és időzített dinamlt- bombát. 1969-ben az útirányuktól eltérített repülőgépek fedélzetén összesen ötezer ember tartózkodott. Ezek közül senki sem sebesült meg.' Igaz ugyan, hgy az év folyamán a repülőgép-eltérítések következtében öt személyt megöltek, de ez az öt személy repülőgép- rabló volt. A hetven sikeres repülőgéprablásból hatvanhárom esetben Kuba irányába térítették el a repülőgépeket De 1969 utolsó négy hónapjában Kuba már az egyedüli és a legfőbb úticél volt. A járvány fokozódik és földrajzilag is terjed”.

Érdemes itt egy pillanatra megállni. Egy repülőgép fegyveres eltérítése mindig rendkívül súlyos veszélyekkel jár. Elképzelhető ugyanis, hogy a pilóták valamelyike megkísérli az ellenállást, harcba keveredik a repülőgéprablókkal és eközben a gépet vezető személyzet elveszítheti uralmát a műszerek és a ládiő fölött. Ez azt eredményezheti, hogy a repülőgép lezuhan. Éppen ezért — bár határozott nemzetközi jogszabály akkoriban még nem született a repülőgéprablók ellen, — már voltak bizonyos, eléggé komoly intézkedések. Az Interkonnak, jóbarátnak adjon át a kint járt turista bizonyos forintösszeget. Ez tilos, ez is

forintkiajánlás!)

Be kell jelenteni az illetékes devizahatóságnál azt is, ha valakinek külföldi vagyontárgy jutott birtokába, tehát például külföldön örökölt. Három napon belül be kell jelenteni ezt is, s azt is, ha valakinek külföldivel sze.oben vagyoni követelése keletkezik. Akinek külföldön valamilyen vagyontárgya van — például ingatlant örökölt —, annak eladásához is a magyar devizahatóságok engedélye szükséges.

Az országba természetesen külföldiek <s hozhatnak be különböző holmikat, a legújabb rendelkezések értelmében minden naptári évben egyszer ugyanolyan értékhatárok között — tehát 40JO forintig vámmentesen, 8000 forint értékig vámkezelés után —, mint a külföldről hazatérő magyar állampolgárok. A vámnyilatkozatra felirt holmikat — kis mennyiségben, tehát egy-egy darab ruházati cikket stb-t — el is adhatják Magyarországon. Az ilyesmik megvételére azonban az állami kereskedelem jogosult, magánszemély akkor is forint- kiajánlást követ el, ha vámkezelt árucikket vásárol.

A vám- és devizagazdálkodást sértő cselekményeket a jogszabályok bűntettekre és szabálysértésekre osztják. A behozott áruk elrejtése, eltitkolása, valamint az ilyen áruk megvásárlása (belfölditói is, tehát ajánlatos a vámnyilatkozatot kérni az alkalmi árustól, aki a „legújabb divatú, most hozott” holmit kínaija!) — a vámrendelkezésbe ütnational Air Transport Association, az IATA, a légiforgalmi társaságok egyik tanácsadó egyesülete, amelynek több mint ötven ország közel száz társasága tagja, már 1970 elején javasolta, hogy a tagországok törvényhozása egységesen halállal büntetendőnek nyilvánítsa a repülőgéprablást.

A repülőgéprablásokkal foglalkozó nemzetközi szervezetek, jogászolc, a repülőtársaságok különböző közös intézményei 1970 kora tavaszán többször is kijelentették, a valószínűség azt mutatja: hamarosan csökkenni fog a rablások száma.

A javaslat korainak bizonyult

Elegendő három naptári nap eseménytörténetéből kié nelni néhány jelentést. 1970. május 24-én kora délelőtt a havannai Jósé Marti repülőtér felett körözni kezdett és leszállási engedélyt kért a Mexicans légiforgalmi társaság egy repülőgépe, amelynek eredetileg Mexico City-ból kellett volna egy venezuelai repülőtérre vinni utasait A repülőgépet két felfegyverzett fiatalember térítette el útjából. Másnap május 25-én hétfőn három óra alatt két amerikai utas- szállító gép szállt le Havannában, az egyiket négy C^rfi, a másikat egy férfi és egy nő

közik. Ha az áru értéke nem haladja meg az 5000 forintot a cselekményt szabálysértésként tárgyalják és ugyancsak 5000 forintig terjedhet a kiszabható pénzbírság. Nagyobb, összegű áru esetében — csempészés, jelentős tétel eltitkolása, illetve vámorgazdaként megvétele — a cselekmény bűntéttnek minősül, büntetése 1 hónaptól 3 évig terjedhető elzárás. Ezenkívül a bűntett tárgyát képező holmikat elkobozzák, illetve, ha ez már nem lelhető fel, azzal egyenértékű büntetés megfizetésére kötelezik a vámjogszabályok megsértőit.

Hasonló büntetési tételeket állapít meg a törvény a deviza-visszaélések elkövetőire is. Itt az értékhatár 1000 forint: ennél kisebb összegű devizaügy szabálysértésnek minősül. (Tehát például kis összeg kifizetése külföldinek, 200 forintnál nagyobb, de 1000 forintnál kisebb összeg külföldre vitelének megkísérlése stb.) A szabálysértésért kiszabható pénzbírság felső határa itt is 5000 forint A deviza-bűncselekmények súlyosabb esetei bűntettnek minősülnek, s ezekért 1 hónaptól 3 évig, a népgazdaság érdekeit különösen súlyosan sértő esetekben vagy olyanoknál, akik többször is megsértették a deviza-jogszabályokat, a büntetés 6 hónaptól 5 évig terjedhető börtön is lehet- . (Súlyosbító körülmény például, ha valaki rendszeresen „üzletelési” céllal utazik valamelyik közeli országba, vagy ha ezt több család összefogva, bűnszövetkezetben követi el.)

Itt a nyár, az utazások idénye. Ismét jönnek szép számmal a külföldiek és utaznak az országhatárokon túlra a magyar állampolgárok. Ahhoz, hogy a külföldiek nálunk és a hazaiak külföldön jól erezzék magukat, szükség van a vám- és deviza-jogszabályok ismeretére. S épp annyira — a megtartásukra is.

Az ünnepi könyvhétre megjelenő újdonságok között tallózva, három kiadó hat újdonságát emeltük ki a könyvhalomból, nemcsak érdekességük miatt, hanem a tematikai gazdagság izelitöjekém le. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Domokos József műve, Achim L. Andrásról, a békéscsabai ,parasztklrály"-ról. Achlmmal magával, s mozgalmával még Inkább, sokat foglalkoztak, de teljes, átfogó képet most első ízben kaphatunk. A szerző nem szorítkozik arra, hogy csupán Achlm, „a csizmás senki” életrajzának pontos megfogalmazója legyen. Többet akar. s valósít meg. Achlm alakján át a kort, ' a társadalmi hátteret mutatja, azokat az erőket és ellenerőket, amelyek vezérré tették, emelték. Illetve amelyek gáncsolták, mocskolták, s ami végül Is halálához vezetett. Az Igényes, a föUelhető források teljességére támaszkodó munka méltó emléket áUit a száz esztendeje született parasztpolitikusnak. a demokratikus agrár- mozgalmak egyik vezéralakjának.

