Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
Utopia és valóság „Politikai regény 1970—71-ből44 ycrne Gyula egy évszázaddá ezelőtt óriási ágyú csőből kilőtt lövedék segítségével juttatta el az első embereket a Holdra, léggömbön tétetett Föld körüli utazást és Némo kapitány Nautilus tengeralattjáróját elektromos áram hajtotta. Most, miután az ember megfordult a Holdon, amikor az űrkutatás napról napra szolgáltat új és új szenzációkat, amikor elkészült a hangnál sebesebb utasszállító repülőgép, amikor az atomméghajtású tengeralattjárók hónapokat töltenek a tengerek mélyén, gyakran emlegetjük Verne fan- taziáját;' azt, hogy az emberi elme hogyan valósította meg magasabb fokon az ő ideáit. Verne azért lehet tán ma is kedvelt írója az ifjú nemzedéknek — és még a felnőtteknek is —, mert a jövendőt a természettudományok akkori eredményeire, akkori tételeire alapozta. Ám a múlt fantasztái közül sokan elsüllyedtek az ismeretlenségbe, csúpán azért, mert az akkori jelent a jövőre csupán konzerválni tudták, akarva, akaratlanul figyelmen kívül hagyva a természet, a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit. A ma emberének érdemes néha visszalapozni a közelebbi, a távolabbi múltba, miként képzelték el mostani világunkat akkor. Csak töredékeket idézünk, a teljesség igénye nélkül egy folytatásos regény néhány részletét, a Pesti Hírlap negyvenöt évvel ezelőtti számaiból. Címe: „Mikor a háború meghal. • Politikai regény 1970—71-ből. Irta Hegedűs Lóránt”. . %■ Nos. hogyan is látta az író 1926-ban az 1970-es amerikai, választási előkészületeket? ..1970"' nyárutóját! Colorado Springsben .tartják a-G. O. P., a Grand Old Party, a republikánus párt elnökjelölő kon- ventjét. Egy hét alatt nagy költséggel gyönyörű görög templomot varázsoltak-a párt céljaira és először húzták fel annak ormára Nagy-Amerika lobogóit: a negyvenöt csilla-, gos Unió-zászlót, Kanada és Ujzeeland lobogóit és Ausztrália ötcsillagos', zászlaját. Albint a XIX. század utolsó , évtizedében az American Rewiow of Rewiews 'nagyhírű szerkesztője, Stead, .a, The 'americani- station of trie World”' című könyvében’, előre megjósolta, az angol faj* világhatalrriá akkor éri el tetőpontját, amint teljesen kifejlődik mindkét formája: a gótikus, a királyság Angliában és gyarmataiban és a köztársasági a modern "Amerikában. Miután a világháború ellenhatása‘foly,tari"a ; Juhai és a mozli-m. mozgalom, folyton növekvő arányokat- öltött, végre az Északamerfkai."'Egyesült Államok és. az egyesült brit királyság között - létrejött az úgynevezett „Hicks-Beach treaty”,, amely megosztotta a Jjrit világuralmat és. hogy az európai szigetország megvédhes- se afrikai és indiai gyarmatait, viszont ä testvér Amerika magához csatolta Kanadát,-Ausztráliát és Ujzeelandot, amelynek parlamentjeit meghagyta, de közös elnököt és közös külpolitikát iktattak be az Unió alkotmányába. Minden figyelem a republikánus párt konventjére irányí- tódott, miután a Wall Streeten történt eddigi fogadások 70:20 arányban a G. O. P.-nek, amelyet óriási, megvilágított plakátján egy mozgó elefántot testesített meg, a győzelmét tették valószínűvé. így a tippek amellett szóltak, hogy a Colorado sprihgsi konvent a világ eljövendő urát, Nagy- Amerika első -elnökét fogja megnevezni”. ■ Ennél a regényrészletnél álljunk meg néhány pillanatra. 1971-ig egészen másként következtek be az események. Időközben kitört egy újabb világháború. amely után létrejött egy új tényező, a szocialista országok közössége. Anglia nemhogy megőrizte volna gyarmatait, hanem sorra elveszítette őket, Amerika pedig.,arvjJáS^uEajhelyett a-"viüg- csendőrévé vált. - Micsoda különbség a jóslat és a valóság között ?„Az jgaz, hogy pgy-egy a mentig i elnökválasztás ma is óriási összegeket emészt fel, de megtörténik az is, hogy a választás kimenetelét revolver- dörrenés dönti ej, Amerika, akár egy újabb világháború árári, az atomfegyver kezdeti egyedüli birtokosaként csakugyan világuralomra tört, de ebben megakadályozta egy új nagyhatalom, a Szovjetunió, a mögéje felsorakozott szocialista tábor, a gyarmati kizsákmányolás alól felszabadult, függetlenné vált ázsiai, afrikai országok. Az Amerikai Egyesült Államok ma. 1971- ben a reakció, az elnyomás, az ellenforradalom támasza, zászlóvivője, és nem a világ egyedüli ura. És most térjünk vissza az amerikai „választási előkészületekről” öreg kontinensünkre, szűkebb hazánkba, Magyar- országra. ahol ugyancsak választási előkészületek folynak 1970-ben. És hogyan? Természetesen úgy, mint az 1920-as években. Pesti Hírlap. 1926. január 9, szombat. így kezdődik a regény folytatása: „Nyolcvanezer — mondja Spitzer —, a baj csak ott van, hogy én már próbálkoztam. A pénzt tőlem elfogadja, de a visszalépési nyilatkozatot csak Varga Öméltóságának adja ki. Kettőnket együtt nem fogad. — Itt van megint a választójogotok — mondotta a főispán. — hát, hogy lesz ebből erkölcs? A gróf még pihegett a felindulástól. A főispán kimondotta. hogy ketten indulnak majd. — Mi lesz Tasnádyval? — kiabálta a főispán, aki most már kitűnően eltalálta a dzsentrihangot. — Ez nagyon nehéz eset j— felelte az öreg Spitzer —, mert valahol nála ugat a kutya, de, hogy honnan ugat a kutya, azt nem tudom. Aztán más baj is van, a választási lista nem stimmel. — Ha Wohanek vissza is lép — vélekedett tovább Varga János —. ettől a Tasnády- tól igen félek... Amit a főispán úr Öméltósága ajánlott, hogy a háziurak a lakástörvény alapján mondják fel a boltokat Tasnády választóinak Balmazon. abriól nem lett semmi, mert a boltosok kijelentették, hogy a vevők őket Hagyják ott, ha nem Tasná- dyra szavaznak. Varga Öméltósága végignézte mégegyszer a választók névjegyzékét. — Kegyelmes uram, főispán urunk, én azt ajánlom, hogy a gróf őkegyelmessége menjen fel maga Dóra bárónőhöz, hogy a bárónő jöjjön le beszélni a népekkel, vagy talán ... még Tasnádyhoz is elmehetne. És mialatt Varga és Spitzer eltávoztak Vohanek irányában, gróf Vastagh Elemér is felült repülőautójába, hogy Dóra bárónőt vadászkastélyában felkeresse.” A mai olvasónak — főleg a fiatalabb korosztálynak érthetetlen, zavaros ez a közjáték, mert szerencsére csak a negyvenen felüliek tudják, hogy például ki volt, mi volt a főispán. De közülük is csak kevesen tudják már, kit illetett az „Öméltósága” az „őkegyelmessége” megszólítás. Mint mondottuk, választási előkészületekről folyt az urak közt az eszmecsere, arról, hogy az egyik képviselőjelöltnek nyolcvanezer ellenében vissza kell lépni valaki — nyilván kormánypárti javára. Az, hogy a választási lista nem stimmel, egyértelműen választási csalást tételez fel, a főispáni intenció — hogy a háziurak a la-, kástörvény alapján mondjanak fel a boltosoknak — a választópolgárok megfélemlítését, terrorizálását. Még jó, hogy könnyű az ösz- szehasonlítás, hogyan képzelte el a regényíró 1926-ban az 1970-es választást, és ténylegesen hogyan zajlott le az 1971 áprilisában, főispánok, grófok, bárók, kegyelmes és méltósá- gos urak nélkül. Apropo, repülőautó... Az még nincs, egyelőre napjaink gondja, hogy az egyszerű, úton guruló is kevés. Változik a kép. Az 1926. január 20-i regényfolytatás még 1970 októberében tart. A miniszterelnök báró Kisbán András. Gróf Vastagh Elemérrel többször váltották egymást a miniszterelnöki székben. Báró Kisbán figyelme most az amerikai elnökválasztás felé irányul, annak kimenetele hatással lesz a magyar belpolitikára. Az az érzése, hogy a kormány- rudat egy időre át kell játszani gróf Vastagh Elemérnek, akit a választáson kibuktattak. Báró Kisbán a várbeli miniszterelnöki rezidenciából repülőautóján a Parlamentbe repül. Előszobájában valóságos tömeg várakozik. „Kisvártatva a titkár behozta a listát. — Mi van, Elemér? — kérdezte Kisbán. — Bent a Házban, kegyelmes uram, ma nagy az érdeklődés, úgy látszik, Tasnády fog ismét beszélni a választási visszaélésekről. Itt künn Csö- rötnök kétszázötven tagú küldöttsége, azonkívül a következő urak: a sajtószindikátus elnöke, aki az igazságügyminiszter úrnak tegnap a sajtó ellen tett kifakadásai miatt kíván excellenciáddal értekezni, továbbá...” Ám, a miniszterelnök Somo- gyi-Sramml képviselőt hívatja, Közli vele, hogy főispánná nevezi ki „eddigi szolgálataiért’^ annak fejében támogatnia kell Vastagh Elemér képviselőválasztását. De valami csekélység kell, hogy bejuthasson a megyébe. — Megválasztják Nádasd vár ros díszpolgárává. — Nem fog menni — válaszol Somogyi-Sramml. — A kereskedők egyesületébe, vagy a mezőgazdasági kar maréba? — Egyik sem megy. — Esetleg díszdoktorátus a nádasdi Hollós-Mátyás-Királyr Egyetemen?” Itt be is fejezhetjük a meditációt a negyvenöt évvel ezelőtti Pesti Hírlap folytatásos regénye felett, hiszen napjainkban semmi, de semmi nem úgy történik, mint ahogyan Hegedűs Lóránt elképzelte Mondjuk azt, hogy nem ragadtatta túl messzire a fantázia száguldó paripája? Vagy túl vastagok voltak még akkor a börtönfalak, hogy nem hallatszott ki a halálraítéltek, a bebörtönzöttek kiáltása: Lesz még Magyar Tanácsköztársaság! Vagy azt hitték; ha a különítményes gyilkosokat díszegyenruhába öltöztetik, véres kezükre fehér kesztyűt húznak, akkor örökké tart Horthy-Magyarország, hogy 1971-ben még grófok, bárók, főispánok irányítják az országot? Csupán az óhajból soha nem lesz valóság, ugyanúgy az utópiából sem, ha valaki nem számol a természet és a társadalmi fejlődés törvényeivel. Ezért vált napjaink valóságává Verne Gyula száz évvel ezelőtti fantáziája, és ezért nem úgy történik semmi most, 1971- ben, mint ahogyan fél évszázaddal ezelőtt Hegedűs Lóránt elképzelte. Napjaink politikai regényét teljesen mások, és másként írják. BT. Szekszárdi korpalackozó Külföldi gyártmányú automata géppel palackozzák a borokat a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Legutóbb '120 000 üveg?- „Csárdás^; elnevezésű vörös bort szállítottak a gazdaságból a Az új palackozó üzemben havonta több száz hektoliter szekszárdi bort töltenek üvegekbe. A ' borversenyen aranyérmet nyert burgundit, továbbá a szintén kitüntetett olaszrizlinget is nalackozzák. hazai, köztük Hajdú—Bihar. Szabolcs és Somogy megyei megrendelésekre. Újabban Debrecenben, Kisvárdán, Mátészalkán és Kaposvárott is keresettek a Szekszárdi Állami Gazdaság palackozott borai. Gottvald K. felvétele.
