Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

Az erők ésszerű összefogásai Irta: Vitalij Vorobjov, a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke Hazai kiállítók — hazai újdonságok A Nemzetközi Beruházási Bankot Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, s a Szovjetunió kormányainak megegyezése alapján létesítet­ték, a bankot alapító országok népgazdaságának hatékony fej­lesztése érdekében. Ez már a szocialista orszá­gok második nemzetközi bank­ja. Az elsőt, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot a KGST-országok ala­pították, hét évvel ezelőtt, az egymás közötti kereskedelem elősegítésére. Az új bank a beruházásokkal foglalkozik, vagyis közvetlenül bekapcso­lódhat a szocialista országok anyagi-technikai alapjainak korszerűsítésébe. Fő feladata: hitelek nyújtása, elsősorban a munkamegosztással, a szakosí­tással és a termelési kooperá­cióval összefüggő intézkedésen megvalósítására. A bank hite­leket nyújt a kölcsönös érde­keket szolgáló nyersanyag- és fűtőanyagalapok bővítéséhez, a közös érdekű létesítmények építéséhez a gazdaság más ágazataiban és a bankhoz tar­tozó országok gazdaságát fej­lesztő beruházásokhoz. Tevékenységében a bank ab­ból az alapelvből indul ki, hogy biztosítani kell az erőforrások hatékony felhasználását, ga­rantálni a kötelezettségek te­kintetében vállalt fizetőképes­séget. azaz minden tagország szigorú felelősséggel tartozik a bank nyújtotta hiteiek vissza­fizetéséért. A bank hitelnyújtási forrá­sai úgy képződnek, hogy a tag­országok bizonyos összeggel hozzájárulnak a bank alap­tőkéjéhez, befizetik a bank különleges alapjaiba is a ma­guk kvótáját, továbbá a tag­országok pénzét a nemzetközi valutapiacokon is fölhas inál- ják. Ide tartozik még, hogy a nyereség egy részével a tar­taléktőkét és a bank különle­ges alapjait gyarapítják. A bank alaptőkéjét egvrr.il- liárd átutalási rubelben álla­pították meg. Az összeg het­ven százalékát a közös valuta alkotja — átutalási rubel —, harminc százalékát ped;g a szabadon átváltható, konverti­bilis valuta, vagy arany. A tag­országoknak az alaptőkéhez való hozzájárulását (kvótája;' az exportnak kölcsönös áru­forgalomban kialakult aránya szerint határozzák meg. A megalakuláskor a tag­országok 175 millió átutalási rubelt fizettek be alaptőke­ként. A másik 175 millió ru­belt a bank tevékenységének második évében bocsátják ren­delkezésre. A tőke fennmaradó részét a bankügyletek fejlő­désének és a pénzszükséglet­nek a figyelembevételével fi­zetik be. Az alaptőkét a részt­vevő országok kormányainak megegyezésével, vagy a bank tanácsának javaslatára is nö­velhetik. A tanács határozza meg a befizetések sorrendjét és határidejét. A bank alap­tőkéje egy-egy új tagország kvótájával is növekedhet. Az alapító országok meg­egyeztek abban, hogy csak olyan létesítmények finanszí­rozására nyújtanak hitelt, ame­lyek a mai tudományos tech­nikai színvonalnak megfelel­nek, a legkiválóbb minőségű árucikk termelését biztosítják, a legkisebb költséggel és a a világpiacinak .megfelelő áron. Éppen ezért a hitelegyezmé­nyekben egy sor gazdasági ki­kötés található. Ezek lehetővé teszik, hogy értékeljék a hi­telből építendő létesítmény ha­tékonyságát, megjelöljék a hi­telnyújtás feltételeit, a hitei felhasználását és törlesztését. Melyek ezek a kikötések? Min­denekelőtt a létesítmény építé­sének magas technikai színvona­la a felépült gyárban a termelés legkedvezőbb mennyisége, s az adott iparágban a költség- megtérülés legrövidebb határ­ideje. A gyártott árunak el kell érnie a világszínvonalat és nem lehet drágább a világ­piaci árnál. Figyelembe veszik a termeléshez szükséges nyers­anyagalapot és a termékek pia­cát is, továbbá a beruházás időtartamát, valamint több más gazdasági és pénzügyi té­nyezőt. Ezeket a bank tanácsa határozza meg, a tőkebefekte­tés jellegétől és rendeltetésétől függően. A hitelnyújtó tevékenység mellett a bank különféle bank­ügyleteket is lebonyolít majd. Így például pénzt helyezhet el ideiglenesen más bankokban, valutát, aranyat, értékpjapíro- kat vásárolhat és adhat el, stb. A banknak természetesen rentábilisan kell működnie. Ezért a hitelért kamatot szed, a szavatossági ügyletekért és a kliensei megbízásából vég­lett munkáért pedig jutalékot számít fel. A háború utáni időszakban számos pénzügyi és bankszer­vezet alakult a világon. Ilyen például a Nemzetközi Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank, az Amerikaközi Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, az Afrikai Fejlesztési Bank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Fejlesztési Társu­lat. A szocialista országok nem vesznek részt e tevékenység­ben, mindenekelőtt azért, mert nem értenek egyet a döntés- hozatal antidemokratikus meg­oldásával. Általában a döntő szavazati jog e szervezetekben azé, akinek több részvénye van. így például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankban az Egyesült Államok kvótája 25 százalék. így az Egyesült Államok bármilyen döntést „befagyaszthat”, vagy éppen fordítva, a többség aka­rata ellenére, kierőszakolhatja a döntést. A Nemzetközi Beruházási Bank, akárcsak a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, merőben más elvekre épült: a teljes egyenjogúságra és a tagországok szuverenitá­sának tiszteletben tartására. Minden országnak, függetlenül attól, hogy mekkora összeggel járult az alaptőkéhez, a bank tanácsában egy szavazata van. A szavazás demokratikus el­ve más, nem kevésbé fontos feltételhez is kapcsolódik. Esze­rint a bank tevékenységének alapvető kérdéseiben a dön­tést egyhangú szavazással hoz­zák, más kérdésekben leg­alább háromnegyedes szótöbb­séggel. Emellett a bank taná­csa csak akkor hozhat dön­tést, ha a tanácsülésen a tag­országoknak legalább a há­romnegyede képviselteti magát. A bankban való részvétel nem zárja ki, hogy a tag­országok közvetlen pénzügyi, vagy egyéb üzleti kapcsolatba lépjenek egymással, illetve fej­lesszék az ilyen kapcsolatokat egymás között és más orszá­gokkal, nemzetközi pénzügyi és bankszervezetekkel. F6 vonásokban ilyenek a Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységének céljai és alap­elvei. Megalakulásával tovább fokozódik a szocialista orszá­gok gazdasági együttműködése, új lehetőségek nyílnak a nem­zetközi munkamegosztásban, a bank valamennyi tagországá­nak hasznai szolgálva. Belkereskedelmi delegáció utazott Moszkvába SzurcR István belkereskedel­mi miniszter vezetésével ked- ien reggel a Ferihegyi re­pülőtérről belkereskedelmi küldöttség utazott Moszkvába a május 26-án nyíló Intorg- mas *71 kiállításra. A minisz­ter találkozik a szocialista or­szágok belkereskedelmi veze­tőivel, s tárgyal a szovjet bel­kereskedelmi miniszterrel a két ország kereskedelmét érin­tő időszerű kérdésekről, a közvetlen választékcseréről. fta Intargmas "71 kiállítás a kereskedelem, vendéglátó­ipari gépek, berendezések és módszerek nagyszabású nem­zetközi bemutatója. A magyar kiállítás elsősorban ABC- áruházak, iparcikküzletek, ön- kiszolgáló boltok korszerű be­rendezéseit, a K3ST-szakosí- tás alapján gyártott pénztár­gépeket mutat be. (MTI) v .11 k k v K t k i Uiét U; Június végén készül el Szekszárdon a Zrínyi utcában épülő tornaterem. Jelenleg a padló szigetelését végzik. Foto: Gottvald. A BNV 120 ezer négyzetméteres bemutatóterénelc ép­pen felét a hazai kiállítók vették birtokukba. A ..kiállított gyártmányoknak pedig negyven százaléka magyar. Gépek és műszerek, könnyűipari cikkek, találmányok, építőipari termékek, az alumíniumipar, a bányászat, u vegy* ipar produktumai — még címszavakban felsorolni is sok. Harminc nagy pavilont és ugyanennyi kisebb bemutató- termet töltenek meg. A kiállított termékek színvonalára jellemző: a BNV nagydíjának elnyerésére 183 vállalat 544 féle cikkel nevezett — nme lyek kivétel nélkül elérik a világszínvonalat. E termékek közül tizenkettő nyerte el a Fővárosi Tanács nagydíját, további 80 a BNV díját. A szakembereknek sok látványosságot kínál a kohó- és gépipar hatalmas csarnoka. A Csepel Motorkerékpárgyár Pannónia motorja 120 kilométeres sebességgel halad. A Hűtőgépgyár S—^140-es jégszekrénye mínusz tizennyolc fo­kig hűt. A Hajdúsági Iparművek szuperautomata mosógépe tízféle programra állítható be. Színes fürdőkádunkhoz, mosdónkhoz mintás csempét vá­laszthatunk a, Budapesti Porcelángyár termékeiből. Kony­hánkat a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi gyárának szép formájú világos bútoraival rendezzük be. Mérlegel­hetjük — kényelmes, szép, modern bútort vegyünk nappali szobánkba, vagy netalán stílbútort. Gondolkozhatunk eme­letes hétvégi házat vegyünk-e az ÉRDÉRT-töl, vagy finn típusú faházat a Mezőtúri Állami Gazdaságtól. A találmányok pavilonjában a komoly és játékos vá­sárlátogató egyaránt talál me gcsodálni valót. Kulcs nélküli, kódszámmal működtethető zárszerkezet, automatikus ajtó­csukó szerkezet, asztali futballcsapat, újfajta szarvasmarha­tápszer, bálalift — egyebek közt a látnivaló. De magyar szakemberek f ejlesztették ki a műszer diag­nosztikai berendezést, s hasonlóképpen hazai találmány a Bányászati Kutató Intézet nyomás- és hőmérsékletmérő kamrája. i Magyar szabadalom a Fémmunkás Vállalat könnyűszer­kezetes épületének szerelése, összeállítása. Nagy hatású műtrágyák, különös keverésű takarmány­tápok, fejőgépek, traktorok, talajművelő gének széles ská­lája áll a mezőgazdaság iránt érdeklődők előtt. Egyebek között a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat cu- korrépa-kiszerelő gépcsaládja, a Mosonmagyaróvári Mező­gazdasági Gépgyár Lajta eke családja érdemel figyelmet. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár ZEA—4 kukorica­csőtörő adaptere a őri henntaínn. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár Grabolai.’. KV _71 n evű műbőre, a cipő- és a ruházati ipar kedvelt anyaga.

Next

/
Thumbnails
Contents