Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

Családtervezés Egy párizsi, Chaillot kerü­leti szülőotthon igazgatósága az egyik újságban a következő ■ hirdetést tette közzé: „A íeen- tdő anyáknak kórházi ágyukat . a túlzsúfoltság miatt mostan­tól kezdve 10 hónappal előbb ' kell lefoglalniuk’’. ___________ A raneu na visszatér Roy Smith angol mezőgazda tyúkja 7 zöld tojást tojt. Mivel a gazda véleménye szerint ezt a szokatlan jelenséget nem le­hetett a takarmányra vissza­vezetni, a tojásokat megvizs­gáltatta egy biológussal. Fran­cis Namps professzor vélemé­nye szerint a jelenség geneti- .kaj atavizmusra vezethető ■.vissza. A Clara nevű fekete ■tyúk esetleg az Arancuna ne- .vrű tyúkfajta kései visszatérése, Amely valamikor a kökorszak- ■ban élt. Szerencse a szerencsétlenségben Robert Barter amerikai ka­tonát felszólították felettesei, hogy szereljen le és egyáltalá­ban mentesse fel magát a ka­tonai szolgálat alól. Barternek ugyanis 50-es lába van, a had­sereg raktáraiban pedig csak 46-os nagyságig találhatók ci­pők. Ha Barternek mérték után csináltatnak cipőt., ez az államkasszának túlságosan sok­ba kerül, ____ _ __ B iztosítás bukás ellen Az ausztráliai Uj Dél-Wales állam egyetemének diákjai minden izgalom nélkül me­hetnek el a vizsgára. Az egye­temen bevezették a „baleset- biztosítást”, amelynek alapja 11 dollár befizetése ellenében bukás esetén 400 dollárt fizet­nek ki a diáknak. Ennyi az egyetemén az évi tandíj. Ősi városaink Magyarország alapjában vé­ve nem városias jellegű or­szág. Legalábbis nem olyan mértékben, mint egyes nyuga­ti országok, vagy Észak- Olaszország. Ezekben az or­szágokban a városi lakosság arányszáma már századokkal ezelőtt felülmúlta a falvakban élőket. Németországban már az első világháborút meg­előző időben is hatvan szá­zalékos volt a városlakók aránya a falvak negyven szá­zalékával szemben. Nálunk csak most kezdi megközelíte­ni a fele-fele arányt, de a fal­vak lakossága még mindig többségben van. Annak elle­nére, hogy a városok lakos­sága jelentősen szaporodik a falvak rovására és szaporodik az új városok száma is. Országunknak mégis jelen­tős urbanizációs hagyományai vannak és hazánkban sok a2 ősi városi település. Sok vá­rosunk vezeti vissza szárma­zását, okmányokkal igazolva és régészeti feltárásokkal de­monstrálva a római időkbe, egy részük még rég!bb kor­szakba is. Fővárosunkra mél­tán vagyunk büszkék ma is. de végeredményben főváros volt már a római időkben is. Méghozzá jelentős tartomány­nak Alsó-Pannóniának a szék­helye. Egykori jelentőségét ma is hirdeti a feltárt két amfi­teátrum és múzeum. Viszont akkori neve sem volt római, hanem még régebbi lakóitól, a keltáktól vették át ás jelen­tése friss víz volt. Ennek em­lékét őrzi ma is a római für­dő. A Budapesti Történeti Múzeum tárlói szemléltetően tárják a néző elé a főváros nagyszerű múltját. Megtudhat­juk, hogy a mai Budapest már a bronzkorban is jelen­tős lakott hely volt. Vidéki városaink egy része is, már a rómaiak korában fontos szerepet vitt. így Szombathely Savaria néven Pannónia Superiornak volt a székhelye. Esztergomot az i. sz. első századában foglalták el a rómaiak a keltáktól és Strigonium néven szerepelt, amiből keletkezett a német Gran és a magyar Esztergom elnevezés. Komárom megye másik híres római települése volt a ma már csak falusi sor­ban levő Szőny. Itt halt meg több mint másfél évezreddel ezelőtt 376 november 17-én 1. Valentinianus római császár. Ma