Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
Jfrtrpiftf* Tlhnslth Pető Mihály krónikája Mielőtt Pető Mihály dolgát elbeszélném, hadd mondjak néhány szót a korról, melyben sorsa tetőfokáról egyszerre a mélybe zuhant, kora úri szemléletének és törvényének nem egyetlen áldozataként Már a török kiűzése után is, de főként a levert Rákó- czi-szabadságharc után egy nagy hullámzás volt az egész ország: a zsúfoltabb vármegyékből és helyekről egyre özönlött a nép a háborúk által pusztává lett helyekre, mindenki kereste a neki megfelelőbb, a számára jobb megélhetést nyújtó helységet és határt, főleg olyat, amelyet csak most kezdtek megszállni új, az ország különböző megyéiből összeverődött lakosok. Volt hajdúk, szabadköltöző árendások, a Kolonics érsek vezetésével megszervezett Uj- szerzeményi Bizottság (Neo- acquistica Comissio) előtt magukat igazolni nem tudó, földjüket a borsosán megállapított „felszabadulási illetékkel” megváltani képtelen kisneme- sek keltek útra, és örökös jobbágyok hagyták ott régi urukat, ha jobb határ, több föld, az új földesúrral kedvezőbb feltételekkel kötött szerződés kecsegtette őket. Ezt természetesen örökös-jobbágy voltuk elhallgatásával érték el, azzal, hogy nevüket megváltoztatták, avagy volt helységük helyett egy kiváltságos, vagy félig kiváltságos helyet mondtak eredeti lakhelyüknek s magukat szabad embereknek mondták. 1715—20. között a megyei hatóságok és földesurak még nemigen háborgatták a köl- tözködőket, mivel a megye új adófizetőkkel gyarapodott, a földesúr pedig a hasznot nem hozó pusztákra szállott munkaerőnek örült, ha nem őt hagyták el jobbágyai. 1720. körül már olyan nagymérvű volt a népvándorlás (nem egyszer egyik napról a másikra egész helységek kiürültek), „a megye elrendelte, hogy mindenki, aki lakhelyéről el akar utazni, tartozik az uradalma tisztjétől, vagy mezővárosa bírójától útlevelet kérni. Akit faluja határán út- ' levél nélkül fogtak el, azt vasra verve, a megye tömlö- cébe vezették Ezt az intézkedést, amelyet 1723-ban hoztak, 1729-ben megújították” — írja Ruzsás Lajos „A baranyai parasztság küzdelme a földbirtokkal” című könyvében. Pető Mihály Ihász Mihály néven 1720-ban már ott szerepel a regölyi úrbéri összeírásban, s ugyanebben az évben Mezőkomáromban tárgyalást kér atyjának földesura, Kenessey Péter, Pető Mihály elszökése ügyében. Tanúkat állítanak elő, hogy tényleg örökös-jobbágya volt-e.az „ins- táló” földesúrnak. Nézzük meg ezt az úriszéki tárgyalást, melyet az Eszterházy hercegi levéltárból másoltam, s mivel tarkítva van latin kifejezésekkel, főleg a bevezetés és a tanúk bemutatása, lássuk a pert magyar fordításban. Az Űr 1720. Évében, június 11-én, Tekintetes Vízkelety Joseph Tekintetes, Nemes Veszprém Vármegyének Személyes Feő Szolga Bírája, Simogha Ferencz, azon Nemes Várme*Makar talán a Machacropho- fus-ból, vagyis: jegyvervUßiüo gyének Esküttye, jöttünk ide Mező Komáromba, magunk Meggyőződéséből, Tekintetes, Nemzetes és Vitézlő Fekete György Rendes Vár Ispány Uram eő kelme Irltézése mellett, Nemzetes, Vitézlő Kenessey Péter Uram Instanciájára, bizonyos Többoldalú Bizonylatoknak Megvizsgálására, amint az következendő Űriszéknek pontjai tartják. ... Mongya meg hüti (hite) után a Tanú, hogy Tolna Vármegyében, Regöl nevg helységben lakozó Pető Mihály, kinekis Édes Attya Pető Gergely, örökös Jobbágy volt é? és hány esztendeje lehet, hogy innét Mező Komáromból ell ment? Kovács István 57 éves Bolhást árendás nem tuggya. Ismérte Pető Mihált, volt csordás Bolháson is, most harmadik Esztendeje, hogy Székeibe ment, önnend Egresre, onnend Regölbe, de hogy örökös Jobbágy volt-é Mező Komáromba, a jaténs (tanú) nem tudgya. Cser Mihály 70 éves Kis Hídvégi, Somogy Vármegyei Szabados ismérte Pető Jancsit, és Pető Gergelt, egyek (atyafiak) váltak, és Szolgáló Jobbágyok voltak Mező Komáromba, Kenessey Uramékk, de azon Pető Mihály mellik a fia lett légyen és hova lett, azt nem ismérte, és nem is tudgya a fatens. Bányai János, azelőtt Molnár, majd Szabados, Kis Hídvégi bíró, 75 éves... Jól ismérte Pető Gergelt, Kiss Komáromi örökös Jobbágy volt, régen szakadt ide, a fatens- nek gyermekkorában, a fia is, ki most Regeibe lakik, Pető Mihály örökös Jobbágyfi az Attya után, a kivel egy vált, és Pető Jánost, kitt régi üdőkben Horvát Országiak Makár* népe ragta le Szo- kolynál, jóll ismérte a fatens, Malom Biraja volt... Gondos Szabó István, a kimagasló Battyáni família Uradalmának telepese, 50 éves ... Jól ismérte Pető Gergelt, örökös Mező Komáromi Jobbágyfi vólt, miulta eztet tudgya a fatens, magának a fia is, Pető Mihály Szitáson csordáskod- ván, onnend Ozorára, s úgy ment véghtére Regellybe, itt való házassága után. Juhász- kodott itt is mindegy három esztendeig... Özvegy Sárhiday Mihály 70 éves Nyéki lakos,... Pető Gergelt is ismérte, örökös Jobbágy volt itt Komáromba, a fiai miként széllettek ell, nem tudhatja. Egy Pető Jánost is tud annak a Pető Gergell fiának lenni, itt lett a világra is Mezőkomáromba... Adgyuk ezen vallató levelünket, Aláírásunkkal és Pecsétünkkel megh erősítvén. Kelt Mező Komáromban. Josephum Vizkelety Pető Mihály ezidőben már gazdálkodni kezd Regölyben, egyelőre nem háborgatják Az 1727-es összeírásban már eredeti nevén szerepel s van két lova, tehene, négy-öt hold földje, egy év múlva már rétje és szőleje is, lassan az első gazdák közé küzdi föl magát, míg végül a falu első embere, öregbíró lesz. Ekkor éri utói a tíz év óta rá leselkedő végzet, amire biztosan nem számított már, főleg most élete tetőfokán. Bírónak lenni egy mezővárossá fejlődő nagyobb helységben nemcsak puszta címet jelentett, hanem felelős megbízatást, mind a megye, az uradalom, mind a nép részéről, egyszerre mindhármat képviselnie kellett: ügyelni az adó, a kilenced és tized s az uradalomnak járó bérletpénz begyűjtésére, ítélkezni kisebb perekben s egyúttal a lakosság érdekeit is figyelemben tartani az éhes uradalmi tisztek hatalmaskodásaival szemben, később ezért nem egy regölyi és más helységbeli utódja szenvedett börtönt és félig-agyonveretést. Fizetése minden szolgáltatás elengedése s talán némi kis tiszteletdíjféle volt, — a Pető Mihályról szóló következő levélben az utóbbira is van célzás. Most lássuk a tragédiáról tudósító levelet, ízes, régies magyar nyelvével, ártatlan önzésű, nyers szókimondásával: Tekintetes, Nemzetes, Vitézlő Nagy Gáspár -Urunknak, Méitóságcs Hercegi Ház Tekintetes, Nemes Szala, Somogy, Tolna és Baranya Vármegyékben lévő Érdemes Ins- pectorának, Nagy Jó Urunknak böcsülettel adassék Tamásiban : Tekintetes Inspector Urnák! Köteles Szolgálatunk ajánlása után Isteniül Szerencsés sok jókat kívánjuk az Urnák. Nem kétlyük, hogy az Urnák, Inspector Urunkk tudtára ne légyen Pető Mihálynak, itt való lakosnak a dolga, Hogy im Nemes Kenesey Péter Uram Emberei Dombóvári Tiszttartó Uram Paran- csolattyábul házánál Jobbágynak valóin megkötözték. Pető Mihály azt vitattya, hogy ő nem jobbágy, holott Beszp- rimben lakó ám az Attya Pető Gergely, ott lett eő kelme is e világra. Attya holta után soha jobbágyságot nem viselt, hanem eléb, odáb Szolgálatban töltötte idejét mind addig, még Regöllben vette lakását, itt kezdett gazda lenni. Minek okáért kérjük az Urat aláza- tossan csak a jövő Sz. György napig is a mi kezessigünkre méltóztassék az Vr meghagyatni, ha lehetsiges, amivel Dombóvári Tiszttartó Uram maga esztendős Eöreg Bíróságra esküttette fel, amintis azér az Árendábul jól ki is szedett eő kelme. Mely ebbéli jó akaratát hála adók lenni igyekezvén maradunk az Urnák Köteles Szolgái Regöli die 3. Máy 1731. Regöli Lakosok Pető Mihályról nem találtam több adatot, nem tudom, mi lett további sorsa a volt csordás- és juhászlegénynek. Húsz év múlva már csak özvegye él, az ő neve szerepel az 1753-as összeírásban. S a Pető név többé nem jelentkezik Regölyben. 1971. április. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Csak olyan irodalmi munkákra válaszolunk. amelyekben a tehetség jelét látjuk. A TASZSZ szovjet hírügynökség fotóriporterei TASZSZ FOTO—7Ú címmel kiállítást rendeztek Moszkvában. A kiállításon négyszáz fényképet mutattak be. Két kép a kiállításról: „A moszkvai Tv-központ” — V. Jegorpv felvétele. A karmester vezényel — O. Vikhandi felvétele. SZOVJET FOTÓKIÁLLÍTÁS