Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN * MAGAZIN - MAGAZIN-v ■ K ■ ^waÉBPér^'~ " ^ TAVASZ Lendület Aki „a jó kenyér kisülése raódgyát a Földi Almábul fel találta” Nagy kenyérfogyasztó nemzetnek tartanak bennünket, és nem ok nélkül. A kenyér a magyar népnek valóban minden időben a legfontosabb eledele volt. Ha Kenyér van, minden van, tartja a közmondás. Hazánkban a régebbi időkben kétszeresből — a búza és a rozs keverékéből — sült az ízes kenyér, későbben külön búzából, vagy rozsból. Nem is oly régen, mondjuk vagy másfél száz évvel ezelőtt pedig még burgonyával is ízesítették, szaporították az otthoni kemencékbe bevetett kenyeret, egyrészt azzal a céllal is, hogy ne száradjon ki oly hamap. A burgonyát, a krumplit 1654 táján a német egyetemekről hazatérő diákok hozták*be az országba. Termesztését először a XVII. század végén rendelte el Wesselényi nádor., maid az egyik ínséges esztendő után II. József, a XVIII. század nyolcvanas éveiben egyenesen kötelezővé tette a burgonyának, mint „bő és egészséges kenyérpótló népélelmezési cikknek’7 a termesztését. A napóleoni háborúk nyomán az országra szakadt nehéz gazdasági viszonyok közepette igen fontos probléma volt az élelmezési kérdés kielégítő megoldása, főleg a hadsereg kenyérrel való ellátása. A parasztságnak erre az utóbbi célra mindig több és több kenyérgabonát kellett leadnia. Egyre kevesebb búza, rozs és kétszeres maradt az otthoni hombárokban. A kenyeret valamivel pótolni kellett. Erre legalkalmasabb termelvénynek bizonyult eddig is a krumpli, amelyet ekkor már a kenyér szaporítására is felhasználtak. Arról, aki elkezdte és kitalálta a kenyérszaporításnak ezt a módját, megérdemli, hogy megemlékezzünk, annál is inkább, mivel az illető éppen Tolna megyei személy: Beck Dávid, Sárszentlőrinc község egykori derék nótáriusa volt. Tolna megye 1806. évi szeptember 17-én tartott közgyűlése alkalmával az elnöklő főispán — többek között — ily beszéddel fordult a Tettes Státusokhoz és Rendekhez: „Hallgatásban el nem temethetem, felgerjesztő vigasztalásomat, melyet szül vala szívemben, mostan ditsőségesen uralkodó Felséges Urunknak, megyebéli Szt. Lőrincz Helységünk Nótáriusához, Beck Dávidhoz járuló kegyelmessége. Tudtokra van a Tettes Státusoknak és Rendeknek, hogy ezen betsüle- tes és józan törekedő Hazánk- polgárja, azon érdeméért, hogy jó kenyér kisütése módgyát, a Földi Almábul (burgonya) fel találta. Felséges Urunk által. egy aranybul készült Érdempénzel, úgy nevezett Numis- mával, és azontúl 12 Aranyakkal meg ajándékozta tot légyen. Ugyan is, meg emlékezvén ezen Kegyelmes Ajándékok, azoknak díszesebb által adásokat ezen jeles Köz Gyülekezetre. a Tettes Statusoknak és Rendeknek halasztani kívántam”. E rövid bevezető után a következő szavakkal adta át a főispán a kitüntetettnek az érmet és a 12 aranyat: „íme viseljed ezen Felséges ajándék kokat, mint Királyi Kegyelemnek Biliegét, és ditséretes tettednek jelét; Szolgáljon ez Neked, mindenkor ösztönül arra, hogy hűséged, Felséges Urunkhoz, hasznos törekvések, az Hazád-Polgár-Társaid bol- dogítására, szüntelen öregbed- gyen. íme, tovább által adom, a 12 aranyakbul álló Királi ajándékot is egyszer s mind kívánom, hogy a mindenható Isten számos Esztendőkig boldogul éltessen!”. Sárszentlőrinc tehát nemcsak arról nevezetes, hogy ott diákoskodott egykor Petőfi Sándor és a község anyakönyvében jegyezték fel Illyés Gyula születésnapját. Szerényen húzódik meg a világhírességeik között Beck Dávid, a község egykori nótáriusa is. H. A. Meddig élünk... Kicsi és kocsi (MTI foto — KS) A címben foglalt kérdés vitathatatlanul közérdekű. Any- nyira az, hogy sok évszázaddal ezelőtt, időszámításunk kezdete után kétszáz évvel, sok más között, Ulpianus római prefektus is eltöprengett ezen. Optimista volt. Úgy vélte, hogy egy akkor huszadik életévét taposó római polgár még harminc esztendőre számíthat, a negyvenéves húszra, az ötvenöt-hatvan esztendős még hétre. Ulpianustnem igazolták a tények. A halandóság az általa elképzeltnél lényegesen magasabb volt, vagyis fiatalabb korban haltak meg az emberek. Akkor éppúgy, mint jó néhány századdal később. A nem egészen rossz módban sínylődő Árpád-házi királyaink átlagos életkora — leszámítva a hatvégzi. ízelítőül a most megjelent Demográfiai Évkönyv 1989. című kötetből. Hány évre számíthatott 1968-bán egy férfi és egy nő, aki a baloldali oszlopban feltüntetett életkorú volt? Életkor: Férfi: Nő: Furcsa indiántörzsek Amióta öt évszázaddal ezelőtt spanyol hódítók elterjesztették a legendát az Amazonasz folyó körzetében állítólag élő amazonokról, Erazí- lia dzsungeléi a furcsa indiántörzsekről szóló mendemondák kimeríthetetlen forrásává lettek. Bár legalább 300 éve senki sem látóit magas növésű és állítólag mutatós, amazont, a XVI századi spanyol, majd később portugál misszionáriusok és felfedezők történetei tartják magukat. Ma szinte állandóan új beszámolókat hallhatunk pigmeusokról, óriás indiánokról, fejvadászokról,/ fehér renegátok vezette törzsekről, sőt feketebőrű indiánokról. Alig néhány állja az ellenőrzést e felfedezések közül. A nagy kivételek egyike fehér indiánoknak égy törzse, melyre röviddel ezelőtt bukkantak és melynek tagjairól fényképek is készüllek. Óriás indiánok törzse, — melynek tagjai átlagosan 2 méternél magasabbra is nőnek — él állítólag Észak- Brazília területén, áhol a transz-Amazonasz autóút építését tervezik. E törzs férfiait bátor harcosoknak tartják, akiktől minden ellenségük ■retteg. A fehér indiánokra egy másik útépítési terület felkutatására indult expedíció bukkant. Ezeknek az indiánoknak nagyon világos a bőre és viszonylag fejlett mezőgazda- sági ismereteik vannak, de egyébként alig különböznek a szomszédos törzsektől. Fekete bőrű indiánokat a brazil fővárostól északkeletre eső hegyvidék lakosai láttak. Állítólag ugyancsak magas növésűek. egészen sötét a bőrük színe, de hosszú és sima a hajuk. Létezésüket eddig egyetlen expedíciónak sem sikerült bebizonyítania. Történészek feltételezik, hogy bizonyára szökött rabszolgák leszármazottai, akik összekeveredtek az indiánokkal és az idők folyamán a sötét bőr vált uralkodóvá az egész törzsben. vanat túlhaladott I. Istvánt 0 67 72 és IV. Bélát, akik matuzsále1 68 73 meknek számítottak a maguk 2 68 73 idején — alig ütötte meg a 3 67 71 harminchét évet. A várható 4 66 71 életkorok tudományos alapon 5 65 70 történő előre becslésével elő10 60 65 szőr 1693-ban az üstököséről 20 50 is nevezetes Halley foglalkozott, majd a holland Jan de . 41 45 Vit. Központi .Statisztikai Hi40 32 36 vatalunk ugyanezt már az 50 23 27 adatok óriási bőségének birto60 15 18 kában, valószínűségszámítá70 9 11 si képletek felhasználásával 80 5 6 Élet az űrben A csillagászoktól arra vártunk magyarázatot, hogy Hitt létre o világmindenség, a biológusoktól pedig az élet keletkezése rejtélyének megoldását reméltük. Most már -feltételezhetjük, hogy az orvosok egy szép napon leírják nekünk a világ keletkezését, hiszen a csillagászoknak már sikerült feltárniuk az élő anyag létrejöttét: az élő anyag a csillagok közötti űrben születik meg. Még tíz évvel ezelőtt ez a fel- tételezés a szerzőt az öreg kutatók menhelyére juttatta volna; most az összes obszervatóriumok szerves oegyületek után kutatnak a csillagok közötti térben. Egészen 1960-ig biztosnak vélték, hogy a világűr legfeljebb néhány elszórt atomot tartalmaz, esetleg a legegyszerűbb .molekulákat: mintha a sivatagban lenne elszórva egy-két kavics. Nos, a legutóbbi 'leírom év során a spektrográf iái Elemzés lehetővé tette bonyolult szerves vegyületek felfedezését a világűrben, olyannyira, hogy felvetődik a kérdés, nem fognak-e hamarosan aminósavakat; a fehérjék és így az élet alapjait felfedezni. 1969-ben fedezték fel az első szerves molekulát a csillagok közötti űrt kitöltő gáz_ és porfelhőkben; ez a felfedezés valósággal forradalmasította az égitestek fizikáját és biológiáját. Még nem született meg a ma- . gyarázat arra, hogy jöhetett létre a galaxisfelhők hihetetlen alacsony sűrűségében, az abszolút 0 fokhoz közel álló hőfnérsékle- ten, kitéve a csillagok nagy számú gyilkos sugárzásának. Azóta a csilagászok már molekuláris hidrogént, vizet, ciánhidrogént. metánt, ammóniát, sőt me- tilalkoholt is. felfedeztek. A kísérletek pedig ' azt mutatják% hogy az ammónia és a hangyasav reakciójából könnyen keletkezhetnek aminósavak. Az aminósavak pedig az élő anyag alapját alkotják. Anélkül, hogy- azt állítanánk, hogy a galaxisfelhők már most is tartalmaznak néhány baktériumot, a csillagászok úgy vélik, hogy az aminósavak, az élet megjelenésének előfeltételei egyszerű vegyi reakciók során létrejöhetnek a bolygók közötti űrt kitöltő porfelhőkben. Nagy mennyiségben fordulhatnak elő abban a szétszórt anyagban, amelynek koncentrálódása révén alakulnak ki a bolygók és a csillagok. Ami azt jelenti, hogy a bolygók már megszületésük pillanatában rendelkeznek az élő anyag elemi alkotórészeivel. Idáig az a nézet uralkodott, hogy az aminósavak csak az égitest kihűlése után jöttek létre. Tehát a bonyolult szerves vegyületek felfedezése azt bizonyítaná, hogy az élei az általános szabály még a legtávolabbi térben is.
