Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-30 / 126. szám
Interjú Közel lenni a tagok örömeihez, gondjaihoz A bogyiszlói Dunagyöngye Termelőszövetkezet elnökével, Kiss Istvánnal arról beszélgettünk, hogy a közös gazdaságot képviselő választott vezetők mennyire ismerik „belülről” a tagokat, s számításba veszik-e, hogy a tsz nemcsak gazdasági társulás, hanem együtt élő közösség, egyéni örömökkel, egyéni gondokkal, vágyakkal, tervekkel, elképzelésekkel. — Elnök elvtárs, ismerik a vezetők a tagok örömeit, gondjait? Szóval a termelőszövetkezeten túl zajló életet. — Nem. Illetőleg igen,, és nem. — Lehet ismerni, kell ismerni? — Az öröm és a gond szféráiban van olyan öröm és olyan gond, ami szigorúan magánügy. Idegennek, kívülállónak nem szabad róla tudni még akkor sem, ha tud róla. Elvégre jó ízlés is van a világon. Ezért én azt mondom : a termelőszövetkezeti vezetőt ne érdekelje a tagok életéből az ami nem tartozik rá, de érdekelje mindaz, ami • kapcsolatba hozható a közös- ,ség közérzetével. " —- végeredményben tehát kell ismerni a tsz-tagok örömeit gondjait. — Bizonyos határokig igen S ameddig, ismerni kell, addig úgy vélem ismerjük. Hétszázhat van tagja van a bogyiszlói termelőszövetkezetnek, ebből 220 tag nyugdíjas és járadékos. Ebből már önmagában véve is az következik, hogy a gondok az örömök, ha szabad ezt a kifejezést használni, sokféleségével találjuk magunkat szemben, az esztendő minden napján. Sokan jönnek hozzám magánjellegű dolgokkal, és ilyenkor isme-. rém meg igen közelről az embereket. Helyesbítek: ilyenek is. Nemrég megszámoltam, hogy 19 tsz-tag keresett fel. Egyik tanácsot kért. hogy mi történjék a gyerekkel, hol tanuljon tovább. A másik az építkezéssel kapcsolatos gondjait beszélte meg velem. A harmadik elmondta, hogy vidékről nősül és szeretné ha felesége a termelőszövetkezetben dolgozhatna. A vezetőségi tagokat a területen is megtalálják a gazdák, és a magánélet különféle ügyeit megbeszélik egymással. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy amit tudni kell a tagok termelőszövetkezeten túli életéről, azt lényegében tudjuk.. — /Imikor a termelőszövetkezet'.vezetősége határozatot hoz a határozat meghozatala előtt számításba veszik a tagok várható reagálását? — Erre a kérdésre határozott igennel felelhetek Elsősorban azért, mert a gazdákat érintő nagyobb horderejű határozathozatal előtt kikérjük a tagok véleményét, más szóval beszélünk az. emberekkel, így azután a választott vezetők mindegyike az ágazatában dolgozó tagok véleményét tolmácsolja. vagy mondjuk úgy képviseli, amikor valamilyen döntés születik. Hogy még jobban érvényesüljön a tagok nézete, véleménye. 15 főre növeljük a vezetőség létszámát. — Meg van arról győződve elnök élvtárs. hogy 'a nagyobb horderejű határozatok meghozatala előtt, a választott vezetők csakugyan beszélgetnek ß tagokkal a témáról? — igen. wsprrr — Amikor a termelőszövetkezeten belül az üzemmel összefüggésben egy-egy csoportot, vagy egy-egy személyt érint a határozat, akkor miként szűrhető ki a részrehajlás, az elfogultság, vagy akár a rossz- indulat? — Ezt a kérdést nem nagyon értem. — Közelítsük meg akkor más gidairól, Hány ember jelentkezett legutóbb a termelőhibvet- kezetbe tagnak?. . — Mintegy ötven. — A vezetőség ebből az öt- vénből hány ember felvételét javasolta a közgyűlésnek? — Tizenegy ember ^felvételét javasolta egyértelműen, néhány felvételét pedig feltételesen. — Nos, N-t javasolta a vezetőség z-t nem. Nem fordulhatott elő. hogy néhány embert elfogultságból utasítottak visz- sza? — Bizonyosra veszem, hogy nem. Az utolsó szót egyébként a közgyűlés mondja ki. és ez történt ebben az esetben is. A vezetőség javaslata ellenére a közgyűlés úgy határozott, hogy még három -személyt fel kell venni azok közül, akiknek a felvételét a vezetőség nem javasolta! A javasoltakkal viszont a közgyűlés egyetértett. — Némelykor eiőfordrtl.