Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
t T. AZ ÜGYNÖK . ÉS A MEGCSALT FÉRJ 1971 első hetében a világsajtó nagy lapjai, vissza tekintve az előző esztendő politikai történetére, egyre másra közöltek számokat és adatokat összegező írásokat. Szinte alig akadt olyan újság, amely ne úgy emlegette volna 1970- et, mint a repülőgéprablások rekordesztendejét és azt az évet, amely csúcsot jelentett a diplomatarablósok szamát illetően is. Az olvasók talán még végig sem böngészték ezeket az .írásokat, amikor megérkezett a jelentés az első 1971-es, Kubába térített amerikai repülőgép útjáról. Január 8-án reggel pedig Montevídeóból sugározták szét a rádióhírt: az Uruguay-i főváros egy szűk utcájában egy öt-hat főnyi felfegyverzett csoport feltartóztatta Geoffrey Jackson angol nagykövet autóját. Leütötték a diplomata két testőrét és a gépkocsivezetőt. Jacksont kocsijukba kényszerítették és pillanatok alatt eltűntek a forgalmas belvárosban. Néhány nappal később Washingtonban, az amerikai külügyminisztérium épületében kezdődött meg az 1971-es esztendő egyik érdekes nemzetközi tanácskozása. Nyolcvan ország, — közöttük a Szovjetunió. Magyarország. Csehszlovákia, Lengyelország, Románia — képviselői hallgatták meg John Volpe amerikai közlekedésügyi miniszter megnyitószavait. A téma a légi biztonság kérdése volt: a küRepülőgép-eltérítés, diplomatarablás lönböző országok, közlekedési szakemberei azt vitatták meg a háromnapos tanácskozáson, hogy tulajdonképpen minő indítványokat is tegyenek az ENSZ Polgári Repülésügyi Szervezetének a légikalózkodás megakadályozására. Még két hét sem telt el és Washingtonban egy másik értekezlet is összeült: ezúttal az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó országok külügyminiszterei tárgyaltak. A téma a diplomatarablások elszaporodása volt. A nyugati újságok igyekeznek összekapcsolni a repülőgépeltérítési és diplomatarab- lási történeteket; sőt, valaminő, nem létező összefüggést kísérelnek meg kimutatni az elmúlt évek összes ilyen eseményei között. így például a Financial Times című angol, elsősorban közgazdasági érdeklődésű lap, amely viszonylag ritkán foglalkozik társadalomlélektani problémákkal, hosszabb elmefuttatást közölt arról, hogy napjainkban egyre többen „az erőszak korát” látják. A londoni újság egyenesen Ezekiel prófétára hivatkozik, aki azt jövendölte: „Az ország pedig vérengzésekkel lesz tele és a városon úrrá lesz az erőszak”. A bibliai jövendölést a Financial Times az 1970-es évekre tartja érvényesnek és ezt egy olyan történelmi táblázattal támasztja alá, amely összefoglalja 1898 és 1970 között előfordult fegyveres konfliktusokat, azaz háborúkat, a legkülönbözőbb „belső harcokat”, azaz forrar dalmi. felszabadító küzdelmeket, hozzájuk csatolja az ellen- forradalmi jellegű fellépéseket, és a legkülönfélébb erőszakos bűncselekményeket is. A' legutóbbi idők eseménylistájában előkelő helyet biztosít a repülőgéprablásoknak és diplomatarablásoknak. Az „erőszak kora” elnevezést éppen ezeknek az eseteknek elszaporítá- sával indokolja. Mintha lehetséges volna azonos statisztikai kategóriába sorolni a második világháborút, a fasizmus elleni harcot és az amerikaiak vietnami agresszióját! Mintha elképzelhető volna egyszerűen „belső harcok” címszó alatt egy lélegzettel szólni — ahogy az angol lap teszi — a Nagy Októberről és egy latin-amerikai országban lezajlott katonai hatalomátvételről! Mintha lehetséges volna egyszerűen csak „divatos, erőszakcselekedetek” címszó alatt — a különbségek alapos figyelemrevétele nélkül. — együtt emlegetni minden repülőgépeltérítést vagy diplomatarablást! Először is: a repülőgép-eltérítések közül jó egynéhánynál keresve sem lehet politikai indokot találni. 