Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

Amerikai folyóirat a Balatonról Bart McDowell az ameri­kai National Geographic cí­mű képes folyóiratban 40 ol­dalas, bő színes fénj kép­anyaggal illusztrált cikkben számol be magyarországi út­járól. Leírja többek között a Balatonnál szerzett tapaszta­latait: „Megcsodáltuk a népszerű Balaton — a „magyar ten­ger”, ahogyan az emberek itt nevezik — partján elért ered­ményeket. Júliusban és augusztusban a nyaraló városi emberek töltik meg a partokat és gázolnak félmérfóldeket a vízben, hogy úszhassanak — mert a Balaton átlagos mély­sége mindössze 3—4 méter. A szállodaszobák csinosak, ol­csók és jóval előre kell lefog­lalni, hogy szobát kapjon az ember. „összesen 11 000 szállodai szobánk van, — mondja az idegenforgalom igazgatója. >— És sokkal többen látogatnak el hozzánk. Szerencsére új szállodánk, a Helikon rövide­sen elkészül. De támogatjuk a magán­építkezést is. Az IBUSZ., az állami idegenforgalmi hivatal, tanácsot ad. A tulajdonos fel­építi a házát. Az IBUSZ a tulajdonos ügynökeként mű­ködik, kiadja a házat turis­táknak. A tulajdonos néhány éven belül kifizeti a házat és az IBUSZ-on kívül is kiad­hatja.” Megnéztem 28 házat, ame­lyet ilyen feltételek mellett építettek, valamint néhány kisebb magánvillát, amelyben a tulajdonosok szobákat és lakásokat adnak ki (6 háló­szoba, 2 konyha, csempés fürdőszobák, nagy kertek vi­rággal és árnyas nyárfával). Néhány tucat vitorlást lát­tam, amint fürgén siklottak a tavon — kis jachtokat, amelyek szintén magántulaj­donban vannak. Másnap esett; villámlások közepette keltünk át réven Tihanyba, az északi partra. „De ez nem is az igazi bala­toni vihar, — mondta moso­lyogva egy kék szemű, nap­barnított halász, amint házá­ba vezetett minket. „Bocsásson meg — mente­Műkéz A Szovjetunióban kidolgoz­tak egy acélból készült mű­kezet, mely néhány méter tá­volságból való emberi irányí­tással gyufát gyújtott, folya­dékot töltött át egyik edény­ből a másikba, nehéz temeket szállított stb. A kidolgozás­nak már a jelenlegi stádiu­mában a műkezet nemcsak a laboratóriumokban, hanem a különböző iparágakban, pl. a bányászatban és kohászatban acél csapolásánál és minde­nekelőtt az űrkutatásban is fel lehet használni. getőzött a felesége — de az emeleti szobákat nyáron tu­ristáknak adjuk ki. Mi a konyhába költözünk — tele­vízióval, mosógéppel, gyere­kekkel együtt!” „Azt a fehér húsú halat fog­juk, amelyet önök szeretnek, a fogast — mondta a halisz. — A törvény védi a halat a Balatonon; minden 30 centi­méternél kisebb fogast vissza kell dobnunk.” „Nos, a mi híres viharaink: először magas, fehér, csipké­zett széiű felhőket látunk; azután egy hosszú ködfelhőt. Az ég öt percen belül sötét­zöld lesz. Északnyugati szél fúj — néha óránként 120 ki­lométeres sebességgel. A se­kély viz a veszélyes ilyenkor, mert a hullámvölgyben a ho­mokos fenékhez verődik a csónak.” A domb tetején, a halász háza felett meglátogattuk a híres tihanyi apátságot, ame­lyet a Benedek-rendiek alapí­tottak 1055-ben. „Alapítólevelünk az első írás, amely magyar szavakat jegyzett fel — magyarázza az apát. — Az írásban a latin szövegbe keverve 59 magyar szót találunk.” A bátor struccok Az a mendemonda, mi­szerint a strucc veszély esetén homokba dugja a fejét, hamis. Az igazság ennek éppen a fordítottja. A világ e legnagyobb ma- dárfajtájára nagyfokú bá­torság jellemző: a strucc merészen támadja és üldö­zi ellenségét. Afrikai juh- tenyésztőknek ezért az az ötletük támadt, hogy struccokat „alkalmaznak" a juhnyájak őrzésére. A megfelelően kiképzett struccpásztorok az orosz­lánnal is szembeszállnak, rátámadnak a gyalogos és lovas juhtolva jókra, még a „gyanús” autókat is üldö­zőbe veszik. Beszélgetés Sütő Andrással Hattyúhűség Ismeretes, hogy a hattyúk igen ragaszkodnak a párjuk­hoz. Vannak olyan esetek, hogy az elözvegyült hattyú bánatában elpusztul, miután semmilyen élelmet nem fogad el. Rendkívüli eset történt nemrég Moszkvában. Az egyik tóban élő hattyú elvesz­tette párját. Egy hónapon át elrejtőzött az emberek elől „házában”, majd megjelent a közben kikelt fiókákkal, me­lyek párja utolsó tojásaiból keltek ki. Miikor' fogott az Anyáin könnyű álmot ígér című köny­ve írásához? ' Azóta, hogy a benne fog­laltak megtörténtek. Hogyan fogadta a család; nem zavarta őket, hogy „ki­beszélte” az otthoni dolgo­kat? Nem róluk, nem hozzájuk, hanem velük szóltam. Mint­egy a kórus örökös tagjaként. A dallamaikat, siratóikat an­nak előtte is elénekelték. Ele­jétől végig. Kihagyások nél­kül. A drámaibb ütemeket nem ők hümmögték el, ha­nem az irodalom. Azt is ljoz- zátehetném, hogy „kibeszélt” dolgaik közismertek. Szándé­kom is ez volt: nyápic titkok feszegetése helyett vaskosan közismert dolgokról írni. A kérdést persze nem értem félre: családi intimitásokról van szó. Efféle intimitás volt régen a gondosan és ered­ménytelenül takargatott sze­génység. De jöttek a számba- vételező napok, amikor a szél minden ajtót, ablakot ki­vágott. Könyvem szereplőinek élete — akár az uralkodóké — úgyszólván alsóneműig a' nyilvánosság elé került. Akár a genfi polgároké Kálvin szi­gorának következményeként; amikor is megszámlál tattal: a szoknyák, bűnök, erények, szándékok és gondolatok. Majd minden korban eléhozatik ama bizonyos tű foka, melyen a halandónak át kell bújnia. Malacával, csirkéivel, valósá­gos vagy meghamisított múlt­jával es nézeteivel egyetem­ben. Véleménye szerint melyik kritikus érzett rá legjobban az írói szándékra? Egyik kritikus erre, má­sik arra figyel föl, saját ter­mészete, esztétikai ízlése és pártállása szerint. Az író szándékát feszegetve a kriti­kus önmagáról is vall — ha tehetséges. Egyiket sem emel­hetném a másiknak fölébe. Aa „érzett rá legjobban”, akinek szándékaiban, az írás hiva­tásáról vallott felfogásában; társadalmi tapasztalataiban ugyanaz a kötöttség lüktet, amely engem is írásra kényé szerit. Vizsgálják a hörghurut elterjedtségét Férjek szökésben Az Egyesült Államokban a múlt évben 75 000 férj szőr kött meg feleségétől. Az ezek­nek a „dezertőröknek” a ki­nyomozására specializálódott Tracers Company of Ameri­ca társaság képviselője kije­lentette: „Az összes elhagyott feleségnek egy közös vonása van: még csak eszébe se ju­tott egyiknek sem, hogy a fér­je elhagyhatja.” Ezer bolhafajta Az embernek, ha a bolha ugréA sát kívánná utánozni, 100 méter magasat és 300 méter hosszat kel­lene ugrania! Mintegy ezer bolha­fajtát ismerünk, ebből ISO fajta él Európában. Szerencsénkre « bolhafajták többségét nem ér­dekli az ember, szagunk, vissza­taszító számukra. Csak a kutya­bolha képes az emberrel való együttélésre”, bár ez is inkább a kutyát kedveli, mivel a kutyaszőr sokkal kellemesebb menedék szá­mára. Nagy-Britannia, a maga kö­dös-nedves klímájával, szinte melegágya a bronchitisznek Ez a kór ott valóságos nép­betegség. Az angol nemzet- gazdaság évente kerek S0 millió munkanapot veszít a hörghurut okozta kiesések miatt. Minden második brit polgár idült hörghurutban vagy ennek valamilyen szö­vődményében hal meg. A Né­met Szövetségi Köztársaságban az elhalálozások okai közt vi­szont csak két százalékot tesz ki ez a betegség, igaz ugyan, hogy egy sor halálos kimene­telű szívbántalom belőle ered, amely ily módon nem szá­mítható a vérkeringési beteg­ségekhez. Egyes becslések sze­rint az NSZK-ban a lakos­ság egyötöde szenved az idült hörghurut valamilyen tormá­jában. Főleg cementtel és azbeszt­tel dolgozó munkásokat, to­vábbá a kerámiaipar, bányá­szat, kohászat és gépipar al­kalmazottjait vonják be a vizsgálódásba, de olyan nyug­díjasokat is figyelembe '/esz­nek, akik korábban ezekben az iparágakban nehéz testi munkát végeztek, vagy állan­dóan magas hőmérsékletű munkahelyen dolgoztak, ösz- szesen négy millió adatot kell a vizsgálatok eredményeként kiértékelni. Münchenben pél­dául egy fémfeldolgozó üzem 1500 munkása fordult meg e vizsgálatok végett az orvosi rendelőben. A müncheni Günter Fruh- mann professzor utalt arra, hogy a hazaival összehason­lítható angliai terepkutatás során csupán kérdőív segít­ségével tudakolták meg a pá­ciensektől, hogy köhögnek-e, köpnek-e és hogy vannak-e légzési nehézségeik: az orvos egyiküket sem vizsgálta meg. Pedig a bronchitisz tünetei egyéb betegségeknél is — pél­dául a tbc-nél — felléphet­nek. A szakember természete­sen teljes bizonyossággal meg tudja állapítani, hogy bronc­hitisz forog-e fenn, vagy sem: a lélegzéskor hallható jelleg­zetes, néha kimondottan sí­poló mellékzörej ennek a be­tegségnek a iele. Münchenben a minap lezárt vizsgálatok al­kalmával tehát nemcsak mellkasi, hanem egy különle­ges eljárás segítségével a pá­ciens légzőszerveinek átjárha­tóságát is megvizsgálták. Ezt az alábbi módon esz­közölték: a vizsgálati személyt bezárták egy légmentesen zárt kabinba, orrát csíptetővel ösz- szeszorították, hogy csak a száján át lélegezhessen, s szá­jára légzacskót, erősítettek. Ebből lélegzett, miközben a berendezés gondoskodóit róla, hogy a be- és kilégzett levegő hőmérséklete azonos marad­jon. A felfúvódó, majd össze­eső zacskó jelezte nyomáskü­lönbségek a kabin záitsága folytán, a kabinfalon is pon­tosan észlelhetők voltak. De emellett a páciens szájüregé­ben is mérték a nyomást. A kabinfalon és a száj üreg­ben mért értékek különbsé­ge mutatta a légutakban je­lentkező áramlási ellenállást. A Fruhmann-féle vizsgála­tok első eredményei, ha szá­mításba vesszük a rájuk for­dított pénzt és munkát, elég szerények. A professzor egyébként nem szándékozik jelenleg sok vizsgálati adatot nyilvánosság­ra hozni: a probléma számot­tevő szociálpolitikai jelentő­sége miatt célszerűbbnek tartja kivárni az összes ered­mények központi kiértékelé­sét. Növekedett a férfi kozmetikai cikkek száma Az olasz férfi felfedezte a kré­mek, lakkok és zselék világát. A férfiak, korra és társadalmi osz­tályra tekintet nélkül, harcot in­dítanak a zsíros bőr, a ráncok ellen. Az olasz férfiak megtanul­tak tükörbe nézni és rádöbben­tek arra, hogy azzal az ideális férfival akit a sajtó, a film és a televízió propagál, nem bír­ják el az összehasonlítást. Az új- hitűek lelkesedésével vetették rá magukat az arcvizekre, fürdösók- ra, kvarclámpákra és napozó­krémekre. A többletkilók rémü­lettel töltik el őket. Mindannyian fogyni akarnak méghozzá a lehető leggyorsabban. Állandóan zsúfol­tak azok a szalonok, amelyekben szaunák és török fürdők állnak a vendégek rendelkezésére. A nagy kozmetikai cégek (Ar­den, Revlon, Helena Rubinstein, Rochas, Orlane, Dior, stb.) egyre inkább szemmel tartják az olasz férfiakat. A statisztikák szerint évente 50 százalékkal növekszik a ,,for men” készítmények száma. ,,Még nem értük el az amerikai színvonalat mondják a Baratti- féle illatszer- és ajándékbolt-háló­zatban: — a férfiak számára ké­szült arcpakolás, szemfesték és alapozó még nem nagyon keresett cikk. Kölniből, borotválkozás előtt és után használatos krémekből, és hajlakkokból azonban nagy mennyiséget adunk el. A borbély­nál egyre gyakrabban kérnek be­rakást. Mindennapos kérés, külö­nösen a fiatalok körében, a ter­mészetesnek tűnő hajszínezés. A nagyáruházakban már külön helyet foglalnak el a férfiak szá­mára készült kozmetikai cikkek. Gyakran fordul elő, hogy a fele­sén önmagának Helena Rubinstein- kölnit, férjének pedig ugyanilyen gyártmányú arcvizet vesz. Roman­tikus pároknak ajánlható a Cha­nel 5 elnevezésű női kölni és a Chanel ,,pour Monsieur”, ugyan­ennek az illatnak férfiváltozata. Az Országos Közegészségügyi Intézet Oltóanyag Ellenőr­zési Osztálya kísérleti nyulakon próbálja ki a forgalomba kerülő oltóanyagokat. Az oltás után kétóránként mérik az állatok hőmérsékletét. A hosszadalmas egyedi mérés helyett pirogénpadot szerkesztettek és a kalodába zárt nyuszik hő­mérsékletét elektromos hőmérő rögzíti. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents