Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-27 / 123. szám
Uj jogszabályokról röviden Kutatóintézet Újszegeden Miért vidéken? — A kutatóközpont intézetei ..Szentgyörgy-napi vásár” 1962-ben érlelődött meg a gondolat, hogy fel kell építeni a Magyar Tudományos Akadémia új biológiai központját. Úgy határoztak, hogy vidéken építik fel, méghozzá Szegeden. Négy év múlva pontosan meghatározták az intézet első szekciójának átadási határidejét is: 1971. április 2-án, felszabadulási ünnepünk előestéjén felavatják az intézetet. Fel is avatták és dicséretes hangon szóltak a tervezőkről, s a kivitelezőkről. KULTURÁLIS CENTRUM VIDÉKEN Miért éppen Szegeden, vidéken építették fel, teremtették meg a hazai biológiai kutatások fő bázisát? Emellett szólt, hogy a vidéki városok közül itt van a legtöbb egyetemi biológiai tanszék, továbbá a biológiához kapcsolódó orvos- és agrártudományok széles bázissal rendelkeznek Szegeden (Orvostudományi Egyetem Mezőgazdasági Kísérleti Intézet). A kutatóközpont két év múlva lesz teljesen kész. Tulajdonképpen négy intézetből áll majd: a Biofizikai, Biokémiai, a Genetikai és a Növénytani Intézetből. Ezeket mind egy épületben, a központi laboratóriumok épületében helyezik el, ahol 185 modern és korszerű helyiség áll a kutatók rendelkezésére, melyekből 35 labor a vendégek részére biztosít munkalehetőséget. A vendégek között hazai és külföldi szakembereket találhatunk majd. A TUDÁS ÉS AZ ERŐK EGYESÍTÉSE A kutatóintézet irányítása, vezetése eltér a megszokottól. Vezetője a négy intézeti igazgató közül meghatározott időre, — három évre — megválasztott főigazgató. A négy kutatóintézet teljes önállóságának fenntartása mellett a központi igazgatás biztosítja az általános pénzügyi, gazdasági és adminisztratív feladatok ellátását. ennek vezetője az ügyvezető — menedzser, igazgató, aki mentesíti a tudományos igazgatókat a számukra idegen tevékenységtől. Újdonság az is. hogy noha a négy intézet önálló, a közös elhelyezés következtében mód van a kutatók állandó „tapasztalatcseréjére”. Ez az „együttélés” végeredményben összevegyíti az ismeretanvagot is, lehetővé teszi az ún. interdiszciplináris kutatást, a tudás és az erők egyesítését. A tudományos témák változatosak és érdekesek is. A kutatóközpont idei tudományos munkaterve még átmenetet tükröz: a tervezett vizsgálatok részben folytatását képezik a vezető kutatók korábbi munkájának, részben azonban olyan új irányokat kezdeményeznek, amelyek az Akadémia várható ku'atási főirányának megfelelően az élő szervezetek szabályozási rendszerei, a bioreguláció területén végzendő interdiszciplináris kutatások lesznek. A jelenlegi tervek egyébként négy témacsoportba sorolhatók: az első kettő a bioregulációs főirányhoz tartozik, a harmadik a fotoszintézis egyes problémáira vonatkozik, míg a negyedik az előzőekhez kapcsolódik. Amikor építették az intézetet, magam is többször megnéztem, hogy milyen lesz. S kalapot emeltem a tudós emberek előtt, mert oly egyszerű, mindennapi esetekre is „figyeltek”. Straub F. Brúnó akadémikus, az intézet első főigazgatója sokat lejárt az építkezés idején az újszegedi telepre. Látta hogy az udvarban három olyan fácska áll, amely ritka hazánkban (japán fenyő). Arra kérte az építőket, hogy ne vágják ki a fákat, hanem valahogy aképpen oldják meg a felvonulásukat, hogy megmentsék azokat a szépséges és ritka fákat. Ma is ott vannak, az udvar díszei. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT A kutatók többsége fiatal és valószínűleg nem fognak megvénülni az intézet falai között Amikor kutatómunkájukat elkezdték, megegyeztek abban is, hogy három-négy, vagy öt év múlva esetleg tovább mennek az iparba és a mezőgazdaságba, ahol a kutatások a gyakorlattal találkoznak. Az elmélet és a gyakorlat szoros kapcsolata alakul majd ki az újszegedi intézetben. Azt is hangsúlyozzák a kutatóintézet vezetői, hogy szeretnének egyezséget kötni a gyakorlati szervekkel, üzemekkel, hogy ne az egyetemekről kikerülő friss diplomásokat alkalmazzák, hanem az intézettől vegyenek át a kutatásokban tapasztalatokat szerzett szakembereket. Különleges „újszegedi szokást” is meghonosítanak az intézetben, mégpedig a „Szent- györgynapi vásárt”. Minden észtendőben Szentgyörgy napon, — a monda szerint e napon szerződtek el a sum- mások egész esztendőre — az intézet fiatal kutatói mindenféle megkötöttség és kötelezettség nélkül asztalt, illetve labort cserélhetnek, s az intézeten belül átkérhetik magukat más területre, bármely másik laboratóriumba. A feltétel: fogadja őket a kiválasztott munkahely. Már az intézet tervezésekor, majd a tematika kialakításakor is arra törekedett a kutatóközpont kollektívája hogy figyelembe vegye a hazai orvostudományi, mezőgazdasági. gyógvszeripari problémák tendenciáit és ezek megoldásához messzemenő segítséget nyújtson. A biológiai kutatásokhoz szükséges felszerelés birtokában uevanis lehetős*? nyílik a határterületeken dolgozó kutatók témáinak végzéséhez ÍS. A kutatóközpont szoros kapcsolatot kíván kialakítani a szegedi egyetem5 kutatásokkal és részt óhaj. venni az egyetemi hallgatók sepciális képzésében. A kuta tóközpont egyik fontos felada ta lesz, hogy ellássa a haza- alkalmazott biológiai kutatásokkal foglalkozó tudományos kutatók szakmai, módszertani továbbképzését. GAZDAGH ISTVÁN A munkaügyi miniszter 11/1971. MŰM. sz. rendelete — mely a munkaviszonyt érintő rendelkezések kiegészítéséről szól — „a dolgozó bérének meghatározása” címszó alatt a következőképpen rendelkezik: „A dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor és az alkalmazást követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörben dolgozó törzsgárdatagok átlagos személyi alapbérét. Az előző bekezdés rendelkezése nem vonatkozik az áthelyezett dolgozóra. A kollektív szerződés meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának részletes szabályait, továbbá kivételt állapíthat meg arra az esetre, ha az új dolgozó munkakörével összefüggésben az átlagost meghaladó, kivételes elméleti vagy gyakorlati ismeretekkel végzi munkáját, feltéve, hogy a dolgozó előző munkaviszonya nem „kilépett ’ munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg.” Munkabérrel kapcsolatos a munkaügyi miniszter 12/1971. MŰM. sz. rendelete 's, amely a munkaviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban nem álló, időleges munkára kirendelt személyek számára fizetendő díjazás mértékéről rendelkezik és kimondja, hogy az ilyen dolgozók részére a kirendelés tartamára naponA sors kegyetlen; a frissen megjelent müvet utolsónak tette. Erdei Ferenc, a politikus, a tudós, a szociológus, az író — halott. Ám a politikus, a tudós, a szociológus, az író — s ezzel már könyve szemléletmódját s értékét is jelezni kívánjuk — még átnyújtotta ezt a müvet az olvasónak, a Magyarország fölfedezése sorozat legújabb köteteként. Város és vidéke: „szülőföldemet választottam tesztanyagul” — írja, azaz annak újbóli fölfedezésére vállalkozott, amit már egyszer, a harmincas években, körbejárt. Szeged, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes és Csongrád az állomások, ám a témák mélyebbre nyúlnak. Mint maga írja a könyvben: „Az itt következő fejezetek a társadalom mélyének a lassúbb és hosz- szabb lejáratú változásait követik konkrét történeti megjelenésükben és lefolyásukban. Ily módon értelmezhetők konkrét helyi feleleteknek a kor általános társadalmi kérdéseire." S valóban, a könyvben megfogalmazott feleletek nemcsak egy területrész, de egy egész ország fejlődés szülte, változások gyarapította kérdéseire válaszolnak. Erdei Ferenc könyve a szó igaz és teljes értelmében szoLAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, ESZTERGÁLYOST. FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Jelentkezés: Gép- és Műszeripari Szövetkezet Tolna, Ságvári Endre u. I. (252) ként GO.