1968 nyara és 1969 nyara között például az Egyesült Államokból 27 repülőgépet térítettek el, ebből 25 a havannai repülőtéren szállt le. De a Kubába térített repülőgépek (a kubai kormány egyébként a gépeket és utasokat azonnal visszairányítja, a repülőgép-eltérítő Kubában maradhat) esetei között akadt drámai esemény mellett tragikomikus is: idegbeteg mániákus fogta a kezében a gép- eltérítéshez használt revolvert, vagy csalódott, megcsalt férj érezte úgy, hogy repülőgép-eltérítéssel keli megmutatnia feleségének, hogy ő is férfi a talpán. A kubai kormány beleegyezik ugyan, hogy a repülőgép-eltérítő Kubában maradjon, de a hatóságok nagyon is nyitva tartják a szemüket. Hiszen kiderült: a Cl A úgy is küldhet ügynököt, hogy megbízza repülőgéprablás megrendezésével. Hiszen nyilvánvaló: lelkibetegek számára nem „politikai menedékjog”, hanem idegorvosi felügyelet kell. A múlt év végén a svájci Weltwoche, annak Okait vizsgálhatva, hogy miért csökkent 1970 első kilenc hónapjában az USA-ból Kubába térített repülőgépek száma az előző évi huszonötről hét ■ esetre, a lap így felelt: „A csökkenés oka. világos: Fidel Castro ismételten kijelentette, hogy „undorodik az egész dologtól” Kubában egyre kevésbé hősöknek, inkább bűnözőknek né» zik a repülőgép-eltérítőket. Ke. vés kivétellel valamennyiüket bíróság elé állították, börtönbe zárták vagy cukornádvágásra küldték, ami Kuba forró napsütésében nagyon kevéssé kellemes foglalatosság”. • A svájci lap cikkében persze jókora adag túlzás van. Kubában a nyilvánvalóan kalandor szándékkal érkező légi» ikalózt börtönbe, az idegbeteg get gyógyintézetbe küldték, azoknak pedig, akik politikai indokkal magyarázták tettüket, megmondották: a polgári utasok életének veszélyeztetése semmiképpen sem haladó cselekedet, s ha már a haladás és Kuba híveiként akarnak tenni valamit, a munka várja őket, például a cukornádaratásra önként jelentkező külföldieket megbecsüli Kuba né» pe. Igaz: a hijacking (ez a repü- gép-eltérítés „amerikanizált angol” neve, még a szeszcsempész-világból megmaradt és ;a „helló, hé Jack” megszólításból származó rövidítés) nemcsak az USA—Kuba útvonalon! jelentkezett az eltérítési hullám kezdetén. Következik: Kilenc szamurájkard ÉTLAP BÉLYEGEKBŐL Mit főzzek? — ez a kérdés a háziasszonyok mindennapos gondja. Őket és a filatelistá- kat segíti az Egyesült Államokban most megjelent konyhaművészeti bélyegalbum. Az eddig egyedülálló kiadványban huszonhat olyan bélyeget láthatunk, amely ételeket ábrázol és mellettük mindjárt olvashatjuk az elkészítés módját. Ezután albumszerű rész következik, ahol előnyomott kockák sorakoznak az ilyen témájú bélyegek beragasztására, de a finom falatok receptjei is folytatódnak. A bélyegétlap eredeti megoldással, a gyomrukon keresztül kívánja megnyerni szenvedélyünknek a kívülállókat. A filatélia titkait ismerőknek ez az album új gyűjtési területet kínál. Jó — fiiatelista — étvágyat! ROOSEVELT Hazánkban