Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
Nyár Nagysssékelyben Milyen szorítást érez a kis termelőszövetkezetben a szakvezetés ? a munka és az érlelem társadalmában Jegyzet a válaszfalak ledöntéséről Szándékosan használom a ledöntés kifejezést. Teszem azért, mert nem omlanak le önmaguktól, nem szűnnek meg automatikusan az értelmiségi és kétkezi dolgozók közé hajdanában mesterségesen emelt, és napjainkban a fejekben itt- ott még tovább meredező, vagy emelkedő válaszfalak. Időnként teret nyer — és nem indokolatlanul, nagyon helyesen teszik — a munkás-paraszt társadalmi osztályok és az értelmiségi rétegek, illetve azok egyes tagjai között feszülő bizalmatlanság kritikája. Tanácskozáson szóba hozzák, ütközés tárgya a szembenállás, főként kisebb településeken, de nem fehér holló még üzemi szinten sem. A „vékonypénzű nadrágos ember”, vagy „a fajtáját megtagadó renegát, az úrhatnámság” ismerős fogalmak a közvéleményben. A legyintéssel együtt jellegzetes hanghordozás is kíséri használatukat. Kétfelé címezte észrevételeit a megyei pártértekezleten a nagyközség fiatal orvosa, amikor a pódiumon szenvedélyesen ecsetelte, hogy a közösséghez tartozó értelmiségit diplomája nem választhatja el tegnapi iskola- és játszótársaitól, a mezőn együtt kapáló apák egyikétől sem. Megmutatta a válaszfalak eltüntetésének nyitját, annak egyik módját, amikor a helyes útként az értelmiségnek a közösségbe való beilleszkedését, szoros odatartozását jelölte meg. Észrevétlen fertőz, mint a többi aritihumánus felfogás, máról holnapra nem tűnik el a szemléletben gyökeret vert ásatag nézetek sokasága. Nemcsak él, hanem néhol még virulens is a fejekben elplántált, a dolgozó emberek közé éket verő kasztszellem. A minap a kétkezi és értelmiségi dolgozók körében észlelhető, helyenként szemet is szúró, két oldalról tá.plált bizalmatlanság okait és következményeit taglalta az értelmiségi napirendet tárgyaló pártbizottsági ülés vitájában a látó szemmel, nyitott füllel járó járási első titkár. Korántsem általánosított, viszont a pártmunkástól elvárt politikai érzékenységgel reagált az élet visszásságaira, s reagálása párosult a kiút keresésével. Az előrevivő megoldást a túlértékelés és az esetenként kétoldalú lebecsülés megszüntetésében, a fenntartások szakadatlan nyírbálásában, és a különböző értelmiségi rétegek körében erősítendő politikai befolyásban jelölte meg. „A szocializmus a munka és az értelem társadalma” —• fogalmazta meg tömören az MSZMP Politikai Akadémiáján tartott legutóbbi előadásában Pullai Árpád, a KB titkára. A munka és értelem társadalmában ne kapjon tág teret a szocialista eszméktől idegen kaszt-szerűség, nem engedhető meg, hogy akarva akaratlan bárki éket verjen a dolgozó emberek közé. Visszahúzó ereje nagyfokú, káros. A válaszfalak a tegnapok erkölcsét és társadalmát tükrözik, dolgos hétköznapok harmonikus légkörét rontják, az egységet, az egy irányú tevékenységet rombolják. Le kell dönteni ott, ahol a mában is tovább él. Helyesebben, inkább le kell omlasztani, mert nem elegendő egy erős nekirugaszkodás a néhol betonerős válaszfalak eltüntetéséhez. Helyébe felépítendő a dolgozó embernek kijáró tiszteletadás, mely letisztult a vadhajtásoktól; egyfelől a szolgaszerepre kárhoztatástól, másfelől az alázatos, gerincet puhító hajbókolástól. Tíz és tízezrek előtt már a múlté a kasztokba sorolás káros szemlélete. A hivatástudattal áthatott, a fizikai munkást becsülő értelmiség, és a szellemnek, az értelemnek, a közösségért végzett fáradozásnak adózó kétkezi dolgozó szemében már túlhaladott álláspont a lekezelés, a széthúzás ostoba szitása. Egyénileg pedig bármiből táplálkozik a gőg, mindenképpen aláássa a legjobban felépített tekintélyt is, az egyént göröngyös útra, esetleg zsákutcába viheti. Valljuk, tudjuk, hogy nem a foglalkozáson múlik az ember értéke, a maga nemében mindenki mestere lehet munkájának, és tömegesen vannak azok, akik mesterré is váltak. Túlzás nélkül mondható: ma mindenütt növekszenek a követelmények és mindenki tanulhat mindenkitől. Ezért élharcosai a kommunisták a dolgozók közösségét romboló válaszfalak ledöntésének, miközben és ezáltal is építik az újat, a ma- gasabbrendűt. Híven a munkára és értelemre épülő, s mindezekre apelláló társadalomhoz, az előítéletektől mentesen megalkotott értékítéletet, a „mit teszel, merre tartasz” elsődlegességét valljuk. SOMI BENJAM1NNÉ Veszélyben a sztratoszféra Három ember ül a nagyszékely! közös gazdaság irodájában. papírlepedők fölé hajolva, most ezekben a napokban állítják össze az üzem negyedik ötéves tervét. Ingerültek. A nyitott ajtón behallatszik a szövetkezeti udvar reggeltől estig tartó „zenéje”, s a három szakember csak nagy nehézségek árán képes koncentrálni. Olykor a főagronómust elszólítják az íróasztaltól a napi ügyek, a sürgős, halaszthatatlan tennivalók, amelyeket senki más nem tud elvégezni, mert ő az egyetlen növénytermesztési szakember. Ilyenformán a teljes figyelmet és szellemi erőkifejtést igénylő terv- készítés valójában bütykölés. Jön a növényvédelmi agronó- mus. vele kell tárgyalni. ;iön egy üzenet, abban kell állást- foalalni, közben fél naoig arra várni, hogy kapcsolják az Agroker-t. A szakvezetők nem engedhetik meg maguknak a kis termelőszövetkezetben azt a luxust, ho.ffv zökkenők, kihagyások nélkül az eljövendő öt évben éljenek, s kizárólag a tervkészítéssel foglalkozzanak. Június hónapban különösképpen nem. Baj van a zabbal, fogyóban a táp. a kombájnhoz nincs alkatrész, fel kell ugrani, a tervnyomtatványo-kat félre kell tolni, újból meghívni a pincehelyi keverőüzemet, ha istent ismernek, sorolják be holnap a tápot kapó gazdaságok közé a nagyszékelyi tsz-t is. A három szakember: Balatoni Ottó főasronómus. Molnár József és Gaál József állattenyésztő alapos, gondos munkát szeretne végezni, de ehhez a körülmények csak kis mértékben kedveznek. Igv azután bosszankodnak, türelmetlenkednek és elégedetlenkednek. A főasronómus kifogásolja, hogy Tamásiban, az értekezleten nem kaptak konkrét eligazítást. „Haszontalan időtöltés volt az egész, többször elmondták: hektárban számoljunk, Az a legfontosabb, hogy hektárban” — mondja. Zsörtölődik amiatt is. hogv most., ebben a nagy dologidőben szegezik íróasztalhoz a vezetőket. Elismeri, szükség van a terve, de egy ilyen munkát, hogy csakugyan átgondolt és alapos legyen, nem júniusban, hanem januárban kellene csinálni. Igaz, nagyon igaz. Nem tudni pontosan, hogy mit várt a Tamási eligazító értekezlettől, de az biztosra vehető. hogy tulajdonképpen nem azzal, hanem a körülményekkel van baja. Ez a magyarázata annak, hogy olykor még a kákán is csomót keres. Ezek az emberek most. hogy a középtávú tervet készítik, fokozottabban érzik, átélik a kisgazdaságok szorítását, amely nem más, mint a bizonytaian- sági tényezők sokasága. Terveznek, de közben félnek, aggályoskodnak, mert nyomasztó súllyal nehezedik rájuk a felismerés és sokasodik bennük a kérdőjel. „Bírjuk-e a versenyt, tudunk-e majd lépést tartani a többi nagyüzemmel?”. — Mit tudom én. lehet, hogv öt év múlva kanárit fogunk tenyészteni. Hát ez túlzás persze. de annyi bizonyos, hogy sok minden zavar személy szerint engem. Nyugaton centekért folyik a harc és már azon is el lehet bukni. Nos, itt hogyan lesz? Beállnak a tízezres kibocsájtású hizlaldák. Hogyan tartunk mi ezekkel lépést, hogyan leszünk versenyképesek? — mondja. Búza kell. kukorica kell. hízott sertés kell. hízott marha kell. De a minőség, de az ár. Egyáltalán meg tud-e majd felelni öt év múlva a nagyszékely: közös gazdaság a minőséggel szemben támasztott követelményeknek. Ez az a szorítás, amit valószínűleg nemcsak a nagvszé- kelyi termelőszövetkezetben éreznek, hanem a hasonló helyzetben lévő közös gazdaságokban mindenütt. Főleg most. amikor öt évre előre kell gondolkodni. A termelő- szövetkezet földterülete 2600 hold. ebből a szántó másfél ezer kataszteri hold. Ami a korszerűsítést illeti, gyakorlatilag nincs tovább. Egyedül egy ilyen nagyságú üzem a tömegtermelésre nem is gondolhat. Ezzel szemben más mezőgazdasági üzemek már éonen a tömegtermelést valósítják meg. az állattenyésztés, a növénytermesztés valamely ágában. Ilyenformán elképzelhető. hogy öt év múlva a nagyszékelyi- termelőszövetkezet korszerűség szempontjából úgy „viszonyul” majd mondjuk a pincehelyi termelőszövetkezethez, mint egykor a néhány holdas egyéni gazdaság a több száz holdas termelőszövetkezethez. Előreláthatóan kétféle megoldás kínálkozik. Vagy egyesülni. vagy együttműködni. Sokféle ok miatt hosszabb távon az együttműködés látszik a legjobb megpldásnak, amiről viszont a gazdák égy része éppen azért nem akar hallani, mert az együttműködésben az egyesülés, pontosabban az egyesítés előjátékát látják. Mindenesetre számítani lehet rá, hogy rövidesen már nemcsak a szakemberek, hanem a gazdák is érezni fogják a kisüzem szorítását, amit tulajdonképpen kényszerítő erőnek tekinthetünk, mert úgy látszik, ez a szorítás ösztönzi majd legjobban arra a kis tsz- eket. hogy közös vállalkozásokat alapítsanak és meghatározott termelési programok megvalósítására együttműködjenek. Más választás nincs. Panaszkodnak a takarmánvtáo-ellá- tásra. Molnár József állattenyésztő munkaideje egy részét a tápbeszerzéssel kapcsolatos, végeredményben túl időigényes feladatokkal tölti. Jó ez? Rossz. Van valami kiút? Az együttműködés vonalán igen... Nagyszékely községben, és felteszem, a hasonló települések községeiben a termelőszövetkezet szakvezetői kettős szorításban élnek. Maradéktalanul soha nem tudnak odafigyelni a legfontosabb üzemi, termelési kérdésekre, mert a zavaró körülmények sokasága gátolja őket ebben. Ha nagy a zaj, legfeljebb becsukják az ajtót. De ez még nem minden. Valamikor a községben volt emberorvos, gyógyszertár, állatorvos. Most nincs. Nem túlzás tehát, hogy jelenleg egészségi és szociális ellátottság tekintetében a lakosság helyzete rosszabbodott. S, hogy mit érdemes fenntartani, vagy mit nem, azt összkomfortos háttérrel másként látják Szekszárdon, Budapesten és egészen másként látják Nagyszékelyben. A főagronómus szabad idejét mindenesetre nem olvasással, pihenéssel tölti, hanem mosásra is alkalmas vízhordással. Előfordult, hogy hét végén kenyérbeszerző útra kellett indulnia a szomszéd községekbe. Az orvos, a gyógyszertár hiánya kifejezetten rettegéssel tölti el azokat a családokat, ahol gyerekek, apró gyerekek, vagy csecsemők vannak. A termelőszövetkezet ott van. ahol van. A község elnéptelenedhet. de a tsz birtokként a helyén marad. S félő, hogy a most még nagyon okos elképzelésekről, nagyon gazdaságos számításokról néhány év múlva mégis csak az derül majd ki, hogy ezek mindent figyelembe vettek, csak azt nem. hogy termelni, mezőgazdasági üzemet életben tartani dolgozók nélkül, szakemberek nélkül lehetetlen. SZEKULITY PÉTER A szuperszonikus utasszállítás megvalósítása újabb fenyegető veszélyt jelenthet az emberi környezetre. A tervek sze. rint a 80-as évek közepére csak az USA légitársaságai több mint 500 szuperszonikus utas- szállító repülőgépet fognak közlekedtetni a sztratoszférában, és ehhez jön a közös francia—angol Concorde vállalkozás és a szovjet szuperszonikus program. A szuperszonikus repülés elterjedése a sztratoszférába nagy mennyiségű vízgőzt, széndioxidot, szénhidrogént, szilárd részecskéket stb. juttatna, ez megváltoztatná a földfelszínt érő ultraibolya sugárzás mennyiségét, felhőképződést eredményezhet a sztratoszférában és erőteljesen meg. változtathatja időjárásunkat. Ez az előrejelzés nemcsak vaklárma, mert a kutatóknak egy vulkánkitörés kapcsán konkrét adatok állnak rendelkezésükre. 1963-ban Báli szigetén az Agung vulkán kitörésekor a sztratoszférába nagyobb mennyiségű szennyező anyag került. Ez a Föld körül az egyenlítői sávban 6—7 C°- kal emelte meg a sztratoszféra hőfokát. Bár a sztratoszféra lassan visszahült, 2—3 C°-kal véglegesen magasabb hőfokú maradt, mint a vulkánkitörést megelőző időszakban. A szuperszonikus repülés elterjedése hasonló, de állandóan növekvő elszennyeződést jelentene. Ennek klimatikus visz. szahatását nem lehet előre pontosan kiszámítani. Ma jd egy éve gyártja a Ráckevei Járási Javító és Szolgáltató Ktsz közkedvelt gyógy-fapapucsát. A mikrocellás gumival borított papucs gyógyító hatása abban rejlik, hogy aktív munkára kényszeríti a láb izmait, ezáltal megakadályozza a lúdtalp és a harántsüllyedés kifejlődését. A ktsz-tol az Idén már húszezer pár papucsot rendelt a kereskedelem.
