Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

II tudomány az emberért A bonyhádi kórháznak egy kis létszámú orvoscsoportja 1969 májusában kezdte el azt a munkát, aminek eredményeit azóta számos tudományos publikáció és előadás summáz­hatta. Az asszisztensekkel együtt nincsenek tizen, amit két év alatt elvégeztek mégis figyelemre méltó teljesítmény. Ez az orvos­csoport a leggyakoribb rákbetegségnek, az emlőráknak „üzent hadat”, kísérletképpen be*. vezette a mammográfiai vizsgálatokat. Első­ként Bonyhádon és Majoson nyerték meg a szervezők a 40 éven felüli nőlakosságot, majd Nagymányok és Kakasd következett. Jelenleg Zomba van soron. Amikor kint jártam Bony­hádon. éppen tizenegy zombai asszony és leány vizsgálata folyt. Beutaztak és csak azért, hogy alávessék magukat a vizsgálat­nak. Beutaztak, írom, de eszembe jut, hogy korántsem ilyen egyszerű annak a vállalko­zásnak az útja, amit egy kicsike kórház or­vosai szakiak meg, sok éves programként. Ha­talmas és sokszor munka hősies van abban az eredményben, hogy a szűrésre „hivatalosak” 60 százaléka — ha nehezen is, de megértette és jól felfogott önérdekből — kész kooperálni a mammográfiai vizsgálatokat végző orvoscsoporttal, mely áll egy szervező orvosból, egy rönt­gen-, egy sebész- és egy szövet­te nász szakorvosból. ' Hogy a két évvel ezelőtt el­határozott vállalkozás valódi jelentőségét ki-ki helyére rak­hassa, beszéljünk kicsit arról, amiről korunk embere annyit kénytelen beszélni és nemcsak hazánkban, hanem világszerte. Közismert tény, hogy a da­ganatos betegségek a halálo­zások listáján, a nem kívána­tosán „előkelő” 3. helyet fog­lalják el. Nincs a földkerek­ségnek olyan országa, ahol is­meretién lenne a rák, ami alatt a hétköznapi laikus szóhaszná­lat az összes rosszindulatú da­ganatokat érti. Szintén ismert, de nem árt, ha megismételjük: a dagana­tos betegségek elnevezése G-a- lenus (i. sz. 129 — kb. 200), gö­rög származású római orvos nevéhez fűződik. Az elnevezés, pont az emlőrákkal kapcsolat­ban született, mivel az emlő daganata előrehaladott szaká­ban hasonlít a tarisznyarák testére és lábaira. A daganatos megbetegedés tehát nem volt ismeretlen, alig valamivel túl az orvostudomány létrejöttén. A „keresztapa”, aki évszázado­kon át nagy hatást gyakorolt a gyógyítás tudományainak fej­lődésére, — már ismerte. És elsőként az emlőrákot ismerte. Az orvostudomány történeté­nek legfrissebb fejezeteiben a rákkutatás nem véletlenül foglalt és foglal e] különösen rangos helyet. A harc a be­tegség okozóinak leleplezése, időbeni feltárása, gyógyítása, mi több, megelőzése ellen, vi­lágméretű és mind szervezet­tebb Kutatóorvosok ezrei al­kotják a fehér köpenyes had­sereget és nem kétséges, hogy ha nem is ma, vagy holnap, de végül az emberi tudás győz. E vargabetű után térjünk vissza a Bonyhádon bevezetett mammográfiai vizsgálatokhoz. Mi a lényege ennek? A mell­ről lágy röntgensugárral készí­tenek felvételt. Ezen a képen, negatív esetben a mirigyes szerkezetnek megfelelő rajzo­lat látható. Értéke a vizsgá­lati módszernek, hogy a fel­vételen korán kimutathatóak a tapintással még el nem' külö­níthető daganatok. Mi több, a homály szerkezetéből az elvál- tozás minőségére is következ­tetni lehet. A mammográfiai vizsgálatoknak és — szükség esetén — a bajmegállapítás pontosságát szolgáló