Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
Kürti Andrást (Kisregény) — íi. — — Nagyon szívesen — szólalt meg egy hang a fészer felől. Hátratekintek. Ott támaszkodik a falnak ez az átkozott, vörös képű, pisze levelezőtag, és a fülét huzigálja. A pokolba is, minek lebzsel itt ez a két hatalmas dán dog, ha ide mindenki bántatlanul besétálhat? • — Mi volt? — ugrik talpra Renata. — Hol vannak a többiek? — A szokásos dolog történt. A két műszerész udvariasan figyelmeztetett bennünket, hogy saját kényelmünk, biztonságunk szempontjából helyes a garázs-bárt is bekapcsoltatni a kibaut-rend- szerbe, minthogy itt több ember tartózkodik huzamosabb ideig. Neadjisten tűz támad, vagy sürgős ügyben keresnek valakit, esetleg telefonüzenetet kell továbbítani, és így tovább. Nagy Erik, mit tehetett volna mást, beleegyezett, azok ketten felszerelték a kamerát és a félgömböket, felrajzolták a lila kört Egy hellyel megint kevesebb, ahol kedvünkre szidhatjuk a Törpét Ami pedig a barátainkat illeti, majd jönnek ők is. Egyelőre Kis Erikért teszik tűvé a várost. — Megint világgá ment? — Persze. Búcsúlevelet is hagyott. Minthogy a rábízott feladatot nem tudta teljesíteni, nem jelezte idejében az ellenség közeledtét, nem érdemli meg a bizalmunkat, elbúj dosik. —* Arról van szó — fordul felém Renate kacagva —, hogy ez a Kis Erik igencsak önérzetes legényke, valóságos spártai jellem. Ha hibát követ el, szigorúan megbünteti magát. Havonta legalább egyszer világgá megy. Ilyenkor a fél város őt hajkurássza. Ha nem is találják meg, azért vacsorára mindig előkerül. Spártai jellem, de enni is nagyon szeret. Hans ellöki magát a faltól, odagurul hozzánk. — Ezt elhoztam — nyújtja a táskámat —, miért fáradna még vissza érte? Tessék, még előzékeny, figyelmes is, azt is megnehezíti, hogy pyugodt lélekkel gyűlöljem! Nehézkesen letelepedik ő is a gyepre, hja, a pocak. — A kibernetikának egyik válfaja — kezdi átmenet nélkül — az élő szervezetnek e tudományág szempontjából való vizsgálatával foglalkozik. Ez a biológiai kibernetika. Tanulmányozza az élő szervezetekben végbemenő élet- folyamatok tudatos és nem tudatos, azaz vegetatív szabályozását. Nos, az öreg profnak sikerült egy olyan készüléket konstruálnia, amely megszorításokkal ugyan, de utánozni képes bizonyos emberi képességeket. Ezek közül a legfontosabb az önfejlesztő potenciál. — Az micsoda? — szakítom félbe, mert azt már megtanultam, hogy ha menetközben nem magyaráztatok meg magamnak bizonyos fogalmakat, jön a fejgörcs. — Egyszerűen azt jelenti, hogy a Törpe nemcsak azoknak a feladatoknak a megoldására alkalmas, amelyeket előzőleg a programozója beletáplált, hanem e feladatok végrehajtása nyomán szerzett tan asztalatok felhasználásával módosíthatja, javíthatja, újakkal egészítheti ki feladatkörét. Azaz nemcsak ő befolyásolja tevékenységével a környezetét, hanem folyamatosan lépést igyekszik tartani a részben az ő működése folytán is változó környezettel, önmagában véve ez nem új felfedezés, ez a kibernetika egyik sajátossága. Minőségi ugrást a mi esetünkben az jelent, hogy a Törpe egy hatalmas automata-hálózat parancsnoki posztján, egy gyárváros életének, fejlődésének szinte minden- oldalú ismeretével rendelkezve működteti ezt a bizonyos önfejlesztő készséget. — Nem mondana erre egy-két gyakorlati példát? Akkor könnyebben megérteném. — Kérem. Lássuk csak... Talán észrevette már, hogy Aarlesben nincs telefonkészülék. — Hogyne, feltűnt nekem. — A Törpe szereltette le őket. Rájött ugyanis. hogy a kibaut-hálózat mellett ez nem gazdaságos, emellett kezdetleges is. Sokkal egyszerűbb, ha az, aki telefonálni akar, beáll, vagy beül a lila körbe, közli, hogy kivel akar beszélni, és a kibaut pillanatok alatt megteremti az összeköttetést. Ha a hívott fél nem tartózkodik a helyszínen, az automata meg tudja mondani, hogy hol van, feltéve, ha az illető bejelentette neki, vagy az automata valahol érzékeli a jelenlétét. Ezenkívül tárolhatja is az üzenetet, amelyet aztán pontosan továbbad az illetőnek, amint az visszatér. Nálunk most már nincs téves kapcsolás, vonalbontás, áthallás, kábelbeázás, huzalszakadás, satöbbi, mert a beszélgetések rádióhullámok segítségével bonyolódnak le. A hagyományos telefonnak mindössze az interurbán kapcsolásoknál van részleges szerepe. Végeredményben tehát a Törpe hasznosan járt el, ez az intézkedése a lakosság egyetértésével találkozott. Igaz, egyeseknek nem tetszik, hogy ilyen körülmények között, például, nem tagadhatják le magukat, ha valamelyik ismerősük, barátjuk beszélni szeretne velük. Előfordult, hogy valaki haragjában seprűvel verte le a falról a kibautot. Elhallgat, Renára pislog. Követem a tekintetét. A lány arcának színe, mint a főtt ráké. Halleluja, szép a világ, gyönyörű az élet! Ez a tündér Hansnak csak az eszét tiszteli, de ném szerelmes belé! Sőt, seprűt ragad, ha a vörö ?- képű zaklatja. Most szinte sajnálom a szerencsétlen fickót. Tulajdonképpen nem is olyan ellenszenves. — Szóval — köszörüli meg a torkát a leve- lezőtagocska — ez csak egy eset volt a sok közül annak szemléltetésére, hogy mit is jelent az önfejlesztő potenciál. És ennek kapcsán rögtön rámutathatok a Törpe néhány más, ugyancsak majdnem emberi tulajdonságára. A kezdeményező- és szervezőkészségre, az örök elégedetlenségre a meglevő állapotokkal, a mindig jobbra való törekvésre. Megemlíthetem, hogy a homo sapiens példájára a Törpe is képes ró, hogy. egyidejűleg a legkülönfélébb feladatokkal foglalkozzék. Sokkalta többel, mint száz, vagy ezer ember. Nála elektronikus úton, fantasztikus sebességgel történik a számítás, összehasonlítás, szelektálás, értékelés, döntés, utasítás, és az utasítás végrehajtása nyomán mutatkozó tapasztalatok összesítése. Minhogy ráadásul a különböző funkciójú vezérelt automaták is segítenek neki mindebben, mondhatnám, a keze alá dolgoznak, összehasonlíthatatlanul gyorsabban ..gondolkodik” a Törpe, mint egy egész tudományos társulat. Ezenkívül... — Kedves uram — állítom meg a dicshimnuszt —, zavarban vagyok. A Törpéről először csak rosszat hallottam, miatta van bajban a város, és így tovább, most pedig kiderül, hogy okos, tevékeny, jó szándékú. Nem csapás, hanem valóságos áldás. Szerintem is az ő működése tetőzi be Aarles mintavárossá való alakulását. Bárcsak már nekünk is volna odahaza egy ilyen Törpénk és egy kibaut-hálózatunk. Mindjárt vidámabb, gondtalanabb lenne az élet. Mindenesetre viszek magammal egy kiló prospektust, és csinálok neki Pesten némi felhajtást. — Ezzel még várjál, Tibi — kapcsolódik be a társalgásba Renate. — A Törpével van ugyanis egy kis bibi... Orsted professzor meghalt, mielőtt véglegesen beszabályozhatta volna és... — Elnézést — vág köze Hans —, ez így nem egészen pontos. Az ilyen magas kvalifikációjú kibemet'kus gépeket voltaképpen soha nem lehet véglegesen beszabályozni. Üzembe állításuk előtt csak működésük alaptendenciáit határozhatjuk meg és menetközben kell rendszeresen beavatkoznunk, ha úgy látszik, hogy valamilyen problémakörben a készülék önkorrekciós elemei ' nem teszik lehetővé a hiba elhárítását. — Milyen hibákról van szó a Törpénél? (Folytatjuk) MASZKOK Minden ország igyekszik sajátos hagyományait, nemzeti szokásait bélyegen bemutatni. A Magyar Posta és számos más bélyegkiadó állam remekelt már népviseleti sorozatokkal. A mongol sorozatban pantomim misztériumjátékok álarcát látjuk, amelyet 1937- ben mutattak be utoljára. E táncjáték egyik