Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

és A szocialista világrendszer az SZKP XXIV. kongresszusa Elkészült a pedagógus bérrendezés végrehajtási utasítása i. Az elmúlt félévben a tizen­négy szocialista ország közül hét kommunista és munkás­pártjának kongresszusa állí­totta össze mintegy fél évtize­des tevékenységének mérlegét. Időbeli sorrendben képet kap­hattunk a Koreai Munkapárt, az MSZMP, az SZKP, a Bolgár KP, a CSKP, a Mongol Népi Forradalmi Párt és az NSZEP tevékenységéről. Nemzetközi súlya és szerepe, gazdasági ereje és hatalmas tapasztalata alapján közülük is kiemelkedő jelentőségű az SZKP március végén, április elején lezajlott XXIV. kong­resszusa, amely a legátfogóbb és legmélyebb elemzést adta az éppen negyedszázados szo­cialista világrendszer helyze­téről, dinamikus fejlődéséről. A szocialista világ — hangsú­lyozta a KB referátuma —, olyan tapasztalatot adott át a kommunista és munkásmozga­lomnak, amely valóban törté­nelmi jelentőségű. Ezzelössze- függésben az SZKP kongfesz- szusa arra hívta fel a figyel­met, hogy a szocialista társa­dalmi rend bebizonyította nagy életerejét a kapitalizmussal folyó történelmi párharcban. Igazolódott a kommunista , és munkáspártok 1939. évi nem­zetközi tanácskozásának kö­vetkeztetése. amely szerint ..a szocialista világrendszer az antiimperialista harc döntő ereje”. A szocialista világ- rendszer óriási mértékben elő­mozdítja az olyan, valameny- nyi nép számára életbevágóan fontos feladatok megoldását, mint az új világháború meg­akadályozása. Az SZKP kongresszusa meg­különböztetett figyelmet fordí­tott a szocializmus általános törvényszerűségei .és nemzeti sajátosságai összhangjára, ami­kor rámutatott, hogy: „a szo­cializmus építésének sikerei sokban függnek a. társadalmi fejlődés általános és sajátos nemzeti szempontjainak helyes összehangolásától. A szocializ­mushoz vezető utat. s annak fő vonalait olyan általános törvényszerűségek határozzák meg, amelyek valamennyi szo­cialista ország fejlődését jel­lemzik. De az általános tör­vényszerűségek hatása külön­böző, a konkrét történelmi vi­szonyoknak, nemzeti sajátos­ságoknak megfelelő formában nyilvánul meg. Az általános törvényszerűségeknek és az egyes országok konkrét törté­nelmi sajátosságainak figye­lembevétele nélkül nem lehet építeni a szocializmust”. / A szocialista országok min­denekelőtt óriási mértékben növekvő gazdasági potenciál­jukkal gyakorolnak mind erő­teljesebb hatást a szocialista Világ 'általános fejlődésére,- a nemzetközi helyzetre a két világrendszer párviadalára. Az 'imperializmust több század Választja el az első polgári forradalmak és az ipari fórra-, dalom korától. A szocializmus története viszont csupán fél ’évszázados, sőt a szocialista világrendszer kialakulása alig ■negyedszázados. Mégis, az egymással szemben álló két rendszer helyzetét ma a kö­vetkező, főbb adatok jellem­zik: ... . A fejlett tőkés országok és gyarmataik a Föld területének 9 százalékát foglalják el. s ezen 540 millió ember él. A szocialista országokra a Föld területének 26 százaléka jut. 1210 millió emberrel. A világ Ipari termelésének teljes volu­menéből a tőkés országok ré­szesedése körülbélül 54 száza­lék, a szooialista országoké csaknem 40 százalék. A szo­cialista országok gazdaságá­nak növekedési üteme túl­iszárnyalja a tőkés országokét. A legdinamikusabb a fejlődés !a KGST-országokban, ahol az ipari termelés volumene 1950— 1969 között csaknem 6,3-szere- sére növekedett, a fejlett tőkés országok 2,7-szeres növekedé­sével szemben. A KGST- orszá gokra, amelyek lakossága a Föld népességének mind­össze egytized része, ma a vi­lág nemzeti jövedelmének 25 százaléka jut, a világ ipari termelésében való részesedése pedig 1950-től napjainkig egy­ötödről egyharmadra emelke­dett. Mindamellett a szocialista országoknak még sokat kell tenniük azért, hogy a tudo­mányos-technikai haladás meg­gyorsuljon, hogy nagyobb ütemben növekedjen a munka termelékenysége és a társadal­mi termelés hatékonysága. Nem titok, hogy ebben, a te- ikintetbén elmaradunk még a fejlett tőkés országok és kü-, ' Ionosén