Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

A kisipari szövetkezetek életéből Új szolgáltatókombinát Szekszárdion Ifjú szakemberek fóruma A fiatal műszakiak és köz­gazdászok első országos kon­ferenciájára június 2-án ke­rül sor. A vállalkozás önma­gában is figyelemre méltó, nem szükséges különösebben járatosnak lenni a pályakez­dő műszaki értelmiségiek problémáiban ahhoz, hogy megsejtsük, mennyire idősze­rű tanácskozásra készülnek. Pontosabban — készültek im­már több hónapja vidéken és a fővárosban. A helyi tanács­kozásokat (összesen 225 volt) az adott ipari ágazatok sze­rint rendezték. A tanácskozá­sokon választották meg az or­szágos konferencia küldötteit és bízták meg őket az el­hangzottak továbbításával. A konferencia előtt a tel­jesség igénye nélkül szólhat­tunk a fiatal műszakiakat, közgazdászokat érintő aktuális kérdésekről. Mindenekelőtt arról, hogy a IV. öteves terv műszaki fejlesztési feladatai kimondva-kimondatlanul szá­mításba veszik az üzemi ér­telmiségi fiatalok aktivitását, fokozott részvételét a gazda­ságpolitikai célok megvalósítá­sában. Ebből következik, hogy e jelentős réteg helyzetéről, életkörülményeiről, képzéséről az eddiginél részletesebb, pon­tosabb képet kell kapniok a gazdasági vezetőknek, a KISZ-nek, a társadalmi szer­veknek. Részletes felmérések, intézkedések természetesen korábban is történtek. Elég, ha utalunk az FMKT ered­ményeire, a „kiváló” mozgal­makra, a szakdolgozati pályá­zatokra. A júniusi konferen­cia ennél többet, mondhatni komplex áttekintést és hozzá kapcsolódó javaslatsort adhat. Kell, hogy adjon. A helyi tanácskozások ta­pasztalatait legegyszerűbben témakörök szerint csoporto­síthatjuk. A témakörök egy része feltétlenül országos in­tézkedést igényel, más része viszont mindenütt helyben ta­lálhat orvoslást. Melyek az alaptémák? 1. Egyetemi képzésünk színvonala és a gyakorlati igények. 2. Beilleszkedési gondok, a pályakezdés problémái. 3. A műszaki-közgazdász fiatalok továbbképzési lehető­ségei. 4. A műszaki-közgazdász fiatalok és az ifjúsági mozga­lom. Miután az országos konfe­rencia iparági szekcióüléseken tárgyalja majd a konkrét cé­lokat, tapasztalatokat, a két­napos tanácskozás javaslatai az itt vázlatosan felsorolt té­mákat nemcsak kibővítik, ha­nem hiteles adatokkal, az iparág kívánalmaival gazda­gítják. A megyeszékhely lakói so­kat bosszankodnak nap mint nap az úgynevezett javító szolgáltatások nem kielégítő volta miatt. Gyakran bírálják a kisipari szövetkezeteket, amelyektől joggal várják el, hogy bővítsék a szolgáltatá­sok körét, emeljék ilyen vo­natkozású tevékenységük szín­vonalát. Ennek a legalapve­tőbb feltételét a IV. ötéves tervben tovább javítják. A szolgáltatásban legrosszabbul ellátott déli kertvárosban ugyanis elkészül Tolna me­gye legkorszerűbb ilyen jelle­gű létesítménye. A Jókai és Mikes utca ke­reszteződésében hat lakóház szanálása és az új épület el­készülte után a Szekszárdi Szabó Szövetkezet, a „Köven- di Sándor” Tolna megyei Cipész, a Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó, valamint a Tolna megyei Szolgáltató Ktsz üzemeltet itt ruha- és lábbelijavító részlegeket, úgy* nevezett gyors ipari javítás* végző részleget, ahol ablak­üvegek méretre vágását, ké­pek keretezését például a megrendelők meg is várhat­nak. Lesz a szolgáltatókom­binátban női és férfifodrász­szalon és ruhaszalon is. A nagyszabású beruházás! program most készül, az elő­zetes számítások szerint a lé­tesítmény több mint 20 millió forintba kerül. De ezzel nem­csak a déli kertvárosban la­kók szolgáltatási gondjai ol­dódnak meg, hanem az em­lített négy szekszárdi kis­ipari szövetkezet központi te­lephelyén dolgozóknak elfo­gadható munkakörülményei lesznek. A tervek szerint ugyanis a legrosszabb felté­telek mellett dolgozó jszabd szövetkezet és cipész ’ ktsz Szekszárdon levő árutermelő részlege is helyet, kap az új