Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

*

VÁR KO NY! NÁNDOR*

Az ókori tudomány rejtélyei

A másik eshetőség szerint Számítva 11010 évet kapunk, az utolsó esetben 32 570 évet. Ha a három eredmény közül a legkisebbet vesszük, mint legvalószínűbbet, — lévén a tavaszi napéjegyenlőség a legáltalánosabb évkezdet —, látjuk, hogy a denderai naptár legkevesebb 11 000 éves.

Záradékul említsünk meg egy újabb leletet: az iráni Ko- hisztán hegyei közt egy barlangi (!) rajz olyan csillagpozíciókat mutat, melyek i. e. 8000 évvel álltak fenn; a Vénuszt és a Földet vonal köti össze rajta, ami mágikus kapcsolatot jelent. A felfedezők ezt nem vették tekintetbe, holott a védikus (hindu) csillagmitológiák fontos tanítása, hogy a Sukra (Vénusz) a Földnek elöljárója, fény- és törvényhozója, közvetlen védnöke. A Földnél kétszerié több fényt kap a Naptól, azaz istene is kétszer annyi szellemi világosságot kap a Nap istenétől. A regés hagyományok szerint alkata együtt változik a Földé-' vei, tehát anyagi tekintetben szintén felsőbbrendű társa.

I. e. 8000 azonban a középkőkor ideje, s a lelet környezete is „primitív”, kőkori jellegű. Ám lehet, hogy a mágikus kapcsolat feltüntetése indiai eredetű, dravida kultúr- hatás átvétele.

A KÖ TUDOMÁNYA

A prehisztória és az Ókor teljesítményei a ciklopszi építkezés és a kolosszális szobrászat terén ma már közismertek. Elegendő a világszerte szétszórt, tíz- és tízezernyi megalit-művekre, kőkörökre, menhirekre, dolmenekre utalni, melyek legszebb mutatványa Stonehengében áll; hasonlóképp a földgolyó minden táján található, számlálatlan, emberkéz emelte hegyekre, a

piramisokra, amiket Cheops gúlája reprezentál méltóképpen; végül Egyiptom, India, Kafirisztán, Dél-Amerika, s a Húsvét-sziget szoboróriásaira. E roppant kőtömbök kifaragásának, mozgatásának technikai, feltornyozásuk mérnöki tudománya mindmáig nagyszámú elmélet és magyarázat felállítására ösztökélte a kutatást, anélkül azonban, hogy a kérdések hiánytalan megoldásáig eljutott volna. Itt meg sem kíséreljük végigtekinteni a problémahalmazon, mindössze néhány olyan szemelvényt emelünk ki, melyek előtt minden szaktudomány értetlenül áll, vagy pedig restellvén bevallani tehetetlenségét és a régi tudomány fölényét, hallgatagon megy el mellette.

Damaszkusziéi északra, az Anti-Libanonban áll, illetve hever romokban az Ókor egyik leghatalmasabb műve: Baalbek; Jupiter templomának nevezik és Antonius Piusnak tulajdonítják építését (i. u. 150), noha semmi dokumentum nem említi, s nevében máig őrzi az ősi Baal isten tiszteletét. A talapzat, a híres „terasz”, amelyen az 54 óriási oszlop állt, semmiképp sem tulajdonítható a rómaiak művének, sőt azt sem tudja senki, mely nép, s mikor emelte és főként hogyan ? A teraszt három kőtömb alkotja, kettőjük hossza 22 m, a harmadiké 25 m. magasságuk 5 m, szélességük 6 m, súlyukat egyenként 2000 tonnára becsülik; a talaj fölött 7 m magasságban vannak a falba építve. A negyedik a kőfejtőben kifaragva, szállításra készen áll, s mutatja, hogy az építkezést nem fejezték be, váratlanul kellett abbahagyni. Képzeljünk el 22—25 m hosz- szúságú, földszintes ház nagyságú kőtömegeket, s próbálójuk megfejteni, hogyan faragták ki, mozgatták tova. s emelték magasba?

A bolíviai Altiplanon, 4000 m magasságban fekszik Tiahua- naco romvárosa, egy hasonlóképp romba dőlt ország metropolisa; E. Harry Gerol úgy véli, „ez lehetett az első emberi település (város) Amerikában”, H. S. Bellamy szerint pedig „a világ legrégibb ma- gasműveltsége” virult fel itt. Naptemplomának, a Kalasasa- yának 50—60 tonnás pillérei még állnak, ezeket a Titicaca-tó 40 km távolságban lévő szigetén, a Kiappija nevű kialudt tűzhányó andezit lávájából vájták ki. s vízen szállították el. Hogyan, s miféle vízi járműveken, titok, minthogy az Altiplano fátlan pusztaság, s a tavon sásból font bárkákon közlekedik a nép.

A perui inkák egykori fővárosa, Cuzco közelében áll Sacsahuamán vára, mely az amerifcanista V. W. von Hagen szerint „kétségkívül egyike a legnagyobb építményeknek, amiket emberkéz emelt”. Háromszeros bástyasorának egyetlen sarokköve 8 m magas, 5 m széles és majdnem ugyanoly vastag, vagyis kis- híján emeletes ház nagyságát teszi ki egymagában. Akármint építették, „e roppant sziklatömegek bámulatba ejtenek — írja von Hagen —, Stonehenge eltörpül mellettük, Agamemnon sírja Argoszban semmiség hozzájuk képest, s még Ag- rigentum ciklopszi fala sem állja meg az összehasonlítást Sacsahuamán várával”.

De mit szóljunk ehhez? Az erődítménytől három-négyszáz méternyire, a hegyoldal egy kráterszerű mélyedésében, négyemeletes ház nagyságú sziiklatömb hever; súlyát 20 000 (írd: húszezer) tonnára becsü- liif— (Kifogástalan mesterségbeli tudással van megtvagva, emeleteit, lépcsőit, mellvédjeit

csigavonalak, körök díszítik. És ez a szörnyű kőmonstrum a feje tetején áll, a lépcsők felülről lefelé vezetnek, az erkélyszerű kiugrások kimerednek a levegőbe. Miféle erő vájta ki a hegyoldalból ezt a hajmeresztő, túlzott idomot, szállította helyére, s fordította föl végül? És miért? A kutatók. felelet híján, gyakori szokás szerint meg sem említik a problémát.

De Dél-Amerika indiánjai szolgálnak más csodákkal is. A chimuk nagyszerű kultúra- alkotó népe a perui Nepena völgyében oly hatalmas öntözőművet létesített, hogy maradványaiban is ellátja a mai lakosság szükségletét. A völgybe zárt legnagyobb vízgyűjtő medence 1 km hosszú és 800 m mély; úgy teremtették, hogy a völgy talpán keresztbe 24 m szélességű kőgátat raktak. Hogy ezt a medencét vízzel tölthessék meg, két külön csatornát húztak, melyek egyike 20 km hosszúságban vonul fölfelé a völgyön, a másik egészen a Nepena forrásig ér. Egy mai mérnök így méltatja régi indián szaktársai munkáját: „Az efféle számok csak elégtelenül írják le eme régi kultúra teljesítményeit. Az építők az öntöző művészet e mesterművénél, melynek messze ágazó hálózata a legkisebb részletekig kidolgozott tervezést árul el, csodálatra méltó sokoldalúságról és a természeti körülményekhez alkalmazkodó képességről tettek tanúbizonyságot. A csatornák rendszerint lassú, egyenletes eséssel kanyarognak a hegyoldalak között, s a legnagyobb ügyességgel kerülik meg a különféle akadályokat. Ahol a terepet nem lehetett kihasználni, ott a vezetékeket

támfalak fioríjá'S. vágy pecffa olykor 20 m magas töltések, merész lendülettel vágnak át keskeny völgyeken, a talaj mélyedései fölött. Másutt mér- földnyi hosszúságban felül nem múlható művészettel vannak a sziklafalakba vájva. Nem ritkán az előreugró hegyfökokat olyan bonyolult földalatti csatornák törik át. hogy sokszor á mai mérnököknek is nehéz kiismerni magukat bennük”.

Yucatán félszigete úgyszólván egyetlen dzsungel-benőtte romterület (180 000 km2). Diego de Landa. ki elsőnek járta be az országot (1549-ban). azt írja, hogy a spanyolok jövetelekor az egész félsziget „egyetlen városnak látszott”. Nagy része már akkor rom volt. a többi azóta vált rommá. A régészek tucatjával bontották és bontogatják ki a rengeteg fojtó öleléséből e templomvárosokat. Micsoda képet nyújthattak ezek nyolctíz templomukkal. melyek mindegyike külön léocsőzetes piramis tetején, teocallin állt! „A legrégibb és legnagyobb Tiikal — írja von Hagen —. Oly roppant nagy, hogy területét meg sem tudták mérni..! Főtere, nagyjából a közepén, 400x250 láb kiterjedésű. Körülötte állnak a legnagyobb piramisok, a legmagasabb 259 lábnyira, (kb. 86 m) emelkedik a tér fölé. Sok más hasonló áll ott és több száz építmény, kicsi terektől óriási vízmedencékig, széles utcák, labdajátszóterek és ismeretlen célú monumentumok.

A nagy piramisok mindegyike kb. 200 000 köbméter térfogatú. Csupán magvuknak felhalmozásához 100 000 munkaóra kellett. A tanult munkásak számát, hogy mennyire volt szükség a kövek kivágásához, méretezéséhez, faragásához, felrakásához és vakolásához. nem könnyű kiszámítani.

A'Í r . - . v.ks. .• . (Folytatjuk)

Nemzetközi a vásár

*'yrri'---- - — -v •',l

A

z autókiáUítás egyik slágere a Volkswagen K—70 gépkocsi.

Harminchat ország, 1400 külföldi és 1050 hazai vállalat, cég hozta el termékeit az idei Budapesti Nemzetközi Vásárra. Ha területileg nem is — jelentőségében, választékában egyre nagyobb ez a vásár. Minden évben új cégek, új országok, új kiállítók jelentkeznek. S jól ismert vállalatok hozzák el ismét fővárosunkba újdonságaikat, ajánlatukat.

A nemzetközi érdeklődést illusztrálják a minden évben jelentkező új kiállítók, — A BNV-n a? idén először szereplő Chile, Dánia és Írország, az egyéni kiállítókkal megjelenő Costa-Rica, Liechtenstein, Luxemburg, Spanyolország, Svájc és Svédország. Információs irodát nyitott az UNIDO, az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete. Ciprus, Mauritius, Szenegál és Libanon — ugyancsak először állít ki a BNV-n.

Témájában az idei BNV elsősorban a beruházási javak seregszemléje. A vásár jó alkalom a hazai és a külföldi szakembereknek, kereskedőknek a keneslet és kínálat felmérésére, a partneri kapcsolatok felvételére, a kooperációs lehetőségek kialakítására.

A kooperáció jegyében hozták el ajánlataikat a BNV-re az angol cégek, s már a vásár első napjaiban 20 kooperációs javaslatról tárgyalnak. Témák szerint az építőipar, a járműgyártás, a szállítás, a textilipar, valamint a tudományos műszerek gyártása került szóba.

Brazília pavilonjában a látogatót egy csésze illatos kávéval kínálják meg — s a távoli ország természeti szépségei mellett könnyűipari produktumai — textíliák, ruházati cikkek, élelmiszerek keltik fel figyelmünket.

Kívül-belül illatos a franciák több részes kiállítási csar* noka. Dior, Chanel, Rochas Remy-Martin, vagy Dubonnet, aztán talajmegmunkáló gépek, útépítők, könnyűszerkezetű építőelemek, munkavédelmi berendezések és műanyagból készült emberi borda.

Az olasz műanyaggyártó és csomagoló berendezések, a japán számítógépek, az algíri mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek, az írországi automata analizátorok iránt érdeklődik a magyar külkereskedelem. ,

Szépek a pakisztáni textíliák, szőnyegek, az EAK-ból származó bőrmunkák, az indiai selymek, rézedények. Praktikusak a kanadai ital- és szendvicsautomaták, a gólyalábú traktorok. A hóeltakarító, anyagmozgató és geofizikai kutatóberendezéseket működő makettek népszerűsítik.

Az USA kiállításának legnépszerűbb cikkeit, a csillogó háztartási robotgépeket, háziasszonyok, férfiak nézik áhítattal. Sokan tanulmányozzák az amerikai űrállomás egy részének pontos másolatát.

Az osztrák vállalatok és magyar partnereik vegyianyagok, műanyagfeldolgozó gépek, alumínium termékek, csomagol "gépek, mérőkészülékok kooperációs gyártásáról tárgyalnak. A

BNV-n ezúttal hetedszer szereplő Hamburg az IKA- RUSZ-szal kötött kooperációs szerződés eredményeit példázza.

Húsz holland cég rendezte

be azt a hatalmas üvegházat, amelyben mezőgazdasági eszközöket mutatnak be. A japán sláger — a mini rádió és gyufásdoboznál alig nagyobb tv készülék.

Nemzetközi autókiállítás — kinyitható, kipróbálható, megfogható, sokáig csodálható új típusú, formája autók a Városligeti tó mellett. Zsiguli. Moszkvics 427, Skoda, francia kocsik —- Citroen, Simca, Renault, Peugeot, K—70/L jelzésű a nagy térfogatú, szögletes Volkswagen, Alfa-Romeo, Steyer-Puch, FIAT, Chrysler növeli a választékot.

Sötétedéskor felgyúlnak a vásár fényei — színesen ragyognak a neonok, ezüstösen csillog a főtéren az alumínium pavilon, a külföldiek közös kiállítási csarnoka. Hidak ívelnek át a tavon, csónakok siklanak, sok nyelven kérik a „ „ * hűsítő sört, a magyaros vacsorát.

K. M.