Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-27 / 123. szám
VÁRKON Y1 NÁNDOR: Az ókori tudomány rejtélyei Egyik legrégibb közülük i. e. 3380. január 19, midőn Közép- Amerikában teljes holdfogyatkozás volt látható. Tudományos tekintetben fontosabb ennél i. e. 3374. október 15; több bolygó és az Antares álló csillag találkozott ekkor a maya égbolt nullpontján, azaz a Tejút és az Állatkor metszőpontján. Ezt a konstellációt a mayák oly fontosnak tartatták, hogy napját időszámításunk kezdő idejévé tették meg. (V. ö. az előbbi táblázaton a maya világév-naptár rendszeresítésének évével i. e. 3373 — egy év a különbség). Minthogy ezek a régi dátumok csillagászatilag rögzítettek, s egzakt ellenőrzés alá vethetők, nincs helye a kételynek arra nézve, hogy a feljegyző maya papok ősrégi eredetű adatokkal rendelkeztek, amik az égi események közvetlen szemtanúitól származtak, azaz maguk is régi feljegyzések, megfigyelések alapján művelték tudományukat. És mert mai értelemben vett írás akkor még nem volt, talán kőbe vésték, vagy száj- hagyomány útján tartották fenn őket. Elképzelhetetlen, hogy ezek az egy-kétezer évvel ezelőtt működött papok visszafelé számítottak volna, mint Ludendorff és a mai csillagászok, hiszen erre az indító okuk hiányzott, — vagy ha igen, akkor is több ezer éves gyakorlattal kellett bírniuk, ami velejében ugyanaz: tudniillik régi hagyományokkal rendelkeztek. Mindkét esetben a maya csillagászati gyakorlat hatezer éves múltra tekint vissza. Azazhogy ennél is sokkal régebbi időre, s épp ezt akarjuk megvilágosítani. Ugyanis az előbb említett i. e. 3380. január 19-i dátumról az egyik maya kézirat megjegyzi, hogy 1 869 560-ifc napja volt egy még régibb naptárszámitásnak. Mi sem volna könnyebb, mint a milliós számokkal dobálódzó mondák körébe utalni ezt az állítást, azonban az ellenőrző számításokból kiderült, hogy csakugyan az előbbinél 5000 évvel régibb dátumra vihető vissza. Olyan eseményre, melyet Ludendorff „saecularis ritkaság”-nak nevez az Égen. Ha ti. 3380. január 19-től 1 869 560 napot számítunk visz- szafelé, i. e. 8498. június 15-ét kapjuk; ezen a napon pedig egy rendkívül különös konstelláció állt be az Égboltozaton, amint pontosan megállapítható a Vénusz és a Mars bolygók, s az Antares és Alpha librae állócsillagok holdközeiben voltak, míg a Jupiter a Bak-ponton volt látható, a Szaturnusz közvetlenül a maya Ég nullpontján, azaz a Tejút és az Állatkor keresztezésében, — ami így, egyszerre csak igen hosszú idők alatt követ- kezhetik be. Mint Henseling kiszámította, ezt az együttállást i. e. 8498 és i. u. 1358 közt csak egyetlen egyszer lehetett megfigyelni. Lehetetlen föltenni, hogy a eslllagvallás- ban élő, tehát a legnagyobb mértékben csillagfigyelő mayák véletlenül választották volna naptárkezdetnek azt a napot, amelyen egy ily végletesen ritka csillagállás tűnt fel az Égen. (Itt közbeszúrom, hogy Henseling Ludendorffal egyidóben vizsgálta a mayák csillagászati emlékeit, s teljesen önálló eredményekre jutva, sikerült úgyszólván az egész kérdésit tisztáznia). Ám a felsorolt dátumok és számítások további kombinációkra serkentenek. így ha a fenti konstelláció évszámához, i. e. 8498-hoz hozzáadjuk az egyszer leforgott (vagyis megfigyelhetett) maya világévet, 2760 esztendőt, akkor i. 11 258-at kapunk, ami feltűnően közel jár a maya nap- tárrendszer kezdőpontjához, 11 653-hoz. Ha pedig a másik dátumtól, a holdfogyatkozás i. e. 3380, évétől számítunk visz- szafelé a maya világciklussal, úgy a kezdőponthoz még közelebb eső időt nyerünk: i. e. 11660 évet. Végül, ha a harmadik adattal, i. e. 3374. évvel tesszük ugyanezt, i. e. 11 654-et kapunk tehát egy év híján magát a kezdő esztendőt, összegezve szögezzük le: három különböző, csillagászatilag pontosan és hitelesen rögzített, régi maya naptári dátum vezet el a negyedikhez, időszámításuk 'kezdőévéhez, s erősíti meg azt. E négyféléi levont eredmény pedig ismét egybeesik a kál- deus, az egyiptomi és az indus naptárrendszerek keletidejével. És mindenképpen helyes és jogos Henseling megállapítása: „I. e. 8498. június 15-e az emberi történet legrégibb szavatolt dátuma”. Egyébként Henseling csillagászattörténeti vizsgálódásai során — a fentieken kívül — ara az eredményre jut. hogy egyes ókínai kozmogrammák nem érthetők meg a maya csillagászat ismerete nélkül, így például a régi kínai hagyomány két gyenge fényű, alig látható csillagnak igen különös nevet ad. Az egyiket Napnak hívja: ez az imént említett maya nullanap (i. e. 3373. akt. 15) idején majdnem pontosan a nappálya csúcspontján (nyárpontján) állt. A másik csillag neve Hold, az előbbivel éppen szemben állt ugyanakkor, vagyis a nappálya mélypontján (télpontján). Azaz a két nép ezeket a csillagokat használta, többek közt, egy fontos időszámítási kör kezdőnapjának (nullaponte.jának) meghatározására. Az idókör a mayáknál — mint láttuk —, i. e. 3373. október 15-én kezdődött és érvényben volt a spanyol hódításig. Az a négy csillag pedig, ameíy a kínai Su-king („Kiváltképpen való könyv”) szerint az évszakok kezdetét jelzi, azonos a maka nullanap négy évszakcsillagával, ezek: Szing (Alpha Librae), Fang (a Skorpió Bétája és Deltája), Hiú (a Vízöntő Bétája), Mao (Plejádok). EGYÉB CSILLAGDATUMOK A kínaiak szintén régi és kiváló csillagász nép, már igen korán elkezdték hagyományaik, megfigyeléseik és munkálkodásuk feljegyzését. Pa- lugyay György. csillagászati írónk kiszámította, hogy az égszférát először i. e. 17 200-ban osztották fel. Ezt folytatólag írja: „A szféra 214 csillagképbe való osztása volt,, az Ég első és második felosztása. Ezt követte egy ‘ hármadik, mely újabb 18 csoportból és végül egy negyedik, mely további 46 csoportból állott. Az. utóbbi az első után valószínűleg 6000 év múlva (azaz i. e. 11 200-ban) következett be, mert olyan csillagképeket említ meg. melyeket sem azelőtt, sem későbben Közép-Kínában látni nem lehetett, majd esaik egy plátói év (világév: 25,920 észt.) után ismét. Ilyenek: a déli kereszt néhány csillaga, melyet tenger csúcsának neveztek (Hái- ahan), vagy a Doradus csillagképben levő Aranyhal (Chin- • yü). Ez az elnevezés — íme — kínai eredetű. A negyedik szférafelosztás után nem hallunk semmit a kínai csillagászatról, majd csak az i. e. 3. évezrendben Hoang-ti nevével lép be a történelmi időkbe. Érdekes, hogy ez a hallgatás i. e. 11 ezertől (pontosabban II 200-tól. ld. fent), 3 ezerig tartott, ebbe az időbe esne állítólag a szanszikrit, görög, maya és óegyiptomi mondák szerint Atlantisz eltűnése, amely bizonyosan nem csekély nyom nélkül hagyta el szereplését”. Egyiptom csillagászatának hírneves emléke a denderai Állatkor. Ennek régisége felől sok vita folyt, mert a templom, mennyezetén az Állatkört ábrázoló domborművel együtt, a Ptolemaioszok idejében (i. e. 323—30) épült. Ám a vita már eldőlt, mert hiteles dokumentumokból kitűnt, hogy a szentélyt a predinasztikus időikben alapították, s utóbb többször átépítették.. III. Thut- mósze egy kb. 1500-ból származó felirata elmondja, hogy egy templom felújításához régi tervrajzot használtak: ezt „a nagy tervrajzot Tan-ta-renben (Denderahban) találták, régi jelekkel állatbőrre írva. Hor Követőinek idejéből”. Mint tudjuk. Hor Követőinek (Sem- szu Heru) a dinasztia előtti királyokat nevezték. — A dombormű azért fontos emlék, mert a Zodiakus csillagképeit csigavonalban ábrázolja, azaz pontosan megállapíthatóvá teszi az Állatkor kezdetét és végét. A kezdő csillag az Oroszlán (Leo), vagyis az év elején az első hónapban a Nap az Oroszlán csillagképében állt. A napév kezdetének megállapítására így háromféle mód van: a mi január elsejénk, vagy a tavaszi napéjegyenlőség, vagy pedig a nyári napforduló. Minthogy az Oroszlán jelenleg a szeptember csillagképe, az első számítás azt mutatja, hogy 19 404 évvel kell visszamenni, míg megkapjuk az időpontot, midőn a január az Oroszlán jegyében, áll. (Folytatjuk) Háztartásonként 1000 kilowattóra 2000 megawattos erőmüvek épülnek Hazánkban a villamos energia felhasználása a háború előtti évekhez képest több mint nyolszorosára növekedett. A népgazdaság tervei szerint a villanyaram-ellátás a következő években is gyorsabban bővül mint az ipari termelés, a IV. ötéves terv ideje alatt évente több mint 8 százalékkal. Ennek eredményeként az 1970. évi 17,7 milliárd helyett 1975-te 26 milliárd kilowattórára ró a fogyasztás. Az igények kielégítésénél két alapvető forrásra lehet számítani: egyrészt az új erőművek kapacitására, másrészt pedig — meglévő nemzetközi kapcsolataink bővítésével — az import növelésére. Az új nagy kondenzációs erőművek mellett mind fontosabb szerepet kapnak az úgynevezett csúcserőművek. 1972 végére befejeződik a 800 megawattos gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építése. A negyedik ötéves terv legnagyobb erőművi beruházása. azonban kétségtelenül a Dunamenti Hőerőmű továbbfejlesztése lesz, amelynek teljesítményét megközelítően 2000 megawattra bővítik. A második nagy 2000 megawattos erőmű építése ugyancsak az olaj feldolgozó ipar fejlesztésével függ össze. A tervezett leninvárosi nagy olajkombinát szomszédságában épül, földmunkái már idén megkezdődnek. Újszerű és világviszonylatban is figyelmet keltő a most induló gázturbina-építési program. Erre két szempontból is szükség van: egyrészt növeli a Yillamosenergia-igények kielégítésének biztonságát, másrészt pedig a csúcserőművek alkalmazásával az egész villa- mosenergla-termelést gazdaságosabbá teszi. A Szovjetunióban kifejlesztett 100 megawatt teljesítményű turbinatípust vásárolta meg a magyar villa- mosenergia-ipar. Nagy előnye, hogy a beruházás költsége csak 60 százaléka a hasonló teljesítményű kondenzációs hőerőművekének. A két első, ilyen gázturbinát az inotai erőműben helyezik üzembe. A Tisza menti, kiskörei vízlépcső építésével kapcsolatosan kerül sor Magyarországon az első Neypric típusú csőturbina üzembe helyezésére. Az új erőmű nem teljesítménye miatt számottevő, hanem az üzemi kísérletek miatt. A villamosenergia-igények kielégítésében mind jelentősebb szerepet játszik az áramimport is. 1970-ben több mint 3 milliárd kilowattóra villamos energia érkezett hazánkba, elsősorban a Szovjetunióból. Az idén 25 százalékkal növekszik az import és 1972- ben pedig már eléri a 4,2 milliárd kilowattórát. Ez az árammennyiség egy ezer megawattos erőmű teljesítményével egyenlő. Tovább bővülnek a villa- mosenergia-ipar nemzetközi kapcsolatai. Tárgyalások folynak csehszlovák—magyar távvezeték megépítéséről. Győr és Bécs között megkezdődik a második magyar—osztrák távvezetékrendszer kiépítése, s e munkálatokkal várhatóan 1972-re készülnek el. A kapcsolat jelentősége a két ország határain is túlnő, hiszen a magyar—osztrák villamos távvezeték közvetlen kontaktust teremt a KGST- országok egyesített energia- rendszere és a nyugat-európai villamosenergetikai egyesülés között. A távvezeték kapacitásának megkétszerezése elvileg lehetővé teszi, hogy — Ausztria közvetítésével — a nyugat-európai viliamosener- getikai egyesülés más államaitól is villamos energiát importáljon Magyarország. Megállapodás született a román és a magyar energiarendszer összeköttetésének megteremtéséről is, ennek megfelelően már készülnek az Arad és Szeged között megépülő 100 kilovoltos távvezeték tervei. Bővül az ország belső energiahálózata is. 1971-ben ösz- szesen 3500 kilométer új vezeték létesül, így a többi között a Nagykanizsa és Kaposvár közötti összeköttetéssel javítják Dél-Dunántúl, a Szolnok—Sza jól—Martfű—Mezőtúr távvezetékkel, valamint a Mátészalka—nyírbátori összeköttetéssel pedig a tiszántúli országrész villamosenergiaellátását; Szentes és Hódmezővásárhely között ugyancsak új, 120 kilovoltos távvezetéket helyeznek üzembe. A villamos hálózat nyomhossza ez év végéig eléri a 104 000 kilométert. A program figyelembe veszi, hogy a lakosság fogyasztása gyorsabban növekszik mint az ipari felhasználóké, mégpedig öt év alal: körülbelül 80 százalékkal. így 1975-ben a háztartások összesen 3,3 milliárd kilowattóra villamos energiát fogyasztanak majd. Erre az időre az egy háztartásra jutó villamos- energia-fogvasztás meghaladja majd az 1000 kilowattórát „Mi OPA” különleges hőszigetelésű állattartási épületek, hűtőtárolók, üzemi épületek, raktárak kaphatók és rövid átfutási határidőre megrendelhetők a Baranya megyei „AGROKER” Vállalatnál, Pécs, Megyeri út 90 Az épületek: 7,5x3 és 6 10,5x3 és 6 12,0x3 és 6 m-es pillérállással, 2,55, 2,95, 3,55, 4,20 m-es tiszta belmagassággal „WOPA” oldal tetőpanellal és szakipari elemekkel AZONNAL IS SZÁLLÍTHATÓ. Összeszerelési kapacitást vállalunk. KÉRJEN AJÁNLATOT! (387) Tekintse meg az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat kiállítását a BNV-n! Itt mutatja be hagyományos és új gyártmányait. Felvilágosítás és szaktanácsadás a Petőfi-csarnokban. (201)
