Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
Napirenden a cukorrépa Mielőbb át kell térni a gépesítésre Az elmúlt években feltűnően csökkent a cukorrépa iránti termelési kedv. A termelő- szövetkezetek egy részé teljesen felhagyott a termelésével, más része pedig iusebb-na- gyobb mértékben csökkentette, jövedelmezőbb és kevésbé munkaigényes növények javára. Az 1360—64-es években éppen a kedvező konjunktúra hatására a termelőszövetkezetek közel megháromszorozták cukorrépatermő területüket, ettől kezdve évről évre fokozatosan csökkentették. Ezt lehetővé tette az termésátlagok növelése — az 1956—60-as év 130 mázsás országos átlaga ■ 1969-re megközelítette a 200 mázsát —, a területcsökkenés mértéke viszont olyan mérvűvé vált, hogy kritikussá tette az ország cukorellátását. A cukorrépatermő terület csökkenésének egyik oka a takarmánytermő területek növelése volt, a másik, nyomosabb ok, hogy az elmúlt évtized alatt a termelési technológia alig változott, lényegében ugyanolyan kézimunkaigényes maradt, mint volt. Az egyik légnehezeob cukorrépamunka, a betakarítás ráadásul olyan időben történik, amikor a közös gazdaságoknak más növények betakarításához is nagy szükségük van a kézi erőre — amelyből egyébként is egyre kevesebb áll rendelkezésre. Az országos méretű gondokon tehát csak a gépesítés segít, ezért az idén több, vállalkozó szellemű közös gazdaság — a cukoriparral közösen — rátért a termelés, a betakarítás lehetőség szerinti gépesítésére. Ezek közé a gazdaságok közé t-'.tozik a felsőnyéki Egyetértés Tsz is. A tavalyi 58 holdas területet száz holdra növelte, úgy, hogy a betakarítást géppel oldja meg. Térmeg Sándor, a szövetkezet elnöke: — A községben több évtizedes hagyománya van a cukorrépa-termelésnek, amelyhez a területi adottság is kedvező. Tavalyi termésátlagunk 217 mázsa volt, tán a legjobb a járásban. Ezért mertük a területet csaknem megkétszerezni, és főleg azért, mert partnerünk, az Ácsi Cukorgyár hozzásegített bennünket egy csehszlovák betakarító gépsornoz, amelyet 70 százalékos állami dotációval vásárolhattunk meg. így kézi munkát csppán a sarabolás, az egyelés és a kapálás igényel, ezért mázsánként egy kiló cukrot fizetünk a tagoknak. A háztáji terület alapján adtuk ki művelésre a cukorrépát, 670—670 ölet. Az egyelés — nehéz, rendkívül derékfáj dító munka — is könnyebbé vált az idén, a vetés révén, az egymagvú mag alkalmazásával. A vetést a Fornádi Állami Gazdaság szemenként vető géppel segítette, így a mag 6—7—8 centi- méteres távolságban került a földbe. — így is gondunk volt a kézi munkával — mondja az elnök —, mert kezdetben a tagok nem fogadták nagy lelkesedéssel a gépesítést. Csak a terület 55—60 százalékára volt önkéntes jelentkezés a megművelésre. Amikor kimondottuk, hogy mindenkire, minden dolgozóra jut terület, minden ellenvetés nélkül vállalták. Itt el kell mondani azt is, hogy aki' nem műveli meg időben, attól harminc százalékig terjedhetően levonnak a termés utáni részesedésből. — Most, amikor a gazdaságok nagyobb része inkább csökkentette a cukorrépaterületet, milyen meggondolás késztette a szövetkezet vezetőségét a termelés fokozására? — Egyrészt a hagyomány, másrészt a várható konjunktúra. A termelés szinten tartása népgazdasági érdek, nyilván, történnek intézkedések az ösztönzésre. Kerteiés nélkül ki kell mondani, a cukorrépa jelenleg nincs megfizetve más terményekhez képest. A gépesítés megoldása mellett szerintünk erre is kell gondolni. — A cukoripartól milyen ösztönzést kapott a szövetkezet? — Segítettek a betakarító gépsor