próba- kimetszéseknek a jelentősége a mellrák korai felismerésében óriási. Miért? Mert a rák előtti állapotok időbeni feltárása, gyógyítása, a daganatos megbetegedések Vég­kifejletének csökkentése szem­pontjából igen fontos. A két éve folyó vizsgálatok tárgya tehát az ún. rákmegelő­ző állapot, köznyelven szólva: a daganat keletkezésének, ki­fejlődésének megelőzése, ami sokszor kisebb műtéttel véghez­vihető — teljes sikerrel. Tíz-tizenöt éwel ezelőtt: még a rákos megbetegedések kriti­kus időpontja az 50. életév utáni időszakra esett. Nap­jainkban már a 40 éven felü­lieket fenyegeti ez. az elhanya­golt állapotban már nem gyó­gyítható urbanizációs, civilizá­ciós betegségnek is nevezett betegség. 4HMWMM Az elmúlt napok egyikén a rádió riporterei végzős orvos- növendékekhez látogattak el. Az egyetemi évek, a pálya-\ kezdés, elhelyezkedés gondjai­ról szólva igen sokan nyilat­koztak úgy a leendő orvosok, hogy a fővárosban kívánnak maradni. Az indoklásokban a tudományos tevékenység „csak"’ itt adott lehetősége vitte a fő­szerepet. Először sajnáltam, hogy nem szólhatok közbe, nem mondhatom el elsősorban a riport szereplőinek, hogy a tudományos tevékenység foly­tatásának lehetőségét nem zár­ja ki a vidék. Még az olyan kisded kórház sem, mint a bonyhádiaké! Igaz. az itt most folyó tudományos munkának az eszközei, anyagi feltételei ne­hezen teremtődtek, de adot­tak. Sőt..rövidesen mód nyí­lik a bővítésre is. Hogyan és mitől? Egyszerűen, attól, hogy négy orvos vezetésével nyolcán nekivágtak a megelő­zés gyógyítással azonos értékű, — ha nem értékesebb — mun­kájának. A veszélytelen és fáj­dalommentes szűrési módszer­rel igen sokakat mentenek meg az emlőráktól, figyelmüket a rákmegelőző állapot feltárásá­nak szentelve. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban. ahol hatalmas bizto­sítótársaságok bonyolítják — bizonnyal nem kis haszonnal — a megelőzésre irányuló szűrővizsgálatokat, kimutatták többek között, hogy az idejé­ben — tehát a rákmegelőző ál­lapotban — kimutatott elvál­tozás 900 dollárért teljes siker­rel gyógyítható, míg a dagana­tos megbetegedés előrehaladott szakaszában a gyógyítás majd­nem reménytelen próbálkozása 3000 dollárba kerüL A bonyhádi, majosi. kakasdi, niagymányoki, zombai asszo­nyok. lányok mát fizettek? Egy kis druikkot és maximálisan a beutazás fáradalmait. Viszont megmenekültek attól a riasztó betegségtől, ami kései stádiu­mában biztos romlást jelent, mint egykor a tbc jelentett. — óa — Elkészült az új fogászati rendelő Minden szekszárdi fogfájós tudja, hogy rossz körülmé­nyek között dolgoztak a fog­orvosok. Nemcsak a zsúfolt­ság — hogy a rendelésre vá­rók egymás hegyén hátán áll­tak —, hanem az is zavarta a gyógyító munkát, hogy az orvosok, asszisztensek is mos­toha körülmények között tud­tak dolgozni — sőt, tisztál­kodni a munka végeztével. A városi tanács új fogorvo­si rendelőt építtetett a Már­tírok tere 1. számú házban. A kivitelező a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ktsz volt. Ugyanis tegnap megtörtént a műszaki átadása a több mint hatszázezer fo­rintos munkának. A rendelő­ben három fogorvos tud egy­szerre, egymástól elkülönítve dolgozni. A váróhelyiség is világos, tágas. A fogorvosi munkát szolgáló létesítmények is kifogástalanok. .Egyedül a röntgenszoba felszerelése van még hátra, mert a