Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

New York City hanyatlása t rja: Leonard -í. Yaseen, aía az­zal foglalkozik, hogy költözni szándékozó cégeknek új iroda- helyiségeket hajt fel, azt jósol­ja, hogy New Yorkban öt éven belül több millió négyzetláb- nyi irodahelyiség ürül meg. Mr. Yaseen jelenleg 24 olyan céggel tárgyal, akik megunták a várost. Nelson Rockefeller ezzel szemben már 42 olyan cégről beszél, akik el akarják hagyni New Yorkot. Mindenki leépítésről beszél — és az üzletemberek nemcsak erről beszélnek. A „Business Exodus” már régóta nemcsak - annyit jelent, hogy a sarki kis cipészeknek, antikváriumok­nak, pékeknek és egyáltalán a kis üzleteknek vége, mert a nagy üzletek is lassan eltűn­nek. ■ ördögi kör zárul be: először a nagy cégek beáramlása fel­emelte Manhattanban a telek­árakat és a béreket; most pe­dig a magas bérek ismét el­űzik a nagy vállalatokat Man­hattanból — a bérek és a munkafeltételek, hogy az élet- színvonalról ne is beszéljünk. „Egyszerűen nem éri meg többé a fáradságot...” Az az erózió, amely New Yorkot fokról fokra pusztaság­gá változtatja, nem áll meg a lakóépületeknél. Éppenúgy fe­nyegeti a város gazdasági alap­jait is. A cégek, akik kiköltöz­nek. adóikat ezentúl máshol fizetik. A cégek jó adófizető vezetői, akik maradnak, tize­deiket a bolygóvárosokban ad­ják le, ahova családjukkal együtt költöztek. Utánuk pedig nem jönnek pénzesebb embe­rek. A város már nem tudja magához vonzani a jómódú, sikeres üzletembereket az or­szág többi részéből. Ezzel szemben mind több néger és portorikói költözik helyettük a városközpontba. A második világháború óta' a becslések szerint a város kb 2 milliót szívott fel ebből a nép­rétegből tehát kb. annyi em­bert, amennyi a nagy ír be­vándorlás idején az Egyesült Államok teljes lakossága volt. Más szavakkal; az adófizetők elmennek, a munkanélküli se­gélyből élők pedig jönnek. Két új népvándorlás talál­kozik itt: a fehér középosztály kivonulása a nagyvárosok köz. pontjából, és a beáramló mun­kanélküli, fajilag megkülön­böztetett, színes bőrű mezőgaz­dasági munkások népes sere­ge, akik Amerika déli államai­ból északra húzódnak, ahol a faji megkülönböztetés elvileg nem létezik. 1950—1965-ig több mint 1.5 millió viszonylag jól szituált fehér ember költözik ki New York belvárosából az előváro­sokba, és ugyanez idő alatt több mint 1.25 millió néger és portorikói költözik be, túlnyo­móan tanulatlan munkások, gyorsan szaporodó, népes csa­ládokkal. Az elővárosok urba- nizálódnak. a városmag pedig polarizálódik. És ez ígv megy folyamatosan tovább: 1960-ban New York lakosságának 14 százaléka volt néger, 2000-ben, a jelenlegi számítások szerint ez az arány el fogja érni az 50 százalékot. Éz azt jelenti, hogv a város szíve lassan, de feltartóztatha­tatlanul. teljes peészében szűk. ségszállássá válik. A. ki zsák­mányolt. faiilag megküiönVtz, tetett tömegek, akik a d“U ál­lamokban már nem találnak megélhetést, északnak vándo­rolnak a városokba, abban a reményben, hogy olyan lehe­tőségek várnak rájuk, amelye­ket New York éppen azért nem tud számukra nyújtani, mert ez a hatalmas metropolis ma már távolról sem rendel­kezik a tanulatlan munkásság számára elegendő munkalehe­tőséggel, — hogy a rejtett, de vitathatatlan faji megkülön­böztetést ne is említsük. így adódik, hogy egy kb. 80 szá­zalékra tehető olyan proletá- riátus él New Yorkban, amely nyomortanyákon tengődik és segélyekből tartja fenn magát — olyan körülmények között, amelyek magukban hordozzák a forradalmi helyzet lehetősé­gét. Minden, amit a város ez el­len az állandóan fenyegető fej­lődés ellen tehet, a rendőri erőszak alkalmazása. A forra­dalmi helyzet okaival szemben New York City tehetetlen: a sokféle faj keveredése és a mezőgazdasági munkanélküli­ség az egész Egyesült Államok strukturális válságát tükrözi, amelynek azonban elsősorban az északi nagy városok isszák meg a levét — és minél libe­rálisakban állnak hozzá a kér­déshez, annál rosszabb lesz a helyzet. New Yorkban még bejelen­tési kötelezettségük sincs a be­költözőknek, viszont olcsó la­kások szintén nincsenek, ami azután szélsőséges esetekben azzal végződik, hogy a szo­ciális jóléti intézmények egy- egy segélyezett család részére 76 dollárért bérelnek szobát éjszakánként a Hotel „Wal­dorf Astoria”-ban — amin nem is lehet különösebben csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy egy ún. szociális menhe- lyen, amely a bűnözés meleg­ágya, a városnak hetenként 390,50 dollárt kell egy-egy szállásért fizetnie. Ma már minden hetedik New York-i, összesen 1 147 500 ember segélyből él, és ez a szám megfelel egy Houstonhoz hasonló nagyságú város az (Egyesült Államok hatodik leg­nagyobb települése) teljes la­kosságának. Az utolsó tíz év­ben á munkanélküli segélyből élők száma megháromszorozó­dott, a város részéről kifize­tendő költségek pedig hatszo­rosukra növekedtek. New York City egyre növekvő ráfordítás­sal támogat egy mind jobban erősödő elnyomorodási folya­matot. Az amerikai jóléti intézmé­nyek rendszere ugyanis, amely tervszerűtlenül tevődik össze a pionirok idejének lendületé­ből és a késői kapitalizmus rossz lelkiismeretéből, New York-i viszonylatban nem kor­rigáló, hanem inkább züllesztő hatást eredményez. Akik ad­nak, úgy érzik, hogy becsapják őket, akik kapják, azok pedig megvesztegetésnek fogják fel a segélyt, mindkettő azonban rossz hatással van a munka­kedvre és így a szegénység mind nagyobb lesz. John Lindsay, New York polgármestere a múlt év vé­gén első alkalommal vétózta meg a város 1971-es segély­programiát, amelvnek összege 2,4 milliárd dollár volt. De semmi nem segít: Manhattan meggátolhatatlanul olyan vá­rosrésszé válik, amelyben el­sősorban egészen szegények és másodsorban egészen gazda­gok élnek egymás mellett. Mindkét csoport itt él, de nem egymással, hanem legjobb eset. ben egymás mellett. A nyo­mor és az óriási gazdagság között néha csak egy utcasarok húzódik. A választófalak olyan vékonyak, mint egy borotva- penge, és ugyanolyan élesek is, Csak az egészen gazdagok engedhetik meg maguknak, hogy ezen a területen bizton­ságosan és kényelmesen élje­nek. Úgy élnek manapság ezek az emberek Manhattanban, mint régen Indiában a gyar­mati tisztviselők, ugyanúgy el­zárva a dzsungeltól, vagyis a környező világtól. Horribilis összegekért bérelt gyönyörű lakásaikat az East Side-on vagy a Central Parknál gyak­ran saját őrséggel veszik kö­rül. Házaik olyanok, mint az űrállomások, a környezettől teljesen elszigeteltek, és ha el akarják hagyni lakásukat, úgy haladnak át a légkondicionált, sofőr vezette luxusautóikban a szomszédos utcákon, mintha el, lenséges területen járnának. ? (Folytatjuk) A gépkocsi nagy érték A Tolna megyei Népújság és az Állami Biztosító közös rejtvénypályázata. ros az Azovi-tenger bejáratánál, az utolsó kockában kettős betű. 16. Vissza: bátor, nem fél. 17. Pén­zért aljas dolgokra is felbérelhető. 18. Az egyik szülő. 19. Lángol. 20. A legnépesebb ország. 21- Rövi­dítés, egykor a csendestársat je­lölte a cégtáblán. 22. Hírügynök- FÁrt. Associated Press. 23. Ebédet készít. 24. Készpénz. 25. Török rang. 27. Becézett Mária. 28. Nö­vényrész. 29. Egyiptom. 30. A ma­darak királya. 31. Szovjet folyó. 32. A kukoricatároló hézagos fala. 33. Körülbelül. 34. Szőlőnedü. 35. to <-ra ríq 26. Ket+é7,vo csecsemő. 37. Dél-Amerikai óriáskígyó. 38. Alap­vető élelmiszer. 39. Római 99. 40. Zokog. 42. AAA. 43. Talán, né­piesen. 44. Macskakergetés. 45. Nem ki. 46. Minden embernek van. 47. Járművel embert elütő. 48. Fekete folyadék, műszaki raj­zokhoz használják. 49. A vezeté­kekben kering. 50. Románia. Olaszország és Hollandia autójele. 51. Nem arra. 52. Az autósok el­lenségei, zárt betűk: S, D. FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 12. folytatása. Zárt betűk: S, B. 2. Ablakok anyaga. 3. Nagy többség. 4. L. N. 5. Csattanó. 6. Máshová áthelyez. 7. Kén. tellur. 8. Hú­zott. 9. Lyukszélek. 10. Női név. 11. Takarmánygabona, lehetőleg ősszel vetik. 14. Ezt nyújtja a CASCO az autósoknak. 15. Érde­mes megjegyezni: az autóst sok kár fenyegeti, de . . .biztosítás vé­di. 17. Építőanyag. 18. Ezüst. 20. Tűzrevaló. 21. Jogvita 22. Arzén. 23. Nigériai törzs. 24. Északi apró­pénz. 25. A szoros betűrend első betűi. 26. Régi ürmérték. 29. Ké­mia közepe! 32. Ezt a faktort vizs­gálják a vérben. 33. BR. 35. Köz­terület. 36. Torz testrészmarad­vány. 37. IC. 38. Szeretné meg­kapni, esdekel érte. 39. A 92. rendszámú radioaktív elem, visz- sza. 40. Helyhez, eseményhez mél­tónak tartott. 41. Vár, németül. 43. Nem lát. 44. Szita közepe! 45. Rossz, alkalmatlan, vagány kifeje­zés. 47. M. O. 48. E. J. Megfejtésül a vízsz. 12, 52, a függ. 1. 14, 15 alatti meghatáro­zásokat kérjük beküldeni. Beküldési határidő: 1971. június 26. Az Állami Biztosító Tolna me­Gyártja: AGROKÉMIAI SZÖVET­KEZET Sellye, Baranya Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Szekszárd, Keselyűs! út felvesz: VILLANYSZERELŐKET, óra- és darabbéres SEGÉDMUNKÁSOKAT, csőtoló- és présgépre, 3 műszakba, 18—40 éves korig NŐI DOLGOZÓKAT, SZERSZÁM­LAKATOSOKAT, PORTÁSOKAT és TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (113) gyei Igazgatóságához, (Szekszárd. megye. VÍZSZINTES: 12. Milyen károk ellen nyújt védelmet a CASCO­biztosítás? Zárt betűk: O, I. Á, L. 13. Az ökölvívónak ... alul ütni tilos. 14. A Bánk bánban a gaz meráni. 15. Tengerszoros és vá­Mártírok tere 5) kérjük a megfej­tést beküldeni. (156)

Next

/
Thumbnails
Contents