-rhooy égy-egy határozat, ahogy mondani szokás rosszul sül el. — Az én időmben ilyen még nem volt. Ha csakugyan szoros, nyílt és őszinte a kapcsolat a vezetők és a tagok között, megfordítva a tagok és a vezetők között, akkor ilyen nem fordulhat elő. — Mit gondol, ml a magyarázata annak, hogy olt,kor a termelőszövetkezeti vezetők a ta' gok hangulatát, dolgokról alkotott véleményét rosszul ismerik, illetőleg nem ismerik? — Kapcsolat kérdése az egész. Egy vezető akkor is távol lehet a tagoktól, ha örökké közöttük jár és akkor is közei lehet a, tagokhoz, ha csak némelykor vált szót az emberekkel. Az a kérdés, hogy mi érdekli a vezetőt, az a kérdés, hogy az érdekli-e. ami az irányító munkához elengedhetetlen, vagy valami más. Szerintem nagyon • fontos tájékoztatni az embereket, de legalább ilyen fontos tájékozódni is az emberektől. Mi a magunk részéről helve- seliük a TOT-nak azt az ajánlását, ^ hogy a tervtárgvaló közevűlésnek minden esetben határozatképesnek kell lenni. A határozatképes tervtárgvaló közgyűlés nemcsak a tájékoztatás fóruma, egyúttal a tájékozódás fóruma is. Régebben úgy volt. hogy ha az elsőn nem jelent meg a kétharmados többség, a második tervtárgyaló közgyűlés már mindenképpen határozatképesnek minősült. Most úgy van, hogy. amíg nincs meg a kétharmados többség, addig még a tizedik közgyűlés sem határozatképes. Ilyen módon tehát semmiképpen nem fordulhat elő, hogy néhány ember döntsön nagy horderejű kérdésekben. — Feltehetek elnök elvtárs néhány rövid kérdést? — Minden további nélkül. — A termelőszövetkezet vezetői tudják-e, hogy a tagok közül kik küszködnek anyagi gondokkal? — Tudom, tudjuk. — Neveket is kérdezhetek? — Igen. , — Kell tudnia Te uezetőségneltx hogy kik élnek rossz anyagi körülmények között? — Feltétlenül. — Miből tudják, illetőleg kitől tudják? , •— Jönnek. Panaszkodnak és és mi segítünk. Nem mi, nem én, a termelőszövetkezet,. a közösség. — Van olyan ember, aki inkább felfordul, de nem kér? — A rászorulót a termelő- szövetkezet kérés nélkül is segíti. Példákkal bizonyíthatom. — X termelőszövetkezet elnöke meg tudná mondani, ' hogy kik az ágyban fekvő betegek? — Nem tudom. De van egy előrehaladott korú -tágunk, a Kuruc bácsi, akinek a beteglátogatás a dolga. — Az elnök meghitt emberi, közösségnek tekinti c termelőszövetkezetet? Igén. — Aki nősül, kap a termelő- szövetkezettől dísztáviratot? — Még forintot is. — A szövetkezeti gazda tulajdonosnak érezheti magát az irodákban is? — Igen. — Itt engem elnök elvtárs megkínáltak feketével, a tsz- tagot megkínálják? — Nem. — Van-e félfogadás? — Van. Reggeltől estig. Az ajtó senki előtt nincs zárva. Mindenki bejöhet. — Mi volt az utóbbi időben a legnagyobb öröme? — Az, hogy amikor megcsináltuk a gyümölcsös metszési tervét, hetvenes létszámmal mertem számolni, százan- százhuszan jöttek dolgozni, annak ellenére, hogy hideg szél fújt. És az volt a legnagyobb örömöm, hogy a tolnai termelőszövetkezetnek is tudtunk a gyümölcsösben segíteni. — Köszönjük a beszélgetés. SZEKUUTY PÉTER GYERMEKEINK A beköszöntő nyár szép- ünnepe a gyermeknap. Jelképes ünnep, hiszen a gyermekeik felé áradó szülői szeretet teremtette meg. s jelképes azért is, mert a mi világunkban a gyermekekről való ' gondoskodás igazán bem kőrlátozódik erre az egyetlen napra. Elég egy pillantást vetni a jól táplált, rendesen öltözött gyermekek ^sokaságára, s máris nyilvánvalóvá válik, hogy a szülők minden napjának ők állnak a középpontjában.’ Ezen a napon mégis fokozottabban fordul feléjük a figyelem. Az anyák az ő kedvenc ételeikből állítják össze áz ünnepi ebédet, az apák arról gondoskodnak, hogy fiuk. iányuk ezen a napon még felszabadultabban játszhasson, szórakozhasson, élvezhesse a gyermekkor örömeit. A szülői szeretet kifogyhatatlan, sokszor talán több és engedékenyebb is a kelleténél. A szülök többsége a múltban nehéz körülmények között élt. s a hajdani örömtelim., ifjú évek most azt sugallják, hogy ki-ki saját * gyermekét kényeztesse, így pótolván azt. amit tőle a sors megtagadott. !: ■ Nem árt éppen a gyermeknapon arra, gondolni -hogy egyálteláh'nem a túlzásba vitt dédelgétés az a' szülői erény, amely gyermekeinkből embert farag. A kerítést a mi társadalmunkban sem fonják kolbászból. Küzdelem, munka nélkül nálunk sem lehet boldogulni. Fontos tehát, hogy gyermekeink elsősorban a felelősségtudatot, a szorgalmat, a gondokkal való bál tor birkózást tanulják meg a szülői házban. Szokjanak hozzá ahhoz, hogy minden jó falat, minden új ruha és cipő a megfeszített munka és a szorgalom eredménye. S gondoljanak arra is a szülők, hogy gyermekeik számára sokkal hasznosabb a szeretetteljes szigor az elvtelen kényeztetésnél. A kényeztetés egyébként is csak részben fakad szeretetből. Igazi szülőanyja igen gyakran a közöny. Legtöbbször a fáradt, vagy más gondokkal bajlódó szülő iparkodik fölösleges bőkezűséggel. szemethunyással helyettesíteni a nehezebb kötelességet, a következetes nevelést. Pedig az ilyen minden jóban részesülő, felelőtlenül nagy szabadságot élvező gyermeket, sok minden fenyegeti, a gondok iránti közönytől a szélsőséges divatok hajszolásáig, esetleg a bűnös kedvtelésekig is. Nálunk. a .gyermekek élete, jövendője társadalmi ügy. A társadalom a szülők mellett áll, a gyerek születése pillanatától. S ott áll a szülők nélkül maradt gyermekek mellett is, számukra is megteremtve a gyermekkor örömeit, az együttérző, gondos közösséget, a boldogulás feltételeit. Szép, jelszavunk szerint legdrágább kincsünk a gyermek. Vigyázzunk hát rájuk az eddiginél is nagyobb 'gonddal. Vigyázzunk rájuk otthon, áz iskolában, az útkereszteződések nagy forgalmában, az örvénylő vizek partjain, s legvünk segítségükre .az élet buktatóinál. S mindennap küzdeni, dolgozni tanítsuk őket. Ha azt akarjuk, hogy boldog, elégedett emberek legyenek, neveljük gyermekeinket munkára, felelősségtudatra. Mert csak ez teheti igazán emberré az embert. Pannónia 71 Szöretkezeti szakemberek nemzetközi találkozója A TIT Baranya megyei szervezete — az elmúlt évi sikeres tapasztalatok- alapján — ' másodszor is megrendezi4 Harkányban áz Országos Szövetkezeti Tanács védnöksége mellett a szövetkezeti szakemberek nemzetközi találkozóját. A Pannónia 71 elnevezésű nemzetközi fórum időtartamának 14 napja alatt lehetőséget biztosít a mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, kis-* ipari termelőszövetkezetek, takarék-lakás és más szövetkezetek irányító munkaköreiben, a gyakorlati termelésben vezető, illetve szakvezetőkként dolgozó szakemberek széles körű tapasztalatcseréjére. Az ideit megelőző Pannónia 70 eseménysora áttekintést adott a magyar szövetkezeti mozgalom legfőbb vonásairól, helyzetéről, a fő szövetkezeti ágazatok működésének problematikájáról. Az ez évi szövetkezeti találkozó, a Pannónia 71 a fogyasztási és termelő típusú szövetkezetek gazdasági kapcsolataival- foglalkozik. E témakörben az elméleti és gyakorlati program felöleli a szövetkezetek gazdasági együttműködését, annak szervezeti kereteit; jogi szabályozását; valamint a szövetségi, — -érdekvédelmi — munka aktuális feladatait. Mind az előadásokat, mind pedig a gyakorlati bemutatókat - neves szakemberek tartják. Az augusztus 15-én délelőtt ÍO-kor megnyíló nemzetközi szövetkezeti találkozó első előadója dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, a TIT mezőgazdasági, élelmezési tudományos választmányának elnöke lesz, aki „A szövetkezeti mozgalom helyzete Magyarországon” címmel tart előadást. Az ezt követő előadások és szekcióülések programja gazdag lehetőséget kínál az értékesíthető tapasztalatok szervezésére. A gyakorlati bemutatók során a nemzetközi szövetkezeti találkozó résztvevői helyszínen tanulmányozhatják á legjobb szövetkezeti közös vállalkozások tapasztalatait, az áfészek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a kisipari termelőszövetkezetek működését
