Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
RepiOőgép-eltérítés, diplomataraMás Ä diplomatarablások sorában egyik legtöbbet tárgyalt eset gróf Kari von Spreti, a guate- malai nyugatnémet nagykövet elrablása és megölése volt. 1970. március 31-én éjszaka aláírás nélküli távirat érkezett az El Grafico című napilap szerkesztőségébe. A távirat közölte, hogy: a „Felkelő fegyveres erők” nevű titkos szervezet magára vállalja a felelősséget a nagykövet elrablásáért. Közölték azt is, hogy mit kívánnak Spreti szabadonbo- osátásáért: öt politikai fogolyért cserébe engedik el a nagykövetet. Egy nappal később a diplomatarablók felemelték követeléseiket: most már 16 politikai fogoly szabadon bocsátását kívánták, majd újra emeltek a számon, és végül 25 politikai fogoly szabadlábra helyezését és 700 000 dollár váltságdíjat kívántak. A nyugatnémet kormány megkísérelte rávenni a guatemalai vezetőket: eredménytelenül. Április 5-én megcsendült a telefon az El Grafico szerkesztőségében: közölték, hogy hol található meg Spreti holtteste. Éppen Spreti meggyilkolásának hírével egyidőben hozták nyilvánoságra az argentin kommunista párt központi bizottságának egy nyilatkozatát, amelyben felléptek a diploma- taráblások ellen. Az argentin kommunista párt nyilatkozata leszögezte: „EZ a harci forma zsákutcába vezet, s nem biztosítja a nemzeti függetlenség kivívását. Az igazi forradalom csak a tömegek részvételével győzedelmeskedhet. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyéni terror módszereit alkalmazó elszigetelt csoportok harca zsákutcába torkollik és végső soron csak a reakció malmára hajtja a vizet. A tömegek harcával minden kivívható, a tömegek részvétele nélkül viszont semmi sem.” Spreti gróf meggyilkolása után Guatemalában rendkívüli állapotot vezettek be. A főváros utcáin megerősített katonai és rendőri egységek cirkáltak, és az első napokban több, mint háromszáz embert tartóztattak le. Az elfogottakat a rendőrőrszobákon és katonai laktanyában kínozták — a terror ürügyéül a kormány Kari von Spreti elrablását és meggyilkolását emlegette. A világsajtó, amely rendkívül Sökat írt Spreti nagykövet meggyilkolásáról, viszonylag keveset foglalkozott a háttérrel. Számos lapban elfelejtették, vagy szándékosan elhallgatták azt a tényt, hogy Guatemalában barbár ellenforradalmi rendszer uralkodik. Ám például a párizsi Le Monde Diplomatique megírta: „Kevés nép érzi még Latin- Amerikában is oly súlyosan a kettős elnyomást, saját oligarchiái kizsákmányolását — „terratenientes ’, azaz a nagy- birtokosok igáját — és az észak-amerikai tőkéét”. Erről a francia lapról nem lehetne azt mondani, hogy forradalmi szellemben ír, mégis kénytelen volt így nyilatkozni arról az országról, ahol forradalmárok ezreit tartják bilincsben és ahol á .hasznosítható földterület 78,8 százaléka a lakosság 1,2 százalékának kezében van, de ezen belül is néhány nagy család a gazdája az ország több mint felének. így kellett írnia a francia lapnak arról az országról, ahol — ez amerikai adat — minden dollár minden évben két dollár hasznot hoz az amerikai tőkének, és ahol az iparban dolgozók bére hivatalos számítás szerint a létminimum 37 százaléka...” Mindehhez hozzátartozik méé egy másik tény is: Guatemala az Egyesült Államok egyik legfontosabb latin-amerikai bázisa, itt képzik ki partizánvadászatra, a gerillák elleni harcra a többi latin-amerikai országból odairányított és a „különleges1 haderő” csoportjait. Spreti gróf elrablását a gerillák jó néhány akciója előzte meg: 1967 augusztusában a főváros rendőrfőnökét lőtték le, 1968 januárjában két amerikai kiképzőtisztet; 1968. augusztusában az amerikai nagykövetet akarták elrabolni, és amikor a diplomata futni kezdett, rálőttek, meghalt. 1970, februárjában a gerillák elrabolták Alberto Fuentes Mohr guatemalai külügyminisztert — kicserélték egy .letartóztatott politikai fogoly ellenében. Nem sokkal később elrabolták, majd kicserélték Sean M. Holly amerikai diplomatát. Ez márciusban- történt —, s ezt követte a Spreti-ügy. (Következik: Nagykövet a ládában) Barlangszínházban a Fidelio A fertőrákosi kőbányában barlangszínházat rendeztek be. Itt mutatják be június utolsó szombatján Beethoven: I'ide- lio című operáját, a Soproni Ünnepi Hetek rendezvényeként. Képünkön: építik a barlangszínház színpadát. (MTI-foto: Fényes Tamás felv.) ' KEPLER Négyszáz éve született Johannes Kepler, a modem csillagászat, fizika és matematika nagy alakja. A demokratikus német állam az évforduló alkalmából a nagy tudós arcképét jelentette meg bélyegen, a szövetségi köztársaság postájának kiadványán 1609-ben közzétett könyvének egyik rajzát ismerhetjük meg. Kepler fedezte fel a bolygók mozgásának matematikai összefüggéseit. Kopernikusz tanait fejlesztette tovább, egyik kialakítója a világegyetemre vonatkozó