Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
A pártmunka gyakorlatából... Hivatali pártszervezetek Szekszárdim A megyeszékhelyen az átlagosnál nagyobb a hivatali, intézményi pártszervezetek szerepe, nem csak magas számuk miatt, hanem azért is, mert jó, vagy kevésbé sikeres politizálásuk a párttagságon át közvetve befolyásolja az adott hivatal nagyobb hatósugárra kiterjedő tevékenységét is. Másodízben tárgyalta meg a közelmúltban az MSZMP Szekszárdi Városi Végrehajtó Bizottsága a hivatali pártszervezetek helyzetét, mióta a IX. pártkongresszus megszüntette a korábbi különbséget és az üzemi, hivatali pártszervezetek egyforma jogokat nyertek a munka átfogó ellenőrzéséhez, a szakvezetők beszámoltatásához. Munkamódszerük továbbfejlesztése, a mai bizonytalanságok teljes leküzdése, hivatásuk maradéktalanabb betöltésének elősegítése volt a célja a hivatali pártszervezetek külön napirendkét való megtárgyalásának. Leküzdötték a kezdeti bizonytalanságot, négy év távlatában nagy fejlődés történt a szekszárdi párttagság egv- harmadát felölelő 33 hivatali jellegű pártszervezet munkájában. Folyamatában nézve megállapítható, hogy négy esztendeje bizony akadozott, nem volt egyöntetű a hatáskör bővítésének a megértése, gyakran bizonytalankodtak, hogy mihez van joguk, miből áll kötelességük. Akkoriban a párt vb határozata alapján kimunkálták a munkamódszerre, feladatkörre vonatkozó részletes ajánlást, aminek nyomán a hivatali pártszervezetek kidolgozták konkrét és helyi feladatkörüket, s azt a taggyűlés színe előtt ismertették. Elérték, hogy ma már nincs homály a hatáskör terén, illetőleg csak elvétve akad, tartalmasabb, céltudatosabb, színvonalas a munkájuk, és az azonos vonások mellett érvényesül a hivatal profiljából adódó differenciálás is. Néhány kivételtől eltekintve politikai irányítóvá váltak a szekszárdi hivatali pártszervezetek, egységesen értelmezik a párt politikáját, határozatainak szellemében tevékenykednek. Hozzájárult ehhez az is, hogy a taggyűléseken kiadott pártfeladatok személyileg konkrétak, jelenleg a párttagság 92 százalékának van állandó, vagy esetenkénti megbízatása a hivatali pártszervezetekben. A munkahelyek többségében jó a légkör, fáradoznak javítása érdekében. Formálják, segítik a demokratizmus elmélyülését a párt- szervezetek tagjai, több helyen taggyűléseken tárgyaltak az alaposabb és rendszeresebb tájékoztatásról. A városi párt- bizottságnál három pártszervezet jelezte a szakvezető rossz munkamódszerével ösz- szefüggő zavarokat. A pártellenőrzés koribb módja, hogy vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen, átfogó, vagy résztémában .'számoltatják be a hivatal, intézmény vezetőjét. Mindenütt eleget tesznek beszámolási kötelezettségüknek, hiba, hogy e fórumokon még gyakori a tájékoztatás vita nélkül történő tudomásul vétele.. Ösz- szehasonlítva az előbbiekkel a hivatali pártszervezetek tagságának az átlaghoz mérten kiemelkedően jó politikai és szakmai felkészültségét, még- inkább indokolt változtatni, mivel nem fér kétség a hozzáértés meglétéhez. (A párttagság 72,6 százaléka közép-, illetve felső fokú állami iskolai végzettséggel rendelkezik, 44,7 százalékának van pártiskolai, illetve pártfőiskolai, vagy esti egyetemi végzettsége.) A viták hiányának okait kutatva megállapítható, hogy niég mindig van egy belső vissza-húzó erő, ami visszafogja a kritikai észrevételeket, kimondatlanul bár, de gátlólag hat a hivatalokban az egzisztenciális függés is. Követelmény, hogy igényeljék a kommunista hivatalvezetők az előremutató, kunst- ruktív kritikai észrevételeket, ne csak az elismerő szavaikat várják, hanem a problémák, a gondok mélyreható feltárását is. Határozatokat azon kérdésekben hoznak a taggyűléseken és vezetőségi üléseken, melyeknek helyi megoldására megvan a lehetőség. Ilyen igényesebb határozatok születtek kádermunka, az ifjúság, a nők helyzetének, a munkafegyelem és a demokrácia javítása terén. A káderpolitikái elvek betartása felett őrködnek, tesznek érdekében. Mindenütt kialakították és rendszeresen gyakorolják a véleményezési jogkört, a hivatalvezetők személyi ügyekben igénylik és az esetek többségében figyelembe is veszik a pártszervezet véleményét. Helytelenítette a pártvégrehajtó bizottság, ha hatáskörre Való tekintet nélkül minden egyes személyi kérdésben véleményt mondanak, ennek igényét és alkalmazását szükségtelennek tartotta. (Az elvekben kell megállapodni és csak a véleményezési jogkörbe vont funkciók esetében kell személy szerint véleményezni.) Ugyancsak helytelen gyakorlatnak minősítette, hogy néhány megyei jellegű intézményben kiterjesztették a véleményezési jogkört a megye más helységeiben dolgozókra is. Mivel a megyeszékhelyen tevékenykedő pártszervezetnek csak az itt dolgozókra terjed ki a jogköre, felhívta a testület a figyelmet az .előbbiek módsítására. A káderkérdésekben, az is-- koláztatási tervek elbírálásában legtöbb helyen a hivatali párttitkár gyakorolja a véleményezést, ezen változtatni kell. A jövőben ne utólag kap- pon a pártvézetőség mindezekről tájékoztatást, hanem a kollektivitásnak megfelelően kerüljön hatáskörébe, váljék munkájának szerves részévé a káderpolitikai és iskoláztatási tervekben történő döntés. megjelölte a vb, hogy aktívabban kapcsolódjanak be a pártszervezetek a hivatalt, intézményt érintő döntések előkészítésébe, s azt követően biztosítsák,az egységes, kiállást és a helyes döntések közös meg<- valósítását, . Helyszíni segítséget kíván adni a kádermunkáról hozott párthatározat ellenőrzése folyamán a vb. azokon a helyeken, ahol a véleményezési jogkör nem az előírások szerint történik és ott is, ahol zavarok akadályozzák a munkahelyi légkör normalizálódását. öszsegezték. hogy a Szek- szárdon tevékenykedő hivatali alapszervezetek betöltik hivatásukat, értik a dolgukat. Munkájuk tökéletesítésére és továbbfejlesztésére képes a párttagság, felkészült és fegyelmezett, megvannak hozzá a többre 'képes, jobbat akaró helyi erők. SOMI BENJAMINNÉ Útmutatásul A Tolna megyei Állami Építőipari Válla- üzemükben készítették. A tervek szerint az lat megkezdte az első olyan lakóház össze- idén 192 lakást szerelnek össze a 160 lakásos szerelését, melynek elemeit saját előregyártó bérház mögötti területen. A B —5 épület alsó szintjét szerelik. Egységes elvek TVem-több, talán- ha két hónap eltelt azóta, hogy egy megyei tanácskozáson az . érdekeltek a szakmunkásképzés helyzetét elemezték, számot adva gondokról, eredményekről, tervekről egyaránt. A heves vita során nem egy és nem csak két felszólaló sürgette az anyagi áldozatvállalásban is egységes cselekvést, azt bizonyítva, hogy szükség van e téren kormányintézkedésre, másként a szakmunkás-utánpótlás ügyének minden gondja-baja megosztatlan marad. Az intézkedés fontosságát hangsúlyozók helyi és országos példák sokaságát idézték, közülük nem egy igen keserű hangon szólt arról, hogy míg az állami vállalatok igen sommás összegeket áldoznak szakmunkás-utánpótlásuk fölnevelésére, bőven vannak olyan vállalatok, amelyek kiiktatva munkájukból a fiatalok oktatásával, nevelésével járó gondokat, óra- bér-ráigéréssel, és egyéb kedvezményekkel kecsegtetve csábítják el a frissen szakvizsgázott fiatalokat. E problémával nem véletlenül foglalkozott sem az MSZMP X. kongresszusa, sem pedig — jóval korábban — az országgyűlés, a szakmunkásképzésről szóló 19S9. évi VI. számú törvény vitájában. így a szakmunkásképzés anyagi aránytalanságait kifogásoló -helyi észrevételek, nem' minden előzményt nélkülözve szerepeltek főhelyen abban az eszmecserében, ami a szakmunkásképzés Tolna megyei helyzetét mérlegelte. Akkor azonban még csak ígéret volt az az intézkedés, amelyre a közelmúltban már sor került. A kormány, határozatban rendelkezett az úgynevezett szakmunkásképzési alap létesítéséről, mely alap abból képződik, amit valamennyi vállalat fizet be szakmunkásképzési hozzájárulás címén. A kormánynak ez a határozata a költségviselés- ben egységes elveket és gyakorlatot vezet be. Egyértelműen szabja meg, hogy a szakmunkásképzés költségeiből mit kell fedeznie az államnak és mit a vállalatoknak, közöttük azoknak a vállalatoknak is, amelyek nem tartanak szakmunkástanulókat — mondotta egy sajtónyilatkozatában Pápai Béla, a MŰM főosztályvezetője, aki a továbbiakban azt ismertette még, hogy a vállalati befizetések révén létrejövő szakmunkásképzési alap egy részéből az utánpótlást ténylegesen oktató vállalatok részesülnek, amennyiben nettó költségeiket téríti meg az állam. Az alap másik része a gyakorlati oktatás korszerűsítésének költségeit hivatott fedezni. Sokan örülnek ennek' a rendelkezésnek, ami ma még csak elvben, később már a gyakorlatban is megszünteti a szakmunkásképzés anyagi aránytalanságait. A szakmunkás-utánpótlás fölnevelésének ilymódon történő — kollektívabb — vállalása bizonnyal kikoptatja a gyakorlatból a fiatal munkaerő csábítását is. — óa — A vállalat telephelyén lévő előregyártó sor. Foto: Gottvald