létesítményben. Közel ezerötszáz új lakás a IV. ötéves tervbe« Találkozásom a költővel Kongresszusi túrára készül A kultúrház nagyterme zsú­folásig megtelt! író—olvasó találkozó volt. Számomra nem ez jelentette a fő érdekessé­get, hanem, hogy az ismert költő, Csacsmarek Hugó, ki édesanyámnak gyermekkori ismerőse, ő is részt vesz ezen a találkozáson. Az egész elő­adás és vita alatt felé irányult figyelmem. Lestem minden mozdulatát. Az emlékezetem­be véstem, hogyan törölte meg zsebkendőjével a szem­üvegét, s egy magnetofon pontosságával rögzítettem a hangját, hiszen lehet, hogy egy majdani világhírű ember költői megnyilatkozásának va­gyok szem- és fültanúja, s valamikor boldogan mesélhe­tem unokáimnak, hogy én is találkoztam ővele, s dicsfé­nyének sugarában ragyogha­tok. Az előadás után remegő lá­bakkal, s visszafojtott léleg­zettel odaállítottam hozzá. — Mester! — szólítottam meg elég bután, kicsit sután és félszegen. Rámnézett, lát­szólag tetszett hiúságának a megszólítás, de nem volt' biz­tos benne, hogy teljes komoly­sággal tituláltam „mester nek. — Ne bolondozzon már! — szabadkozott szerényen — Nem vagyok én mester. Elmakogtam a nevemet, S nem mondta, csak kezet nyújtott. Gondolom képtelen­ségnek tartotta, hogy valaki nem ismeri az O nevét. Re­megve fogtam kezet, majd bá­torságot véve elmondtam ne­ki személyes kapcsolatunk alapját. Először nem akart emlékez­ni, de aztán hirtelen meg­gondolta magát, s talán azért, mert árthat a népszerűségé- nek, emlékezett. Sőt, kis idő múltán egy kis epizód is eszé­be jutott, igen közvetlenül mesélte el. Nagyon boldog voltam! Otthon lelkendezve mesél­tem el a csodálatos esetet, a kézszorítást és a többit. Nagy büszkén hajtottam fejemet este a párnára. Másnap egy verset olvas­tam tőle a napilapban. Kö­rülbelül ilyenforma völt, csak más tartalommal: Megy a hajó, irány: észak Fürödnek a tengerészak! Nagy a vihar, fúj a ciklon Elmegyünk mi majd biciklon. Egy világ omlott össze ben­nem! — FI — a Bonyhádi Cipőgyár KISZ- szervezete A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség VIII. kong­resszusára készülődve a Bony­hádi Cipőgyár tizenhat KISZ- alapszervezete egész napos tú­rát szervez Óbányára. Az alapszervezetek 10—10 fős csapatokkal indulnak a szombaton sorra kerülő túrán, ahol mintegy 10 kilométeres szakaszt bejárva, hat állomá­son bizonyíthatják be a fia­talok mennyire ismerik a KISZ-tagok jogait, kötelessé­geit, az ifjúsági szövetség szer­vezeti felépítését, történetét. Délben a csoportok a ma­guk készítette ebédet fogyaszt­ják el. A szabadban főzött étel minősége egyben értékes pon­tokat is jelenthet a versengő csoportoknak. Női labdarúgó-mérkőzés, beat-koncert és beszélgetés a délutáni program, majd este a verseny értékelése fejezi be a cipőgyáriak kongresszusi tú­ráját. A helyezettek 3—4—500 forint pénzjutalmat kapnak az üzemi KISZ-bizottságtól. az első helyezett alapszervezet elnyeri a vándorserleget is. If űgárdisták Az Ifjú Gárda egységei ezekben a napokban ünnepé­lyes megyei szemléken tesz­nek bizonyságot arról, hogy mit sajátítottak el az elmúlt kiképzési és oktatási évben. Az eddigi szemlék azt bizo­nyították, hogy a fiataloknak jól sikerült a különböző fel­adatok teljesítése. Felkészült­séget és fegyelmet példázott az alaki és menetdalverseny, s jó eredmények születtek a lövészeteken is. Az elért eredmények azért is értéke­sek, mert az ifjúgárd:sták többsége diák, vagy szak­munkástanuló, vagyis » olyan 18 évnél fiatalabb, aki még nem teljesített katonai szol­gálatot. A megyei szemléken győztes ifjúgárdisták augusz­tusban Kecskeméten országos vetélkedőn találkoznak, ahol még magasabb kövei élmé­nyeknek kell megfelelniük. Azoknak sincs miért bánkód­niuk, akik nem juthatnak el az országos szemlére, hiszen felkészültségükkel bizonyítot- tájf helytállásukat Lippai Tamási Kis étterem Capriban című képét abból az alkalomból közöljük, hogy a Tamásiban élő, 25 éves ki­rakatrendező munkáiból ősszel rendez kiállítást a tamási művelődési központ. Lippai Tamás a művelődési központ képzőművészeti szakkörének tagja. 1964-ben Szekszárdon szerepelt először. A következő évben első díjat nyert az amatőr képzőművé­szek pályázatán. Ugyanitt 1969-ben harmadik díjban része­sült. 1970-ben beküldött pályamunkáival elnyerte az ezüst fokozatot Megyénkben tizenhárom olyan építőipari, illetve ve­gyes profilú kisipari szövet­kezet működik, amely részt vállal a nagyszabású lakásépí­tési programunk megvalósítá­sából. A III. ötéves tervben összesen 1047 lakást építettek fel a Tolna megyei szövetke­zeti ipar szakemberei. A IV. ötéves tervben azonban en­nél lényegesen nagyobbak az ilyen vonatkozású igények. A kisipari szövetkezeteknek ele­get kell tenni annak a jogos igénynek, hogy emeljék a la- káskarbantartá'sbk-' ménftySsé- gét és színvonalát, ezen túl, több családi otthont készítse­nek el, mint a legutóbbi öS esztendőben. Amikor írásba foglalták szövetkezetük IV. ötéves tervét, ezeket a jogos igényeket figyelembe is vet* ték. Eredménye: 1970—1975, között közel ezerötszáz lakást építenek fel megyénk szövet* kezetek A legnagyobb lakásprog­ramja megyénkben a Bony­hádi Járási Építőipari Ktsz* nek van, amely 370 új lakást épít fel a tervciklus időtar­tama alatt, a legvegyesebb profilú Dombóvári Uni verzál Szövetkezet programjában pe­dig 342 új lakás felépítése} szerepek VIt , , Ktsz-eink termékei hazai és külföldi kiállításokon Az árutermeléssel is foglal­kozó Tolna megyei kisipari szövetkezeteknek jó hírük van a belföldi piacon, de több terméket ismernek a kül­földi megrendelők is. Bizony­ság erre, hogy a legnagyobb árutermelő ktsz-ek szinte ál­landó kiállítói a hazai ipar seregszemléjének, a Budapes­ti Nemzetközi Vásárnak, az Országos Mezőgazdasági Ki­állításnak és Vásárnak, de egyre több Tolna megyei "ktsz kap meghívást külföldi' kiál­lításra is. Ezek közé tartozik a Tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet, a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz, a Paksi Körzeti Építőipari Ktsz és a Bonyhádi Ruházati Ktsz. A Tolnai GÉM, a Bonyhádi Vasipari, a Paksi Építőipari és az Árutermelő Cipész Ktsz termékeivel az idei BNV-n is találkozhatnak a látogatók; Ugyancsak az árutermelő ci­pész ktsz a közelmúltban mint kiállító vett részt a szomszédos Jugoszláviában, Eszéken tartott „Magyar Na- pok”-on. A Bonyhádi Ruhá­zati Ktsz a nemzetközi vadá­szati kiállításra készül, ahol vadászruhákat, lábbeliket és bőrből készült fegyvertokokat mutat be. Kiállító lesz itt a „Kövendi Sándor” Tolna me­gyei Cipész Ktsz is, amely vadászcsizmákat mutat be. A Paksi Körzeti Építőipari Ktsz Moszkvába kapott meghívást, hogy mutassa be a hazai fel­használók körében nagy sikert aratott, műanyagból készült, herolit elnevezésű termékét, amit az építőipar szigetelő, térelválasztó elemként hasz­nált Külföldi szereplésre készül a szövetkezeti madrigálkórus A kisjpari szövetkezetek kö­zösen a fogyasztási és értéke­sítő szövetkezetekkel kilenc öntevékeny művészegyüttest tartanak fenn. Többek között a ktsz-ek is „mecénásai” a dombóvári, a paksi és duna- földvári táncegyüttesnek, a faddi színjátszó együttesnek, valamint a bonyhádi, hőgyé- szi és szekszárdi felnőtt ve­gyeskórusnak. Az öntevékeny művészeti csoportok az elmúlt években sok maradandó élményt sze­reztek a kisipari szövetkeze­tek tagjainak és országunk határain túl öregbítették me­gyénk szövetkezeti mozgalmá­nak hírnevét. Hasonló kultu­rális misszióra készül napja­inkban a szekszárdi szövet­kezeti madrigálkórus. Az ezüstkoszorús és diplomás énekkar júniusban Jugoszlá­viában Rumán vendégszere­pei. Nagyszabású kórustalál­kozó lesz itt, ahol a dalkul­túrájáról is híres szomszédos Jugoszlávia valamennyi nagy­hírű énekkara és egy bolgár együttes is részt vesz. R. É. 0

Next

/
Thumbnails
Contents