Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) — Feladatunk, hogy a bér­ből és fizetésből élők számá­ra olyan jövedelemelosztást és árrendszert segítsünk ki­alakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hoz­zájárul a célszerű fogyasztási szerkezet kialakításához, és a lehető legjobban ^előmozdít- ja a gazdasági előrehaladást is. Az életszínvonal fejleszté­sére vonatkozó céljainkat a IV. ötéves terv elfogadásával az országgyűlés törvényerőre emelte. Célunk, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével párhuzamosan fejlődjön az életszínvonal. A reálbér 16—18 százalékkal, az egy főre jutó reáljövede­lem pedig 25—27 százalékkal fog emelkedni. A lakosság fogyasztásának mintegy 30 százalékos növelését tervez­zük. Továbbfejlesztjük a mű­veltségi színvonal emelését szolgáló iskolai és kulturális hálózatot. Az egészségügyi el­látás további javítására öt év alatt 6—7 milliárd forintot fordítunk. A gyermekekről és az idős korúakról is kellő mó­don gondoskodik a XV. ötéves terv. — Ismeretes, hogy a szak- szervezetek támogatják a gazdaságirányítás mai formá­ját. De a szakszervezetekre nagy felelősséget ró az, hogy figyelemmel kísérjék, képvi­seljék, védelmezzék a külön­böző rétegérdekeket is, — mondotta Gáspár Sándor. — A szakszervezeteknek az a véleménye, hogy fékezi a helyes, az ösztönző bérpoliti­ka kialakítását, ha az üzemi bérintézkedések túlzott mér­tékben függvényei a nyereség alakulásának, a kormányzat­nak több lehetőséggel kell ren­delkeznie arra, hogy az üze­a szakmák ?s . iparágak között helyes bérarányok ala­kuljanak ki. Szükséges felhívni a figyel­met arra is, hogy a kormány határozottan különböztesse meg azt a vállalati tevékeny­séget, amelynél hatékonyabb munkával: valóságos érték- termeléssel érték el a nyere­séget, attól, ahol lényegében spekulációval indokolatlan ár­emeléssel nyerészkedtek. A leghatározottabban igé­nyeljük a szigorú rend­szabályokat és állami fel­lépést mindazon vállala­tok és kereskedelmi szer­vek ellen, amelyek ár- . felhajtással veszélyeztetik az életszínvonal emelke­dését. Szükségesnek tartjuk, hogy pontosabban szabályozzuk a megszerezhető jövedelmek nagyságát és megszerzésük törvényes, erkölcsileg is el­fogadható módjait. A béreket,, kereseteket szub­jektív alapon nem szabad dif­ferenciálni. Ezt döntően a munkakörökhöz és a teljesít­ményhez kell mérni. A té­nyek arra figyelmeztetnek, hogy évről évre csökken a teljesítménybérben dolgozók száma, kevés a pontos, tudo­mányosan megalapozott mű­szaki norma, amelyek hiánya nehezíti a keresetek d fferen- ciálását. Világosabban: itt ar­ról van szó, hogy ha nem tudjuk a munkát mérni, hasz­nosságát figyelemmel kísérni, akkor nem tudunk differen­ciálni, és a bérrendszerből hiányzik az ösztönzés a jobb munkára. Az utóbbi években éppen a szocialista rendszer számára a legfontosabb területen, az állami iparban nőtt a leglas­sabban a fizikai munkások bére. — mondotta Gáspár Sándor, majd kiemelte: a szakszervezeteknek ter­mészetesen feladatuk, hogy minden dolgozó ré­teg életszínvonalának ala­kulását figyelemmel kí­sérjék, és szükség esetén intézkedé­seket javasoljanak, így került sor most a pedagógusok es az egészségügyi dolgozok központi béremelésére. Az árak változásainak egy­re nagyobb szerepüli van az életszínvonal alakulásában. Az eddig szerzett tapasztalatok alapián úgy véljük, a köz­pontilag elhatározott fogyasz­tói áremeléseket az eddiginél jobban kell megfontolni és előkészíteni, hogy az ilyen intézkedéseknek ne _ le­gyen negatív hatásuk az élet- színvonalra. A tapasztalatok szerint a legmegnyugtatóbbnak látszó módszer erre az érintettek pénz jövedelmének megfelelő arányú növelése. Az áremel­kedéseket még így is többnyi­re az áremeléseknél lényege­sen nagyobb jövedelem-eme­léssel lehet csali ellensúlyoz­ni. Ez még inkább óvatosság­ra kell, hogy intsen bennün­ket a fogyasztói árak módosí­tásánál. Ismét leszögezzük, hogy a szakszervezetek nem akarnak az árképzésben részt venni. De az árak alakulását ellen­őrizni kívánjuk, és figye­lemmel kísérjük az ár­mozgásoknak az életszín­vonalra gyakorolt hatá­sát. Az edBiginél jobban kell ügyelni arra is, hogy árcsök­kentéseket csak akkor hajt­sunk végre, ha biztosak va­gyunk abban, hogy a leszál­lított árú'cikkek iránti ke­resletet ki tudjuk elégíteni. — Az üzemi, vállalati nye­reség növelése természetes tö­rekvés, de nem szabad meg­engedni, hogy egyes vállalatok a nyereség érdekében olyan eszközöket is igénybe vegye­nek,'amelyek szocialista rend­szerünk lényegével nem egyeztethetők össze. A nyereség növelésének egyetlen becsületes eszköze, a jobb, a hatékonyabb munka, — mondotta Gáspár Sándor, majd arról beszélt, hogy erő­síteni kell rendszerünknek azt a vonását, hogy állami gon­doskodás formájában azok számára is biztosítjuk a jobb megélhetést, akik ezt önere­jükből nem tudják elérni. Különösen nagy figyelmet érdemelnek a kisgyermekes anyák, a csökkent munkaké­pességűek, az alacsony jöve­delmű, a többgyermekes csa­ládok, a munkából kiöregedett, idős emberek és ellátatlanok. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, hogy a válla­lati lehetőségek kiaknázása mellett a jövőben az'állam el­sősorban központi alapokból biztosítsa a gyermekintézmé­nyek hálózatának nagyobb ütemű fejlesztését. Az öregekről való gondosko­dás is elemi, erkölcsi köte­lessége szocialista rendsze­rünknek. Az új munkásnemzedék fel­nevelése társadalmi érdek. Távlatokban a gyermekneve­léssel járó anyagi terhek je­lentős részét a társadalomnak kell vállalnia. Különösen sürgető a több- gyermekes családok segí­tése. A családi pótlékot a IV. öt­éves tervben központi intéz­kedés formájában felemel­jük. A tervidőszakban mintegy 400 000 lakást kell felépíteni. Úgy véljük, ezzel az építési ütemmel belátható időn be­lül, 1980—85 körül a lakás- viszonyok olyanná tehetők, hogy a lakáskérdés nem je­lent többé alapvető feszültsé­get a társadalomban, — foly­tatta Gáspár Sándor, majd hangsúlyozta: — A tapasztalatok alapján joggal állapíthatjuk meg újra, hogy a gazdasági reform alap­elvei beváltak, gazdaság- irányítási rendszerünk ha­tékonyabban működik. Előrehaladásunk érdekében tovább kell fejleszteni a terv- szerűséget, tovább kell erősí­teni a politika elsődlegessé­gének lenini elvét. Közismert, hogy népgazda­sági szinten a gazdasági haté­konyság az elmúlt három esz­tendőben nem volt kielégítő. A társadalmi munka terme­lékenysége nem emelkedett a kívánt módon. Az üzemek je­lentős részében nem kielégítő a munka szervezettsége, fo­lyamatosságának biztosítása. Elmarad az igényektől és a rendelkezésekben előírt nor­máktól az üzefnék szociális, egészségügyi, munkabiztonsá­gi és kulturális fejlődése. Változatlanul nagy gondot okoz az üzemek egymás kö­zötti együttműködése. Az említett helyzetek hozzá­járulnak a nagymértékű túl­óráztatásokhoz is, — mondot­ta Gáspár Sándor, majd a munkaerő-vándorlás kérdései­vel foglalkozott. — Nekünk olyan munkás- politiiikát kall