„Egy tarisznyára való újabb akarat” az élet Jobbítására így kommendálía. Nyílj meg, ég! címmel kötetbe gyűjtött novelláit Galambos Lajos. Való Igaz, rátér az életre a Jobbítás, ám ahol garmadával a baj, az emberi gyat- raság, ott a segítség és az erény Is kéznél — így valahogy gondoljuk és érezzük a novelíás kötetet végigolvasván. Galambos ti írása, bár nem azonos kldolgozottságú, csiszolású tükör, de képe embernek és kornak, akár az lB48-as Kenéz Imréről szüljön a szerző, akár Simon Jánoanéról, a nehéz sorsú munkásasszonyról. A szerző konfliktusteremtő készségét, e nberábrázolása erőteljességét nem szükséges az olvasónak bemutatni, hisz művei sokasága megtette ezt. Mostani novelíás kötete — a Kossuth újdonsága ez Is —, hú e hagyományokhoz, s nem formai bűvészkedéssel, hanem a tartalom Igazságával kívánja megnyerni az olvasót.

A mongol népi forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére Jelentette meg az Európa Könyvkiadó, Fiaváró öregapó címmel ízt az elbeszélés-kötetet, amelyben tizenöt szerző huszonöt írása ad képet e távoli baráti nép múltjáról, Jelenéről. A Kara György és Za- hemszky László válogatta anyag rdekes, távoli világba, mitikus múltba, s változások tüzében gő jelenbe kalauzolja az olvadót. Szengln Erdene és BJambin kincsen nevét Jegyeztük meg első- torban a kötet szerzői közül, s haszonnal forgattuk a Jegyzeteket, olvastuk az utószót, amik

elősegítették a tájékozódást e kevéssé ismért, de sajátos olvasmányélményeiket kínáló Irodalomban.

Sajátos olvasmányélményt nyUJt az Európa—Magyar Helikon gondozásában megjelent Újdonság Is, az Avvakum protopópa önéletírása — Jepifanyij szerzetes önéletírása című, szép kiállítású kötet. A két dokumentum a XVII. századból származó, rendkívül becses emlék, a szláv egyház reformja miatti küzdelem páratlan krónikája. Petrov Avvakum egyszerre volt fanatikus és világosan látó és gyűlölködést szító és gyűlölködést elítélő. Megrendítő a hite diktálta ereje, s megdöbbentő a hite szülte vaksága a realitások lránt. Ilyesfajta műveknél furcsán hangzik, de ebben az esetben Igaz: az olvasó nem tudja letenni a könyvet, oly' bőven áradnak a messzi múltat, fölelevenítő Ismeretek, esetek, alakok, s oly’ megragadó ez az ellentmondásos, vakbuzgót és nép- szónokot összegyúró, de mindenképpen emberi sors.

Aligha vállalt kockázatot a Szépirodalmi Könyvkiadó, amikor újabb kiadásban bocsátotta közre Goda Gábor egyik nagy sikerű könyvét, a Volt egyszer egy csa- lád-ot. Irodalmunknak egyéni Ízeket, meglátásokat nyújtó alkotója e müvében — „regényes krónikában”, mint maga mondja — saját családja sorsát állítja elénk. Érdekes sors ez? Mindenképpen, mert éppen elég „érdekességről” gondoskodott a történelem, az elmúlt évtizedek. A finom humortól a nyers szókimondásig, az érzelmek visszafogottságától a lemeztelenítő őszinteségig terjed az a skála, amelyen játszva a szerző nem „egy családot", hanem egy kort örökít meg.

A kiadó könyvheti újdonságai közül kiválasztott másik mú szerzője fiatal író, első kötetes. Császár Istvánnak hívják, az Irodalmi folyóiratok olvasói már többször találkozhattak nevével. Mostani, Fej forgás című kötete tizenhat Írást fog össze. Tizenhat olyan Írást, amelyek váltakozó színvonalon. s gazdag, vagy szerényebb mondanivalóval, de minden esetben a Jelenből sarjadzoltak. A szerzőt az embert magatartás állandósága és változékonysága Izgatja, s bár felfedező útjain nem ritka a zsákutca, az érdektelen, perifériára szorult, vegetáló ember. néhány emlékezetes alakkal, helyzettel, s érdekes gondolattal Is megajándékozza a felfedező úton társként vele tartó olvasót.

M. O,

Turista-tanácsadó II.

Egyenes út, görbe út