Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
R épül őgép-eltérí tés9 dl ploma tar ablás REVOLVERLÖVÉSEK STOCKHOLMBAN Már megemlítettük azt az 1861-es bécsi nemzetközi értekezletet, amelyet az ENSZ, né. hány speciális ENSZ-szervezet és a hágai nemzetközi bíróság tagállamai hívtak össze és ahol egy olyan szerződést írtak alá (az aláírás óta történt csatlakozásokkal együtt 91 ország fogadta el a paragrafusokat), finely megállapítja, hogy a diplomáciai képviseletek ve. zetőit és beosztottait a határ- átlépés időpontjától a végleges távozásig diplomáciai mentesség illeti meg. Sőt, ez a mentesség a velük együtt lakó csa_ ládtagokra is vonatkozik. Ami a mentességet illeti, an. nak legfontosabb eleme az, hogy „a diplomáciai képviselőnek és a képviselet diplomáciai funkciót végző tisztviselőinek személye sérthetetlen”. Más szóval: a diplomatával szemben az őt fogadó állam hatóságai semmiféle kényszerintézkedést nem hozhatnak nem lehet őket letartóztatni, őrizetbe venni vagy elővezetni. És ennek a mentességnek egyik lényeges kiegészítő eleme lett a bécsi szerződésben az a minden fogadó államra érvényes kötelezettség, hogy „gondoskodni kell arról, hogy a diplomaták személyes szabadságát és méltóságát sérelem ne érje”. Persze Bécs előtt már számos hasonló paragrafus került be a nemzetközi jogba és a különböző országok törvény- könyveibe; már a római jog is „szentnek és sérthetetlennek” minősíti a diplomaták személyét. Mégis, a múltból is ismerünk jó néhány diplomaták elleni merényletet. 1923- ban Svájcban meggyilkolták Vorovszkijt, a Szovjetunió kép. viselőjét, aki a lausannei konferencián vett részt. 1927-ben Varsóban egy revolveres merénylő meggyilkolta Vojkovot, a Szovjetunió ottani követét. 1968-ban kubai emigránsok az Egyesült Államokban lévő angol nagykövetség és több angol konzulátus és kereskedelmi képviselet ellen szerveztek pokolgépes merényletet. (A jobboldali kubai csoportok tagjai azzal „indokolták” bűn. tetteiket, hogy „az angol Ley- land-autóbuszgyár több kocsi szállított a havannai autóbusztársaság számára.”) 1945 óta több mint száz alkalommal történt például revolveres vagy pokolgépes merénylet a legkülönbözőbb országokban szolgálatot teljesítő jugoszláv diplomaták ellen. Az egyik első, nagy nemzetközi felháborodást kiváltó ilyen eset 1966. augusztus 30-án történt, amikor egy horvát fasiszta szervezet tagja Stuttgartban agyonlőtte Száva Milovanovi- csot, a müncheni jugoszláv fő. konzulátus vezetőjét. A felháborodás nem csak a barbár merénylet miatt lángolt fel, annak is szólt, hogy amikor a jugoszláv kormány tiltakozó jegyzéket küldött Bonnba — ebben a jegyzékben a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását követő felszólítás mellett felvetették a nyugatnémet hatóságok rendkívül súlyos felelősségét is, hiszen közismert tény, hogy az N3ZK- ban teljes szabadságot, sőt pénzügyi támogatást is élveznek a legkülönbözőbb jugoszláviai emigráns fasiszta szervezetek — a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyszerűen visszautasította a Belgrádból érkezett jegyzék átvételét. 1971. áprilisában két horvát fasiszta, az egykori usztasa szervezet nemrég beszervezett új tagjai Stockholmban megkötözte, majd több revolver- lövéssel meggyilkolta Rolovics svédországi jugoszláv nagykövetet. Palme svéd miniszter- elnök a bűntény után bejelentette: országa intézkedéseket tesz a fegyveres terrorista bandák szervezkedése és svédországi tevékenysége ellen. Az igazság az, hogy a diplomaták elleni merényletek kalandorok, nemegyszer bűnözők, egyes ritka esetekben talán félrevezetett és politikai éretlen emberek cselekedetei. Emlékezni kell arra, hogy 1918- ban, amikor a fiatal szovjet, állam élethalálharcát vívta az intervenciók ellen, kalandor, anarchista elemek úgy akartak egyrészt nehézségeket támasztani a szovjet kormánynak, másrészt „megbüntetni ’ a német kormánvzatot, hogy meggyilkolták Mirbach gróf moszkvai német követet. A gyilkosság elkövetői így akarták kifejezni tiltakozásukat a bresti béke megkötése ellen, azaz szembehelvezkedésüket Lenin politikájával. A gyilkosság után az Izvesztyija munkatársa felkereste Lenint és megkérte, mondja el véleményét az ügyről. Lenin kijelentette: „Ez a bűnös, terrorista lépés és a lázadás tökéletesen és teljesen felnyitotta a néptömegek szemét, amelyek most meglátták, milyen feneketlen szakadékba taszíta. ná a népi Szovjetoroszországot a baloldali eszer kalandorok bűnös taktikája”. Persze a német kormány igyekezett a maga politikájának támogatására is felhasználni a követ-gyilkosságot és azt követelte, hogy a szovjet kormány egyezzen bele egy német vadász-zászlóalj állomásozásába a követség szomszédságában, „hogy megvédelmezzék a diplomatákat”. Lenin természetesen elutasította ezt a követelést, de a szovjet kormány a maga megfelelő fegyveres alakulataival megerősítette az összes diplomáciai képviseletek védelmét. Mindez persze ma már történelem. Ami napjaink történetét illeti, kezdjük a diplomaták elleni merényletek sorát egy kudarcot vallott kísérlettel. A történet időpontja 1970. március 29-e, színhelye Buenos Aires, főszereplője pedig Jurij Pivovarov, a Buenos Aires-i szovjet kereskedelmi képviselet helyettes vezetője. Következik: Húsvétkor, Buenos Aires-ben ELLENÁLLÓK A Magyar Posta 1 forint névértékű bélyeggel köszönti az Ellenállók Nemzeti Szövetsége (francia elnevezésének rövidítése: FIR) húszéves fennállását. A tervrajzot Vagyócz- ky Károly grafikusművész készítette és partizánegységet ábrázol, amely sikeresen vesz részt egy hídrobbantási akcióban. A bélyegkép közepén a lókat jelképező ökölbe szorított kéz fojt meg. Az ellenállás néhány hazai hősének arcképe már 1945-ben bélyegre került, így Bajcsy-Zsilinszky, Kiss János, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre, Schönherz Zoltán. Másokról később emlékezett meg postánk, Alpári Gyula arcképével a Német Demokratikus Köztársaság bélyegén találkozhatunk. HÜSfTÖ JÉGKOCKÁK A postatisztviselőknek melegük lehet, ezért szívesen adják ki most, a kánikula elején a téli olimpia sorozatokat. Június 4-én jelent meg a Német Szövetségi Köztársaság új kiadványa, amelyen síugrót, mű. korcsolyázónőt, sífutót, jégko- rongozót láthatunk. A négy sw««(XX) 1m o*írti**r »*®i**xr 10+s Matat m 20 srw »72 Oít/tSKX* KVröäjMte 30 * 50 szövetség jelvénye helyezkedik el. A második világháború során a náci hadigépezet működését Európa-szerte zavarták a földalatti mozgalmak hősei, akik tevékenységükkel hozzájárultak a német csapatok harci erejének felőrléséhez. A szabadságért vívott harcban az el. lenállók ezrei áldozták életüket. A szövetség 1965 decemberében Budapesten tartotta V. kongresszusát, annak idején erről az eseményről 2 forint névértékű bélyeg jelent meg. Boleros Ferenc rajza ezen a bélyegen a Földet meghódítani akaró nácizmust kígyónak ábrázolja, amelyet a FIR betűiből és lángnyelvekből kialakított embléma tipor el és az ellenál. bélyeget Kohei Sugiura japán művész tervezte, a versenyzők elmosódott árnyképe a tv képernyőjének pontjaiból alakul ki. A grafikus különleges megoldása arra utal, hogy a német sportrajongók csak a televízió útján gyönyörködhetnek majd a Sapporoban rendezett versenyekben. Az NSZK, mint a müncheni nyári versenyek házigazdája 1968 óta minden évben feláras sorozatokkal gyűjti a filatelis- ták hozzájárulását a rendezési költségekhez. Az új sorozat 1,65 márka áron vásárolható meg, de bérmentesítésre csak 1,10 márka értékben fogadja el a német posta az öt karikával díszített bélyegeket, amelyeken Sapporo 1972 felirat olvasható. A négy bélyeget nemcsak ívben készítették el, hanem összefüggően, egymás mellé nyomtatva is kiadták. A blokknak, illetve hivatalos elnevezések szerint emléklapnak felső szegélyén a következő szöveget olvashatjuk németül: XX. olimpiai játékok München 1972. A sorozat példányszámát nem hozták nyilvánosságra, a blokkból csak 7,5 millió darabot adnak ki. A rendező Japán propaganda bélyegein kívül már más országok színpompás sorozatai is népszerűsítették a téli sport nagy ünnepét. Előkészület alatt áll és előreláthatólag még az idén forgalomba kerül a Magyar Posta téli olimpia sorozata, blokkja is. FAJGYŰLÖLET Az Egyesült Nemzetek Szervezete az idei évet a faji megkülönböztetés és a fajgyűlölet elleni küzdelemnek szenteli. E gondolat jegyében a posták sora adott ki már bélyeget és még továbbiak megjelenése várható. A nemes eszmét Laosz két bélyegen fejti ki, az egyiken különböző fajú asszonyok táncban, a másik értéken gyermekek játék során találnak egymásra. Mauritánia kiadványán egymás felé nyúló kezek jelképezik a megértést. Nigéria bélyegén a fajgyűlölet szimbolikus fáját fehérek és színesek közös erőfeszítése ki- dönti. Szenegál bélyegén az ENSZ címere tölti be a napot, amely egyformán küldi sugarait a különböző bőrszínű gyermekekre. Egy faj van az emberi faj — ez a jelszó olvasható a délamerikai Guayana bélyegén. Egy fogalom közérthető megjelenítése nem könnyű, de már az eddig írottak is jelzik, hogy a sorozatok drámai erővel tárják elénk a súlyos problémát. A nemes gondolat filatelista objektumai érdekes gyűjtési területet kínálnak, ahol a legtöbb bélyeget még könnyen megszerezhetjük. Értesülésünk szerint a Magyar Posta a közeljövőben egy érték kiadásával csatlakozik a fajgyűlölet elleni propagandához. HIRDESSEN A Tolna megyei Népújságban Teaszedés Japánban (MTI külföldi képszolgálat — KS)