beszerzésében. Másként hozzájutni szinte lehetetlen. — Nem kevés ez a segítség, amikor más partnerek — az állatforgalmi, a konzervipar — hathatósabban támogatja a gazdaságokat? — Mit mondjunk? Ez is valami... Már azzal is nyerünk, ha a betakarító gépsor beválik. Tavaly, a kézi betakarítással rengeteg levélkorona mént veszendőbe, amelyet takarmányként felhasználhattunk volna. Az idén akár az összesét betakaríthatjuk, le- silózhatjuk. — Tehát a betakarítás gépesítésével állandósítják ezt a területet a jövőben is? — Az még bizonytalan, hogy megmaradunk-e a száz holdnál. A munkaerőnek nagyon szűkében vagyunk. Négyszáz holdon termelünk napraforgót, amely ugyancsak’ jól bevált növényink. Ha a vegyszerezését megnyugtatóan, eredményesen meg tudjuk oldani, akkor a cukorrépát is_, az idei területnagyságon folytatjuk. A jövőre nézve még sok a „ha’ — de úgy véljük, az jut előnyhöz, aki mielőbb rátér a lehetőség szerinti gépesítésre. BI. A vásárlók ér deliében Egy jól indult újítás- folytatás nélkül ? Többször felvetődik a kérdés, miért nincs a boltban ez, vagy az. Az eladó' válasza többnyire így hangzik: kérem, megrendeltük, a napokban várjuk az árut. Az áru azonban néha késik, néha meg sem érkezik. Ezen a problémán akartak segíteni 1967-ben a TITÁN Kereskedelmi Vállalat szakemberei. Nyugaton jól bevált módszer, miért ne sikerülne Szekszárdon is’ létrehozni egy bemutatótermet, ahol a vásárlók, (boltvezetők, kiskereskedelmi vállalatok megbízottai) együtt látják a cikklistát és annak raktári készletét, a gépírónő pedig azonnal gépeli a kívánságokat és távozáskor a vevők máris kézhez kapják a számla másolatát. A „Kirakat” és más ’belkereskedelmi szaklapok- nagy ovációval fogadták a szekszárdiak hazánkban elsőként beyezetett kezdeményezését, az ünnepélyes megnyitón pedig a minisztérium illetékes vezetőinek jókívánságait fogadhatták a kivitelezők. A mintaterem 1968. elején megszűnt. Alig egy éves működés után a vállalat vezetősége úgy határozott, hogy nem tartja a létesítményt életrevalónak és a felszámolt mintaterem helyére, — ahol előtte is’ irodák voltak —, felhúzták a lebontott falakat és ismét irodákat képeztek ki. Joggal kérdezheti az olvasó: megérte-e az egyéves működés a befektetett, több százezer forintot? A vállalat szerint „éppen pénzüknél voltak”, tehát az értékesítési volumen emelkedése alig, hogy fedezte a bemutatóteremre fordított összeget. Az új gazdasági mechanizmus álal életbe léptetett árrendszer keresztülhúzta a bemutatóterem értelmi szerzőinek néhány elképzelését, de a teremben dolgozóknak az új technológiához való felkészültsége is sok hiba forrását rejtette magában-. A kísérlet — mely élt egy évet, — nem sikerült tehát. De mi a jövő útja? A gazdasági reform feloldotta a kereskedelmi vállalatok értékesítési monopolhelyzetét, a vevő onnan vásárol, ahonnan olcsóbban, gyorsabban kapja megrendelését. Árusítás nélküli, csupán bemutató jellegű mintateremre azonban szükség van. Az olyan cikkekből, amelyeknél a raktáron lévő csomagolt áru bemutatása nem lehetséges, vagy igen körülményes, célszerű alkalmanként ankéttal egybekötött, villámkiállításokat szervezni, a kereskedelmi partnerek rét- szere. De gondolni kell a közvetlen fogyasztókra is, ezért az a vállalat vezetőinek az elképzelése, hogy- elsősorban a nagy készlettel rendelkező cikkekből és az újdonságszámba menő árukból a kiskereskedelemmel közösen tartanak a' vásárlás helyén — tehát a boltokban — bemutatókat. Döntsön a lakosság, mire van igénye! Ez a TITÁN Kereskedelmi Vállalat terve, a folytatást, a