— Ft. térítést kell fizetni. A pénzügyminiszter 21/1971. PM. sz. rendelete a hazadóról szól és részletesen rendelkezik az adómentesség és adó- kedvezmény feltételeiről és ennek elnyerésével kapcsolatos eljárásról. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium 14/1971 szám alatt közleményt adott ki a szanálásra kerülő lakások tulajdonosának szövetkezeti lakáshoz juttatásáról. A közlemény megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. május 20,-í számában. Az állami vállalatokat, szövetkezeteket, költségvetési és egyéb szerveket érinti a lakbér-hozzájárulás nyilvántartásáról és könyvviteli elszámolásáról szóló 700(1)1971. PM. V. számú pénzügyminiszteri számviteli közlemény, mely iránymutatást ad arra, hogy a lakbér-hozzájárulásról vezetett nyilvántartásnak milyen adatokat kell tartalmaznia, a nyilvántartást miként kell vezetni, mi a teendő a lakbérhozzájárulás folyósításának megszüntetése, a munkaviszony megszűnése esetén, eligazítást ad a lakbér-hozzájárulás csökkentésének kiszámítása tekintetében stb. A közleményben foglaltakra különös nyomatékkai hívjuk fel a vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek figyelmét. Dr. Deák Konrád csop. vez. ügyész ciográfia. Nem annak regisztráló, tényeket felhalmozó fajtájából, hanem az elemzőből, a folyamatokat vizsgálóból, azaz a legnemesebből. Akár a szegedi paprikáról írjon, akár Makó iskolaváros jellegéről. Vásárhely művészetéről, vagy Szentes értelmiségéről, újra meg újra átüt a konkréton az általános, az egyedin a közös. Ez a szemlélet- és fel lolgn- zásmód emeli a lokálist álta- lánosíthatóvá, a helyben tapasztaltakat másutt is érvényessé. Úgy fedezi fel a „várost és vidékét”, hogy közben országosan igaz örömöket és gondokat mutat meg, iparosításban, földművelésben, emberalakításban. Tiszteletre méltó alapossággal ismerte a témát, de nem elégedett meg ennyivel. Átélte és. átgondolta mondandóját, s azért, hogy hitelesség és szenvedélyesség formálta gondolatsorokban nemcsak a jelen, hanem a teendő is föllelhető. Az, amiben, ahogy eddig, a jövőben is részes akart lenni, de aminek elvégzése most már másokra vár. A fényképekkel illusztrált kötet a Szépirodalmi l.snyv- kiadó gondozásában jelent meg. Magyarkeszí „Petőfi” Mg Tsz eladja teljesen új állapotban lévő, 1 db, 6 M. 83 G típusú, szovjet gyártmányú MARÓGÉPÉT, vele járó normál tartozékokkal. (441) Múltja nincs, csak jövője A neves Bayer-cég kutatói kétségtelenül új úton indultak el, amikor az üvegszálas poliészterből készült, Futuro elnevezésű ».tojásházat” megtervezték. Előnyei a kővetkezők: nagy sorozatban viszonylag olcsón gyártható; terep endezés nélkül bárhol felállítható, ahol a csővázas „tojástartó” lábai számára az egyszerű alapokat elkészítik; könnyen szállítható és helyére emelhető; bútorzatát, berendezési tárgyait még a gyárban kialakíthatják és beszerelhetik, igy költözködés nélkül gyorsan birtokba vehető; a közművekhez való csatlakozás rendkívül egyszerűen megoldható, ha a hálózat már ki van építve. A Fu uro alapferülete 50 négyzetméter (annyi, mint egy mai építésű ket-ő szobás átlagos lakásé), légtere 140 köbméter. Belsejét eltolható válaszfalakkal lehet több-kevesebb részre osztani, a mindenkori igé >yeknek megfelelően. Erdei Ferenc t Város és vidéke