kivitelező nem kapott olyan szigetelő anyagot a röntgenszobába, mint azt a terv előírta. A. hazai piacon vásárolható anyag vizsgálata még tart, amennyiben ez befejeződik, úgy két-három nap r.latt vé­geznek a munkával. Es akkor a fogröntgenezést is helyben tudják végezni. Az átadás során nem sok. kifogás merült feL Néhány csap, kapcsoló megerősítése — és külön az orvosok kérése­re — biztonsági zárak fel­szerelése van vissza. A fogá­szati berendezések szállítása már a héten megkezdődik. Két héten belül már itt ren­delnek a szekszárdi fogorvo­sok. Az új fogászati rendelővel kapcsolatban csak egyetlen ki­fogásunk van: két lakás van szomszédságában és ez egyál­talán nem szolgálja az ott la­kók javát — ugyanis minden­ki előtt ismertek a fogászati rendelők környékén tapasztal­ható, kifogásolható hulladék, szemét, köpet, stb. maradvá­nyok.-Pj­Felkészült a MÁV a nyári balatoni forgalomra A Balaton nyári forgalmá­nak és az utazóközönség ké­nyelmének biztosítása a MÁV számára mindig fontos volt. Az igazgatóság úgy szervezte a Szabadbattyán—murakeresz­túri (tehát a balatoni) vonal korszerűsítési munkáit, hogy a nyári forgalmat számottevően ne zavarják. A vonalkorszerü- sítésre 1 milliárd 128 millió forintot költenek, ebből 1971- ben körülbelül 670 millió fo­rint kerül felhasználásra. A nyári forgalom zavarta­lansága, a vasúti forgalom to­vábbi biztonsága és gyorsítá­sa érdekében idén 28 millió forintot állomási biztosító és önműködő térközbiztosító be­rendezések építésére költenek eL Ebből épül az állomási biztosító-berendezés Balaton- szabadi—Sóstó, Nagyrécse és Zalaszentjakab állomásokon. Önműködő térközbiztosító ké­szül Szabadbattyán—Balaton- szabadi—Sóstó—Siófok között, valamint Nagykanizsa—Zala­szentjakab vonalon is. Eddig tizenegy fény- illetve fél­sorompót -létesítettünk és a nyári forgalom beállásáig to­vábbi kettő üzembe helyezését tervezzük. Ezen intézkedé­sünkkel a közúti forgalom gyorsítása válik lehetővé. Itt említjük meg, hogy a fentebb jelzett berendezésekkel együtt az érintett állomásokat kor­szerű távközlő- és utastájé­koztató valamint utasítást adó berendezésekkel látták eL Balatonvilágos, Balatonszaba- di—Zamárdi és Fonyódliget vasútállomásokon korszerű utastájékoztatót helyeztek üzembe. Az állomási felvételi épü­letek közül, üzembe helyezésre került a Szántód—Kőröshegy új felvételi épület és az állo­mási gyalogaluljáró, valamint a Balatonlelle—Felső megálló­hely gyalogaluljárója. Az át­épített vonalrészeken elkészül­tek a korszerű utasperonok, Kéregető gyerekek Nem tudom, múló divathó­bort-e csupán — és felesleges az aggódás —, vagy egy régi, már-már feledésbe merült, rossz ízű hagyomány feltáma­dása. Négy—hat—tíz éves gye­rekek teszik, meglehetősen ag­resszív módon. Kéregetnek. Pénzt. Egy—két —tíz forintokat. Néhány hete találkoztam egy kisfiúval Szekszárdon, a Garay téren. Derűsen nézeget­te az embereket, itt-ott meg­állt egy percre. Sietősre fog­tam a lépéseimet, a srác meg utánam. Aztán megszólalt. — Állj meg, néni! Adj két forintot, légy szíves, — lépett mellém határozottan. — Minek az neked? — Fagyira. — Otthon nem kaptál fa­gy ipénzt? Vállvonogatás, újból az előbbi srácos vigyorgás és to­vábbáll a két forintommal. Már el is felejtettem az esetet, amikor ismerősöm me­sélt hasonlót. Aztán mástól is hallottam, egyre gyakrabban