az Egyesült Államok mögött. A KGST-örszágokban a tudomány és a technika leg­újabb vívmányainak meghono­sítása, új kapacitások üzembe­helyezése sokszor túlságosan elhúzódik, s lassabban halad, mint a fejlett tőkés, országok­ban. De ez a helyzet törté­nelmileg nézve, átmeneti jel­legű, korántsem az imperia­lizmus természetéből fakad. Hiszen a szocialista országok nemcsak a termelés abszolút volumene tekintetében zárkóz­nak fel a fejlett, tőkés orszá­gokhoz, hanem a munka­termelékenység emelkedésének ütemét . tekintve is gyorsab­ban fejlődnek. Az európai KGST-országok ipari termelé­sének átlagos évi növekedése 1961—65 között 7,7 százalék volt, 1966—69 között pedig 8 százalék, a nemzeti jövede­lem növekedésé ennek meg­felelően 5 százalékról 6,6 szá­zalékra emelkedett. VÁRNAI FERENC (Folytatjuk) Tegnap megnyílt a KISZ II. országos népművészeti alkotótábora Domboriban, a KISZ megyei bizottságának „Mátai Antal” vezetőképző táborában meg­nyílt a második országos népművészeti al­kotótábor, amelynek 50 ifjú népművész részt­vevője 18 megyéből és a fővárosból érkezett. Az idei táborozok között szép számmal van-, nak olyanok, akik a KISZ KB és a KISZ Tolna megyei Bizottsága első népművészeti alkotótáborában tavaly már dolgoztak. A tábornyitásra tegnap ünnepélyes külső­ségek között került sor. Nyomban ezután megalakult a négy szekció. Az 1971-es nyáron' ifjú népművészeink hímző, szövő; faragó és fazekas szekciókban dolgoznak július 26-ig bezáróan. Ekkor kerül sor az „itt készült munkák kiállításának megrendezésére. A fia­talok 27-én, vasárnap búcsúznak a tábortól. A népművész alkotótábor nyitó ünnepségén részt vett dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, Szabó Géza, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Simon László és Bakonyi György, a KISZ KB osz­tályvezető-helyettesei, valamint a Népi Ipar- művészeti Tanács képviselője is. A vendégeket és az alkotótábor lakóit Ka- czián János táborvezető, a KISZ megyei bi­zottságának titkára köszöntötte, majd Simon László, a KISZ KB nevében kívánt a tavalyi­hoz' hasonló sikereket az ifjú népművészek­nek, akik ma már munkához is látnak. Emelkedő, magasabb pótlékok Elkészültek a művelődés- ügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításai, amelyek — a kormány hatá­rozata alapján — intézked­nek az alsó- és középfokú ok­tatási intézményekben foglal­koztatott pedagógusok és más dolgozók munkabérének, továbbá a túlmunkadíjaknak a megállapításáról. Az utasí­tások magukban foglalják a törzsfizetésre, a különböző cí­méken adható pótlékokra, va­lamint a letelepedési segély­re vonatkozó előírásokat. A bérrendezés lebonyolításával kapcsolatos főbb tudnivalók­ról, az életbelépő leglényege- sebb változásokról tájékoztat­ták az^ SITI munkatársát a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei. Elmondották, hogy a bérren­dezéssel módosult a korábbi bérrendszer is. Ezentúl a 8. illetve a 10. korcsoport he­lyett három bércsoport lesz. A bércsoportba sorolásnál a tényleges munkaviszonyba töl­tött időt veszik figyelembe és ugyanez az alapja 19/1. január l~f°l, kezdődően a hároméven- kenti kötelező (automatikus) alapberemelésnek is. Az eddigi merev, osztály- vagy tanuló- ietszamhoz kötött tételes ve­zetői pótlékok helyett alsó- felsohatáros pótlékokat vezet- nek be. Hasonlóképpen az ed­digi teteles működési pótlé­kok helyébe — a mennyiségi ,e®. ™nosegi munka jobb meg­különböztetése érdekében — ugyancsak alsó-felsőhatáros Svénybe! PÓUékok lépnek A bérrendezés végrehajtásá- h°z ~„az egységes eljárás biz­tosítására —• irányelveket ál­lítottak össze. Az új bérrend­szer az eddigieknél nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a munkabért a végzett mun­ka mennyisége és minősége szerint — egyéni mérlegelés alapjan — differenciáltan ál­lapítsák meg. A törzsfizetés emelésének mértéké a képesített pedagó­gusok esetében 12 százaléknál de legalább havi 290 forint­nál, egyéb oktatásügyi dolgo­zóknál száz forintnál nem le- íjf* kevesebb. A minisztérium illetékesei hangsúlyozták, hogy az említett kötelező emelés és a 20 százalék (a képesített pedagógusok törzsfizetése ugyanis átlagosan 20 száza- lekkal emelhető) közötti kü­lönbözeiét kell az irányelvek alapjan differenciáltan szét­osztani a pedagógusok között. A tőrzsfizetések megállapítá­sánál a differenciálás legfőbb mereeje a pedágógusok isko­lában végzett oktató-nevelő munkája. Elsősorban azokat a pedagógusokat részesítik előny­ben, akik kiemelkedő oktató- nevelo munkát végeznek; ke­resik és eredményesen alkal­mazzak a hatékonyabb peda- gogiai módszereket, politikai­lag es szakmailag rendszere­sen kepezik magukat és részt vesznek a munkaközösség te- megkülönböz- íf*t*'l. «Reimet fordítanak a fizikai dolgozók gyermekei ta­nulmányi eredményeinek ja- vitasara. Arányosan maga­sabb fizetést kaphatnak azok a pedagógusok is, akik jelen­tős szerepet vállalnak az ifjú­sági mozgalom munkájában valamint a honvédelmi neve- es feladatainak végrehajtá- saban; rendszeresen részt vesznek a pályaválasztási munkában; eredményesen dől­ÍZfáSh a ta"yai és falusi kisis­kolákban. Magasabb törzsfize­test lehet és célszerű bizto- Ä*. azokAak a hiányszakos (például matematika, fizika idegen nyelv, mérnöktanár^ közgazdász stb.) pedagógusok­nak is, akik magas szinten, kiemelkedően látják el oktató­nevelő munkájukat. Az irányelvek hangsúlyoz­zák: a gyermekvédelmi intéz­mények pedagógusainak törzs­fizetését úgy kell megállapí­tani, hogy az tükrözze a spe­ciális feladatok megvalósítá­sában, a nevelootthonok nyi­tottságának megteremtésében, a gyermekek differenciált is­koláztatásában, munkára ne­velésében és az életre való fel­készítésében elért eredménye­ket. Magasabb bért kell bizto­sítani a gyermekek képesség- fejlesztésében kiemelkedően közreműködő szakos nevelők­nek, valamint a kiváló telje­sítményt nyújtó pedagógiai szakosoknak, pszichológusok­nak, hivatásos pártfogóknak, nevelőszülők felügyelőinek, szakosodó és oklevélszerző to­vábbtanulásban részvevőknek. Az átlagosnál magasabb törzs­fizetés illeti meg a gyógy­pedagógiai intézményekben dolgozók közül a súlyosabb fogyatékosok oktatását válla­ló nevelőket, gyermekfelügye­lőket. A gazdasági, műszaki, ad­minisztratív és kisegítő alkal­mazottaknál a képzettség és a végzett munka arányában kell differenciálni. A pótlékok megállapításá­nál az alsó és felsőhatáros bértételek jó lehetőséget ad­nak a megkülönböztetésre, a minőségi munka nagyobb ará­nyú anyagi elismerésére. A működési pótlékok közül az osztályfőnöki pótlék az első besorolás alkalmával 100 fo­rint lehet. A pótlékok emelé­sének aránya — a területi pót­lékot kivéve — általában- nem haladhatja meg a ?0 százalé­kot. A területi pótlék jogosult­ságának és összegének meg­állapításakor elsősorban a pedagógusok mostohább élet- körülményeit, a települések út-, közlekedés- és lakás- viszonyait, valamint az ellá­tás lehetőségeit kell figyelem­be venni. A kisiskolák képesített pe­dagógusokkal történő ellátását szolgálja a megváltozott ösz- szegű letelepedési segély is. Ezt elsősorban olyan helysé­gekben célszerű megállapíta­ni, amelyekben a pedagógusok területi pótlékra is jogosultak. A letelepedési segély összege 2000-től 10 000 forintig terjed­het, s ez a segély egy alka­lommal adható. A mostani bérrendezés kü­lönösen kedvezően érinti a pályakezdő pedagógusokat, akiknél a törzsfizetés alsó ha­tárát 25—30 százalékkal (az egyetemi végzettségű tanáro­két 1500-ról 1900 forintra, a főiskolai végzettségű tanárokét 1400-ról 1750 forintra, a taní­tókét 1230-ról 1600 forintra, az óvónőkét 1100-ról 1450 fo­rintra) emelik. Az irányelveket tartalmazó dokumentum aláhúzottan fel­hívja a figyelmet, hogy a bér­megállapítás során messze­menően érvényesítsék a de­mokratizmus követelményeit biztosítsák a besorolás tan­testületen belüli „nyíltságát, a differenciálás igazságosságát. A Művelődésügyi Miniszté­rium a végrehajtási utasítás­hoz — az irányelveken kívül •— külön bértájékoztatót is kiad, hogy könnyítse az utasí­tásban meghatározott felada- •> tok megoldását, a csaknem 170 000 oktatásügyi dolgozót érintő fizetésrendezés zavar­talan lebonyolítását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents