Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
New York City hanyatlása t rja: Leonard -í. Yaseen, aía azzal foglalkozik, hogy költözni szándékozó cégeknek új iroda- helyiségeket hajt fel, azt jósolja, hogy New Yorkban öt éven belül több millió négyzetláb- nyi irodahelyiség ürül meg. Mr. Yaseen jelenleg 24 olyan céggel tárgyal, akik megunták a várost. Nelson Rockefeller ezzel szemben már 42 olyan cégről beszél, akik el akarják hagyni New Yorkot. Mindenki leépítésről beszél — és az üzletemberek nemcsak erről beszélnek. A „Business Exodus” már régóta nemcsak - annyit jelent, hogy a sarki kis cipészeknek, antikváriumoknak, pékeknek és egyáltalán a kis üzleteknek vége, mert a nagy üzletek is lassan eltűnnek. ■ ördögi kör zárul be: először a nagy cégek beáramlása felemelte Manhattanban a telekárakat és a béreket; most pedig a magas bérek ismét elűzik a nagy vállalatokat Manhattanból — a bérek és a munkafeltételek, hogy az élet- színvonalról ne is beszéljünk. „Egyszerűen nem éri meg többé a fáradságot...” Az az erózió, amely New Yorkot fokról fokra pusztasággá változtatja, nem áll meg a lakóépületeknél. Éppenúgy fenyegeti a város gazdasági alapjait is. A cégek, akik kiköltöznek. adóikat ezentúl máshol fizetik. A cégek jó adófizető vezetői, akik maradnak, tizedeiket a bolygóvárosokban adják le, ahova családjukkal együtt költöztek. Utánuk pedig nem jönnek pénzesebb emberek. A város már nem tudja magához vonzani a jómódú, sikeres üzletembereket az ország többi részéből. Ezzel szemben mind több néger és portorikói költözik helyettük a városközpontba. A második világháború óta' a becslések szerint a város kb 2 milliót szívott fel ebből a néprétegből tehát kb. annyi embert, amennyi a nagy ír bevándorlás idején az Egyesült Államok teljes lakossága volt. Más szavakkal; az adófizetők elmennek, a munkanélküli segélyből élők pedig jönnek. Két új népvándorlás találkozik itt: a fehér középosztály kivonulása a nagyvárosok köz. pontjából, és a beáramló munkanélküli, fajilag megkülönböztetett, színes bőrű mezőgazdasági munkások népes serege, akik Amerika déli államaiból északra húzódnak, ahol a faji megkülönböztetés elvileg nem létezik. 1950—1965-ig több mint 1.5 millió viszonylag jól szituált fehér ember költözik ki New York belvárosából az elővárosokba, és ugyanez idő alatt több mint 1.25 millió néger és portorikói költözik be, túlnyomóan tanulatlan munkások, gyorsan szaporodó, népes családokkal. Az elővárosok urba- nizálódnak. a városmag pedig polarizálódik. És ez ígv megy folyamatosan tovább: 1960-ban New York lakosságának 14 százaléka volt néger, 2000-ben, a jelenlegi számítások szerint ez az arány el fogja érni az 50 százalékot. Éz azt jelenti, hogv a város szíve lassan, de feltartóztathatatlanul. teljes peészében szűk. ségszállássá válik. A. ki zsákmányolt. faiilag megküiönVtz, tetett tömegek, akik a d“U államokban már nem találnak megélhetést, északnak vándorolnak a városokba, abban a reményben, hogy olyan lehetőségek várnak rájuk, amelyeket New York éppen azért nem tud számukra nyújtani, mert ez a hatalmas metropolis ma már távolról sem rendelkezik a tanulatlan munkásság számára elegendő munkalehetőséggel, — hogy a rejtett, de vitathatatlan faji megkülönböztetést ne is említsük. így adódik, hogy egy kb. 80 százalékra tehető olyan proletá- riátus él New Yorkban, amely nyomortanyákon tengődik és segélyekből tartja fenn magát — olyan körülmények között, amelyek magukban hordozzák a forradalmi helyzet lehetőségét. Minden, amit a város ez ellen az állandóan fenyegető fejlődés ellen tehet, a rendőri erőszak alkalmazása. A forradalmi helyzet okaival szemben New York City tehetetlen: a sokféle faj keveredése és a mezőgazdasági munkanélküliség az egész Egyesült Államok strukturális válságát tükrözi, amelynek azonban elsősorban az északi nagy városok isszák meg a levét — és minél liberálisakban állnak hozzá a kérdéshez, annál rosszabb lesz a helyzet. New Yorkban még bejelentési kötelezettségük sincs a beköltözőknek, viszont olcsó lakások szintén nincsenek, ami azután szélsőséges esetekben azzal végződik, hogy a szociális jóléti intézmények egy- egy segélyezett család részére 76 dollárért bérelnek szobát éjszakánként a Hotel „Waldorf Astoria”-ban — amin nem is lehet különösebben csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy egy ún. szociális menhe- lyen, amely a bűnözés melegágya, a városnak hetenként 390,50 dollárt kell egy-egy szállásért fizetnie. Ma már minden hetedik New York-i, összesen 1 147 500 ember segélyből él, és ez a szám megfelel egy Houstonhoz hasonló nagyságú város az (Egyesült Államok hatodik legnagyobb települése) teljes lakosságának. Az utolsó tíz évben á munkanélküli segélyből élők száma megháromszorozódott, a város részéről kifizetendő költségek pedig hatszorosukra növekedtek. New York City egyre növekvő ráfordítással támogat egy mind jobban erősödő elnyomorodási folyamatot. Az amerikai jóléti intézmények rendszere ugyanis, amely tervszerűtlenül tevődik össze a pionirok idejének lendületéből és a késői kapitalizmus rossz lelkiismeretéből, New York-i viszonylatban nem korrigáló, hanem inkább züllesztő hatást eredményez. Akik adnak, úgy érzik, hogy becsapják őket, akik kapják, azok pedig megvesztegetésnek fogják fel a segélyt, mindkettő azonban rossz hatással van a munkakedvre és így a szegénység mind nagyobb lesz. John Lindsay, New York polgármestere a múlt év végén első alkalommal vétózta meg a város 1971-es segélyprogramiát, amelvnek összege 2,4 milliárd dollár volt. De semmi nem segít: Manhattan meggátolhatatlanul olyan városrésszé válik, amelyben elsősorban egészen szegények és másodsorban egészen gazdagok élnek egymás mellett. Mindkét csoport itt él, de nem egymással, hanem legjobb eset. ben egymás mellett. A nyomor és az óriási gazdagság között néha csak egy utcasarok húzódik. A választófalak olyan vékonyak, mint egy borotva- penge, és ugyanolyan élesek is, Csak az egészen gazdagok engedhetik meg maguknak, hogy ezen a területen biztonságosan és kényelmesen éljenek. Úgy élnek manapság ezek az emberek Manhattanban, mint régen Indiában a gyarmati tisztviselők, ugyanúgy elzárva a dzsungeltól, vagyis a környező világtól. Horribilis összegekért bérelt gyönyörű lakásaikat az East Side-on vagy a Central Parknál gyakran saját őrséggel veszik körül. Házaik olyanok, mint az űrállomások, a környezettől teljesen elszigeteltek, és ha el akarják hagyni lakásukat, úgy haladnak át a légkondicionált, sofőr vezette luxusautóikban a szomszédos utcákon, mintha el, lenséges területen járnának. ? (Folytatjuk) A gépkocsi nagy érték A Tolna megyei Népújság és az Állami Biztosító közös rejtvénypályázata. ros az Azovi-tenger bejáratánál, az utolsó kockában kettős betű. 16. Vissza: bátor, nem fél. 17. Pénzért aljas dolgokra is felbérelhető. 18. Az egyik szülő. 19. Lángol. 20. A legnépesebb ország. 21- Rövidítés, egykor a csendestársat jelölte a cégtáblán. 22. Hírügynök- FÁrt. Associated Press. 23. Ebédet készít. 24. Készpénz. 25. Török rang. 27. Becézett Mária. 28. Növényrész. 29. Egyiptom. 30. A madarak királya. 31. Szovjet folyó. 32. A kukoricatároló hézagos fala. 33. Körülbelül. 34. Szőlőnedü. 35. to <-ra ríq 26. Ket+é7,vo csecsemő. 37. Dél-Amerikai óriáskígyó. 38. Alapvető élelmiszer. 39. Római 99. 40. Zokog. 42. AAA. 43. Talán, népiesen. 44. Macskakergetés. 45. Nem ki. 46. Minden embernek van. 47. Járművel embert elütő. 48. Fekete folyadék, műszaki rajzokhoz használják. 49. A vezetékekben kering. 50. Románia. Olaszország és Hollandia autójele. 51. Nem arra. 52. Az autósok ellenségei, zárt betűk: S, D. FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 12. folytatása. Zárt betűk: S, B. 2. Ablakok anyaga. 3. Nagy többség. 4. L. N. 5. Csattanó. 6. Máshová áthelyez. 7. Kén. tellur. 8. Húzott. 9. Lyukszélek. 10. Női név. 11. Takarmánygabona, lehetőleg ősszel vetik. 14. Ezt nyújtja a CASCO az autósoknak. 15. Érdemes megjegyezni: az autóst sok kár fenyegeti, de . . .biztosítás védi. 17. Építőanyag. 18. Ezüst. 20. Tűzrevaló. 21. Jogvita 22. Arzén. 23. Nigériai törzs. 24. Északi aprópénz. 25. A szoros betűrend első betűi. 26. Régi ürmérték. 29. Kémia közepe! 32. Ezt a faktort vizsgálják a vérben. 33. BR. 35. Közterület. 36. Torz testrészmaradvány. 37. IC. 38. Szeretné megkapni, esdekel érte. 39. A 92. rendszámú radioaktív elem, visz- sza. 40. Helyhez, eseményhez méltónak tartott. 41. Vár, németül. 43. Nem lát. 44. Szita közepe! 45. Rossz, alkalmatlan, vagány kifejezés. 47. M. O. 48. E. J. Megfejtésül a vízsz. 12, 52, a függ. 1. 14, 15 alatti meghatározásokat kérjük beküldeni. Beküldési határidő: 1971. június 26. Az Állami Biztosító Tolna meGyártja: AGROKÉMIAI SZÖVETKEZET Sellye, Baranya Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Szekszárd, Keselyűs! út felvesz: VILLANYSZERELŐKET, óra- és darabbéres SEGÉDMUNKÁSOKAT, csőtoló- és présgépre, 3 műszakba, 18—40 éves korig NŐI DOLGOZÓKAT, SZERSZÁMLAKATOSOKAT, PORTÁSOKAT és TAKARÍTÓNŐKET. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (113) gyei Igazgatóságához, (Szekszárd. megye. VÍZSZINTES: 12. Milyen károk ellen nyújt védelmet a CASCObiztosítás? Zárt betűk: O, I. Á, L. 13. Az ökölvívónak ... alul ütni tilos. 14. A Bánk bánban a gaz meráni. 15. Tengerszoros és váMártírok tere 5) kérjük a megfejtést beküldeni. (156)