is kedvelt az 1947-ben kiadott sorozat és blokk, amely Roosevelt elnök eszméit örökítette meg. A megjelenéskor 4,40 forint névértékű sorozat most 240, a blokk 700 forintot ér és több, drága változatot ismerünk. A brüsszeli fiiatelista klub Timbres (= bélyegek) c. hivatalos közlönye legutóbbi számában részletesen beszámol a négyesblokkban nyomtatott kisívekről, ismerteti az egymással szemben álló párokban nyomtatott és a vágott kisíveket is. A 32 kisívből álló teljes garnitúra — a belga " lap cikke szerint — mindössze ezer példányban jelent meg. A Magyar Bélyegek Árjegyzéke 10 500 forintra értékeli a kisíveket, de ha ilyen valahol felbukkan, azt csak felárral lehet megszerezni. A belga lap buzdítja olvasóit, hogy „ezt a kiadást okvetlenül tegyék el, még azok is, akik magyar bélyegekkel egyébként nem foglalkoznak.” Az előbbiekben ismertetett cikk megjelenésével szinte egyidőben az Egyesült Államokban működő „Roosevelt” fiiatelista kör főtitkára úgy nyilatkozott, hogy az elnökről világszerte megjelent számos kiadás közül a Magyar Posta bélyegeit becsüli a legtöbbre. ÍR FESTŐK Utcai harcok, ostromállapot — mostanában ilyen hírek érkeztek Észak-Irországból. Az angol posta legközelebbi sorozata, talán ezzel is csillapítani akarva az önálló életre vágyókat, három élő ír festő alkotását mutatja be. Az első kép T. P. Flanagan festménye, amelynek címe: Hegyi út. A további két bélyeg a Mourne hegységbe vezet Tom Carr és Colin Middle- ton kalauzolásával. A három művész az ír táj szerelmese, hazájuk számos Vidékét örökítették meg. Ecsetjük nyomán a világ elé tárulnak a „zöld Megnyílt Domboriban a tejbolt! Naponta friss tej-, tejtermék kapható, valamint kenyér, péksütemény és üdítő ital TOLNA MEGYEI ' Mindennap nyitva 6,30 órától 14 óráig (498 TEJIPARI V Népújság 4 sziget” mostoha természeti adottságai. Korábban az egymásra acsarkodó népek még a bélyeget is felhasználták egymás ellen, néhányszor fiiatelista kiadások miatt majdnem háború is kitört. Reméljük, hogy most az ellenkezője következik és a * festményeket bemutató sorozat, amelyet az Ulster 71 fesztivál népszerűsítésére hoznak forgalomba, a sokat szenvedett ír nép boldogulásának kezdetét jelzi. hírek Június 5-én, az eredeti időpontnál három nappal később adja ki a Magyar Posta az Úttörő Szövetség 25 éves fennállását köszöntő bélyeget. — A vadászati világkiállítást népszerűsítő május 21-én megjelent, nyolc értékből álló sorozathoz augusztusban blokk is megjelenik. — 38 olyan állam van a világon, köztük Magyarország is, amelynek eddig több mint ezer különböző postabélyege került forgalomba. — Június elsején a Budapest—Erfurt, illetve Drezda légijárat megindulására különleges bélyegzőt használ a Budapest 72. sz. postahivatal. — Kuba blokkon és hét bélyegen azt az emberfeletti munkát, évekig tartó gyakorlást mutatja be, amellyel az űrpilő- ták vállalkozásaikra készülnek. — Grenada négy bélyeget szentel a nevelés ügyének. A sorozaton az iskolai oktatásból vett jelenetek mellett az emberi történelem kiemelkedő nevelőinek arcképével találkozunk. Itt szerepel elő- > szőr bélyegen a tavaly elhunyt Bertrand Russell, angol matematikus és filozófus, aki fáradhatatlanul küzdött a békéért. a jég vért növeny *C már nem biztosítható A JÉGBIZTOSÍTÁS ANYAG* *** BIZTONSÁG IBEJEBEN SZÓIM )■ i i i (411) 1971. május 30.