részében Mi- lereba (1040—1123) költő és remete életét varázsolták a néző elé. Az álarcban előadott további mozdulatok a démonok feletti győzelmet ábrázolták. A maszkok ma az ulán- bátori múzeum falait díszítik. A nyugat-afrikai kis köztársaságban, . Libériában 28 különböző nyelven beszélő néger törzs él. Minden törzs másképpen díszíti a vallásos ceremóniák álarcát, amelyekből nyolcat ismerhetünk meg az új bélyegekről. HÍREK A Briefmarken című nyugatnémet szaklap ismerteti dr. Csanádi György közlekedés- ügyi miniszter nyilatkozatát a Budapest 71 kiállításról és a következőket emeli ki: „A bé- lyegkiiadás minden országban egyik lényeges tevékenysége a postai szerveknek.” — A hollandok bélyegújsága, a Philatelie mezőgazdasági vonatkozású bélyegeinkről közöl cikket. Ugyanitt szeptemberi kiállításunkra társasutazást hirdetnek a németalföldi filatelis- ták részére. — Görögország két bélyeggel köszönti a modern olimpia első versenyeinek 75 éves jubileumát. Az első érték egykorú fénykép alapján azt a pillanatot ábrázolja, amikor 1896-ban a maratoni futás hazai győztese célba ér. A második érték a játékok újjászervezőjét, Coubertint mutatja, arcképe mellett az Olympiában álló emlékoszlop látható, ahová Coubertin szívét temették eL VESZÉLYBEN A POSTA A postássztrájkok letörésére mindenütt magánposták alakulnak, ezek akadályozták az angol postások munkabeszüntetésének döntő győzelmét is. Ausztráliában néhány heteszin tén szünetelt a levelek továbbítása. A sztrájk első napján egy vállalkozó szellemű hölgy hirdetést adott fel, hogy Londonba repül és személyesen kézbesíti a rábízott leveleket. A felszámított hatszoros díj ellenére olyan sok megbízás érkezett. hogy a botcsinálta postásnők mindennap utazhattak Európába. Belgiumban sztrájk nélkül támadt versenytársa a postának. Az alapítót egy frank jelképes kártérítésre ítélték a posta monopóliumának megsértése miatt. A magánvállalkozó csak negyedét számította a díjszabás szerinti összegnek és mégis virágzott az üzlete, amíg a posta a bírósághoz nem fordult. Az eljárás alatt a kormány intézkedett, hogy a belga posta szervezetét változtassák meg és ennek következtében olcsóbb, jobb szolgáltatást nyújtsanak. A Német Szövetségi Köztársaságban egy gyűjtő kártérítési pert indított egy postatisztviselő ellen, aki egy véletlenül lebélyegzés nélkül maradt bélyeget utólag színes ceruzával áthúzva érvénytelenített. A bíróság a keresetet elutasította és postás — magyar gyűjtők által is sokszor sérelmezett — eljárását ..korrektnek” minősítette. Bélyegek miatt gyakran viaskodnak a különböző államok postái. Spanyolország most visszaküldi a Német Szövetségi (!) Köztársaságból érkező leveleket, ha azok Marx vagy Engels arcképét ábrázoló em- lékbélyeggel vannak bérmentesítve. Az arab államokban hasonló sorsra jutnak a távolkeleti országok (Japán, Hongkong, Ryu-Kyu stb.) levelei a vaddisznót ábrázoló bélyegek miatt. Távol-Keleten az idei év a vaddisznó-csillagzat jegyében zajlik, emiatt jelentek meg ilyen rajzzal bélyegek. A muzulmán lakosság ezt sérelmezi, mert vallásuk az állatot tisztátalannak tartja, Kongresszusi zászlóval, valamint a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával kitüntetett Habselyem Kötöttárugyár az utóbbi öt évben több vidéki telephelyet létesített és megkétszerezte a termelést. A vállalat nyeresége az öt év átlag árbevétel 15 százalékát tette ki. Ennek alapján a dolgozók nyereségrészesedése évente 42 napi jövedelem volt. A vállalat az önköltség csökkentést a fogyasztói áraknál érvényesítette, így az elmúlt évben termékeiknek fogyasztói árát 1,5 százalékkal mérsékelték. Képünkön: készül a poliészter csipkeszövet, melyből alkalmi jellegű női felsőruhákat készítenek.