Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

KORUNK Szovjet termékek a BNV-n 1 műszeripar seregszemléje Különböző típusú szovjet gyártmányú ellenőrző műszerek A MESE NEM MESE A z elmúlt karácsony óta meglehetősen rosszul fizetett másodállást töltök be mozigépészként. A mozi gépe egy diafilmvetítő, közönsége a fiam, aki­nek jóvoltából állandóan gyarapodó ismereteket sze­rezhettem a hazai mesefilmgyártásról. Ennek summá- zását szeretné jelenteni a címben foglalt megállapítás, ami ugyan cseppet sem újszerű, csak éppen igaz. A mese ennek a generációnak csakugyan nem mese, á generáció tagjai azonban azt hiszik, amit látnak, vagyis a filmen lepergőket a valóságban tapasztaltak­kal vetik össze. Ennek köszönhető a kérdés, amikor a gonosz királyné varázstükrébe néz: — Ugye, ez televízió? Amikor a bagdadi tolvaj a szellem tenyerén úszik át országok feletti — Hol a helikoptere? Hiszen az ember nem tud repülni! Mi mást lehet az ilyen és nagyon sok. hasonló kér­désre válaszolni, mint hogy: — Ez csak a mesében van! Bonyolult okfejtést igényelne olyasfajta foglalkozá­sok megmagyarázása is, mint herceg, varázsló, föl­desúr, cár, bojár, királyfi, boszorkány. Egyik-másik­ból ugyan még akad a földön, de egy ötödik évét még el sem ért emberpalántának bajos lenne országhatá­rokról, társadalmi rendszerekről előadást tartani. Ma­rad tehát a nem egészen igaz válasz: „Csak a mesé­ben!” Más szóval, személyes (és a fiamnál egyelőre még valóban meglevő) tekintélyemmel igazolom, hogy a reális világon valahol túl, van egy cseppet sem reális, ahol palackból óriások bújnak elő, hétmér- földes csizmával („Mi a mérföld?”) óriások szágul­doznak, Babszem Jankók visznek végbe etikailag kissé sántító tetteket, vagy éppen kiskakasok, amelyek gyé­mánt félkrajcárjuk birtokában ugyancsak fittyet hány­nak egynémely tiltó parancsnak. Van ilyen világ? Átlép az álmokéba. Bőségesen elégszer hallom vissza a diafilmen látottak egyik-másik részét, felébredő fiam álom-beszámolóiból. Jó a diafilm? Természetesen. Az is nagyon jó, hogy a megyei könyvtárból olcsó pénzért szinte tetszés sze­rinti időben lehet mindenfélét kölcsönözni, a legna­gyobb változatosságban. Nem akarom, és teljesen hiába akarnám, rácsapni a temetőkaput Andersen, a Grimm-testvérek, vagy akár Benedek Elek munkás­ságára. Inkább arról érdemes gondolkodni, hogy mű­ködésük óta mennyit szegényedett a meseírók kép­zeletvilága. A Sicc-sorozat félrenevelő bárgyúságai természetesen nyomukba se léphetnek. Ugyanakkor az állatmesék (Aesopus óla „tanmesék”) nem okoznak zavart, mert nem kényszerítenek megismerhetetlen fogalmak tudomásulvételére. Azt minden gyerek tud­ja, hogy az állat nem beszél, „Bambi” mégis mind­végig feledhetetlen marad, akárcsak „A dzsungel könyvének” Bagirája, Akélája, Baluja, Hátija, Farkas anyója és apója. Hasonló a helyzet az igazi és nagyon gazdag népmesekinccsel is, melyekben az esetleg ért­hetetlen elemeket nagyon jól meg lehetne magyarázni úgy, hogy az első két-három diakockán valaki csak­ugyan „mesélje” az elkövetkezőket, kissé magyarázva is a látandókat. Az ég óvjon minden szülőt és gyereket attól, hogy valaki „Győztes műszak a nagy kalapácsnál” címmel mesét írjon és ezt a Diafilmgyártó Vállalat celluloid szalagra örökítse. Csak abban vagyok tamás, hogy életünk valóban annyira érzelemszegény lenne, és nem eléggé gazdag a mai gyerekekhez közelebbi, de mégis mesékké formálható témákban. A fogalmak, ismeretek olyan iszonyatos tömege zúdul néhány gyorsan lepergő év alatt amúgy is rájuk (erről peda­gógusok panaszkodnak!), hogy jobb lenne a mesék­kel nem terheket szaporítani, hanem felüdíteni. Az előbbiekben felvázolt ellentmondás feloldása azonban nem az újságírók, hanem a meseírók dolga. ' O. I. FELHÍVÁS A KALÁSZOS TERMÉNYEK TÜZTÖL VALÓ MEGÓVÁSÁRA Magyar szakkörökben jól is­merik a szovjet Maspriborin- torg céget. Szinte minden gyártmányát