megvalósítanunk, amely folyamatában a munkásember tudja is, érzi is — mindenekelőtt az üzemben történtek révén, — hogy van szava, szükség Kádár János távirata Erich Honeckcrhez Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága, Erich Honccker első titkár elvtársnak. Tisztelt Honecker Elvtárs! A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága első titkárává történt megválasz­tása alkalmából fogadja a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága cs a magam jókívánságait, elvtársi üdvözletünket. Erőt, egészséget és sikereket kívánunk a német munkás­osztály, a német munkás­paraszt állam dolgozó népe, a szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom, a német—magyar inter­nacionalista kapcsolatok javá­ra végzendő tevékenységéhez. Kádár János, a Magyar Szocialíta Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. van eszére, számítanak, tá­maszkodnak rá, mert övé a hatalom — hangsúlyozta a továbbiak­ban. A dolgozók aktív magatar­tása a munkában, elvezet a szocialista tudatformálásig. A munka során alakul ki.az egy­más iránti segítőkészség, az igényesség, a nagyobb szak­tudás tekintélye, és ez folyta­tódik a fokozódó művelődési igényekben, az egymáshoz és a kollektívához kapcsolódás szo­cialista elveken nyugvó for­máiban is. A szocialista munkaverseny ezért nem egyszerűen a gaz­dasági feladatok megoldásá­nak egyik eszköze. Sokkal több annál! A szocialista brigádmozgal­mat továbbra is a munkaver­seny fő formájának tekintjük, mert ez a legalkalmasabb arra, hogy a hatékonyabb termelő munkát a szocialista ember­ideál kialakítását együttesen szolgáljuk. A munkásosztály forradalmi céljainak megvalósítása szük­ségszerűen igényli kulturális és szellemi felemelkedését. Fejlő­dése nyomon követésének fel­tétele munkások nagyobb kul­turáltsága, a dolgozók állandó művelődése — mondotta, majd hangsúlyozta: — A szakszervezeti mozga­lomnak az a feladata, hogy anyagi, erkölcsi erejével se­gítséget nyújtson a kor­szerű oktatás megteremté­séhez, a képzés és a neve­lés javításához. Külön felelőssége van a fel­nőtt dolgozók képzésében és továbbképzésében. Ezután a szákszervezeti moz­galom szervezeti felépítésével foglalkozott, majd a magyar szakszervezeti mozgalom nem­zetközi kapcsolatairól beszélt. — Mi becsületes szándékot tételezünk fel mindenkiről, aki kész együttműködni a munkás- osztály legfontosabb kérdései­nek megoldásában, mint aho­gyan bennünket is egy cél. a dolgozók érdekeinek követke­zetes képviselete vezet. Ebben a szellemben Bisxhu Béla: A párt épít a szakszervezetekre Biszku Béla a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Eizottsága nevében köszöntötte a magyar szakszervezetek XXII. kong­resszusát hangsúlyozva, hogy a Központi Bizottság és az egész párt a szakszervezeti munkát megillető érdeklődés­sel tekint a kongresszus ta­nácskozása elé. Elvtársak! — A szakszervezeti munka fejlesztéséhez kedvezőek a po­litikai feltételek. Pártunk X. kongresszusa munkásosztá­lyunk, egész dolgozó népünk érdekeinek megfelelően jóvá­hagyta és továbbfejlesztett^ azt a politikai irányvonalat, amelyet immár közel másfél évtizede folytatunk. Hangsúlyozta: a magyar szakszervezeti mozgalom el­választhatatlanul összeforrt a munkásosztállyal és e nem­zetközi felemelkedésért foly­tatott küzdelemmel, majd ar­ról beszélt, hogy hazánkban az utóbbi években a változó társadalmi körülményekhez, a fejlődő szocialista vi .zonyok- hoz igazodva megnövekedett a társadalmi és tömegszerve­zetek, közöttük a szakszerve­zetek jogköre is. Pártunk tudatosan törek­szik a szakszervezetek jogainak, befolyásának és felelősségének növelésére, s ezért olyan feltételeket te­remtett, amelyek pozitív hatása áthatja, formálja egész társa­dalmi. politikai közéletünket. — Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a szakszervezeteknek is. Megál­lapította, hogy alapvető hiva­tásuk a munkásosztály hatal­mának védelme, erősítése, a szocialista társadalom- felépw tésének támogatása, a dolgo­zó emberek kommunista szel­lemben nevelése. A szakszervezetek őrködje­nek azon, hogy a dolgozók valóban élvezzék mindazokat a jogokat és előnyöket, ame­lyeket a szocialista rendszer már ma nyújtani tud, — mon­dotta Biszku Béla, majd hang­súlyozta : — A szakszervezetek nö­vekvő politikai, érdekvédelmi, gazdasági és kulturális fel­adatai azt követelik, hogy a kommunisták mind nagyobb számban végezzenek aktív munkát abban a szakszerve­zetben, amelynek tagjai. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták felelősek azért, hogy a párt politikájának példamutatással és meggyőző­déssel szerezzenek érvényt. Legyenek elsők a feladatok vállalásában. — Pártunk Központi Bi­zottsága meg van győződve arról, hogy a szakszervezetek kongresszusa helyesen hatá­rozza meg a szervezett dol­gozók soron következő felada­tait, ugyanakkor jó ösztönzést és lendületet ad a szakszer­vezetek mindén aktivistájá­nak és valamennyi tagjának e feladatok teljesítéséhez. A part épít a szakszerve­zetekre, ahogyan a szakszervezetek is számíthatnak a párt bizalmá­ra és támogatására, »ci.rvatiuc tv uiagjui sván szervezeti mozgalom töb- : bek között egy széles körű ; > európai szakszervezeti kon- ->í ferencia megszervezését is I* — .mondotta Gáspár Sándor^ majd kiemelte: f A munkás nemzetköziség, suéL magyar—szovjet 'barátság aj* magyar nép felemelkedéséért^ harcoló' erőik számára mindig^: szent eszme volt és marad, Hű- ;; ségünk az internacdonalizmusrjí hoz népünknek felvirágzást^ hirdetőinek dicsőséget és meg-f? becs ülést hozott eddig is és hoate a jövőben is. ft Erőnket megsokszorozza 1 « Szakszervezeti ?- Világszövetség-?® hez - tartozásunk. —Az elmúlt négy esztendő-« ben sokat küzdöttünk, fára-® doztunk munkásosztályunkért'® népünkért. Az eredményekben® tükröződik a szakszervezet*« mozgalom sok tízezer munka-m sárnak-, tisztségviselőjének ál-j® dozatkész munkája, hozzáérte-»* se, a szocializmus iránti.» el-* kötelezettsége. A XXII. kong* resszus méltó fórum arra,® hogy köszönetét mondjunk lelj» kés, áldozatos tevékenységű-^ kért, s további lankadatlan, ki-Ä tartó munkára kérjük és hiv-*JI juk őket. 1® Kérem a tisztelt kongresz-4£ szust, vitassa meg és fogadja® ei az országos tanács beszámo-* lóját és a kiküldött dokuimen-* tumokat — mondotta befeje-w, zésül Gáspár Sándor. Gáspár Sándor nagy tapssal|| fogadott beszéde után' ßomo-M gyi Miklós, a Számvizsgáló® bizottság elnöke terjesztette®: elő a számvizsgáló bizottság® szóbeli jelentését, kiegészítve»® a már korábban kiadott - írás-^K beli beszámolót. A számvizsgáló , bizottság beszámolója.- után szünet ka-® vetkezett, majd megkezdődül® a vita az írásos és szvSiel^K beszámolók, a határozati * ja-#p vásiattervezet és az alapsza-^’ bály módosítására előterjeszd tett tervezet fölött. % A jelenlevők nagy i.-.psa=f: közben emelkedett szóló, ra/í Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a : Központi Bizottság titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents