Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

Kürti Andrást (Kisregény) — íi. — — Nagyon szívesen — szólalt meg egy hang a fészer felől. Hátratekintek. Ott támaszkodik a falnak ez az átkozott, vö­rös képű, pisze levelezőtag, és a fülét huzigálja. A pokolba is, minek lebzsel itt ez a két hatal­mas dán dog, ha ide mindenki bántatlanul be­sétálhat? • — Mi volt? — ugrik talpra Renata. — Hol vannak a többiek? — A szokásos dolog történt. A két műszerész udvariasan figyelmeztetett bennünket, hogy saját kényelmünk, biztonságunk szempontjából helyes a garázs-bárt is bekapcsoltatni a kibaut-rend- szerbe, minthogy itt több ember tartózkodik huzamosabb ideig. Neadjisten tűz támad, vagy sürgős ügyben keresnek valakit, esetleg telefon­üzenetet kell továbbítani, és így tovább. Nagy Erik, mit tehetett volna mást, beleegyezett, azok ketten felszerelték a kamerát és a félgömböket, felrajzolták a lila kört Egy hellyel megint ke­vesebb, ahol kedvünkre szidhatjuk a Törpét Ami pedig a barátainkat illeti, majd jönnek ők is. Egyelőre Kis Erikért teszik tűvé a várost. — Megint világgá ment? — Persze. Búcsúlevelet is hagyott. Minthogy a rábízott feladatot nem tudta teljesíteni, nem jelezte idejében az ellenség közeledtét, nem ér­demli meg a bizalmunkat, elbúj dosik. —* Arról van szó — fordul felém Renate kacagva —, hogy ez a Kis Erik igencsak önér­zetes legényke, valóságos spártai jellem. Ha hibát követ el, szigorúan megbünteti magát. Havonta legalább egyszer világgá megy. Ilyen­kor a fél város őt hajkurássza. Ha nem is ta­lálják meg, azért vacsorára mindig előkerül. Spártai jellem, de enni is nagyon szeret. Hans ellöki magát a faltól, odagurul hozzánk. — Ezt elhoztam — nyújtja a táskámat —, miért fáradna még vissza érte? Tessék, még előzékeny, figyelmes is, azt is megnehezíti, hogy pyugodt lélekkel gyűlöljem! Nehézkesen letelepedik ő is a gyepre, hja, a pocak. — A kibernetikának egyik válfaja — kezdi át­menet nélkül — az élő szervezetnek e tudo­mányág szempontjából való vizsgálatával fog­lalkozik. Ez a biológiai kibernetika. Tanulmá­nyozza az élő szervezetekben végbemenő élet- folyamatok tudatos és nem tudatos, azaz vege­tatív szabályozását. Nos, az öreg profnak sike­rült egy olyan készüléket konstruálnia, amely megszorításokkal ugyan, de utánozni képes bi­zonyos emberi képességeket. Ezek közül a leg­fontosabb az önfejlesztő potenciál. — Az micsoda? — szakítom félbe, mert azt már megtanultam, hogy ha menetközben nem magyaráztatok meg magamnak bizonyos fogal­makat, jön a fejgörcs. — Egyszerűen azt jelenti, hogy a Törpe nem­csak azoknak a feladatoknak a megoldására al­kalmas, amelyeket előzőleg a programozója be­letáplált, hanem e feladatok végrehajtása nyo­mán szerzett tan asztalatok felhasználásával mó­dosíthatja, javíthatja, újakkal egészítheti ki fel­adatkörét. Azaz nemcsak ő befolyásolja tevé­kenységével a környezetét, hanem folyamatosan lépést igyekszik tartani a részben az ő műkö­dése folytán is változó környezettel, önmagá­ban véve ez nem új felfedezés, ez a kiberne­tika egyik sajátossága. Minőségi ugrást a mi esetünkben az jelent, hogy a Törpe egy hatal­mas automata-hálózat parancsnoki posztján, egy gyárváros életének, fejlődésének szinte minden- oldalú ismeretével rendelkezve működteti ezt a bizonyos önfejlesztő készséget. — Nem mondana erre egy-két gyakorlati pél­dát? Akkor könnyebben megérteném. — Kérem. Lássuk csak... Talán észrevette már, hogy Aarlesben nincs telefonkészülék. — Hogyne, feltűnt nekem. — A Törpe szereltette le őket. Rájött ugyan­is. hogy a kibaut-hálózat mellett ez nem gazda­ságos, emellett kezdetleges is. Sokkal egysze­rűbb, ha az, aki telefonálni akar, beáll, vagy beül a lila körbe, közli, hogy kivel akar be­szélni, és a kibaut pillanatok alatt megteremti az összeköttetést. Ha a hívott fél nem tartóz­kodik a helyszínen, az automata meg tudja mondani, hogy hol van, feltéve, ha az illető be­jelentette neki, vagy az automata valahol ér­zékeli a jelenlétét. Ezenkívül tárolhatja is az üzenetet, amelyet aztán pontosan továbbad az illetőnek, amint az visszatér. Nálunk most már nincs téves kapcsolás, vonalbontás, áthallás, ká­belbeázás, huzalszakadás, satöbbi, mert a be­szélgetések rádióhullámok segítségével bonyo­lódnak le. A hagyományos telefonnak mindössze az interurbán kapcsolásoknál van részleges sze­repe. Végeredményben tehát a Törpe hasznosan járt el, ez az intézkedése a lakosság egyet­értésével találkozott. Igaz, egyeseknek nem tet­szik, hogy ilyen körülmények között, például, nem tagadhatják le magukat, ha valamelyik is­merősük, barátjuk beszélni szeretne velük. Elő­fordult, hogy valaki haragjában seprűvel verte le a falról a kibautot. Elhallgat, Renára pislog. Követem a tekin­tetét. A lány arcának színe, mint a főtt ráké. Halleluja, szép a világ, gyönyörű az élet! Ez a tündér Hansnak csak az eszét tiszteli, de ném szerelmes belé! Sőt, seprűt ragad, ha a vörö ?- képű zaklatja. Most szinte sajnálom a szeren­csétlen fickót. Tulajdonképpen nem is olyan ellenszenves. — Szóval — köszörüli meg a torkát a leve- lezőtagocska — ez csak egy eset volt a sok közül annak szemléltetésére, hogy mit is jelent az önfejlesztő potenciál. És ennek kapcsán rög­tön rámutathatok a Törpe néhány más, ugyan­csak majdnem emberi tulajdonságára. A kezde­ményező- és szervezőkészségre, az örök elége­detlenségre a meglevő állapotokkal, a mindig jobbra való törekvésre. Megemlíthetem, hogy a homo sapiens példájára a Törpe is képes ró, hogy. egyidejűleg a legkülönfélébb feladatokkal foglalkozzék. Sokkalta többel, mint száz, vagy ezer ember. Nála elektronikus úton, fantaszti­kus sebességgel történik a számítás, összeha­sonlítás, szelektálás, értékelés, döntés, utasítás, és az utasítás végrehajtása nyomán mutatkozó tapasztalatok összesítése. Minhogy ráadásul a különböző funkciójú vezérelt automaták is se­gítenek neki mindebben, mondhatnám, a keze alá dolgoznak, összehasonlíthatatlanul gyorsab­ban ..gondolkodik” a Törpe, mint egy egész tu­dományos társulat. Ezenkívül... — Kedves uram — állítom meg a dicshim­nuszt —, zavarban vagyok. A Törpéről először csak rosszat hallottam, miatta van bajban a város, és így tovább, most pedig kiderül, hogy okos, tevékeny, jó szándékú. Nem csapás, hanem valóságos áldás. Szerintem is az ő működése tetőzi be Aarles mintavárossá való alakulását. Bárcsak már nekünk is volna odahaza egy ilyen Törpénk és egy kibaut-hálózatunk. Mind­járt vidámabb, gondtalanabb lenne az élet. Min­denesetre viszek magammal egy kiló prospek­tust, és csinálok neki Pesten némi felhajtást. — Ezzel még várjál, Tibi — kapcsolódik be a társalgásba Renate. — A Törpével van ugyan­is egy kis bibi... Orsted professzor meghalt, mielőtt véglegesen beszabályozhatta volna és... — Elnézést — vág köze Hans —, ez így nem egészen pontos. Az ilyen magas kvalifikációjú kibemet'kus gépeket voltaképpen soha nem le­het véglegesen beszabályozni. Üzembe állításuk előtt csak működésük alaptendenciáit határoz­hatjuk meg és menetközben kell rendszeresen beavatkoznunk, ha úgy látszik, hogy valamilyen problémakörben a készülék önkorrekciós elemei ' nem teszik lehetővé a hiba elhárítását. — Milyen hibákról van szó a Törpénél? (Folytatjuk) MASZKOK Minden ország igyekszik sajátos hagyományait, nem­zeti szokásait bélyegen be­mutatni. A Magyar Posta és számos más bélyegkiadó ál­lam remekelt már népviseleti sorozatokkal. A mongol sorozatban pan­tomim misztériumjátékok ál­arcát látjuk, amelyet 1937- ben mutattak be utoljára. E táncjáték egyik részében Mi- lereba (1040—1123) költő és re­mete életét varázsolták a né­ző elé. Az álarcban előadott további mozdulatok a démo­nok feletti győzelmet ábrázol­ták. A maszkok ma az ulán- bátori múzeum falait díszítik. A nyugat-afrikai kis köztár­saságban, . Libériában 28 kü­lönböző nyelven beszélő néger törzs él. Minden törzs más­képpen díszíti a vallásos cere­móniák álarcát, amelyekből nyolcat ismerhetünk meg az új bélyegekről. HÍREK A Briefmarken című nyugat­német szaklap ismerteti dr. Csanádi György közlekedés- ügyi miniszter nyilatkozatát a Budapest 71 kiállításról és a következőket emeli ki: „A bé- lyegkiiadás minden országban egyik lényeges tevékenysége a postai szerveknek.” — A hol­landok bélyegújsága, a Phila­telie mezőgazdasági vonatko­zású bélyegeinkről közöl cik­ket. Ugyanitt szeptemberi ki­állításunkra társasutazást hir­detnek a németalföldi filatelis- ták részére. — Görögország két bélyeggel köszönti a modern olimpia első versenyeinek 75 éves jubileumát. Az első érték egykorú fénykép alapján azt a pillanatot ábrázolja, amikor 1896-ban a maratoni futás ha­zai győztese célba ér. A máso­dik érték a játékok újjászer­vezőjét, Coubertint mutatja, arcképe mellett az Olympiában álló emlékoszlop látható, aho­vá Coubertin szívét temették eL ­VESZÉLYBEN A POSTA A postássztrájkok letörésére mindenütt magánposták ala­kulnak, ezek akadályozták az angol postások munkabeszün­tetésének döntő győzelmét is. Ausztráliában néhány heteszin tén szünetelt a levelek továb­bítása. A sztrájk első napján egy vállalkozó szellemű hölgy hirdetést adott fel, hogy Lon­donba repül és személyesen kézbesíti a rábízott leveleket. A felszámított hatszoros díj el­lenére olyan sok megbízás ér­kezett. hogy a botcsinálta pos­tásnők mindennap utazhattak Európába. Belgiumban sztrájk nélkül támadt versenytársa a postá­nak. Az alapítót egy frank jel­képes kártérítésre ítélték a posta monopóliumának meg­sértése miatt. A magánvállal­kozó csak negyedét számította a díjszabás szerinti összegnek és mégis virágzott az üzlete, amíg a posta a bírósághoz nem fordult. Az eljárás alatt a kor­mány intézkedett, hogy a bel­ga posta szervezetét változtas­sák meg és ennek következté­ben olcsóbb, jobb szolgálta­tást nyújtsanak. A Német Szövetségi Köztár­saságban egy gyűjtő kártérítési pert indított egy postatisztvi­selő ellen, aki egy véletlenül lebélyegzés nélkül maradt bé­lyeget utólag színes ceruzával áthúzva érvénytelenített. A bí­róság a keresetet elutasította és postás — magyar gyűjtők által is sokszor sérelmezett — eljárását ..korrektnek” minősí­tette. Bélyegek miatt gyakran vias­kodnak a különböző államok postái. Spanyolország most visszaküldi a Német Szövetsé­gi (!) Köztársaságból érkező leveleket, ha azok Marx vagy Engels arcképét ábrázoló em- lékbélyeggel vannak bérmen­tesítve. Az arab államokban hasonló sorsra jutnak a távol­keleti országok (Japán, Hong­kong, Ryu-Kyu stb.) levelei a vaddisznót ábrázoló bélyegek miatt. Távol-Keleten az idei év a vaddisznó-csillagzat je­gyében zajlik, emiatt jelentek meg ilyen rajzzal bélyegek. A muzulmán lakosság ezt sérel­mezi, mert vallásuk az állatot tisztátalannak tartja, Kongresszusi zászlóval, valamint a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett Habselyem Kötöttáru­gyár az utóbbi öt évben több vidéki telephelyet létesített és megkétszerezte a termelést. A vállalat nyeresége az öt év átlag árbevétel 15 százalékát tette ki. Ennek alapján a dol­gozók nyereségrészesedése évente 42 napi jövedelem volt. A vállalat az önköltség csökkentést a fogyasztói áraknál érvé­nyesítette, így az elmúlt évben termékeiknek fogyasztói árát 1,5 százalékkal mérsékelték. Képünkön: készül a poliészter csipkeszövet, melyből alkalmi jellegű női felsőruhákat készí­tenek.

Next

/
Thumbnails
Contents