már szintén csak falu Tác is Fejér megyében, d? a ró­mai időkben Gorsium néven nevezetes hely volt, amit fé­nyesen igazolnak a legújabb feltárások. Ugyancsak Fejér megyében volt a mai Duna­újváros helyén Intercisa ró­mai város. Ami pedig a me­gye székhelyét, Székesfehér­várt illeti, már a római idők­ben kelta lakosságú település volt Herculia néven és a la­tin Alba Regia nevet csak a középkorban már mint ma­gyar főváros nyerte. A város most készül rangjának ezred­év! megünneplésére, ami a jövő évben lesz. Egyben első olyan városunk, mely városi kiváltságát még Árpád-kori ki­rályaink előtt, Géza fejedelem­sége idején nyerte el. Nem sokkal későbbi Esztergom és Veszprém városi rangja sem. Esztergom a régi királyi szék­hely III. Béla idején élte fénykorát. XII. századbeli ro­mán stílusú királyi palotájá­nak eddig feltárt részei is felbecsülhetetlen értékű mű­emlékei országunknak. Veszprém Cimbriana néven volt virágzó római város. Uj fénykorát élte mint Szvatop- luk morva birodalmának szék­helye, majd mint a magyar királynék koronázó városa. A Veszprém megyei Fenékpusz­ta helyén a római időkben Mogentianea néven megerősí­tett táborhely volt és a most folyó feltárások az ország ha­tárain túl is nagy érdeklődést keltenek régéjzeti körökben. A dunántúli városok majd mindegyike fontos gazdasági, katonai vagy művelődési köz­pont volt az elmúlt két ezred­év valamelyik szakában. Pécs Sopiane néven római város­ként szerepel és a legtöbb városunkkal ellentétben, a tö­rök időkben is jelentős váro­si centrumként működik. Legújabb városunk Balaton- íüred helyén is római telepü­lés nyomait találták Neve­zetesek voltak alföldi váro­saink már a régmúlt száza­dokban is. Kecskemét, Szol­nok, Debrecen és Szeged mind fontos gazdasági központok voltak századokon keresztül és ellentétben a nyugati városa­inkkal, magyar várostípusok. Középen városias maggal, ezt övező falusias gyűrűvel és hatalmas tanyavilággal. Mindezeket számba véve. büszkék lehetünk ősi városa­inkra, de talán még büszkéb­bek a szemünk előtt kialaku­ló újakra, Dombóvárra, Ka­zincbarcikára, Dunaújvárosra, Leninvárosra és a többiekre Ifjú munkanélküliek Hol lehet munkát találni — ez a megoldatlan probléma teljes nagyságban sok ezer fia­tal olasz szakember elé tornyo­sul. „Elektron-technikus va­gyok — írja az Avanti című újságban a 22 éves Giovanni T. Rómából. — Bárhová for­Úf vtzmű épült Miskolc-Tapolcán dúltam, mindenütt elutasító választ kaptam. Már'egész ha­lom, jó félszáz ilyen elutasító választ gyűjtöttem össze. Sem­mi lehetőségem arra, hogy akár egyszerű munkásként.elhelyez­kedjem.” A pesarói tartományból szár­mazó Lucilla D. már két éve keres munkát. Pedagógusi dip­lomája van. „A munkaközvetí­tő irodában — írja — az* mondták nekem, hogy s ezer meg ezer ilyen nő van, mint én, és sokan már több éve keres­nek állást. Elhatároztam, hogy munkásnőként beállók egy ru­hagyárba, de oda sem vettek fel. A gyár személyzeti osztá­lyán közölték velem, hogy ta-' nult dolgozókra nincs szüksé­gük, mert ezek állítólag csak kellemetlenséget okoznak.” Ilyen példákat — mutat' rá ' az Avanti — sokat lehetne idézni. Az újág adatai szerint az olasz ifjúság között a mun­kanélküliek száma elérte a 700 000-et, s emellett túlnyomó többségüknek középfokú, álta­lános, vagy szakképzettségük van. A tanintézetekből' évente kikerülő 230 000 diplomás szak­embernek csupán a fele tud munkát találni, a többiek a munkanélküliek hadseregét gyarapítják, amely