Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
Kürti András: (Kisregény) — 13. — — Fogalmam sincs. Az a nagy előnye azonban mindenképpen megvan önnek velünk, aarlesi polgárokkal szemben, akik szinte gyerekkorunk óta a kibautrendszer automatái között élünk, hogy a homo novus, az új ember szemével, kívülről látja ezt az egész szövevényt. Nem kötik emlékek, beidegződések, észre vehet olyasmit, amire mi nem figyeltünk fel, annyira megszoktuk. Gyakran egészen egyszerű, kézenfekvő a legbonyolultabbnak tűnő problémák megoldása. A közeli dombról esetleg többet árul el titkaiból az erdő, mintha a fák közé hatolnánk. T- Már bocsásson meg, '— mondom ingerülten —, ezek közhelyek. És ha már a hasonlatoknál tartunk, a szóban forgó dió túl kemény az én fogamhoz. Nem válaszol. — Tibi — szólal meg Rena és közelebb húzódik hozzám, — az én kedvemért, próbáld meg, törd egy kicsit a fejedet... Te olyan okos fiú vagy. Ott Pesten is milyen nagyszerű ötleteid támadtak... Emlékezz csak a talált tárgyak osztályára. A nemlétező ezüst cigarettatárcára. Vagy elfelejtetted már? Hogy elfelejtettem-e? És főleg a jutalmat, amit utána kaptam? Hisz más sem jár azóta az eszemben. Most, sajnos, nem lesz prémium... Megfeledkezve Hans jelenlétéről, Renate keze -után nyúlok. — Grrrh :— mordul rám a nagyobbik dog, Gqrm. Nyílván azt hiszi, bántani szándékozom gazdiját. Élkapom a kezem, farkasszemet nézek a kutyával. A tekintetében nincs harag, sőt, mintha azt akarná mondani: „Öregem, tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy nem vezérelt gonosz szándék. De te is értsd meg az én helyzetemet. Időnként valamilyen formában jelét kell adnom, hogy - éber 'vagyok 'és harerakész, hogy megvédem minden támadástól a Uns család tagjait. Hadd lássák, hogy nem vagyok holmi Tohonya ingybhélő. Vili Szavamra, most a pillantása teljesen emberi. Emberi?! .Megvan ül • Miként Pallas Athene ugrott ki teljes fegyverzetben apja fejéből, úgy pattan ki az enyémből is az ötlet Aprólékos részletességgel, kristálytisztán. Hiszek az ihletben, az ihletett pillanat csodájában. Érzem — mit érzem? — tudom, hogy sikerülni fog. TÁRGYALÁS A TÖRPÉVEL Megzörrennek a bokrok, s megérkeznek a tisztásra Nagy Erik, Ilse és a csemetéjük, a Kis Erik. Az apró férfiú csupa maszat, lehorgasztott fejjel slattyog a két őrzője között, görnyedt vállán tizenéves élete minden keserű csalódásának, szörnyű nyomorúságának terhe. — A strandon fogtuk el — meséli az anyja. — Beásta magát a homokba, csak az orra meg a szeme volt kint. ítéletnapig sem találjuk meg, ha egy darázs nem száll a nózijára. Elhoztuk magunkkal, hogy szem előtt legyen. Nem baj? — Nemcsak hogy nem baj — mondom egy újabb sugallat hatására —, hanem éppen ő rá van most a leginkább szükség a tervem megvalósításához. Általános meglepődés. Várakozásteljes izgalom az arcokon. — Igen, igen — folytatom —, tudniillik mégiscsak támadt valami ötletem. Talán megoldom vele az önök Töroe-ügyét. Minthogy azonban végrehajtása apróbb büntetendő cselekményt is elkerülhetetlenné tesz, kis Eriket szemeltem tem ki bűnsegédemnek. Ha rajta vesztünk, az esetleges büntetést ő úszhatja meg a legolcsóbban, minthogy kiskorú. — Olvan veszélyes a vállalkozás? — érdeklődik ijedten Ilse, és magához szorítja szeplős képű cinkosjelöltemet. — Nagyon — mondom és megnyugtatóan kacsintok. — De azért van esélye, hogy rendkívüli ügvességgel és bátorsággal kivágia magát a bajból. A részleteket sainos nem közölhetem önökkel. azok csak kettőnkre tartoznak. Kérem, hagyjanak magunkra. Mindnyájan a faházikó mögé húzódnak, ketten maradunk kis Erikkel. — Értesz németül, ugve? — kérdem. Boldogan bólint, szeplői csak úgy lángolnak a kalandvágytól. Helyet mutatok neki mellettem a gyepen, lekuporodik. a füléhez hajolok, elmondom, hogy mi lesz a feladata. Ugrik fel, már rohanna is. Visszanvomom. — Semmi kapkodás! Előbb gondolkozz! Tervezd el magadban, hogy mely helyekre mész, lehetőleg közeliekre. Aztán megfelelő szállítóalkalmatosságot is kell szerezned. Vésd jól az eszedbe, csak kicsikről lehet szó! Nagyon vigyázz, nehogy valami bajuk essék. És a jelet se feledd! Megmarkolja az állát, összeráncolja a bőrt a homlokán, a szeplők egymásra ugranak. Pillantása a távolba réved. Töpreng. Taktikáról és stratégiáról... Annak idején a nagy dán király, Győzelmes Valdemár is bizonyára hasonló póz-' ban meditált, mielőtt hadra kelt a vendek ellen, hogy kitágítsa országa határait. Aztán kisimul a homloka, helyükre kerülnek a szeplők, a kölyök rám emeli porcelánkék szemét Mindent megfontolt, mindent meggondolt, Kész a feladat végrehajtására. Feltápászkodom a fűről én is. Balkezemmel összefogom a plédet, a jobbomat némán feléje nyújtom. Keményen megrázza. Elszánt férfiak búcsúja, akik történelmi jelentőségű tettekre egyesítették erőiket és a sírig bíznak egymásban. Egy másodperc, és már be is szaladt a fészerbe. A következő másodpercben már elő is bukkan, prés zsák a hóna alatt, fedeles kiskosár a karján. A harmadik másodperc: eltűnik a bokrok között, Renate és barátai előszállingóztak, körém gyűlnek. Senki nem szól, nem kérdez, csak tekintetükből süt felém az emésztő kíváncsiság. Csend. Élvezem a helyzetet. Itt én lettem a főrendező. — Most mi a teendő? — érdeklődik végül is Ilse, és arra néz, ahol a kis Erik felszívódott. — Semmi különös — felelem. — Megvárjuk, amíg a fiú visszatér. Egy órába is betelhet. Mivel a ruhám megszáradt, szíves engedelmük- kel én most elvonulok, és átöltözöm. A viszontlátásra, hölgyeim és uraim! Indulnék az ágakon száradó holmim felé, de Renate utánam kap, minek következtében majdnem lecsúszik rólam a takaró. Csepp híja, hogy nem változik önkénytelen sztriptízzé kitűnően megkomponált drámai jelenetem. — Tibiké — könyörög a lány —, ezt nem teheted velünk! Hogy semmit sem közölsz az ötletedből. Engem megöl a kíváncsiság. Megértem, hogy az egész tervedet nem árulod el, kudarc esetén egyedül akarod vállalni a felelősséget... — Vagy siker esetén egyedül a dicsőséget és a... — morogja Hans Aakjaer, de Renate megsemmisítő pillantása beléfojtja a szót. — Rendben van — mondom nagylelkűen és megigazítom magamon a pokrócot. Remélem, úgy nézek ki benne, mint egy elszegényedett római patrícius, akinek már tisztességes tógára sem futja ugyan, de viselkedése mégis méltóságteljes és nyájas. — Az ötletet nem árulhatom el. Nem mártírkodásból, lovagisságból, nem is dicsőségvágyból. Egyszerűen azért, mert újságírói tapasztalatomból tudom, hogy az az ötlet, amelyről az ember fecseg, mielőtt megírná, veszít erejéből, hatékonyságából, Márpedig az írás is a megvalósításnak egy fajtája. Viszont elmesélhetek egy analóg történetet, amiből következtethetsz tervem jellegére. Megelégszel ezzel? Renate hálásan csippent a szemével. (Folytatjuk.) Győzelem J—25 Szolidaritási Kedves Pajtások! Ti, akik hazánk felszabadulásának jubileumi évfordulójára rendezett harci játékon, a „mórágyi háborúban” részt vettetek, bizonyára életetek egyik legszebb, legizgalmasabb eseménye volt. Ez évben újból évfordulót ünnepelünk, úttörőszövetsé1 db 350 B. CSEPEL TEHERGÉPKOCSI i tonnás műszaki vizsgázott üzemképes állapotban tipizálás miatt SÜRGŐSEN ELADÓ. Dombcalor Vasipari Szövetkezet, Dombóvár. Ügyintéző: Gerber. Telefon: 13—26. (39) . harci játék günk megalakulásának negyedszázados jubileumát. Az egész országban, minden úttörőcsapatban folynak a megemlékezések, hasonlóképpen megyénkben is. A községi, körzeti és járási programok mellett nagy megyei rendezvényeink egyike a május 20— 21-i nagyszabású, kétnapos harci túra — Szekszárd—Rakasd—Szálka háromszögben — a Vietnami Demokratikus Köztársasággal való szolidaritás jegyében. Egy hettel ezelőtt már olvashattatok az akcióról, de ismételten figyelmetekbe ajánljuk, olvassátok és gyűjt- sétek a Népújságban megjelenő anyagot, feladatokat a „Győzelem J—25”-ös szolidaritási játékról. Paktások! Ti, akik jó úttörőmunkátok jutalmaként meghívót kaptok a harci játékra, Vietnam szabadságáért, függetlenségéért és egységéért harcoló partizánokat, katonákat személyesítetek meg, és harcotok a már említett háromszög „dzsungelében”, az „arperikai imperialisták” ellen folyik. A harci játék sikeréért feladatotok megismerni: Vietnam földrajzi viszonyait, a leglényegesebb háborús vietnami eseményeket, Ho-Si-Minh tevékenységét, életét, a magyar szolidaritási akciókat, a vietnami úttörőszervezetet. Személyi dokumentumok, felszerelés (amit magatokkal kell hoznotok): meghívólevél (Tm. Úttörő Elnökségtől), útlevél (érvényes úttörőigazolvány), ruházat: tábori úttörőegyenruha, sötét álcázókendő (pelerin). (A dzsungel 40—45 fokos forrósága ellenére sötét színű ruha kell, mert a zöldben a fehér szín áruló lehet.) Vörös nyakkendő, derékszíj, tornacipő. Egyéb felszerelés: puska, géppisztoly (ha még nincs, sürgősen készítsetek!, tőr, tányér, kulacs, evőeszköz, gyalogsági ásó, tízméter zsineg, esetleg távcső és táskarádió. Pajtások! Figyeljétek az újságot, készüljetek a harcra. A legközelebbi felhívásban a dzsungeltáborokba, körletekbe való beérkezésről, az ott adódó feladatokról tájékoztatunk benneteket. Ne feledjétek! ’Harci taktikánk: álcázott harcmenet és ebből gyors, rajtaütésszerű támadás.’' Előre! A Vietnami—Magyar Barátság Önkéntes Ifjúsági Brigád Parancsnoksága Kisdobosok a színpadon... Április 30-án mutatták be először a Dombóvári Ének- és Zenetagozatú Általános Iskola kisdobosai, nagy sikerrel a Kiskakas gyémánt félkrajcára című mesejátékot. A mesejáték a hasonló című meséből íródott, sok dallal fűszerezve, melyet a szereplők igen szép előadásban mutatnak be. A gyerekek lelkesedéssel, legjobb tudásukkal játsszák szerepeiket, ami még szebbé teszi az előadást. A gyönyörű, színes jelmezek is hatásosak a színpadon, s nagyban hozzájárulnak a műsor sikeréhez. Magyarszéki Gabriella úttörőriporter Úttörőtalálkozó Tévéién Április 30-án és május 1- én nagyszabású úttörőtalálkozót rendeztek Tevelen. Ezen a találkozón Lengyel, Kisdo- rog, Bonyhádvarasd, Závod, Kisvejke és Tevel úttörői és tanárai vettek részt. Az első napot — miután a csapatok felsorakoztak — felvonulással kezdtük. A pályán a csapat- vezetők jelentettek, utána a két vers és az ünnepi megnyitó hangzott eL A művelődési házban különböző versenyszámok, köztük a bar- kochba, lepényevés, bambi- ivás, léggömbfújás, stb. szerei- peltek. Másnap, azaz május 1-én megtartottuk az úttörőt és kisdobosavatást, majd megkezdődött a kulturális seregszemle. A szemlén különböző szerepek, énekek, szavalatok hangzottak el. Erős Vilmos úttörőriportac
