Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

A politizálás hétköznapjai A polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egységek seregszemléje A lkalmas terep ma egy ipari, vagy mezőgazda- sági üzem arra, hogy napköz­ben a tagok és a vezetők, a dolgozók és a vezetők félórá­kat politizáljanak? Ügy tűnik, nem. A munkák rendje, üteme nem teszi túlzottan lehetővé a hosszú eszmecserét, pedig vi- tatkoznivaló, megbeszélnivaló általában bőven volna. Erre viszont, kiválóan alkalmasak a termelési tanácskozások, a munkahelyi, brigád-, vagy műhelyértekezletek. De azért az is túlzás, amit a Kapos-Koppány Völgye Tsz Szövetség egyik dolgozójától hallottunk. Azt nevezetesen, hogy némelyik termelőszövet­kezetben a függetlenített párt- titkárral sehol másutt nem le­ihet találkozni, ' kizárólag az irodában. Ennél .mar csak az a, roszabb, amikor a.dolgozók a párttitkárt, az szb-titkárt, a KlSZ-titkárt nerh, vágy csak .látásból ismerik. Erre van példa. Nyilvánvaló, hogy azok a politikai vezetők, akik ki­hagyják a rendszeres találko­zást, eszmecserét a dolgozók­kal, azok saját maguk szakít­ják meg a kapcsolatot az élő, eleven valósággal, s ítéleteiket, megállapításaikat legfeljebb megérzéseikre alapozhatják, de nem a sokszor bonyolult té­nyekre. Hogy mi foglalkoztatja az etnberéket, arról természete-, sen tudomást lehet szerezni, sőt ezekre gz információs csa­tornákra szükség van, de vál­tozatlanul igaz, hogy a szemé­lyes kapcsolatokat nem pótolja1 semmi és senki. Ez az egyik oldala a dolognak, A másik talán még fonto­sabb. A termelőüzemek, a munkahelyek mindegyikére ér­vényes, hogy s. dolgozókat egy­részről mindig foglalkoztatja valami, másrészről meg kívá­natos tudatosan is felkelteni érdeklődésüket, hogy az is fog­lalkoztassa őket, ami az üzem, munkahely szemporitjából fon­tos, szükséges. Ezekben a he­tekben mindenképpen hasznos a dolgozók érdeklődését a kö­zéptávú tervek készítése során a jövő irányába orientálni. Ám, ha egy szakszervezeti tit­kár úgy dolgozik, hogy a ter­melésben munkálkodó embe­rekkel soha nincs ideje szót váltani, akkor egyfajta illega-. liláiban élve, a ráhatásról, az orientálásról mond le, akarva, nem akarva. Egy Idő után rendszerint a kínos meglepetések sokasága éri azt az üzemet, amelyikben a politikai tisztségviselők az eseményekről hol pontosan, hol pontatlanul, csák közvetett módon értesülnek. Éppen a közelmúltban fordult elő az egyik termelőszövétkezetben, hogy a pártszervezet egysze­rűen nem., ismerte a tagok al­kotta helyi, közvélemény Való­ságos hangját, s ne szépítsük a dolgokat, erkölcsi vereséget szenvedett. Ilyenkor nem is a vereség a legnagyobb baj, hiszen ki lehet 'azt heverni, hanem az, ahogyan a bizonyít­ványt magyarázzák. Páítelle- nességről beszéltek, holott nem a párt:.jól ismert .és,.ro- ' koHSzenyep. pofiitiltáj á szenve­dett' veresegef,'. hanem\ . egy rossz, tarthatátla'n helyi strucc- ' gyakorlat. Á. kettőt száiídéko- •san összekeverni' nem , más, mint politikai rövidlátás; - * ]\ incs ma hazánkban égvet- ' \ len. olyan -.kérdés sem; amiről nem "íeHet beszélni, vagy ami elől ki kellene térni, s miután ez így igaz országos méretekben, így igaz üzemi méretekben is. Ebből követke­zik: kényes kérdéseket kizáró­lag ott vethetnék fel a dolgo­zók, ahol vannak kényes kér­dések. Ahol van részrehajlás, protekció, kivételezés és így tovább, és' így tovább. Ismét az egyik termelőszövetkezetre kell hivatkoznunk. Ebben ■ a közös gazdaságban néhány ve­zető bűnös rablógazdálkodást folytatott, s a tagok körében erősödő, bíráló hangokat .meg­félemlítéssel szerélfék'' • volna elfojtani. Aki szplní ^mert^g, vsszaélések miatt, azt kiKÍal- ’ tották ellenségnek. A termelő­szövetkezetből végül eltávolí­tották őket; hozzátehetjük: el­távolításuk nem ment könnyen, s az ügy felettébb tanulságos abból a szempontból is, hogy ha a párt és a dolgozók között