került napirendre a gyerekek kéregetése. A napokban ma­gam is újból részese lettem egy „leszólításnak”. Két kisfiú és egy kislány állított meg Tamásiban. — Von egy tízesed? — kér­dezte a kislány. — Fagyira kell? — A, dehogy! Rajzlapokat vennék, meg ceruzát. — Miért nem anyukádtól kérsz? — Elfelejtettem reggel, most meg dolgozik az anyu. — Máskor is szoktál pénzt kérni az utcán? — Egyszer... múltkor... mozira. — És kaptál? — Kaptam. Hat forintot, egy bácsitól. Most azon tűnődöm, jó-e, ha kéregető gyerekeket ily módon segítünk. Nekik jó-e? Nem hiszem. Már csak azért sem, mert a könnyű pénz­szerzést elsajátítani, a felelőt­lenséget megszokni gyermek­korban — veszélyes következ­ményekkel járhat. Másrészt az is megdöbben­tett, hogy ezek a gyerekek, akik csöpp kis tenyerüket ru­tinos koldusként tartják elénk az utcán, mind-mind jólöltö- zöttek, jóltápláltak, vidámak. Szóval láthatóan rendezett körülmények között élnek, féltő szülőkkel. A gyerek, az gyerek! — szoktuk mondani elég okkal, hiszen tetteikért felelősséggel még nem tartoznak. De ha otthon, az édesanya kérdezné meg, miből vette a gyerek az új füzetet, kitől kapott — kért — mozipénzt, könnyen eltűn­hetnének a városokból, közsé­gekből a kéregető emberpa­lánták. Nem az egy—kettő—tíz fo­rintok miatt, inkább annak következményeit elkerülendő. — Rá — valamint az állomások nagjr] erejű térvilágításai. Minden évben nagy gondot fordítunk állomásaink csinosí­tására — parkosítására, az*, utasáramlásokkal kapcsolatos helyiségek, csarnokok, épüle­tek festésére, mázolására, az elhasználódott berendezések kicserélésére. Az állomások környezetének szépítésére 600 köbméter gyöngykavicsot és több mint 200 000 virágpalán­tát és díszcserjét ültettünk ki. Ezek a munkálatok több mint egymillió forintba kerültek. Szolgálati helyeink között ez évben is versenyt hirdetünk a legcsinosabb állomás címért, a győztesek között tízezer forint kerül kiosztásra. Idén a balatoni vasútvonal menetrendjének szerkezete alapvetően nem változik. Az elmúlt nyári forgalom alap­ján azonban a menetrend bi­zonyos „finomítására” van szükség. Ezt elsősorban a zsú­foltság enyhítésére irányuló törekvésünk jellemzi. Mente­sítő vonatokkal segítünk a hét­végi forgalom kényelmesebbé tétele érdekében. Pécsről a múlt évben vasárnap regge­lenként 5 óra 01 perckor in­dult az 5517. számú vonat az idén szombatonként is közle­kedik, és a vasárnap Balaton­ról visszafelé közlekedő vonat is eggyel több lesz. Reméljük, hogy ezzel sikerül a Pécs—Ba­laton közti forgalom hét végi zsúfoltságát enyhíteni. A balatoni vasútállomáso­kon a vonalkorszerűsítési munkák rSiatt, illetve azokkal egyidőben folyik az épületek korszerűsítése, ez ha kis mér­tékben is, de zavarja az uta­zókat. Balatonboglár állomá­son mintegy 7 millió forint költséggel folyamatban van egy gyalogaluljáró építése, 1972-ben készül el. Balaton­lelle—Felső megállóhely új felvételi épületét és Balaton- fenyves állomáson épülő pe­ronaluljárót szeretnénk még a nyári forgalom idején átadni rendeltetésének. A fenti prob­lémák egyike sem olyan mér­vű azonban, amely számotte­vően zavarná a balatoni for; galmat, mégis szükségesnél? tartjuk megemlíteni és az utazóközönség elnézését és tü­relmét kérni. Halmai János főtanácsos Pécs, MÁV Igazgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents