Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Beszélgetés a közgazdasági társaság elnökével Néhány hete Tolnában is megalakult a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezete. Máté Jánossal, a szervezet terveiről, elképzeléseiről beszélgetünk. Május 9—június 10-ig békehónap — Hány közgazdász dol­gozik Tolna megyében, Máté elvtárs? — Több mint gondolnánk. Amikor a társaság megalakítá­sának előkészületeivel foglal­koztunk, arra gondoltunk, hatvan-nyolcvan fő körül lesz a taglétszám. Feltételeztük, ennyien talán összejönnek. Kö­vetkezett a meglepetés, mint­hogy az alakulás napjáig ket- töszázhuszonketten jelentették be részvételüket, azt a szán­dékukat, hogy a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetében óhajtanak mun­kálkodni. Jelenleg kettőszáz­ötven körül van a taglétszá­munk. — Máté elvtárs a közgaz­dasági tanács elnöke? — Igen. — Egyáltalán kit tartsunk közgazdásznak ? — Szerintem az egyetemi végzettséggel rendelkező em­berek mellett nyugodtan köz­gazdásznak tekinthetjük azo­kat is. akik a megfelelő be­osztásokban sok éves gyakor­lati tapasztalattal és techni­kummal rendelkeznek. Szerin­tem szükségtelen és felesleges egyetemi végzettséghez kötni a közgazdász minősítést. — Egy-egy megye jelenti a mikroszférát? — Ezzel a kérdéssel tulaj­donképpen rátérhetünk a lé­nyegre. pontosabban terveink­re, elképzeléseinkre. A Magyar Közgazdasági Társaság céljá­nak megfelelően mi, Toína megyeiek is azt akarjuk, hogy az eddiginél jobban hozzá­járuljunk a közgazdaság- tudomány fejlesztéséhez, szín­vonala emeléséhez. Hogyan? Elsősorban úgy, hogy a makro- és a mikroszférákban dolgozó közgazdászok tevékenységét jobban összekapcsoljuk, szer­vezettebbé tesszük az infor­mációcserét. A megye jelenti a mikroszférában dolgozó köz­gazdászok tevékenységének színterét A közgazdaság-tudo­mány makro- és mikroterüle- teinek az eddiginél szorosabb összekapcsolását, a gazdaság­irányítási rendszer fokozottab­ban indokolja. — Más szóval a Tolna megyei közgazdászok igény­lik a szervezettebb, a ma­gasabb színvonalon folyó szakmai munkát? — A legnagyobb mértékben. De igénylik a vállalatok, a munkahelyek, az intézmények is. A megyei vezetés szintén nagy jelentőséget tulajdonít a közgazdasági társaság tevé­kenységének. Megemlíteném, hogy néhány vállalat is tagja a közgazdasági társaságnak és jelentős anyagi hozzájárulás­sal segíti az elképzelések meg­valósítását. őszintén szólva a megalakulás nem a legjobb időpontban történt, minthogy április tulajdonképpen az évad végének számít. Ennek ellenére munkához láttunk. Legelőször rendezzük a tagság sorait. Az érdeklődési körök­nek megfelelően szakosztá­lyokba soroljuk az embereket, s ezzel egyidejűleg elkészítjük a jövő évi programot, a mun­katervet. Egyelőre székházunk, helyiségünk nincs, de ez nem okoz gondot, mert a megyei művelődési otthon rendelkezé­sünkre áll. — Olykor azt tapasztaljuk Máté elvtárs, hogy a köz­gazdászok tudását rosszul használják fel a munkahe­lyeken. — Ilyen tapasztalatokkal mi is rendelkezünk. Helyenként a közgazdász afféle adminisztrá­tor. nem azt csinálja, amit kellene, ilyenformán tehát tu­dása a munkahely szempont­jából parlagon hever. Nyilván­való, hogy a jövőben erre job­ban odafigyelünk... — ... a megye hasznára és javára. — Sőt, ha már itt tartunk, akkor azt is elmondanám, a közgazdászok alkotó tevékeny­ségét fokozottabban vesszük igénybe a párt gazdaságpoli­tikai céljainak helyi megvaló­sításában. Gondolok itt az elő­készítésre, a végrehajtásra és az elemzés idős/jakára is. Az ilyen természetű tevékenység­nek különböző formái lehet­nek. El tudom képzelni egy- egy, a megye egészére, vagy egy-egy ágazatára vonatkozó elemzés, terv kollektív tudo­mányos szintű megvitatását. El tudom képzelni, hogy a köz- gazdasági társaság megyei szer­vezete rendszeresen pályázatot írjon ki, néhány, a megye fej­lődése szempontjából fontos téma önálló kidolgozására. — Érdekvédelmi tevé­kenységet is folytatnak? — A társaság, a közgazdá­szok egy sajátos érdekvédelmi fórumának szerepét is betölti Említést tettem például az információcseréről, a tovább­képzés egyik igen hasznos vál­tozatáról. Megítélésem szerint az is érdekvédelem, hogy biz­tosítható a közgazdászok szak­mai és politikai továbbképzése, hogy a társaságban lévő tagok számára könnyebb, a köz­gazdaság-tudomány legújabb kutatási eredményeinek megr ismerése, a társaság lehetősé­get tud biztosítani arra, hogy a közgazdaság-tudomány leg­jelesebb képviselői rendszere­sen előadásokat tarthassanak a tagokat leginkább érdeklő kér­désekről. Megismerhetjük a szocialista országok közgaz­dászainak munkáját, eredmé­nyeit. A társaság tagjai folya­matosan megkapják a Gazda­ság című gazdaságpolitikai folyóiratot, amely rendszeresen közli a közgazdaság-tudomány kutatásainak legfrissebb ered­ményeit és publikációs lehető­séget biztosít a mi számunk­ra is. Az elmondottakon kí­vül egy egész sor egyéb for­ma áll még a társaság kere­tében a közgazdászok rendel­kezésére. Ilyen például a fia­tal közgazdászok klubja. A munkát most kezdjük és egy év múlva, remélem, sokkal többet tudok majd elmondani a Magyar Közgazdasági Társa­ság Tolna megyei szervezete tevékenységéről. — Köszönjük a beszélge­tést. t Gemenc Zsidó János bácsira emlé­kezem, a zánkai öreg halász­ra, aki hosszú évekkel ezelőtt úgy nézett rám, amikor leg­utolsó balatoni fürdőzése iránt érdeklődtem, mintha azt kér­deztem volna, hogy mikor csókolózott utoljára egy bál­nával. Akkor negyvenhetedik esztendeje járta ladikjával a magyar tengert, melynek hul­lámaitól legfeljebb hálóhúzás közben lett vizes a keze. Más­ként szólva: — nem ismerte szülőföldje közvetlen környe­zetét. Se a vizet, se a környék nevezetességeit. Sárospatakot annál inkább, ahová a lánya ment férjhez és ahol megné­zett minden látnivalót. Alig egy hete meglett, vagy éppen idősebb Szekszárd-új- városi gazdák nagyjából így feleltek a kérdésre: — Gemenc? Érsekségi bir­tok volt az, hát persze, hogy nem láttuk! — Azóta? — Azóta sem! Gemenc természetvédelmi terület, vadgazdálkodása a vi­lágranglistán szerepel, teljesen érthető, hogy bárki nem bók­lászhat kedve szerint az ár­területi „dzsungel” tízezer holdjain. Csakhogy Gemenc egy része (amelyet a vadállo­mány veszélyeztetése nélkül alkalmassá lehetett tenni e A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága kibővített békeaktívaülést tartott május 4-én délelőtt 10 órai kezdettel Szekszárdon, a volt megyehá­za dísztermében. A tanácskozáson Várkonyi Tibor újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa tartott tájékoztatót a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. Be­szélt többek között a Béke­világtanács budapesti tanács­kozásának jelentőségéről, amely egybeesik a május 9- étől június 10-ig tartó béke- hónap rendezvényeivel. A külpolitikai tájékoztató után Hunyadi Károly, a Ha­zafias Népfront megyei elnö­ke a békehónap Tolna me­gyei programját ismertette, mely szerint május 9-én a győzelem napja alkalmából ün­nepi békenagygyűlést tartanak Madocsán. Néhány községben, így Pálfán magyar—lengyel, Kurdon magyar—bolgár, Sza­bályban magyar—csehszlovák baráti estet rendeznek. A ter­vek szerint Tolna megye ven­dégül látja majd a Béke-vi- lágtanács budapesti tanácsko­zásán részt vevők közül két ország küldöttségét. Két váro­sunkban, Szekszárdon és Dom- bóvárott, valamint a járások­ban baráti találkozók megren­dezésére is sor kerül. Gsatlakozva az Országos Béketanács felhívásához a KISZ-megyebizottság és az célraj már évek óta hozzá­férhető az érdeklődők számá­ra. Május 15-től augusztus 15- ig. A kisvasúttal megtehető utat, az étkezés lehetőségét, az idegenvezetést és a nagyon szerény árat propagálja is az Idegenforgalmi Hivatal. — Az idei nyitás napjára a Természetbarát Szövetség het­venegy látogatót jelentett be, a Volán kilencvenhatot. Mindkettő Budapestről. A másnapi jelentkezők között az OTP pécsi igazgatóságának nyolcvanöt KISZ-ese szerepel. Hozzátartozik az igazsághoz, Közéletünk Decs Községi Közös Tanács. 1971. május 3-án megtartotta alakuló ülését. Ezen az ülésen tudomására hozták a helyi ta­nácsnak azt, hogy a megyei tanács 10/1971. számú határo­zatával nagyközséggé, tanácsát pedig nagyközségi közös ta­náccsá nyilvánította. Bensőséges ünnepség kere­tében Horváth József, a me­gyei tanács elnökhelyettese adta át Ä községi tanács el­nökének Kovács Sándornak az erről szóló oklevelet. A ta­nácsülésen az úttörők színvo­nalas műsort adtak. úttörőszövetség rendezvényein is megemlékeznek a békehó­nap jelentőségéről. A koráb­bi évekhez hasonlóan a MÉ­SZÖV rendezésében tíz köz­ségben, a KISZÖV megyei tit­kársága rendezésében pedig hat községben tartanak talál­kozókat, békegyűléseket. Ki tüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Baka Józsefnek éá Beda Józsefnek nyugdíjba vonulásuk alkalmából a Mun­ka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta. Baka József 1939 óta dolgo­zik a közigazgatásban és a ta­nácsok megalakulása óta a szekszárdi járási tanács szer­vezetében dolgozott. 1955-től volt ez év április végéig — a járási tanácsok megszűnéséig — a Szekszárdi Járási Tanács VB titkára. Beda József 1946-ban kap­csolódott be a munkásmozga­lomba. DÉFOSZ járási titkár volt. 1950-ben választották ta­nácstaggá, 1952-ben elnökhe­lyettes lett, majd április vé­géig a Paksi Járási Tanács VB titkára volt. A kitüntetéseket Szabóp^l Antal, a megyei tanács elnö­ke tegnap adta át, Horváth Józsefnek, a megyei pártbi­zottság titkárának jelenlété­ben. hogy mindkét napon jönnek megyebeliek is (a Tolnai Pa­muttextiltől), sőt szekszárdiak (az Otthon Áruháztól). Meny­nyire szekszárdiak? Távol essék tőlünk még a szándéka is annak, hogy kü­lönbséget tegyünk a megye- székhely lakosai között asze­rint, hogy itt látták-e meg a napvilágot, tehát törzsökösök, vagy bevándoroltak. Tény azonban, hogy a megyei Ide­genforgalmi Hivatal propa­gandája ezidáig nem irányult a helyiek felé. — A lehetőség mindenki előtt nyitva állt, aki bejött hozzánk! — így a propagálás­sal megbízott ifjú előadó. Nem mindenki jött be. A szekszárdi termelőszövetkezeti tag, az újvárosi gazda tán meg sem áll a kis kirakat előtt, bármilyen hivogatóak legyenek is az ott elhelyezett plakátok. — A kifogás jogos! — kont­ráz saját kollégájának is a főkönyvelő. — Mi vagyunk a lakosságért és nem fordítva. A jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnünk a közvetlen környezet, a szükebb pátria megismerését szolgáló propa­gandának Szekszárdon is. Igaz! (ordas) Sz. P. és a szekszárdiak Budapesti Nemzetközi Vásár *971. május 21-től 31-ig • • • Nyitva: május 22-én, 23-án, 29-én, 30-án és 31-én 10-től 21 óráig, a többi napokon — a szakmai bemutatók megrendezése miatt — 14-től 21 óráig. • A pavilonok este 19 órakor zárnak. # Vidéki látogatóinknak a vásárigazolvány 33 százalékos utazási kedvezményt és a vásár egyszeri megtekintését teszi lehetővé. O A vásárigazolvány beszerezhető a MÁV jegypénztárainál, az IBUSZ menetjegyirodáknál, a városi és a községi tanácsoknál. RENDEZI ÉS FELVILÁGOSÍTÁST AD HUNGEXPO HUNGEXPO Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Budapest XIV., Városliget Telefon: 225—008. (27)

Next

/
Thumbnails
Contents