Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
VÄRKONY1 NÁNDOR? Az ókori tudomány rejtélyei r CSILLAGTUDÖMÄNY AZ összes tudomány közt a csillagászat dolgozik a legpontosabb tényezőkkel, adatokkal. A csillagok járása emberi mérték szerint „öröktől fogva” változatlan, s az is marad, mozgásuk tehát mind visszamenően a múltba, mind előremenőén a jövőben percnyi pontossággal kiszámítható. Másfelől megszabja a földi élet feltételeit. A Nap, a Hold, a bolygók és Föld kölcsönös funkciója s az egész rendszer haladása az Adatkörön alakítja ki az éghajlatok övezeteit, a légkör és a tengerek áramlásait, az évszakok váltakozását s általuk a növények és állatok szaporodását, elhalását, a vetés, sarjadás és aratás ritmusait. Tőlük függ tehát az ember sorsa, élete-halála is; kénytelen alkalmazkodni hozzájuk evégből, megfigyelni mozgásuk szabályait, megmegújuló körforgásaik rendjét. így lett a csillagismeret az emberiség legrégibb tudományainak egyike, azaz a tudás akkori gyakorlata szerint egyben vallása is. A régi ember úgy tudta, hogy a Földnek és lakóinak sorsa „a csillagokban van megírva”, mai szóval, hogy történelmünk minden döntő fordulatát a Kozmosz törvényeinek vaslogikája írja elő. Ezeknek az áldásban és rontásban egyaránt ellenállhatatlan erejű hatalmaknak tisztelete hajtotta az emberiséget olyan erőfeszítésekbe, amiknek művei előtt ma is értetlenül állunk. A menhirek sziklaerdei és a piramisok kőhegyei mind templomok a Nap, a Hold, az áldó és rontó csillag’ 'it.ok imádatára. Ennélfogva naptárépületek, melyek lakóik csillagismereteit1 ts reájuk alapított korszakoló rendszereit rögzítik. Ha ki tudjuk deríteni, miféle csillagmozgásokat rögzítenek, akkor kiszámíthatjuk korszakolásaik eredetét, pontosabban: a rendszerek egybevetésével megkapjuk a megfigyelések kezdetidejét, ezek révén pedig naptáraik „bevezetésének” időpontját is. Azaz csillagászatilag hiteles „történetelőtti” évszámokra teszünk szert. A KÁLDEUS ÉS EGYIPTOMI NAPTÁR A régi csillagtudós népek közül legismertebbek a kál- deusok (azaz babiloniak) és az egyiptomiak. Az egyiptomiak időszámítása a napkörökön alapult, a káldeusoké a holdkörökön. A fő időritmus: a zodiakális, azaz napkör az előbbieknél 1460 évet tett ki, az utóbbiaknál 22,325 holdkör, azaz Í805 év adta ki a főidő- kört. Amikor tehát e két nagy évkör kezdete egybeesik, attól az időponttól kezdve számíthatjuk a két égitest mozgásának céltudatos, rendszeres megfigyelését. Mármost tudjuk, hogy az egyik egyiptomi körév iu. 189-ben végződött, vagyis ie. 1322-ben kellett kezdődnie, míg a káldeus kör ie. 712-ben fejeződött be. Számításunk tehát visszafelé: Nap-kör Hdld-kör < (1 kör 1460 év) (1 kör 1805 év) ie. 1.322 ie. 712 2.782 2,517 4,242 4,322 5.702 6,127 7.162 9,737 10,082 11,542 11,542 A két egybeeső évszám természetesen nem azt jelzi, hogy , a káldeusok (azaz elődeik) ebben az időpontban vezették be a holdnaptárat, s ihogy az ’ egyiptomiak ősei ekkor egyeztették össze a két évkör ciklusait, hiszen az egyiptomi hagyomány is csak ie. 4241-re teszi a naptárreform bevezetését. Ahhoz, hogy egy új csillagászati ciklust rendszeresíteni lehessen, legalább egyszeri leforgását kell megfigyelni. A ciklusok (évkörök, világévek stb.) megfigyelésének kezdő idejét az az időpont adja meg, amikor az ősi naptárak visszafelé számított ciklusainak egy-egy kezdőéve nagyjából összeesik (aminő fentebb a 11,542 év). Ha tehát a naptár nem is, de a tapasztalás és az obszerválás szükségképpen visszanyúlik a megállapítható kezdeti időig. Ez a kritikus időpont a káldeus és az egyiptomi naptárnál ie. 11,542. AZ INDUS ÉS A MAYA NAPTÁR Nem kevésbé' érdekes az indus és a maya, e két földi ellenlábas nép naptárának egybevetése. Az indus világév nap—hold (luniszoláris) ciklus 2850 évből áll, utolsó előtti köre ie. 3102-ben kezdődött (ez egyúttal az utolsó indus világkor, a kálijuga kezdetideje is). A mayák naptárreformjáról a Chumayeli Chilam Bálám könyv tudósít, közléseit azonban elég nehéz volt tisztázni, mert a maya időszámítás rendkívül bonyolult (Viszont annál pontosabb: 6000 év alatt egy nappal tért el a valós csillagászati értéktől.) A. M. Bolio maya tudósnak sikerült megállaoítania az időszámítás legfőbb elemeit, s azóta rekonstruálták az egész rendszert. Eszerint a mayák hónap (hold—nap) helyett húsznapos időszakokkal számoltak, minden ilyen katunt 'Tf'-y :rrfV’ .?.*' egy külön nap, ahau fejezett be, s ezeket elsejétől 13-ig megszámozták. Az ahau száma tehát jelezte a lejárt katunok összegét A maya naptártkor alakban ábrázolták, ez volt a „katunok kereke” s mindig a 11-ik ahauval kezdődött A kódex első fejezete leírja, milyen körülmények közt cserélték fel a mayák napnaptárukat holdnaptárral: „Katun neve uralkodott, amikor a 8- ik ahau idején megváltoztatták a katunokat és az ahau- kat”, — így kezdődik a latin betűkkel maya nyelven írt szöveg. A változtatás egybeesett az itzá-műveltség megsemmisítésével, ami a betörő, hódító nahua indiánok műve volt. A nahuák vallási és csillagászati reformot hoztak be (e kettő egy). Ekkor történt, hogy a Napkultuszt, mely az idők kezdete óta uralkodott, már elborította a Holdvallás. A változtatás még jobban ösz- szekuszálta a maya időszámítást s vele együtt a történeti kronológiát. De — mint mondtuk — a főbb tényezőket sikerült Bolionak és az európai csillagászoknak megállapítaniuk, s így az is, hogy a maya világév, a „baktunok heptád- ja” 2760 évet tett ki, s ezt a ciklusrendszert ie. 3373-ban véglegesítették (ahogyan az egyiptomiak ie. 4241-ben a magukét). Állítsuk tehát az indus világév mellé: Indus (2850 év) ie. 3,102 4.952 8,802 11,652 Maya (2760 év) ie. 3,373 6,133 8,893 11,653 A különbség egy év, ez azonban nem jelentős, onnan ered, hogy a két rendszert nem egy s ugyanazon a napon „indították el”. A káldeushoz és az egyiptomihoz viszonyítva 110, illetve 111 év az elA jól bevált DEXION—SALGO szerkezeti elemeket vásárolja •• On is nálunk ÉPÜLETELEMEK, NYITOTT ÉS ZART SZÍNEK, GALÉRIÁK, RAKTÁRI ÁLLVÁNYRENDSZEREK, POLCOS ÁLLVÁNYOK. MUNKAPADOK, LABORATÓRIUMI BERENDEZÉSEK, GÖRGŐSOROK CÉL1ÁRA KITÜNŐEN ALKALMAZHATÓK. BESZEREZHETŐ: KERESKEDELMI VÁLLALAT PÉCS, LENIN TÉR 6. (456) térés,' ami hat HoTd-revoiucioí nak felel meg, azaz a mayák és az indusok ennyivel korábban kezdték a Hold mozgásának megfigyelését. Lényegét és elvét tekintve tehát mind a négy rendszer ugyanazon jelenségek megfigyelésén és hasonló számításokon alapul, A MAYA i CSILLAGÁSZAT A mayák az Ókor, sőt d prehisztória legnagyobb csillagtudósai voltak. Időszámításaiknak több régi, csillagászati módszerekkel pontosan rögzített dátuma is van, melyek megállapítása kiállotta a tudományos kritika vizsgáját. 0 megállapítások újkeletűek és Hans Ludendorff, berlini egyetemi tanárnak, a potsdami obszervatórium igazgatójának nevéhez fűződnek. Ludendorff az 1940-es évek elején halt meg, 1930-tól több mint egy évtizeden át foglalkozott a maya-emlékek csillagászati és naptári hieroglifáival, minthogy ezek a maya „írás” meg- fejtetlensége ellenére is érthetőek. Ludendorff azt kívánta felderíteni, miért épp ezeket a dátumokat tartották a mayák megörökítésre méltónak, illetve olykor új időszámítások bevezetésére alkalmasnak, vagyis hogy milyen, jelentős csillagászati eseményekkel, csillag-konjunkciók- kal azonosíthatók. Számításai^ mint Richard Hennig, düsseldorfi egyetemi tanár írja, és mint Robert Henseling, a bonni csillagvárta igazgatója megállapította: „azt a vitathatatlan számtani bizonyosságot adták eredményül, hogy mindezek a dátumok, talán kettő kivételével, amiket még nem lehetett azonosítani, a csillagos Ég különösen figyelemre méltó, fontos eseményeivel kapcsolatosak. Nap- és Hold- fogyatkozásokat, feltűnő égi- test-konjunkciókat, csillagtakarásokat, ritka együttállásokat s efféle jelenségeket lehetett újra meg újra pontosan kimutatni a maya feliratokon feljegyzett dátumokról.” (Folytatjuk) LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, ESZTERGÁLYOST. FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Jelentkezés: Gép- és Műszeripari Szövetkezet Tolna, Ságvári Endre u. 1. (252) Magyarkeszi „Petőfi” Mg Tsz eladja teljesen új állapotban lévő, 1 db, 6 M. 83/G típusú, szovjet gyártmányú MARÓGÉPÉT, vele járó normál tartozékokkal. (441) A Bátaszék! Kádár és Fatömegcikk Ktsz KÁDÁRIPARI SZAKMÁRA IPARI TANULÓKAT SZERZŐDTET A 8. ált. iskolát végzettek jelentkezzenek felvételre 1971. V. 31-ig, a szövetkezet telephelyén. Cím: Bátaszék, Bonyhádi u. 7. (385)
