Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
Megtartani •A cél: a párt és a nép egysége — Nyilatkozat as NSZEP kongresszusáról — Mintha erősödne és szélesedne az a felfogás, hogy a munkaerő-csábítás nem old meg semmit, s nem a szerzés” -szünteti meg a nehézségeket, háhem a „megtartás”. Ez volt az alaphangja annak az okos, gondolatokat ébresztő beszélgetésnek is, amit va- sárnáp este a televízió Hét műsorában hallottunk. Megtartani az embereket, megbecsülni és megfizetni őkét. Ez a mottó, hiszen a károsnak és súlyosnak ítélhető munkaerő- mozgást úgy tudják maguk az üzemek visszaszorítani, egy elfogadható, normálisnak nevezhető keretek közé, ha valóban'' végig gondolják a teendőket, ha jobban élnek a dolgozók“ megtartásának lehetőségeivel. Tavaly Bondor József miniszter. egy kétnapos budapesti tanácskozáson elmondotta:- az építőiparban a munkafegyelem megszilárdításának egyik módja: elbocsájtani. a hanyagokat. Ismerve az építőipar krónikus munkaerőgondjait, .a miniszteri kijelentés. sokak számába képtele- níjl hangzik, pedig a miniszternek igaza van.. Sőt, ha itt mpst ,kizárólag a .„megtartás” olfla.láfól nézzük a dolgokat, tanácsa akkor is hasznos.' Hallottunk a televízióban egy. székesfehérvári üzemről, ahol a vezetők még a közelmúltban is úgy találták: ezer dolgozóra' lenne szükség a gyári feladatok maradéktalan r A Tamási Építőipari Ktsz-nél 1 PÁR IGÁSLÓ, ,i DB 2 HÖNAPOS ;.£SIKÖjés ■ 1 DB 2,5 T-ÁS , gumikeréké KOCSI hl.AÜÖ, Érdeklődni:.» Tamási, • -44 telefonon. (224) megvalósításához.' Miután be kellett látniuk, hogy nincs ezer ember, gondos, belső átszervezést hajtottak végre, aminek azután az lett az eredménye, hogy rájöttek: a meglévő erő ésszerű csoportosításával, kellő szervezettséggel, a „hiányzó” ezer ember nélkül is megvalósíthatják a gyár előtt álló feladatokat. Ebből két dolog következik. Legelőször az,- hogy a munkaerő-hiány nem mindig jelent tényleges munkaerő-hiányt, olykor azt jelzi csupán, hogy a meglévő erőkkel csapnivalóan rosszul gazdálkodnak. Más szóval azt jelenti, hogy a munka intenzitása" alacsony, sok az üresjárat, „magas fokú” a szervezetlenség, s amit Négy ember is el tudna végezni, azt kettő vagy három csinálja. Méghozzá úgy csinálja kettő, három,' hogy mindegyik azt érzi' nincs megfizetve, másutt jobban megfizetnék. S itt kezdődik az ördögi kör, amelyből úgy .látszik még mindig nem tudunk kikerülni. A vállalatok bizonyos szakmákban állandóan -munkásfelvételt hirdetnek, s némi utánjárássál könnyűszerrel bebizonyítható, hogy ugyanazokban a szakmákban nagy a kapun belüli munkanélküliség. Ahol sok • ember a magasfokú szervezetlenség következtében a tényleges napi munkaidőnek csupán felét, negyedét tölti kifejezetten munkával, ott gyakorlatilag senki sincs normálisan megfizetve. Másrészről inkább munkaerő- feleslegről kellene beszélni ilyen esetben, £ nem munkaerő-hiányról, • •Az is .magfigyeihetQ, hogy.a* vállalatok, az üzemek sokszor éppen, azokkal fizettetik meg a., lógósok... alkalmaztatásának, bérét, ’akiket csakugyan meg kellene tartani és jobban meg kellene anyagilag is becsülni. Hogyan van ez? Olyan formán, hogy sokszor egy ember helyett kettőt alkalmaznak olyan munkakör betöltésére, amit normálisan megfizetve, a munkaidő teljes kihasználásával egy embernek lehetne, - vagy kellene elvégeznie. Sakkor csakugyan értelmét látná ez az egy ember annak hogy húzzon, hogy iparkodjon. Beszéljünk magyaruL Sokszor éppen azért nem lehet az elvégzett munka értéke szerint fizetni az arra érdemes dolgozót, mert nincs miből. S azért nincs miből, mert olykor feleslegesen tartják és fizetik azokat, akiknek alig veszik hasznát. Tavaly egy tudományos< alapossággal elvégzett felmérés Szekszárdon, a Faipari Vállalatnál hitelt érdemlően kimutatta: egyik-másik beosztásban a munkaidő 25—30 százaléka üres járat volt. Ilyen helyzetben a munkaerő-toborzás jelenti a kiutat? Bizonyosra vehető, hogy nem. Nem az a megoldás, hogy növelje az üzem 20—30 százalékkal a dolgozók számát, hanem az a megoldás, hogy iktassa ki az üres járatokat, s ennek megfelelően legyen joga a maximális erőkifejtésért, a maximális bért fizetni, illetőleg azt az összeget, amit az új embereknek adnának, a régieknek adni. Ha egy munkahelyen azt mondják: kell még öt ember, de mi nem keresünk öt embert, hanem a meglévők bérét növeljük, ha elvégzik a megkívánt munkát. Ha egy munkahelyen ezt mondják 10 eset - köizül 9 esetben minden bizonnyal az lesz a válasz, hogy ide a forintot, megcsinálj uk. Á njegtartás módozatai természetesén sokfélék és nem biztos, hogy minden az anyagiakon múlik. Az azonban bi-. zonyos hogy ma még sokszor a vándorlást, a káros munkaerő-mozgást éppen a munkahelyi lazaságokkal maguk az üzemek hatványozzák. Sz. P. Az NSZEP VTII. kongresszusának előkészületeiről nyilatkozott Konrad Neumann, az NSZEP berlini körzeti párt- bizottságának első titkára: — A kongresszus tiszteletére a fővárosi üzemek kollektívái kiemelkedő eredményeket értek el 1970-ben — mondotta, — az ötéves terv utolsó évében termelési tervüket 126,8 százalékra teljesítették. Különösen gyors ütemben fejlődtek a gépgyártás, az elektrotechnikai és elektronikai iparágak, amelyek együttesen Berlin ipari termelésének 31 százalékát adják. Nagy figyelmet szenteltünk a különböző üzemek fejlesztésének; így a hűtőberendezéseket gyártó Kühlautomata gyár az utóbbi két évben termelései megkétszerezte. Gyártmányainak nagy része a szovjet halászhajók berendezéseit egészíti ki. — Az elmúlt öt év során jelentősen növekedett az NDK fővárosának központjában a lakásépítés és felújítás mértéke; 10,3 milliárd márkát fordítottak erre a célra. A berliniek ebben az időszakban 23 800 lakást, 12 ezer óvodai és 24 ezer iskolai férőhelyet kaptak. — Feltétlenül beszélni kell napjaink egyik fontos jellegzetességéről, a politikai öntudat, a saját és a kollektíva munkája iránt érzett felelősség növekedéséről. Nem véletlen, hogy a kongresszusi versenyben részt vevő brigádok 60 százaléka a kitüntető szocialista címért küzd. Újító- gárdánk egyre növekszik. Csak a múlt évben a javaslatok, újítások bevezetése 171 millió márka megtakarítást eredményezett. Hagyományossá vált a „Holnap mestere” kiállítások évenkénti megrendezése. Ez a fiatalok műszaki gondolatait megtestesítő találmányok, újítások seregszemléje. A fiatal feltalálók és újítók javaslatainak bevezetése következtében keletkező megtakarítások összege 1966-tól a háromszorosára növekedett. Egyre szebbé, kényelmesebbé válik fővárosunk. Ezrek vesznek részt a „Szebb Berlinért” mozgalomban. Szépítik a várost, virágokat és fákat ültetnek, mini sportpályákat építenek a gyerekek számára. A főváros művelődési eredményei híven tükrözik az országos helyzetet Iskoláskorú ifjúságunk 91,5 százaléka végzi el a tízosztályos iskolát. A felsőfokú oktatási intézményekben és technikumokban tanuló diákok száma 1966-hoz viszonyítva 47 százalékkal növekedett. Természetesen nem minden középiskolás megy egyetemre, vagy főiskolára. A tudományos-műszaki fejlődés megköveteli, hogy munkásaink egyre magasabb képesítéssel rendelkezzenek. A fiúk és lányok, befejezve az általános iskolát, a gyárakban, vagy üzemekben szakképzettséget szerezhetnek és folytathatják a tanulást a termelő- munka megszakítása nélkül. Jelenleg a berlini iparvállalatok minden ezer dolgozója közül 26 felső- és 72 középfokú műszaki végzettséggel rendelkezik. Az elkövetkező években még kedvezőbb eredményeket várunk. — Az NSZEP VII. kongresz- szusa óta eltelt időszakban elért eredmények pártunk politikai kiforrottságának, harckészségének, a néphez fűződő kapcsolatok további erősödésének köszönhetők. A közelmúltban, a vezetőségválasztási vitákban 82 ezer kommunista szólalt fel. Ez a magasfokú aktivitásra és a közös ügy iránt érzett felelősségre utal. Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk továbbra is az emberek szocialista öntudatának fejlesztését. Ez az előfeltétele pártunk és népünk politikai erkölcsi egysége további erősítésének — fejezte be nyilatkozatát az NSZEP berlini körzeti párt- bizottságának első titkára. (Panoráma—KS) A Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztálya pályázatot hirdet, •a Pálfai Egészségügyi Gyermekotthonban MEG ÜRESEDET'!' FŐKÖNYVELŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Követelmény a középiskolai végzettség és államháztartási könyvelői képesítés. Fizetés -E. 404. lesz. szerint. Lakás megbeszélés tárgyát képezi. Pályázat a Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztályához küldendő, 1971. június 30-ig. (228) Szekszárdi vállalat keres felvételre GYORS- ÉS GÉPÍRÓNŐT, TITKÁRNŐI BEOSZTÁSBA, július 1-i belépéssel. Jelentkezéseket: , „Pontosság 305 836” jeligére,. írásban kérünk, a szekszárdi hirdetőbe. (231) Népújság 1971. június 13. „Legdrágább kincsünk _” — A bölcsődékkel és óvodákkal foglalkozott a Népi Ellenőrzési Bizottság — „Legdrágább kincsünk a gyermek” — ez talán egyike a legkevésbé frázisízű megállapításoknak. A gyermekek érdekében’ foglalkozott a megyebeli bölcsődei és óvodai férőhelyek alakulásával, ezeknek az intézményeknek technikai és személyi ellátottságával, tegnapi ülésén a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A Lencsés L ászióné és Laczkó Józsefné által előterjesztett anyag rendkívül alapos és átfogó vizsgálatot összegezett. A megye százötvennégy óvodája közül megvizsgáltak ötvenet, a huszonnyolc bölcsődéből tizenkilencet. A NEE ülésén kialakult vita során nagyon hamar ismét fény derült egy már ismert ellentmondásra. Az elsők és utolsók között vagyunk, ha megyénk helyzetét az országoshoz viszonyítva vizsgáljuk., Az elsők, amennyiben megelégszünk annak a ténynek forma szerinti tudomásul vételével, hpgy Tolna megyében igen átfogó az említett gyermekintézmények hálózata. A nagyon fontos részadatok azonban több területen biztos utolsó helyünkről vallattak. Hazánkban a szakképzetlen gondozónők aránya a tanácsi bölcsődékben 23,7 százalékos. Megyénkben 52,5 százalék. A kevés (7) üzemi bölcsödénél is tíz százalékkal" vagyunk ilyen téren az országos szint mögött. Eleve bölcsődének szánt épületünk kevés, háromnegyed részük adaptált, többszörösen átalakított épületekben működik. Nincs biztosítva a gyermeken- ként előírt négy négyzetméteres alapterület. Többnyire alkalmatlanok a kiszolgáló és mellékhelyiségek, s/.űkek az udvarok, hiányoznak a konyhai munkát megkönnyítő praktikus háztartási gépek. Bár a szükséges ellenőrzés általában biztosított és „a rendelkezésre bocsájtott költség- vetési keret a zavartalan működés feltételeit biztosítja, azonban az elvárható mai követelményeket nem tudja kielégíteni.” A rendelkezésükre ■álló költségvetési kerettel a bölcsődei vezetők (ez a tanácsi irányítás hibája) nagyon gyakran nincsenek tisztában. Bár a tanácsok ismerik a problémákat, azokat vb-ülése- ken rendszeresen tárgyalják, „a megoldások késnek”. A megye óvodái tavaly 282 csoportban 7793 gyereket fogadtak be. Javult az egy csoportra jutó óvónők mutatószáma, de még az országos átlag alatt van. A képesítés nélküli óvónők száma emelkedett. Nincs előrelépés azon a téren, hogy az ipari üzemek, melyeknek pedig az érdekük, fokozottabban hozzájárulnának az óvodák létesítéséhez. Kellemes kivételt képez Dombóvár, melynek ilyen irányú törekvéseiről már korábban is írtunk lapunkban. Az új rendtartás szerint előírt gyermekenkénti alapterületet az óvodáknál se lehetett biztosítani. Annál kevésbé, mert ezeknek is jelentős része eredetileg más célra épült. A konyhákkal szemben soka jogos kifogás és az is előfordul, hogy egyes helyeken az ellátott gyerekek fele részének megfelelő létszámú felnőttet étkeztetnek, ami az étkezés minőségére is rányomja bélyegét. Pozitívum, hogy Dombóvárott és Szekszárdon a tanácsok esetenként 8—15 ezer forintos terven felüli támogatást adtak az óvodáknak. Nem minden esetben egészséges az óvodáknak az iskolákkal való alárendelt kapcsolata. A vita során a fontos közérdeknek megfelelő kérdések hangzottak el, melyek közül néhányat idézünk. Az ellenőrzések céljuknak megfelelőek, avagy csak látogatások csupán? Van-e terv a megyében arra, hogy több intézmény közösen létesítsen óvodát, bölcsődét? A szakképzett káderek miért ás hová mennek? Reális-e a zömmel idős, szakképzetlen főzőnőktől elvárni, hogy tanfolyamot végezzenek? Melyek a IV. ötéves terv fejlesztési lehetőségei? A vizsgálat előadói, a népi ellenőrzés szellemének lényegéhez híven válaszoltak.: ~ tényekkel. Az ellenőrzések sokszor csak formaiak, a pillanatnyi helyzetet rögzítik és nem veszik figyelembe a korábbiak tapasztalatait. Közős gyerekintézmények létesítésére csak Dombóvár szolgáltatott példát. A szakképzettek távozásának fő oka az eddigi bérezési aránytalanságokban rejlett. Ha egy idős főzőnő sza- kácsnőtanfolyamot végez, mindössze 90 forint jövedelememelkedésre számíthat, így ezt aligha végzi el. Az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy a jelek szerint a bölcsődék iránti igény növekedni fog, mert a fiatal anyák jelentős része nem veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, legfeljebb csak másfél évig: Ugyanakkor arra is, hogy az óvodák, bölcsődék helyzetének javítása a2 esetek nagy részében nemcsak anyagi kérdés, hanem szemléletbeli is és összefügg a társadalmi, vállalati segítséggel. Ezen a téren a többnyire nem megyebeli központú ipari üzemek csak mérsékelten tudnak segíteni. Az elhangzottak alapján a NEB bizonyos mértékig módosította a vizsgálatot összesítő javaslatát, mely egyébként feljegyzés formájában a jövő héten a megyei tanács vb. hasonló napirendjének kiegészítéseként is szerepel majd. Ezt követően a NEB további kérdéseket, egyebek közt II. félévi munkatervét tárgyalta.
