Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
Százéves a vegyészmérnök-képzés Svéd textil •iiii iparfejlesztésünkben különösen gyors ütemű a vegyipar fejlődése. A műtrágyagyártás, a műanyaggyártás, a szénhidrogén-kutatás eredményeként a földgáz- és kőolajipar termelésének fokozása, a mező- gazdaság kemizálása, — hogy csak- néhány iparágat nevezzünk meg —, már eddig is, az ötéves tervek időszakában mind több, jól képzett vegyészmérnököt igényelt és a jövőben még többre lesz szükség. A vegyészmérnökök képzése pedig elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemre hárul. Az egyetemnek az idén érdekes évfordulója van: száz évvel ezelőtt, 1871-ben létesült a vegyészmérnöki kar a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve annak jogelődjén, amely az 1871—72. tanévben kapta a Magyar Királyi József Műegyetem elnevezést és a mérnöki szigorlathoz kötött oklevelek kiadásának jogát. Kémiai tanszék ugyan már 1846- ban alakult az egyetem jogelődjének, a József Ipartanodának alapításakor, majd az általános kémiai tanszéket 1870—71-ben a kémiai technológiai tanszék követte, de csak 1871-ben, a vegyészmérnöki kar létesítésével kezdődött meg az egyetemen a vegyészmérnökképzés, kezdetben meglehetősen kis számú hallgatósággal. A századforduló után, Magyarország erőteljesebb ipari fejlődésének megfelelően, a vegyészmérnökök iránti érdeklődés arányában, 1906-ban már több mint kétszáz hallgatóra emelkedett létszámuk. ^A kívánalmaknak megfelelően egyre több tanszék alakult, a korábbi két tanszék mellett 1905 és 1939 között létrejött az elektrokémia (1905), ä mezőgazdasági kémiai technológia (1908), a szerves kémia (1913), a szervetlen kémia (1919), az élelmiszer-kémia (1921), a fizikai kémia (1926) és a textilkémia tanszék (1936). Ez utóbbi később szerves kémia technológiai tanszékké szerveződött át. A második világháború után a vegyipar több új ágának kívánalmai hívták létre a műanyag- és gumiipari (1953), a vegyipari művelet (1954), a vegyipari géptan (1966) és az alkalmazott kémia tanszékét (1966). A vegyészmérnöki kar tanszékein mindig széles körű és magas színvonalú tudományos munka folyt. Oktatói közé olyan kiváló tudósok tartoztak, mint Ilosvay Lajos, Wartha Vince, Sigmund Elek, Zemplén Géza, Varga József professzorok, akiknek munkássága nemzetközi elismerést váltott ki. A Budapesti Műszaki Egyetemen kísérletképpen először a vegyészmérnöki karon vezettek be lépcsős oktatást, amely hároméves „üzemmérnöki” és ötéves .aki mérnöki” képzésből áll. A műegyetemen 1950—51-ben létesült nehézvegyipari kar, 1951-ben önálló egyetemmé alakult, Veszprémi Vegyipari Egyetem néven, A fák tudósa az egyleyelű akácról, a páfrányfenyőről és más „faegyéniségekről“ Dr. Baranyai Vince Komirom megyei szakfelügyelő, érdekes kutatással foglalkozik, szenvedélyes érdeklődéssel figyeli a különféle fák életét. Tennivalója akad bőven, mert a megye számos figyelemre méltó faritkasággal büszkélkedhet. Űj törekvések a svéd textilművészetben, ez a címe a Műcsarnok új, reprezentatív kiállításának. Képünkön: résat- let a kiállításról. (MTI foto — Szebellédy Géza felv, — KS)J A Bábolnai Állami Gazdaság központjának belső udvarán egy hatalmás egylevelű akácfa terebélyesedik. Levelei jóval nagyobbak, mint a közönséges akácé és nem alkotnak páratlan, szárnyasán összetett levélsort, hanem egyesével helyezkednek el az ágakon. A pusztulóban levő fa széthasadó koronáját erős vaspántokkal csavarták össze, hogy meghosszabbítsák életét Mezőgazdasági világhíradó A legtöbb „faegyéniséget” a tatai volt angolkert, a mostani héppark őrzi. A csaknem két évszázados parkot az Eszterházyak létesítették és sok ritka külföldi fával, bokorral telepítették be. Valóságos kis erdőt alkot itt a 14 „foltos” platán, amely zöldes, fehér sima kérgét évente leveti, s az foltokban pereg le róla. Egyik legöregebb példánya a szabadtéri színpadnak ad hátteret. Feltűnő érdekessége a föld szintjében vízszintesen elhajló hatalmas ága. Ugyancsak a népparkban, valamint a szőnyi kórház több más érdekességet rejtő kertjében, és az esztergomi Duna- szigeten található a Kínában honos páfrányfenyő egy-egy példánya. Nevét jellegzetes, legyezőszerűen szétterülő leveleitől kapta. A tatai néppark értékes növénye az észak-amerikai Mississippi árterületén honos mocsár-ciprus, valamint a kaliforniai erdők védett növényei közül ide telepített mammutfenyő „csemete”, amely az idők folyamán a 100 méteres magasságot is elérheti. A kaukázusi szárnyasdió széthajló, bokorra emlékeztető alakban növő egyetlen példánya ugyancsak a népparkban a Cseke-tó partján burjánzik, annyira kedveli helyét, hogy csemetéi sűrű bozóttá nőnek körülötte. Dr. Baranyai Vince több, a nemesítő munka eredményességét hirdető fát is nyilvántart. Ezek közé tartozik például két, a tatai öreg-tó partján hatalmasra növő tölgy, valamint a tatai kórház kertjében díszlő, lehajló vesszejű szomorú bükk. KONZERVFOGYASZTÁS OLASZORSZÁGBAN 1980-ig Olaszországban évente 8,7 százalékkal kívánják növelni a tartósított készítmények fogyasztását és így az elkövetkezendő tíz évben a konzervfogyasztás csaknem kétszeresére emelkedik. E fejlesztési terveknek megfelelően a feldolgozó üzemekben újabb beruházásokra, a gépállomány korszerűsítésére kerül sor. Az olasz konzervipar 1200 — ösz- szesen 65 000 dolgozót foglalkoztató — üzeme közül 650 (37 300 alkalmazottat foglalkoztató) üzem dolgoz fel gyümölcs és zöldségfélét. AZ USA-BAN TOVÁBB CSÖKKEN A FRISS TOJÁS FOGYASZTÁSA Az Egyesült Államokban az elkövetkezendő években tovább csökken a friss tojás fogyasztáFelsőszölnöktől Garbóiéig Beszéd közben gyakran használjuk az országos méretű jelzőt. Beszélünk országos méretű eseményről, ünnepségről, lelkesedésről, sőt olykor botrányról is. De hát milyenek is alapjában véve azok az országos méretek, illetve milyen méretei vannak országunknak? Tegyünk egy próbát — legalábbis képzeletben. Kezdjük a hosszával. Ha az ország délnyugati csücskétől, a magyar- osztrák—jugoszláv hármas határ pontjától, a Vas megyei Felsőszölnök közelében kiindulva húzunk egy képzeletbeli egyenest az átellenben lévő északkeleti pontig, akkor a Szabolcs-Szatmár megyei Garbolc és Nagyhados faluk között lévő magyar—szovjet- román hármas határnál találjuk országunk leghosszabb átmérőjének másik végpontját Ez a képzeletbeli egyenes 582 kilométer. Legnagyobb szélesség viszont a Borsod megyei Jósvafő és a Csongrád megyei Kiszombor közötti vonal, ez 268 kilométer. Hazánk legmagasabb pontja Heves megyében, a Kékes 1015 méteres orma. Egyben az országnak egyetlen ezer méteren felülj magaslata. Legmélyebb pontja viszont az a rész, ahol a Tisza Szeged alatt elhagyja hazánkat, ez mindössze 78 méternyire van a tenger szintje fölött. így hát bármennyire szegény is országunk hegyekben — mégis majdnem kilométeres szintkülönbségek vannak. Erdőkben szegények vagyunk ugyan, de ami van, az annál szebb és változatosabb. Vizeink miatt meg éppenséggel irigyélnek is bennünket. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava és klimatikus előnyei közismertek. A Velencei-tó és a Fertő a maguk különleges sajátosságaival ugyancsak hozzátartoznak az ország sokszínű arculatához. A megváltozott országképhez most már nagymértékben hozzájárulnak az északmagyarországi vízduzzasztók, a hortobágyi hatalmas halastó és az épülő Tisza II víztároló, mint valami kis Balatonok alakítják a környék tájképét Egyébként a Duna 2850 kilométeres hosszából 420 kilométernyit hömpölyög magyar földön, az 1000 kilométeres Tisza viszont útjának nagyobbik felét, 580 kilométert medrének magyarországi szakaszán teszi meg A jelentősebb folyóvizek közül északon egyedül a Zagyva és beléje ömlő Tárná, Dunántúl pedig a Zala az, amelyik forrásától torkolatáig bazánk földjén folyik. sa. Az ötvenes, évek elején az egy lakosra eső évi tojásfogyasztás 385 darab volt. A hatvanas években a tojásfogyasztás már csak évi 310—330 darab volt és állandóan csökkenő tendenciát mutatott. A hetvenes évek vegére a friss tojás fogyasztás előreláthatóan 300 darab lesz. Ez a csökkenés azonban évről évre viszonylag lassúbb ütemű lesz. Becslések szerint a friss tojás fogyasztásának a teljes tojásfogyasztásban való részesedése az elkövetkezendő években 90 százalékról mintegy 66 százalékra csökken. Ugyanakkor a tojáskészítmények aránya állandóan emelkedik. A becsléseket a háziasszonyok körében végzett közvélemény-kutatások is alátámasztják. HATALMAS BAROMFIKOMBINÁT A ROMÁNIAI GALATIBAN Két hónappal a tervezett határidő előtt helyezték üzem-' be a romániai Galatiban épülő hatalmas baromfikombinát első üzemegységeit. Ez év végére az' egész kombinát elkészül. Kapacitása évi 20 000 tonna baromfihús lesz. Ez összesen 12 millió — átlagosan 1,5 kg súlyú — csirkének felel meg. Az eddig elkészült részlegek, a saját keltetőállomások lehetővé teszik, hogy a kombinát már ebben a hónapban 50 000 broilercsirkét vigyen piacra. A kombinátot a jövőben a hazai piac igényeinek megfelelően tovább bővíthetik. A BORTERMELÉS FEJLŐDÉSE JAPÁNBAN Japánban állandóan nő a bor- és borszőlőtermelés és fogyasztás, ezért rendszeres a szőlőtelepítés. Míg 1900-ban összesen 2300 hektár területen folytattak szőlőtermelést, 1937- ben a szőlőskertek területe már 7700 hektárra emelkedett, jelenleg pedig eléri a 24 000 hektárt. Ennek ellenére Japánban a bor fogyasztása más országokhoz képest igen alacsony. Egy lakosra évente mindössze 0,05 liter bor jut. DJ BORÁSZATI TÖ&VSNT? £ Argentínában <•’ Az új borászati törvény érte*-' méhen az argentin kormány to» vább növeli bortermelését és fokozott gondot fordft a borexport növelésére is. Argentína felzárkózott azokhoz az országokhoz, ahol a borfogyasztás magas és ezt a fogyasztást csaknem kizárólag hazai forrásokból fedezik. Az új törvény szorosabb kapcsolatot teremt a bortermelők, a pincészetek: és a kereskedelem között. A tervek szerint az elkövetkező években az argentin bortermelők és borexportőrök az eddiginél nagyobb arányban képviseltetik magukat a külföldi piacokon és kát állításokon, AUTOMATA SZÁMÍTÓGÉPEK A SÖRGYÁRTÁSBAN A jövőben a sörgyártásban a „folyékony kenyér” minőségét nem egyes felelős személyek, hanem automata szá-^ mítógéoek szavatolják. Errőll a kérdésről folytattak nemzetközi tárgyalásokat a londoni Carls Courtban. A sörgyártás technológiájával fos- lalkozó tudósok és szakemberek tájékoztatása szerint az eriedési folyamatokat a sörgyártásban hamarosan autoá mata számítógépekkel fogjáls irányítani. A GRÜZ KONYAKOT A SZOVJET VODKA KÖVETI A tőkés államokban igen nagy sikert arat a grúz konyak. A szovjet italok közül a konyak után Nyugaton a vodka örvend a legnagyobb népszerűségnek. A múlt évben az Egyesült Államokban 1770 hektoliter szovjet vodka fogyott míg az előző évben csak S50 hektoliter. Svájc 380 hektoliterről 500 hektoliterre növelte a szovjet vodka importját. Spanyol- országban az 1969-es évi 244 hektoliter helyett tavaly 62# hektoliter vodka fogyott. MANDULÁSOK BULGÁRIÁBAN Bulgáriában jelenleg 140® hektár területen termesztenek mandulát. 1975-ig a mandulakertek területét további 2000 hektárral bővítik. Egy hektár területről átlagosan 700—1200 kg termést szüretelnek.