mai szemléletünknek. Hányatott élete során, 1600- ban Magyarországon is járt, valószínűleg a Nádasdyak Vas megyei birtokán tartózkodott rövidebb ideig. Évtizedeket töltött Prágában, mint udvari csillagász, ahol horoszkópok készítésével is kellett kínlódnia, amint életének ezt a szakaszát Madách Az ember tragédiája prágai jelenetében leírta. Kutató szelleme azonban a napi gondok fölé emelkedett, és három főmüvét Prágában készítette el. Az égitesteken kívül a matematikai harmóniát kereste az élet minden területén, számos optikai felfedezése, az első csillagászati távcső, filozófiai tanulmányok, a hordók térfogatszámításának elmélete bizonyítják széles körű tudósát, érdeklődő elméjének hasznos tevékenységét. 15 nagy és 21 kisebb könyvet hagyott hátra, amelyek között latin versek és egy fantasztikus regény is található. Kéziratainak nagy részét 1773-ban Katalin orosz cárnő vette meg, és ma is Leningrádban őrzik. Kepler tiszteletére múzeumot rendeztek be Weil der Stadtban, szülőházában, és Regensburgban, abban az épületben, ahol 1630- ban meghalt. FIDZSI 96 évig tartó angol uralom után önálló állam lett a Fid- zsi-szigetek. A Csendes-óceán déli részén fekvő 106 lakott és 216 lakatlan szigetből álló országnak közel 400 ezer lakosa van. A talaj zömében vulkánikus eredetű, de egyes helyeken bőven terem a cukornád, a kopra és a banán. Az első bélyeg megjelenésének centenáriumát tavaly sorozat köszöntötte, amely bemutatta az elmúlt évszázad jellegzetes kiadványait. 1870-ben csak értékjelzést és néhány szóból álló szöveget nyomtattak Fidzsi bélyegeire, hogy a helyi Times című újság portóköltségét könnyen ellenőrizhessék. A lap egykori szerkesztőségét és a mai sajtópalotát a centenáriumi sorozat második értékén találjuk meg. A sor befejező címlete páratlan a maga nemében, régebbi bélyegek bemutatásával egyszerre hat uralkodóra emlékezik. A bélyegen megismételt kiadások közül az első 1871-ben jelent meg, és rajzán a korona alatt CR betűk, Cacobau bennszülött király névjele olvasható. 1874-ben Anglia veszi át az uralmat, ezután a Fiji feliratú bélyegek az angol uralkodók képmásával jelennek meg, időnként néhány jelenetet bemutatva a bennszülött lakosság életének jellegzetességeiből, valamint a civilizáció térhódításából. A függetlenségi sorozat első bélyege az utolsó nemzeti király arcképét és az angol uralom kőbe vésett szerződését ábrázolja. A következő értéken vidáman játszanak együtt a szigeteken élő, különböző bőrszínű gyermekek. A harmadik címletről az ország miniszter- elnökét és zászlaját ismerhetjük meg, befejezésül népi viseletbe öltözött táncosokat láthatunk. A szigetek területe csak egyötöde hazánk nagyságának. Fidzsi Ausztráliától majdnem 3, Űj-Zélandtól mintegy 2 ezer kilométerre fekszik, fővárosa a 40 ezer lakos Szuva. A gyarmati korszakból származó Fidzsi-bélyegeket összegyűjteni már nem lehet, csak a Budapesti Bélyegmúzeumban vagy nemzetközi kiállításokon ismerhetjük meg a ritkább példányokat. A független állam színes és változatos kiadásait könnyen elérhetjük, segítségükkel bepillanthatunk a távoli szigetek egzotikus életébe. HÍREK A DBZ című német szaklap a szocialista államok bélyegeiről szóló cikket közöl. A tanulmány a magyar kiadásokat kedvezően értékeli és megállapítja, hogv a gazdasáfii helyzet már megindult javulásával a kis példányszámban megjelent bélyegek nagyon ritkák lesznek. — Az úi kiadások nagy száma miatt az 1972. évi Michel- katalógus egy helyett három kötetben jelenik meg. Bulgária hat értékű sorozatban történelem előtti idők szörnyetegeit mutatja be. — Finnország legújabb bélveeén az első hazai újság címlaoiának kicsinyített mása látható. Az érdeklődők a finn és svéd nyelvű, kétszáz- éves szöveget el is olvashatják nagyítóval. Fájdalomcsillapítás minirádióval A beteg testrészből az agyba fűtő idegimpulzusoknak egy zavaró rádióadóval való megszakításával igen erős fájdalmat is csillapítani lehet. A fájó testtájékhoz lehetőleg közel két elektródát, valamint egy elemes miniatűr rádióvevőt ültetnek be. Fájdalom esetén a páciensnek csak egy rádióadó antennáját kell a beépített rá- dióstimulátor fölé tartania. A stimulátorból kiinduló impulzusok erősen csillapítják az idegek fájdalomjelzéseit és a fájdalmat a Ijeteg testtájékon könnyű bizsergés váltja fel. Az "merikai Duke University ku- 'ói által kifejlesztett készü- o‘ már több betegen kipró- oáiták. Helyreállítják Faraday laboratóriumát Helyreállítják M. Faraday- nek a Royal Institution alagsorában- (London) lévő laboratóriumát. Faraday, aki itt fedezte fel az elektromágneses indukciót, és az elektrolízis törvényeit, haláláig, 1867-ig dolgozott ezekben a helyiségekben. Az évek folyamán csak egy sarkot hagytak változatlanul: most a helyiségeket eredeti formájukban állítják helyre. Népújság 4 1971. június 20,
