Tolna Megyei Népújság, 1971. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

Megtartani •A cél: a párt és a nép egysége — Nyilatkozat as NSZEP kongresszusáról — Mintha erősödne és széle­sedne az a felfogás, hogy a munkaerő-csábítás nem old meg semmit, s nem a szer­zés” -szünteti meg a nehézsé­geket, háhem a „megtartás”. Ez volt az alaphangja annak az okos, gondolatokat ébresz­tő beszélgetésnek is, amit va- sárnáp este a televízió Hét műsorában hallottunk. Meg­tartani az embereket, megbe­csülni és megfizetni őkét. Ez a mottó, hiszen a károsnak és súlyosnak ítélhető munkaerő- mozgást úgy tudják maguk az üzemek visszaszorítani, egy elfogadható, normálisnak ne­vezhető keretek közé, ha va­lóban'' végig gondolják a te­endőket, ha jobban élnek a dolgozók“ megtartásának lehe­tőségeivel. Tavaly Bondor József mi­niszter. egy kétnapos buda­pesti tanácskozáson elmondot­ta:- az építőiparban a munka­fegyelem megszilárdításának egyik módja: elbocsájtani. a hanyagokat. Ismerve az épí­tőipar krónikus munkaerő­gondjait, .a miniszteri kije­lentés. sokak számába képtele- níjl hangzik, pedig a minisz­ternek igaza van.. Sőt, ha itt mpst ,kizárólag a .„megtartás” olfla.láfól nézzük a dolgokat, tanácsa akkor is hasznos.' Hallottunk a televízióban egy. székesfehérvári üzemről, ahol a vezetők még a közel­múltban is úgy találták: ezer dolgozóra' lenne szükség a gyári feladatok maradéktalan r A Tamási Építőipari Ktsz-nél 1 PÁR IGÁSLÓ, ,i DB 2 HÖNAPOS ;.£SIKÖjés ■ 1 DB 2,5 T-ÁS , gumikeréké KOCSI hl.AÜÖ, Érdeklődni:.» Tamási, • -44 telefonon. (224) ­megvalósításához.' Miután be kellett látniuk, hogy nincs ezer ember, gondos, belső átszer­vezést hajtottak végre, ami­nek azután az lett az eredmé­nye, hogy rájöttek: a meglévő erő ésszerű csoportosításával, kellő szervezettséggel, a „hi­ányzó” ezer ember nélkül is megvalósíthatják a gyár előtt álló feladatokat. Ebből két dolog következik. Legelőször az,- hogy a munka­erő-hiány nem mindig jelent tényleges munkaerő-hiányt, olykor azt jelzi csupán, hogy a meglévő erőkkel csapnivaló­an rosszul gazdálkodnak. Más szóval azt jelenti, hogy a mun­ka intenzitása" alacsony, sok az üresjárat, „magas fokú” a szervezetlenség, s amit Négy ember is el tudna végezni, azt kettő vagy három csinál­ja. Méghozzá úgy csinálja ket­tő, három,' hogy mindegyik azt érzi' nincs megfizetve, má­sutt jobban megfizetnék. S itt kezdődik az ördögi kör, amelyből úgy .látszik még min­dig nem tudunk kikerülni. A vállalatok bizonyos szakmák­ban állandóan -munkásfelvé­telt hirdetnek, s némi után­járássál könnyűszerrel bebi­zonyítható, hogy ugyanazok­ban a szakmákban nagy a ka­pun belüli munkanélküliség. Ahol sok • ember a magas­fokú szervezetlenség követ­keztében a tényleges napi munkaidőnek csupán felét, ne­gyedét tölti kifejezetten mun­kával, ott gyakorlatilag senki sincs normálisan megfizetve. Másrészről inkább munkaerő- feleslegről kellene beszélni ilyen esetben, £ nem munka­erő-hiányról, • •Az is .magfigyeihetQ, hogy.a* vállalatok, az üzemek sokszor éppen, azokkal fizettetik meg a., lógósok... alkalmaztatásának, bérét, ’akiket csakugyan meg kellene tartani és jobban meg kellene anyagilag is becsülni. Hogyan van ez? Olyan for­mán, hogy sokszor egy ember helyett kettőt alkalmaznak olyan munkakör betöltésére, amit normálisan megfizetve, a munkaidő teljes kihasználá­sával egy embernek lehetne, - vagy kellene elvégeznie. Sak­kor csakugyan értelmét látná ez az egy ember annak hogy húzzon, hogy