jobb a kapcsolat, akkor ez a néhány vezető beosztásával nem élhetett volna vissza, s nem használhatta volna fel fedezetül éppen azt, amire érdemtelen: a párttagságot. Sokszor halljuk a központi intézkedések, visszhangját, ne­gatív előjellel, valahogy így: a dolgozók helytelenítik, a párt­tagok nem értenek vele egyet. A magabiztos kijelen­tésnek legtöbbször nincs sem­mi valóságfedezete, s többnyi­re arról árulkodik csak, hogy egy tájékozatlan ember tájé­kozottnak akar látszani. Min­denesetre nagy merészség há­rom-négy, esetleg féltucat dol­gozó véleményét úgy tekinteni, mintha az egy egész tsz, vagy egy egész járás véleménye volna. .Erre a merészségre többnyire azok képesek, akik leginkább az irodán ülnek. S az irodán „végzett” politikai munka végterméke, a tudálé- koskodás, az általánosságok felé hajló, semmitmondó mellé­beszélés, vagy az agresszív megfellébbezhetetlenség. Igen, az. élet, a területismeret hiá­nyát valamivel pótolni kell. ]l/f a a tájékozatlanság bűn és visszaélés. Az meg egyenesen politikai ' vétség, amilkor_ a tájékozatlan ember a tájékozott ember pózában tetszeleg, s így mond véle­ményt elevenek és holtak fe­lett: Véletlen talán, hogy az ország vezetői rendszeresen járják az üzemeket, a termelő- szövetkezeteket, a megyéket, a városokat? Nincs ebben semmi véletlen. Arról van szó csupán, hogy a személyes benyomáso­kat nem. pótolja semmiféle je­lentés. A személyes tapaszta­latokat egyszerűen nem nélkü­lözheti a mozgalomban dolg'o- zó erober,: ,még az üzemekben seswvítehát a mikroközösségek-- ben sem. Nagy -merészség Szekszárdról tanulmányt írná és véleményt alkotni Grönland időjárásáról úgy, hogy ott még soha nem jártunk. Hasonló merészség az íróasztal mögül tanulmányozni egy üzem, munkahely életét, légkörét. Az meg egyenesen vakmerőség, hogy vannak, akik hónapokig nem találkoznak élő, vagy eleven fizikai dolgozóval, tsz-taggal, üzemi munkással, mégis úgy tesznek, mintha úgy ismernék az üzemeket, termelőszövetkezeteket, mint a tenyerüket. Sz. P. Űj vegyszer a Buvinol Izotópos ki- sértettel anali­zálják, ellenőr­zik a Budapes- pesti Vegyimű­vek új gyom­irtó szerét a Buvinolt a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem Mo­sonmagyaróvá­ri izotóplabo­ratóriumában. Az új vegyszert alkalmazás előtt alkotó­elemeire bont­ják, vizsgálják milyen arány­ban jelenik meg a növényben, s bejuthat-e az emberi szerve­zetbe. A kísér­letet üvegház­ban nevelt bú zán és kukori­cán végzik. Tegnap reggel hét órára Ten- gelicen sorakozott fel a me­gyében gyakorlatot végrehajtó polgári védelmi egység, teljes technikai felszerelésével. Meg­győző volt az a példás fegyel­mezettség, amellyel a tulajdon­képpen órák alatt katonává vált állomány tanúsított. Az egység parancsnokának jelentéstétele után Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, a polgári védelem megyei pa­rancsnoka Harmath Józsefnek, a megyei pártbizottság igazga- tási-adminisztratív osztályve­zetőjének kíséretében lépett el a felsorakozott egység előtt, majd köszöntötte a katonákat, sikert kivánva a gyakorlat eredményes végrehajtásához. Szabőpál elvtárs ezután Pe- recsi Ferenc politikai helyet­tessel, Bősz József párttitkár­ral, a parancsnokokkal beszél­getett a felkészülés eddigi ta­pasztalatairól. Az általános vé­lemény igen kedvező, abban, hogy a termelőmunkából idő­legesen katonává vált fiatalab­bak, idősebbek egyaránt na­gyon komolyan, fegyelmezet­ten hajtják végre feladatukat, nagy része van a politikai munkának, a haza védelmére való felkészítésnek, amelynek már a polgári életben folyó kiképzésben is részesei voltak. A szemle után elvonuló al­egységek megkezdték az össze­szoktató gyakorlatokat, illetve a technikai eszközök, munka­gépek kezelésének gyakorlását. Fiatalok az építőtáborokban Vasárnap nyitottak a KISZ nyári, önkéntes ifjúsági építő­táborai. Közel harmincezer fiatal, egyetemista, középisko­lás és szakmunkástanuló vesz részt á nyári munkákban. Eb­ből ezerötvenen Tolna megyei­ek. A negyven táborból három­ban dolgoznak majd, vagy dol­goznak máris megyénk fiatal­jai. Az Izsáki Állami Gazdaság táborában mind az öt turnus­ban tolnai középiskolai és szakmunkástanuló fiatalok vesznek részt. Az első csoport tizenharmadikán már meg­kezdte a munkát, az utolsó turnus százötven tagja augusz­tus.,huszonegyedikén hagyja el a tábort. Meg kell említeni a Dombóvári Gőgös Ignác Gim­náziumot, amelynek tanulói ötvenketten, az egyik csoport­nak majdnem a felét alkotják. A nagymarosi fiútáborban egy csoportban kétszáz me­gyénkben fiatalember dolgozik majd július tizenegytől július 27-ig. Legtöbben, negyvenhetén a tamási szakközépiskolából je­lentették be részvételüket. A tata-bicskei fiútáborba jú­nius huszonhetedikén száz fiú utazik megyénkből, ahol július tizenhetedikéig dolgoznak az E/7-es út építésén. Az izsáki, mezőgazdasági jellegű tábor­ban a lányok szőlőt kötöznek. sarabolnak, gyümölcsöt szed­nek. A nagymarosi fiútábor la­kói vasútépítési utómunkála­tokban vesznek részt. A megyénkre jutó keretszá­mot, a jelentkezések alapján úgy tűnik, túlléptük, annak el­lenére, hogy kevesebb fiú uta­zik el, mert a KISZ-bizottság Szekszárdon is szervezett egy „tábort”. Tíznapos turnusok­ban dolgoznak majd a fiúk jú­lius 1-től, a százhatvan lakásos bérház mögött épülő óvodán. A MŰM Szakmunkásképző In­tézete minden csopothoz bizto­sít tíz-tíz szakmunkástanulót­A napokban jelentette be,az Alsótengelici Állami Gazdaság, hogy július tíztől húszadikáig szívesen fogadna diákokat ku­koricát címerezni, naponta ki- és beszállítaná a diákokat. Ez a munkalehetőség abban is kü­lönbözne a hagyományos építő­táboroktól, hogy mindenkinek fizetnének a teljesítménytől függően. Az építőtáborokban dolgozó diákok munkáját turnusonként a harmadik, a hatodik és a ti­zenegyedik napon értékelik. A legjobb három brigád pénzju­talmat kap. A legjobb megyei brigádot külföldi jutalomüdü­lésben részesíti a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Tolna megyei szakemberek np E • £ 1 r 1 apioszelen A Tessedik szocialista brigád Tolna megyei tagozatának tag­jai, a lucerna és egyéb pillan­gós takarmánynövények ter­mesztésének megyei patrónu- sai tapasztalatcserén voltak Tápiószelén, az agrobotanikai intézetben. Az agrobotanikai intézetben a világ minden tájáról, össze­sen 73 országból származó 6000 búza-fajtagyűjtemény a 160 külföldi és 120 hazai faj­tából álló lucerna-fajtagyűjte- mény — köztük a megyénket reprezentáló aisónyéki, őcsé- nyi és dombóvári tájfajták — és mintegy 500 fajtából álló borsó-fajtagyűjtemény meg­tekintése, összehasonlítása ma­radandó élményt nyújtott. Dr. Jánossy Andor akadé­mikus, az intézet igazgatója elmondta, hogy mintegy 30 ezer növényfajtával dolgoz­nak évente, és a világ 100 in­tézetével állnak kapcsolatban alapanyag, valamint szakfolyó­iratok kísérletezésével. Me­gyénkben is jól ismert fajtáik, a tápiószelei 1. lucerna, egyes szója, vöröshere, bab, takar­mányborsó, takarmányárpa­fajták váltották ki a leg­nagyobb érdeklődést. Dr. Vi­rányi Sándor, a szocialista brigád egyik országos vezető­je a fehérjegazdálkodás, meg­javítására, annak népgazdasá­gi jelentőségére hívta fel a brigád tagjainak figyelmét. Rámutatott arra, hogy hazánk­ban jelenleg a legtöbbet a be­takarítási mód helyes meg­választásával tehetünk a nyers fehérjehozam emelése érdeké­ben és különösen a ievélper- gésből származó veszteség csökkentésével az egy hektár­ról betakarítható nyers fehér­je három-négyszeresére emel­hető. A brigád látogatásával to­vább mélyült a kapcsolat az intézet, a brigádtagok és a termelőüzemek között. A fel­ajánlással, amely ennek elmé­lyítését, a tudomány és gya­korlat közelítését célozza, a jövőben is élni kívánunk és fogunk. Kovács József szoc. brigádvezetőh.

Next

/
Thumbnails
Contents