a szakszer­vezetek adatai szerint,, egymil­lió főt számlál. A Miskolci Vízművek 28 millió forintos költséggel új vízmüvet építtetett a Ganz- MÁVAG-gal és az Ész.akmagyarországi Állami Építőipari Vállalattal. A gépház teljesítmé­nye 50 ezer köbméter víz naponta, amelyet szükség szerint 100 százalékkal lehet fokozni. A régi gépház teljesítménye 40 ezer köbmé - tér víz volt maximum. Képünkön: a tapol­cai vízmű sziváítyúgépbáza. (MTI foto — Irmai István felv. —■ ICb) Az olasz újságok nemrég kö­zölték egy 32 éves munkás Pietro Vecchio tragikus halá­lát. Tarantói volt, az ország dé­li részéből származott, ahol a munkanélküliek helyzete külö­nösen súlyos. Múlt év végén tért vissza szülővárosába, mi­után néhány évet az NSZK- ban töltött emigrációban. A legutóbbi hónapokban meg­próbált munkát találni, de hiá­ba, és kétségbeesésében végzett magával. Ez a tragikus epizód — írja az Unitá — a dél-olasz­országi dolgozók millióinak tragikus helyzetét jelképezi, rkik előtt csupán égy válasz- ‘■'i á1 í emigráció vagy mun- lküliség és nyomor. Gyorsabb a számítógépnél Nem egy olyan emberről tudunk, aki bámulatosan rö­vid idő alatt képes a legbo­nyolultabb matematikai szá­mításokat is fejben elvégez­ni. Az ilyen fejszámolók ezt a velük született tehetséget többnyire nyilvános fellépé­seken kamatoztatják, a tu­dományban való hasznosítás­ra általában nem gondolnak. Éppen ezért figyelemre méltó Sakuntala Devi 40 éves hindu nő története. Sakun­tala Devi alapos matematikai képzettséggel rendelkezik: elvégezte a megfelelő egye­temet, tudományos kutató­ként működik, számos ismert tudóssal áll kapcsolatban. Több ízben találkozott Albert Einsteinnel, akit bámulatba ejtett a tudós asszony mate­matikai tehetsége. „Valósát gos élő elektronikus számí­tógépi” — kiáltott fel a hí­res tudós. i „A számolás nekem rend­kívül egyszerűnek tűnik — mondja maga Sakuntala De- * vi. — Még be sem fejezték a feladat közlését, agyamban már megjelenik az ered­mény. Az az érzésem, mint­ha az agyam közben nem is­működne, bár ez természeteit sen nem így van, hiszen min-t den bonyolult matematikai művelet után nagyon elfárad dók. Ilyen esetekben külön pihenőt kell beiktatnom — ' A különböző országok ítrt| dósai már több ízben próbáról tették e matematikai feno-$ mén képességeit: matemati*f kai versenyt rendeztek SL Devi asszony és komputerek# részvételével „ 1961-ben Bej&; { rútban, S. Devi két elektród nikus számítógépet győzött)^ le, a következő évben pediet Durbanban (Dél-afrikai Közé társaság) egy'rendkívül bo-£ nyolult műveletet hat mán$ sodperccel gyorsabban végi zett el, mint az 1 millió doh? lár értékű számítógép, j\ Hazájában Sakuntala Devil nem egyszer ellenőrzi a banh kok mérlegeit, az állami sta-v tisztikai adatokat. Különbö­ző vállalatok szerződéseketí kötnek vele olyan feladatok■ megoldására, amelyekre egyébként csak elektronikus, rendszerek képesek. A „Nebraska“ béka nyerte el a pálmát A nemzetközi béka-ugróver- seny során, amelyet minden év­ben megrendeznek a kalifor­niai Caleveras County-ban, a „Nebraska N° 1” nevű béka 3,22 méteres ugrásával nyerte el a kormányzó áhított trófeá­ját. Kereken 30 000 néző volt tanúja ennek a rekordteljesít- ménynek, a hajdani Angels Camp aranyásó-városkában. A versenyző bókák három ugrást végezhetnek egy kör közepé­ről. Ezután a három ugrás összesített eredményét értéke­lik. A béka-ugróverseny Mark Twain egyik elbeszélésén ala­pul.

Next

/
Thumbnails
Contents