iparkodjon. Beszéljünk magyaruL Sok­szor éppen azért nem lehet az elvégzett munka értéke szerint fizetni az arra érdemes dol­gozót, mert nincs miből. S azért nincs miből, mert oly­kor feleslegesen tartják és fi­zetik azokat, akiknek alig ve­szik hasznát. Tavaly egy tudományos< alapossággal elvégzett felmé­rés Szekszárdon, a Faipari Vállalatnál hitelt érdemlően kimutatta: egyik-másik beosz­tásban a munkaidő 25—30 százaléka üres járat volt. Ilyen helyzetben a munkaerő-tobor­zás jelenti a kiutat? Bizonyos­ra vehető, hogy nem. Nem az a megoldás, hogy növelje az üzem 20—30 százalékkal a dolgozók számát, hanem az a megoldás, hogy iktassa ki az üres járatokat, s ennek meg­felelően legyen joga a maxi­mális erőkifejtésért, a maxi­mális bért fizetni, illetőleg azt az összeget, amit az új embereknek adnának, a régi­eknek adni. Ha egy munkahelyen azt mondják: kell még öt ember, de mi nem keresünk öt em­bert, hanem a meglévők bé­rét növeljük, ha elvégzik a megkívánt munkát. Ha egy munkahelyen ezt mondják 10 eset - köizül 9 esetben minden bizonnyal az lesz a válasz, hogy ide a forintot, megcsi­nálj uk. Á njegtartás módozatai ter­mészetesén sokfélék és nem biztos, hogy minden az anya­giakon múlik. Az azonban bi-. zonyos hogy ma még sokszor a vándorlást, a káros munka­erő-mozgást éppen a mun­kahelyi lazaságokkal maguk az üzemek hatványozzák. Sz. P. Az NSZEP VTII. kongresszu­sának előkészületeiről nyilat­kozott Konrad Neumann, az NSZEP berlini körzeti párt- bizottságának első titkára: — A kongresszus tiszteleté­re a fővárosi üzemek kollek­tívái kiemelkedő eredménye­ket értek el 1970-ben — mon­dotta, — az ötéves terv utol­só évében termelési tervüket 126,8 százalékra teljesítették. Különösen gyors ütemben fej­lődtek a gépgyártás, az elektro­technikai és elektronikai ipar­ágak, amelyek együttesen Ber­lin ipari termelésének 31 szá­zalékát adják. Nagy figyelmet szenteltünk a különböző üze­mek fejlesztésének; így a hűtőberendezéseket gyártó Kühlautomata gyár az utóbbi két évben termelései meg­kétszerezte. Gyártmányainak nagy része a szovjet halász­hajók berendezéseit egészíti ki. — Az elmúlt öt év során jelentősen növekedett az NDK fővárosának központjában a lakásépítés és felújítás mérté­ke; 10,3 milliárd márkát for­dítottak erre a célra. A ber­liniek ebben az időszakban 23 800 lakást, 12 ezer óvodai és 24 ezer iskolai férőhelyet kaptak. — Feltétlenül beszélni kell napjaink egyik fontos jelleg­zetességéről, a politikai ön­tudat, a saját és a kollektíva munkája iránt érzett felelős­ség növekedéséről. Nem vé­letlen, hogy a kongresszusi versenyben részt vevő brigá­dok 60 százaléka a kitüntető szocialista címért küzd. Újító- gárdánk egyre növekszik. Csak a múlt évben a javaslatok, újítások bevezetése 171 millió márka megtakarítást eredmé­nyezett. Hagyományossá vált a „Holnap mestere” kiállítá­sok évenkénti megrendezése. Ez a fiatalok műszaki gondo­latait megtestesítő találmá­nyok, újítások seregszemléje. A fiatal feltalálók és újítók javaslatainak bevezetése kö­vetkeztében keletkező megta­karítások összege 1966-tól a háromszorosára növekedett. Egyre szebbé, kényelmeseb­bé válik fővárosunk. Ezrek vesznek részt a „Szebb Ber­linért” mozgalomban. Szépítik a várost, virágokat és fákat ültetnek, mini sportpályákat építenek a gyerekek számára. A főváros művelődési ered­ményei híven tükrözik az or­szágos helyzetet Iskoláskorú ifjúságunk 91,5 százaléka vég­zi el a tízosztályos iskolát. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekben és technikumokban tanuló diákok száma 1966-hoz viszonyítva 47 százalékkal nö­vekedett. Természetesen nem minden középiskolás megy egyetemre, vagy főiskolára. A tudományos-műszaki fejlődés megköveteli, hogy munká­saink egyre magasabb képe­sítéssel rendelkezzenek. A fiúk és lányok, befejezve az álta­lános iskolát, a gyárakban, vagy üzemekben szakképzett­séget szerezhetnek és folytat­hatják a tanulást a termelő- munka megszakítása nélkül. Jelenleg a berlini iparválla­latok minden ezer dolgozója közül 26 felső- és 72 közép­fokú műszaki végzettséggel rendelkezik. Az elkövetkező években még kedvezőbb ered­ményeket várunk. — Az NSZEP VII. kongresz- szusa óta eltelt időszakban elért eredmények pártunk po­litikai kiforrottságának, harc­készségének, a néphez fűződő kapcsolatok további erősödé­sének köszönhetők. A közel­múltban, a vezetőségválasztá­si vitákban 82 ezer kommu­nista szólalt fel. Ez a magas­fokú aktivitásra és a közös ügy iránt érzett felelősségre utal. Egyik legfontosabb fel­adatunknak tartjuk továbbra is az emberek szocialista ön­tudatának fejlesztését. Ez az előfeltétele pártunk és né­pünk politikai erkölcsi egysé­ge további erősítésének — fe­jezte be nyilatkozatát az NSZEP berlini körzeti párt- bizottságának első titkára. (Panoráma—KS) A Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztálya pályázatot hirdet, •a Pálfai Egészségügyi Gyermekotthonban MEG ÜRESEDET'!' FŐKÖNYVELŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Követelmény a középiskolai végzettség és államháztartási könyvelői képesítés. Fizetés -E. 404. lesz. szerint. Lakás megbeszélés tárgyát képezi. Pályázat a Tolna megyei Tanács VB egészségügyi osztályához küldendő, 1971. június 30-ig. (228) Szekszárdi vállalat keres felvételre GYORS- ÉS GÉPÍRÓNŐT, TITKÁRNŐI BEOSZTÁSBA, július 1-i belépéssel. Jelentkezéseket: , „Pontosság 305 836” jeligére,. írásban kérünk, a szekszárdi hirdetőbe. (231) Népújság 1971. június 13. „Legdrágább kincsünk _” — A bölcsődékkel és óvodákkal foglalkozott a Népi Ellenőrzési Bizottság — „Legdrágább kincsünk a gyermek” — ez talán egyike a legkevésbé frázisízű meg­állapításoknak. A gyermekek érdekében’ foglalkozott a me­gyebeli bölcsődei és óvodai férőhelyek alakulásával, ezek­nek az intézményeknek tech­nikai és személyi ellátottsá­gával, tegnapi ülésén a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A Lencsés L ászióné és Laczkó Józsefné által elő­terjesztett anyag rendkívül alapos és átfogó vizsgálatot összegezett. A megye százöt­vennégy óvodája közül meg­vizsgáltak ötvenet, a huszon­nyolc bölcsődéből tizenkilen­cet. A NEE ülésén kialakult vita során nagyon hamar is­mét fény derült egy már is­mert ellentmondásra. Az elsők és utolsók között vagyunk, ha megyénk helyzetét az országoshoz vi­szonyítva vizsgáljuk., Az elsők, amennyiben megelégszünk an­nak a ténynek forma szerinti tudomásul vételével, hpgy Tol­na megyében igen átfogó az említett gyermekintézmények hálózata. A nagyon fontos részadatok azonban több te­rületen biztos utolsó helyünk­ről vallattak. Hazánkban a szakképzetlen gondozónők ará­nya a tanácsi bölcsődékben 23,7 százalékos. Megyénkben 52,5 százalék. A kevés (7) üze­mi bölcsödénél is tíz száza­lékkal" vagyunk ilyen téren az országos szint mögött. Eleve bölcsődének szánt épületünk kevés, háromnegyed részük adaptált, többszörösen átala­kított épületekben működik. Nincs biztosítva a gyermeken- ként előírt négy négyzetméte­res alapterület. Többnyire al­kalmatlanok a kiszolgáló és mellékhelyiségek, s/.űkek az udvarok, hiányoznak a kony­hai munkát megkönnyítő praktikus háztartási gépek. Bár a szükséges ellenőrzés ál­talában biztosított és „a ren­delkezésre bocsájtott költség- vetési keret a zavartalan mű­ködés feltételeit biztosítja, azonban az elvárható mai kö­vetelményeket nem tudja ki­elégíteni.” A rendelkezésükre ■álló költségvetési kerettel a bölcsődei vezetők (ez a taná­csi irányítás hibája) nagyon gyakran nincsenek tisztában. Bár a tanácsok ismerik a problémákat, azokat vb-ülése- ken rendszeresen tárgyalják, „a megoldások késnek”. A megye óvodái tavaly 282 csoportban 7793 gyereket fogadtak be. Javult az egy csoportra jutó óvónők mutatószáma, de még az or­szágos átlag alatt van. A ké­pesítés nélküli óvónők száma emelkedett. Nincs előrelépés azon a téren, hogy az ipari üzemek, melyeknek pedig az érdekük, fokozottabban hozzá­járulnának az óvodák létesí­téséhez. Kellemes kivételt ké­pez Dombóvár, melynek ilyen irányú törekvéseiről már ko­rábban is írtunk lapunkban. Az új rendtartás szerint elő­írt gyermekenkénti alapterü­letet az óvodáknál se lehetett biztosítani. Annál kevésbé, mert ezeknek is jelentős ré­sze eredetileg más célra épült. A konyhákkal szemben soka jogos kifogás és az is előfor­dul, hogy egyes helyeken az ellátott gyerekek fele részé­nek megfelelő létszámú fel­nőttet étkeztetnek, ami az ét­kezés minőségére is rányomja bélyegét. Pozitívum, hogy Dombóvárott és Szekszárdon a tanácsok esetenként 8—15 ezer forintos terven felüli tá­mogatást adtak az óvodáknak. Nem minden esetben egész­séges az óvodáknak az isko­lákkal való alárendelt kapcso­lata. A vita során a fontos közérdeknek meg­felelő kérdések hangzottak el, melyek közül néhányat idé­zünk. Az ellenőrzések céljuk­nak megfelelőek, avagy csak látogatások csupán? Van-e terv a megyében arra, hogy több intézmény közösen léte­sítsen óvodát, bölcsődét? A szakképzett káderek miért ás hová mennek? Reális-e a zömmel idős, szakképzetlen főzőnőktől elvárni, hogy tan­folyamot végezzenek? Melyek a IV. ötéves terv fejlesztési lehetőségei? A vizsgálat elő­adói, a népi ellenőrzés szel­lemének lényegéhez híven válaszoltak.: ~ tényekkel. Az ellenőrzések sokszor csak for­maiak, a pillanatnyi helyze­tet rögzítik és nem veszik figyelembe a korábbiak ta­pasztalatait. Közős gyerek­intézmények létesítésére csak Dombóvár szolgáltatott pél­dát. A szakképzettek távozá­sának fő oka az eddigi bére­zési aránytalanságokban rej­lett. Ha egy idős főzőnő sza- kácsnőtanfolyamot végez, mindössze 90 forint jövede­lememelkedésre számíthat, így ezt aligha végzi el. Az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy a jelek szerint a bölcső­dék iránti igény növekedni fog, mert a fiatal anyák je­lentős része nem veszi igény­be a gyermekgondozási se­gélyt, legfeljebb csak másfél évig: Ugyanakkor arra is, hogy az óvodák, bölcsődék helyze­tének javítása a2 esetek nagy részében nemcsak anyagi kér­dés, hanem szemléletbeli is és összefügg a társadalmi, vállalati segítséggel. Ezen a téren a többnyire nem megye­beli központú ipari üzemek csak mérsékelten tudnak se­gíteni. Az elhangzottak alapján a NEB bizonyos mértékig mó­dosította a vizsgálatot össze­sítő javaslatát, mely egyéb­ként feljegyzés formájában a jövő héten a megyei tanács vb. hasonló napirendjének ki­egészítéseként is szerepel majd. Ezt követően a NEB to­vábbi kérdéseket, egyebek közt II. félévi munkatervét tárgyalta.

Next

/
Thumbnails
Contents