gyakorlati kivitelezést a lakossággal együtt kíváncsian várjuk. RÓZSA GYÖRGY A pedagógus nyári továbbképzés tervei A szocialista pedagógiával kapcsolatos, ’ megnövekedett társadalmi elvárások komoly feladatokat állítanak pedagógusaink elé. Hogy ezeknek a feladatoknak mind jobban eleget tegyenek, munkájukat az igényeknek megfelelően végezzék, sok segítséget adnak a megyei tanács művelődési osztály továbbképzési kabinetje által szervezett tanfolyamok. A továbbképzéseket az • Országos Pedagógiai Intézet terve alapján állítják össze, majd a beérkező jelentkezések, valamint a szakfelügyelők javaslata alapján döntik el, kik vegyenek részt a külöhböző tanfolyamokon, illetve kiknek a munkájához szükséges ezek elvégzése. A nyár folyamán megyénk pedagógusai közül körülbelül háromszázan képezik tovább magukat a legkülönbözőbb tanfolyamokon. Tóka Mária, a továbbképzési kabinet helyettes vezetője és Vén János, a kabinet munkatársa adott részletes tájékoztatót az alsó- és felsőtagozatos pedagógusok, középiskolai tanárok és a napközis nevelők nyári programjairól. Június 21—26. között Faddon, az általános iskolában harminchat napközis nevelő vesz részt egyhetes továbbképzésen, mely megyénkben az első ilyen jellegű tanfolyam. A nevelők segítséget kapnak gyakorlati munkájukhoz, illetve megvitatják, hogy mi a célja a folyamatos értékelő, nevelő munkának a napközi e* "íenokban, mik a legfontosabb szempontok a munka- és a hetitervkészítésnél, mik a fejlődés törvényei a gyermektcözösségek kialakulásában stb. Szintén a jövő héten, Kaposvárott a tanítóképzőben tartják az egyéves komplex — szakmai es módszertani — tanfolyam záróelőadásait a Baranya, -Somogy és Tolna megyei tanítóknak. Megyénkből 18-an végeznek ezen a tanfolyamon, akik a későbbiekben megyei taníolyamvezetők lesznek. Megyénk tizenöt általános iskolájának igazgatója vesz részt azon a kétéves kaposvári tanfolyamon, mellyel a tanárképző főiskolát végzett igazgatók munkáját kívánják segíteni, Konkrétan: az alsó tagozatos nevelők munkájának irányításához kapnak támogatást. A tanfolyam első foglalkozásai június 21—26 között lesznek. Ugyanebben az időben kerül sor az általános és középiskolai tanárok szakmai és módszertani tanfolyamaira. Huszonnégy középiskolai tanár vesz részt megyénkből az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem szaktudományos jellegű továbbképzésén, egy általános iskolai és két középiskolai tanár a testnevelési főiskola, tízen pedig a Pécsi Tanárképző Főiskola által rendezett tanfolyamot hallgatják. Ezenkívül számtalan,' két- három napos nyári továbbképzés lesz — megyében és megyén kívül — melyeken szép számmal képviseltetik magukat Tolna megye pedagógusai. Huszonegyen mennek a szegedi nyári egyetemre július 10 és 21 között, a földrajzszakosok Budapesten, a történészek Keszthelyen, a matematikusok pedig Miskolcon vesznek részt a vándorgyűlésen. Több pedagógus megy a Baranya megyei irodalomtanítási napokra, az énektanárok Győrben, az alsó tagozatos „énekesek” Tapolcán képezik tovább magukat. Nyolc pedagógus képviseli megyénket a bajai német nyelvet tanító tanfolyamon. Több, kétéves komplex gyakorlati szeminárium első évének befejező tanfolyamára kerül sor a nyáron. Június 28 és július 1 között Faddon tartják az általános és középiskolai osztályfőnökök, valamint az általános iskolai biológia- tanárok ilyen tanfolyamát. — hm mm A Sió keselyűs! részen rakják ki az uszályokból, a Dunából Júkotort folyami kavicsot, innen teherautók viszik tovább a megye különböző építkezéseihez. Foto; Goítvaid.
