Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

kotása, az „Aliscától Szek- szárdig”. Levelezési kapcsolat indul az úttörővezetők között és a Garay gimnázium fran­cia tagozatos osztálya és egy ottani osztály tanulói között. Kapcsolat felvételét tervezzük óvodai vezetők között is. Jö­vőre tizenkét fiatal jön onnan, és megy ugyanennyi innen két-két heti üdülésre Láto­gatásunkat pedig Bezons ve­zetői jövőre hivatalos delegá­ció formájában viszonozzák. BEZONS Bezons címere neve kelta eredetű, a tele­pülés már a történelem- előtti időkben lakott volt. Lélekszáma a történelmi időkben egy évezreden át nem haladta meg a száz főt. István, a Saint-Denis-i apátság kincstárnoka hat­száz évvel ezelőtt szőlőter­mő területet adományozott a városnak, mely egészen 1860-ig a megélhetés egyik fő forrása volt. 1470-ben Bezons tizenkét házból állt. A környék IV. Henrik ki­rály kedvelt vadászterülete volt. A város túlságosan közel van Párizshoz, ahhoz, hogy a fővárost érintő har­cok többször fel ne dúlták volna a történelem folya­mán. Később a város a Ba­zin család birtoka lett, mely Bazin marsall szemé­lyében a francia történelem egyik nagy katonáját adta és a gazdag család hozzá­járult Bezons felvirágozta­tásához. 1740-ben árvíz pusztított. 1813-ban érke­zett Bezonsba az első nem egyházi tanító, 1868-ban postát, 1882-ben távírót ka­pott. 1863-ban pedig el­kezdték az első kaucsuk- feldolgozó gyár építését. Ez­zel kezdődött a város máig virágzó ipara. A város lé­lekszáma: 1840-ben 604, 1880-ban 1580, 1906-ban 3547, 1926-ban 10 711, 1946-ban 12 684, 1966-ban 25 000 fő. A polgármesterek listáján hu­szonhárom név szerepel, köztük a leghosszabban M. Peronnet vezette a vá­rost, az első kommunista polgármester. A német megszállás során az ellen­állási mozgalom tizenkét hőse áldozta életét Bezons- ban a szabad Francia- országért. ORDAS 1VÄN Foto: dr. Wéner János Hírt adtunk arról, hogy Rúzsa János, a városi párt- bizottság első titkára, Császár József Szekszárd tanácselnöke és dr. Wéner János, a vb tit­kára hivatalos látogatásra a közelmúltban Bezonsba, a megyeszékhely testvérvárosába utazott. Felkerestük a városi tanács elnökét, aki korábbi Ígéretéhez híven az alábbiak­ban számol be tapasztalatai­ról, látogatásuk céljáról és eredményeiről. — Mi a célja a testvér- városi kapcsolatnak? — Bezons és Szekszárd kö­zött 1967-ben létesült testvér- városi kapcsolat, azzal a cél­lal, hogy a két város lakói minél alaposabban megismer­jék egymás életét,' örömeit, gondjait. — Rossz szájízt keltő vé­lemények szerint, ez kitűnő alkalom arra, hogy külföld­re utazhassanak: — a ve­zetők. — Rossz szájízt keltő véle­mények mindig vannak. Ter­mészetesen utaztak városi ve­zetők is. 1987-ben a bezonsiak látogattak bennünket, 1969-ben és az idén tőlünk ment de­legáció. Egyik sem azzal a céllal azonban, hogy pusztán szemlélődjön és valahogy el­üsse az időt. A testvérvárosi szerződésben szerepel a ve­zetők tapasztalatcseréje, fiata­lok és munkások találkozása, kulturális csereakció, a sport- ős turisztikai kapcsolatok ápo­lása. Előző látogatásunk _ al­kalmával mi foto- és film­anyaggal mutattuk be Szek­szárdit francia barátainknak. 19G9-ben két-két hétre har­minc-harminc tagú francia és magyar fiatalokból álló cso­port ment cserelátogatásra. Az elmúlt évben sárközi nép- művészeti kiállításunk aratott nagy sikert, az idén pedig a bezonsiak három kiállítással is élénkítik majd a szüreti napok rendezvényeit. — Mi a véleménye elnök elvtársnak, hol veszik ko­molyabban a testvérvárosi kapcsolatokat, Bezonsban vagy Szekszárdon? . — Bezonsban. Lakóhelyünk a Testvérváfosi Ház volt, me­lyet a Testvérvárosi Bizottság tart fenn. Ezt egyelőre akár Szekszárdi Bizottságnak is ne­vezhetnénk, mert Eezonsnak máig nincs más testvérvárosa, mint Szekszárd. A Testvér- városi Bizottság tagsági díjat szed és költségvetésileg immár eltartja önmagát, technikai bo­nyolítója a két város közti kapcsolatoknak. Egy apróság: a városba bevezető valamennyi úton, a nálunk is szokásos városnév tábla felett ott egy kisebb, úgy hogy a tábla így fest; esküvőn és egy sztrájk külső szemlélői is voltunk. Az es­küvő a miénktől elütő, a nagykorúságát még el nem ért fiatal pár egybekeléséhez a szülők a helyszínen, szóban adtak engedélyt. Másik élmé­nyünk a közalkalmazottak sztrájkja volt, melyen veze­tőikkel az élen a városi alkal­mazottak is részt vettek. Az egynapos sztrájk országos volt, célja pedig az, hogy a hat­vanöt éves nyugdíjkorhatár leszállítását elérjék. — Jól fizetett a polgár- mesteri állás Bezonsban? — Elvben. Gyakorlatilag a polgármester éppúgy, mint a helyettesei, ezek öten vannak, teljes fizetésüket a párt ren­delkezésére bocsájlják és nagy­jából annyit kapnak vissza, mint egy jó szakmunkás. — Magyar vonatkozású személyes tapasztalatok? — Egy fogadáson váratlanul találkoztunk a szekszárdi ÉM Vállalat egyik szakmunkásá­val, aki magánúton ápolta éppen a testvérvárosi kapcso­latokat, egy itt járt bezonsi meghívására utazott Francia- országba. — Császár elvtársék ta­lálkoztak a helyi pártveze­tőkkel Is. őket mi érdekelte Magyarországgal kapcsolat­ban? — A demokratikus centra­lizmus gyakorlati érvényesü­lése, a pártirányítás módsze­rei és az új gazdasági mecha­nizmus eredményei, alkalma­zása. — Milyen távolabbi tervek leszögezésével zárult látoga­tásuk? — Látogatásunk utolsó nap­ján a Testvérvárosi Bizottság végrehajtó bizottságával meg­egyeztünk abban, hogy kap­csolatainkat továbbra is az alapokmány szellemében igyekszünk ápolni. Szeptem­ber 13—21 között tíz bezonsi dolgozó — elsősorban ipari munkások — érkezik hoz­zánk. Látogatásukat a jövő évben hasonló összetételű cso­port viszonozza Magyarország­ról. Tehát nem vezetők, ha­nem lehetőleg a város min­den rétegének képviselői. A szekszárdi szüreti napokon Be­zons bemutatkozik egy ipari termékeit reprezentáló kiállí­tással, egy filatéliai gyűjte­ménnyel és egy piperecikk- és emléktárgy-kiállítással. Ezen­kívül húszperces filmet hoz­nak, mely éppúgy bemutatja városukat, mint annak idején Kiss István tőlünk kivitt al­A városi fürdő és sportcsarnok bejárata. Út jelzőtábla a testvérvárosi szöveggel. A Testvérvárosi Bizottság a Testvérvárosok Világszövetsé­gének tagja. Szép kivitelű tájékoztatókat adott már ki idáig is Szekszárdrol, de azt sem szabad elhallgatni, hogy a Francia Kommunista Párt ottani lapja, a La Renaissance, lényegesen több teret szentelt Szekszárdnak, mint az idáig megfordítva történt. — Bezons kommunista irá­nyítás alatt álló város. Mi­lyen tapasztalatokat szűrt le ebből Császár elvtárs, mint közigazgatási szakember? — A kommunista irányítás annál is inkább rányomja bé­lyegét a városra, mert 1926 óta folyamatos, nem számítva a német megszállás okozta törést. Olyannyira, hogy pél­dául a legutóbbi választások alkalmával más párt már je­löltet se indított itt, kilátás­talannak ítélték a sikert. Al­bert Bettencourt 1961' óta pol­gármester. Rá éppúgy, mint a város többi vezetőjére első­sorban az jellemző, hogy rend­kívül szoros kapcsolatban van­nak a város lakosságával. Be­zons valamivel nagyobb, mint Szekszárd, ez nem csekélység. Minden fontosabb várospoliti­kai, gazdálkodási, költségveté­si kérdésről kikérik a lakos­ság véleményét. Hoztunk ma­gunkkal ilyen jellegű röp­lapokat, melyek között akad, amelyik válaszlevelezőlap fé­lét tartalmaz, hogy a vezető­ség minél szélesebb körök véleményéről értesülhessen. Az irányításban zömmel fiatalok dolgoznak, akikre a dinamika jellemző és az, hogy őszintén büszkék eredményeikre. — Jelenlegi látogatásuk során mit láttak ezekből az eredményekből? — Programunk roppant ele­ven, színes és talán zsúfolt is volt, de ennek csak örülhet­tünk, hiszen Franciaországban nehezebb programot összeállí­tani a vendégek részére, mint nálunk. Nálunk az állami vál­lalatok és a termelőszövetke­zetek általában szívesen fo­gadják 3 külföldi., vendégeket, qtt a vállalatok tőkés kézben vannak, aki. ha, akar .szó.ba áll a külföldivel, ha nem akár. hát nem. Végignéztük a vá­ros építkezéseit, jártunk a Fiatalok Házában, Argenteuil egy új negyedében. Elvittek bennünket a város négy gyermeknyaralójának egyiké­be, Luziérebe, mintegy 160 kilométernyire Bezonstól, Or­leans mellett. Természetesen jártunk Párizsban is, de csak röviden, hiszen a metropolis megismerésére egész ottani tartózkodásunk is kevés lett volna. Bezons ipari város, cel- lofán-, telefonközpont-, kábel-, felvonó-, tömítőanyag- és gépkocsialkatrész-gyárakkal. Ezek közül az elsőt kerestük fel. Ezenkívül egy nyolcszáz diákot oktató ipari szakmun­kásképző iskolát, óvodát, böl­csődét és egy nagy általános iskolát. Különösen jó benyo­mást tett ránk a vásárcsarnok, melynek ha fele méretű párja lenne Szekszárdon, akkor is boldog lennék. Ugyanígy a hatalmas fürdő, a hozzá csat­lakozó tornacsarnokkal. Az építkezés üteme lenyűgözően gyors. Két éve még parlag­ként megismert területeken most már hatalmas épületeket láttunk Mutattak egy üres telket, melyen szeptemberben már állni fog az iskola. — Nem becsüli túl Csá­szár elvtárs egy kevéssé a bezonsiak látványos ered­ményeit? — Nem becsülöm túl, csak elismerem. Természetesen tisz­tában kell lenni azzal, hogy a miénktől elütő gazdasági háttér áll az eredmények mö­gött. A tények azonban tények, és az is tény, hogy a magas elméleti felkészültségű veze­tők a beruházásokat elsősor­ban a lakosság érdekében igyekeznek irányítani. — Volt a küldöttségnek valamilyen különleges, nem várt élménye is? — Igen. Részt vettünk egy

Next

/
Thumbnails
Contents