exportálja Ma­gyarországra, elsősorban auto­matikus berendezéseket, ellen­őrző- és mérőműszereket, köp­tük hidrometeorológiai és opti­kai műszereket, rádiómérő. to­vábbá számítástechnikai készü­lékeket is. Magyarország vi­szont automatikus távbeszélő- központokat, rádió-adóállomá­sokat, hangfelvevő és más be­rendezéseket szállít a Szovjet­unióba. A szovjet cég minden évben részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron és sok szakkiállítást is rendez. Az egyesülés igen változatos kiállítással szerepel az 1971. évi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron is. Szabályozó és ellen­őrző műszereket, elektromos mérőberendezéseket, televízió- és rádió-vevőkészülékeket, kü­lönféle órákat, filmfelvevő- és vetítő-, valamint . fényképező­gépeket mutat be a kiállitá- son. Az elektromos és rádió- műszerek csoportjában a szak­emberek megismerkedhetnek néhány laboratóriumi műszer­típussal. mérőtekerccsel, mérő- híddal és potencióméterrel, to­vábbá mérőgenerátorokkal, az SZ—110 elektrosztatikus kilo- voltmérővel, amely 45 hertztől 500 kilohertzig terjedő frek­venciájú egyen- és váltóáram­feszültség mérésére szolgál. A szovjet egyesülés bemutat optikai műszereket és fényké­pezőgépeket is. A fényképező­gépek csoportjában a látoga­tók találkozhatnak ftiajd a be­épített exponométeres, külföl­dön is népszerű Zenit—E-vel, a Szökol és a Kijev—10 típusú, automatizált exponálóberende­zéssel ellátott fényképező­gépekkel, a 120 fokos felvételi szögben működő, forgó objek­tívvei ellátott panorámás Hori­zont készülékkel, stb. Magyarországon nagyon nép­szerűek a szovjet tranzisztoros rádiók. Nos, a látogatók meg­ismerkedhetnek a szovjet tran­zisztoros rádió-vevőkészülékek sok új — köztük hosszú, kö­zép és rövid, valamint ultra­rövid hullámsávban működő Riga—302, a Szelene, továbbá a Kozmosz—3 és a Lucs zseb­rádiók — modelljével is. IPARI BERENDEZÉSEK Másik nagy szovjet műszer­ipari cég a Techsnabexport külkereskedelmi vállalat, amely negyedízben vesz részt a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. Most rád iámetrikai, elektron­fizikái berendezésekkel, izotóp­ellenőrző műszerekkel, gamma- sugaras hibakeresőkkel, sugár- zásmérőkfcel, elektrotechnikai félvezetőkkel, ritka- és föld­fémekkel jelentkezik. A bemutatott műszerek szé­riában készülnek, minden te­kintetben megfelelnek a világ- színvonalnak. 80 százalékuk el­ső alkalommal kerül bemuta­tásra. Minden bizonnyal nagy érdeklődést keltenek a szak­emberek körében. Az SZDPU—1 automata tűz­jelző már a gyakorlatban be­bizonyította kiváló tulajdon­ságát. A tűzvész helyéről fény- és hangjelzéssel figyelmeztet és a tűzoltóság megérkezéséig au­tomatikusan megkezdi az ol­tást. ötven ilyen kombinált jelző-oltó berendezés, mintegy 10 000 négyzetméter üzem- és raktárépület megbízható védel­mét látja el. A berendezés ionizátora a Plutónium—239. Felszerelése és karbantartása, elektromos hálózatának egy­szerű vázlata s kis mérete ré­vén — különös szakképzettsé­get nem igényel, fogyasztása rendkívül kedvező. Az ipari gyártási folyama­tok során keletkező, káros elektrosztatikus töltések ki­küszöbölésére a leghatásosabb a rádióizotópos neutralizátor. Ezekből a Szovjetunióban több típust is gyártanak. Közülük hármat a BNV-n is láthatunk. Üzemeltetési, munkavédelmi szempontból teljesen veszély­telen, egyetlen berendezésre több neutralizátor is felszerel­hető, raktározása hagyomá­nyos módon történik. A neutralizátor növeli a gé­pek teljesítményét, javítja a munkakörülményeket, a tex­til-, könnyű-, nyomda- és vegyiparban, stb. A beruhá­zási költség 5 hónap alatt meg­térül. HÁZTARTÁSI gépek A Techmasexport cég öt évé jelent meg a világpiacon. Ex­portlistája mintegy 20 ezer cik­ket tartalmaz. Ez a szovjet külkereskedelmi vállalat nyom­datechnikai berendezésekkel, textil-, könnyű- és élelmiszer­ipari, vegyipari, gyógyszer- ipari, cellulózé-, papíripari, olajfeldolgozó-ipari. elektroni­kus és fénytechnikai, valamint más termékek értékesítésével foglalkozik. Jelenleg Európa, Afrika, Ázsia, Közel- és Közép-Kelet neiven országa megrendelői­nek szállít kompresszorokat, hűtőgépeket, oxigéngyárakat, különböző ipari berendezése­ket, pl. teljes szövőgyár-, komp­lex élelmiszeripari sorokat. Harmincöt országban, hetven­két ügynökség foglalkozik az egyesülés cikkeinek értékesíté­sével, továbbá szervizszolgál­tatásokat végez és a vevőket kedvezményes áron pótalkat­részekkel látja el. A Techmasexport tevékeny­ségének eredményeképpen cr­vendetes reális lehetőség nyílt a gépek és berendezések Ma­gyarországra iráöyuló exportja növelésének. Az 1968—70. évek időszakában a vállalat ma­gyarországi szállításai másfél- szeresére növekedtek. A jelen­tékeny bővítés elsősorban' a gé­pek és berendezések kiváló minőségével, széles körű vá­lasztékával magyarázható. A Techmasexport elsősorban textil-, élelmiszeripari gépe­ket, kompresszorokat, szivaty- tyúkat, hűtőgépeket és nyomda- technikai felszereléseket szál­lít a magyar megrendelők kí­vánságára. A szovjet külkereskedelmi egyesülés ma már hagyomá­nyos résztvevője a BNV-nek. Ezáltal lehetővé teszi, hogy vevői minden évben meg­ismerkedjenek a legújabb és legkorszerűbb exportcikkeivel. A kalászos termények betakarí­tásában részt vevő valamennyi erő­gépet, tűzrendészeti vonatkozásban felül kell vizsgálni. A vizsgála­tot a gazdaság vezetője köteles megszervezni. Valamennyi erő, il­letve munkagéphez biztosítani kell a szükséges tűzvédelmi felszerelé­seket. A vasút mentén vetett kalászos termények mellé érésétől kezd\e megfelelő számú és arra alkalmas őrt kell biztosítani, akiket fel­adataikra ki kell oktatni, és a tűz­oltásra alkalmas kéziszerszámmal kell ellátni. Az aratást a vasút mentén kell megkezdeni, úgy hogy legalább 80 m-es sávot vágjanak le a gabonatáblából. A kereszteket, vagy a kombájnszalmát a vasút­tól legalább 60 m. távolságra kell elhelyezni és az így letakarított területen védőszántást kell végez­ni. A gazdaság vezetőie olyan fogat­ról, vagy járműről köteles gondos­kodni, amely tűz esetén a nap bár­mely szakában rövid idő alatt igénybe vehető a tűzoltó-felszere­lések vontatására. A fogat, vagy a jármű vezetőjét ki kell oktatni feladatára. A tarlóégetés alkalmi tűzveszélyes cselekménynek minő­sül, és ezért csak az előzetes hely­színi szemle alánján kiadott írás­beli engedélyben meghatározott szabályok betartásával végezhetők. Az engedélyt a gazdaság vezetője, illetve az általa megbízott sze­mély adja ki. Az engedélyben meg kell jelölni az égetésért felelős sze­mélyt. Szeles időben, napnyugtá­tól napkeltéig, továbbá az enge­délyben előírt feltételek ha nin­csenek biztosítva, tarlóégetést vé­gezni nem szabad. A tervezett tar- ióégetést, (helyét, időtartamát) 24 órával előbb az illetékes községi tanácsnak és az illetékes I. fokú tűzrendészeti hatóságnak be kell jelenteni. Tarlóégetést épülettől, lábonálló kalászos terménytől, renden, bog­lyában, keresztben, vagy kazalban lévő terménytől, szérűtől 60 m., erdőtől 100 m. távolságon kívül szabad csak végezni. A tarlóégetést szakaszosan kell végrehajtani. A tarlót, illetve a szakaszt az égetés megkezdése előtt legalább 8 barázda szélesség­ben körül kell szántani. A tarló­égetés ideje alatt — tűzoltásra al­kalmas kéziszerszámmal ellátva — megfelelő létszámú és kioktatott személy kirendeléséről kell gon­doskodni. Meg kell szervezniük a gyors tűzjelzést is. Az égetés ideje alatt legalább 1 traktort ekével kell a helyszínen, vagy attól legalább 500 m-es tá­volságon belül tartani. Az égetés befejezése után a táb­lát gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást vízzel, földtakarással kéziszerszámokkal meg kell szün­tetni. BM TOLNA MEGYEI TŰZRENDÉSZETI PARANCSNOKSÁG Kerekeken gördülő hűtőszekrény

Next

/
Thumbnails
Contents