Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-25 / 121. szám
VÁRKONYI NÁNDOR: Az ókori tudomány rejtélyei EGYIPTOM A már idézett Breasted még ie. 3400-ra tette Mena fáraó fellépését s Alsó- és Felső- Egyiptom egyesítését. Attól- fogva — írja — „a művelődés gyors léptekkel haladt”, és „az egész ország egységes kormányzatában rejlett a négy évszázadig tartó jólét „titka”. Azóta a kutatás felére csökkentette a „gyors haladás” századait, azaz duplájára növelte a haladás gyorsaságát, s megegyezett abban, hogy Mena királyt nem lehet 2900 elé helyezni. Hans Erich Stier azonban rámutat az igazi problémára: „Hogy vajon a Nílus völgyének feltárása és az egyiptomi birodalom megalapítása közt Mena által, évszázadok vagy évezredek teltek-e el, kívül esik ismereteinken. Csak annyit látunk, hogy az első két király-dinasztia alatt a már magasra fejlett történetelőtti kultúrának megvan a saját külön arculata, mely aztán az egyiptomi nagykultúrát az ösz- szes többitől elválasztja”. (1935) A Szahara és Egyiptom pre- hisztóriájának kutatója, az olasz F. Móri megállapítja: „Ha a Nílus-völgye körül kiterjedt kultúrák egészét tekintjük s föltesszük a kérdést, régebben vagy egyidejűleg születtek-e a dinasztikus berendezkedéssel, lehetetlen, hogy szemünkbe ne szökjék a meglepő ugrás, amely művészet dolgában a dinasztia előtti alkotások és az ősdinasztiák művei közt nyilvánvaló. Noha sok tekintély, Masperotól de Morganig és Petrie-ig, felhívta a figyelmet erre a .hiatus’-ra, nem lehetett okait bizonysággal megállapítani... És noha ma mór nem egy JEGYEZZE MEG: Tegyük tehát fé're a légycsapót, ismerjük el: az az ősi módszer legfeljebb arra alkalmas, hogy pettyesre mintázzuk vele a falat, — és ha légy helyett netán a feleség legszebb vázáiét csapjuk le, —• megtörténhet, hogy. ni is reúj és mérvadó munkálat áll rendelkezésünkre, mindeddig lehetetlen szabatosan megragadni a problémát... Még mindig hiányzik valami szilárd és határozott adalék, ami lehetséges láncszemet mutatna e két nagyfontosságú kultúrterü- let között”. (1964). H. W. Fair- man: „Kevés részletet ismerünk a protodinasztikus Egyiptom történetéből, de nyilvánvaló, hogy a művelődés igen gyors ideje volt. s az egyiptomi kultúra maradandó tényezőinek javarésze már akkor létrejött.” (1963). — Valóban igen gyors volt a fejlődés, mert a protodinaszta Mena fellépése utón kétszáz évvel, 2700 körül már áll Dzsószer király monumentuma, a szakkarai istenhegy, szimbólumaként annak a „kidolgozott” államrendnek. hatalomnak és műveltségnek, mely egy ily mű elgondolását és megalkotását szervessé és természetessé teszi. A rákövetkező század fjedig ß. „nagy piramisok kora”, melyben az ókori kultúra soha többé túl nem haladt tetőfokát éri el. „Egyiptomban, vagyis a Nílus völgyében 5000 éves kultúra emlékeit találjuk. — írja Almásy László, Líbia történetelőtti emlékeinek világhírű fölfedezője. — Az egyiptológusok megállapították, hogy ezek közül a szakkarai lépcsőpiramis és a ne- gadei kifestett téglasírok a fáraói Egyiptom legrégibb műemlékei. De hogy ezek előtt milyen kultúralkotás, milyen civilizációs fok létezett Egyiptomban, arról nem tanúskodik semmi rom, semmi maradvány. Lehetséges az, hogy egy nép máról holnapra oly műemlékekkel indítsa meg kulturális fejlődését, mint amilyen a hatalmas szakkarai zikku- rat? Akik ilyen épületet emelBIO-STRIP. De nemcsak a házunktájáról van szó. Egyre-másra épülnek a korszerű sertésnevelők, tökéletesen gépesített tehenészetek, — jóformán semmi sem maradt a múltból. Csak a legyek. Mert azok maradtak, dacolva minden ellenszerrel, amelyekkel életükre törtünk.,. Mit lehet tenni? Csapkolódás helyett tessék megjegyezni egy nevet: BIO-STRIP. így nek, akik ilyen freskókat festenek. azok már építettek, festettek azelőtt is.” (1935). Ha ezt a föltevést nem fogadjuk el, akkor csak egy magyarázat marad, de az paradox: a csoda. „Csodaképpen áll a mai szemlélő előtt ez a világ, mely egy-két évszázad alatt az egyszerű földművelő kultúrából nőtt ki városi életformává, s legbenső lényegében világosan rendezett, és be van illesztve az Egészbe, a Kozmoszba... E rend neve maat, a világrendet és az állam rendjét jelenti. az istenekét és az emberekét,” — írja H. Kühn. Mindezek szerint tehát Babilónia és Egyiptom kétszáz év alatt teremtett primitív kezdetekből oly kultúrát, mely alapja lett minden későbbinek a Föld egyfélén, s ezek rajta állanak ma is. Történészeink nagyrésze gyakorlatilag ragaszkodik ehhez a csodához, noha ilyesmit az okkereső tudomány nem ismerhet el. INDIA Az induskultúra emlékeinél még ily néhány századnyi előzmény nyomai sem találhatók; Harappa. Mohendzso-daro, Csanhu-daro, Rupar, Haidera- bad, Amri romvárosai a IV. évezred végén már oly fejlett és fényűző kultúráról tanúskodnak, aminő Mezopotámiában és Egyiptomban akkor még ismeretlen. Kezdetei az ún. chalkolitikumba esnek, az átmenet idejébe a kő- és bronzkor között, másfél- kétezer évig él, virul, tengeri cserekereskedelmet folytat Babilóniával. Arábiával, Afrikával, azután éppoly hirtelen és érthetetlenül elhal, ahogyan megjelent. F, Gordon Childe szerint „a terület, amit az Induscivilizáció a Harappa korszakpersze nem sokat mond, „bio”- val kezdődik egy sereg márkanév, s a „strip”-ről is eszünkbe jut egy és más, de így együtt a kettő az igazi: BIO-STRIP. NE kutasson emlékezetében, a BIO-STRIP elnevezés egy igen korszerű rovarölő szert takar, amellyel Magyarországon még nem találkozhatott. Azért érdemes megjegyezni a BIO-STRIP nevét, ha az üzletekbe kerül, gondolkozás nélkül, biztos kézzel ki tudja választani a legjobban megfelelő rovarölő szert. Persze nyugodtan gondolkozhat is, ha a BIO-STRIP előnyeivel megismerkedik, biztosan megkedveli. Kezdjük hát a bemutatkozást: a BIO-STRIP rovarölő szer igen ádáz ellensége a legyeknek, moszkitóknak, moly- pillangóknak, — és az összes repülő rovarnak. Képes arra, hogy egy negyven légköbméter nagyságú helyiségbe h á- rom hónapon keresztül minden repülő rovart biztosan elpusztítson. Hatása tehát tartós, egyetlen BIO-STRIP egy nyáron keresztül irtja a lakásban a legyeket és a többi nem kívánatos „berepülőt”. Nem ragad, nem bűzlik — az első használati nap után teljesen szagtalan — és tetszetős, hasáb alakú doboza egyáltalán nem tűnik fel a lakásban, könnyedén elhelyezhető. Használata roppant egyszerű, annyi energiával sem jár, mint egyetlen légy agyon- csapása, — s három hónapig nincs gondja a rovarokra A BIO-STRIP természetesen nemcsak a lakásokban használható. Bizonyára népszerű lesz ez az új, minden Lakinban magába foglalt, kétszer akkora volt, mint az egyiptomi régi birodalom, s talán négyszerié nagyobb Sumérnál és Akkádnál.” Városias, ipari és kereskedelmi fejlettsége szélesebb skálát ölelt fel. mint a Nílus vagy a Kétfolyó mű- vetsége, inkubációjához hosszú idő volt szükséges, mégis „első mutatványaitól az utolsókig semmi jele a haladásnak, írásban, művészetben, fém-munkában vagy építésben, készen jelent meg, előzménye nincs”. Pirenne hasonló értelemben ír: „Mialatt Alsó-Egyiptomban kialakult a városi műveltség, az Indus deltáját és alsó völgyét városok lepték el. melyek ie. 3400 körül oly magas szintre hágtak ..., hogy már ettől a korszaktól fogva egy igen régi gazdasági és társadalmi fejlődés tetőfokát reprezentálták.” De hogy hol ment végbe ez a fejlődés, nem tudható; a chal- koliti'kum kezdetének felvett időhatár (ie. IV. évezred) után „fél ezredévvel az Indus völgyében egy oly városi civilizáció kibontakozását látjuk, amely részben talán a régi falukultúrán alapul, de egészében tekintve teljesen új és egyéni jellegű”, — írja Fürer- Haimendorf. (1953). Feltűnése ellentmond az összes szabálynak: „Minden nagykultúra hosszú fejlődés eredménye. Erről a fejlődésről a Harappa- kultúránál alig van ismeretünk. Mikor kezdődött, az emberi történelemnek minő mélységeibe nyúlik vissza?” — kérdi Siegfried Oertwig (1961). Az egész jelenség érthetetlen; „Fölfedezése olyan volt, mint egy kinyilatkoztatás, mint valami teljességgel váratlan dolog: kultúrát találtak, mely megfoghatatlanul és minden tetben korszerű rovarölő szer például az éttermekben, szórakozóhelyeken, szállodákban, campingekben is. Jó tulajdonságait itt is kitűnően lehet kamatoztatni, nem bontja a hely hangulatát, — és ami ilyen szereknél természetes: egyáltalán semmilyen káros hatása nincs. Kivéve persze a rovarokat, mert a BIO-STRIP velük szemben igazán kíméletlen, — amint ezt a többször, gondosan elvégzett kísérletek is' bizonyítják. A kereskedelem nemcsak árulja, használja is az új szert, — hiszen az üzletektől is távoltartja a rovarokat, az árut viszont nem kell félteni tőle. Az egészség- ügyi szervek nyaranta gyakran kifogásolják, — sok a légy. Ezután a figyelmeztetés helyett csak ennyit kell majd mondani: BIO-STRIP, s az üzletvezető máris tudni fogja, hogyan kell kiküszöbölni a hibát, — vagyis a legyeket. A mezőgazdaságban is bizonyára örömmel üdvözlik majd az új szert, hiszen a sertésólak, istállók környéke az egyik legnagyobb „légytermelő” központ, s igen nehéz védekezni a „fekete sereg” ellen. A BIO-STRIP az istállókban is rendet csinál, ha a helyiség nagyságának megfelelő számú rovarölő szert alkal- moznak. Ott, ahol különösen fontos a tisztaság, — például a tejfeldolgozó üzemekben — szintén áldás a BIO-STRIP, hiszen hónapokra megoldja a rovarirtás gondját. A végletekig lehetne sorolni a felhasználási területet, kapcsolat híján az előtte járó és utána következő időkkel. felbukkant a föld alól.” (H. Kühn, 1958). Nos, az idézett és még sok nem idézett kutató sztereotip megállapításait így foglalhatjuk össze egyetlen mondatba; Hogy vajon az Indus, a Folyamköz és a Nílus-völgyének első foglalása és a markáns arculatú nagykultúrák hirtelenváratlan megjelenése közt mennyi idő telt el, kívül esik ismereteinken, s tisztázatlan kérdés, milyen eredetű népek s honnan hozták magukkal készen, kidolgozott formában. Úgy érezzük, nem kell nagy merészség hozzá, hogy szembeforduljunk e megállapítások némelyikével. Itt, sajnos, nem sorolhatjuk fel a bizonyítékok változatos seregét, melyek arról tanúskodnak, hogy e kultúrák az Atlanti és az Indiai óceán eltűnt, víz alá merült földségein születtek, s nőttek fel, onnan hozták „készen, kidolgozott formában”, markáns egyéni jeleikkel a megmenekült néptöredékek. De műveik a folyami, öntözéses kultúrák teljesítményei ismeretesek előttünk. tudjuk, hogy mily magasra hágtak csillagászati és mérnöki tudományaik, hogy tőlük származik a földi és az égi tér beosztása, a naptár, az óralap, az aritmetika, az algebra, a térmértan alaDvetése, hogy ők állították fel Püthago- rasz és Euklidész tételeit évezreddel e görög tudósok előtt, hogy ismerték a nevezetes pi-t, kiszámították a csonkagúla köbtartalmát, tanulmányozták a víztükrözés, az interferencia tüneményeit, a vegytan és a fizika törvényeit, röviden: megteremtették a mai embernek olyannyira, talán egyedül imponáló természettudományokat. S épp e tudományokban elért eredményeik nyújthatnak néhány megbízható, szabatos adatot arra nézve, mily „történetelőtti” időkbe nyúlik vissza e nagykultúrák eredete vagy legalábbis némely teljesítménye. (Folytatjuk) de egyetlen mondatban is jellemezni lehet a modern rovarirtó szer alkalmasságát: mindenütt használható, ahol légy, vagy más repülő rovar van. Légy pedig mindenütt van, — tehát a BIO-STRIP mindenütt eredménnyel felhasználható. A legfontosabbat kell megjegyezni róla: egyetlen BIO-STRIP egy negyven légköbméteres helyiség rovarjait „elintézi” — három hónapra. Külföldön járva, vagy külföldi rokonoktól bizonyára hallottak nagy hatású rovarölő szerekről. Ilyen például a Vapona-Strip nevű angol, a Tuss nevű osztrák készítmény, ezekről bizonyára dicséreteket zengtek. Nos, nem kell többé irigykedni, a BIO-STRIP a felsoroltakkal azonos tulajdonságokkal rendelkezik. És még valami. Ára a hasonló hatású import cikkekhez viszonyítva, nagyon olcsó: 52,—Ft lesz, a Baranya megyei áfész-üzletekben és a háztartási boltokban árusítják majd. Hogy a legfontosabbról el ne leledkezzünk: gyártója a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet. Forgalomba hozza a SELLYEI ÁFÉSZ. 4 síkú FÉLRE A LÉGYCSAPÓVAL! „Két legyet ütöttem egy csapásra” — szoktuk mondogatni boldogan, a kezünket dörzsölgetve. Hát igen, ez közmondásnak nagyon jó, légyirtási módszernek azonban sokkal kevésbé, mert akármilyen fejlett technikával csapdosunk is, tessék csak elképzelni, hányszor két legyet kell agyonvágni ... pülünk. A szúnyogról ne is beszéljünk. Ez az átok kedélyesen döngicsél azon, hogy kékre-zöldre csapkodjuk magunkat, s képtelenek vagyunk eltalálni...
