Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
Szekszárdi — külterület 2. A Csatáron túli táj a ragyogó' tavaszi napsütésben árasztotta magából a költők megénekelte „pannon derűt”. Az épülő út a nagyüzemi szőlőtelepítéshez ível balra. Mi jobbra indultunk, a Csö- tönyi-völgy irányába. Az út két oldalán a tanyák és a művelt szőlők között szép számmal akadnak elvadult, burjánzásnak indult parcellák is. A kinti tanyák nagy része már lakatlan, legalábbis az év nagy részében. A szőlő- műveléshez használt szerszámokat tartják bennük a gépkocsival, vagy a csatári busztól gyalog érkezők. Egy-egy idősebb ember kivételével — errefelé — már nyáron sem laknak kint az emberek. Csötönyi-völgyben haladva, az előzőhöz képest élénkül a kép, a szél a távoli hangokat is közelivé varázsolja, egy csoport férfi kapál, a másik oldalon magányos gazda irtja szőlejében a gyomot. A völgy közepe táján az emberi hangok helyét átveszi a természet beszédes csendje. A parányi réten millió tücsök ciripel, kakukkok hívogatják egymást. A távolban eddig láthatatlan új domb bukkan elénk. Már-már úgy látszik, az őstermészefhez érkeztünk vissza, ahol a szőlővesszők az ember közbeavatkozása nélkül gyűjtik az édes nedveket, amikor motorkerékpárt pillantunk meg egy présház alatt. A ház és a motor egy negyven körüli gazdáé, aki bent reggelizik. Tőle tudakoljuk, LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT, ESZTERGÁLYOST. FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT FELVESZÜNK. Jelentkezés: Gép- és Műszeripari Szövetkezet Tolna, Ságvári Endre u. 1. (252) merre kellene mennünk, hogy a Bati-kereszt mellett visszajussunk a városba. Úgy jön ki velünk, mint aki maga is most akarja megnézni, hol is él tulajdonképpen? Néhány száz négyszögölön él. A szemközti domb tetején a fák között szép porta áll, arra kellene menni, mondja, onnan már biztosan látni a várost. — Ott az erdő alatt kell lenni útnak, láttam már arra menni embereket. Ut, az van. Már vagy nyolcvan éves telepítésű, elvadult szőlő között érünk föl a tetőre. A várost persze innen még nem látni, amit azonban igen, az fotózni, vagy festeni kellene. Jobbról a völgy végén Csatár. Visszanézve az előző hegyoldal rendezettebbnek látszik, mint onnan ez, de a látvány csalóka, ott sok szőlőt kivágtak. Az út a város felé egy darabig egyenesen visz a tetőn. Néhány száz métert . haladva, mintha csak az újságíró számára rendezték vclna így, piros Skoda áll, mellette egy ynber két lóval szánt. Továbbhaladva baloldalon olyan csodavölgyet látni, amilyennel csak a mesében, és a filmeken találkozik az ember. Ez az, amit már nem lehet sem rajzolni, sem fényképezni, mert a megrendezett szépség látszatát keltené, elvesztve a valóság varázsát. A második dombon túl már valóban látni Szekszard egy részét. A Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz I. DB „IFA FRAMO” 0,75 TONNÁS KIS TEHERGÉPKOCSIT ÜZEMKÉPES ÁLLAPOTBAN — magánszemélynek is — ELADNA. Érdeklődni lehet a szövetkezet központi irodájában, Bonyhád, Perczel u. 80. (343) A város legszélső háza egy fiatal páré. A fiatalasszonyt másfél éves kisfia Eminek szólítja. A szülők kis gyaloglás után busszal indulnak a városba dolgozni. Emi minden télen elhatározza, hogy leköltöznek, aztán tavasszal magának is letagadja, hogy ilyesmire gondolt. Baromfit, disznót tenyésztenek a ház körül, a kertbe szaladnak salátáért, nem a varosba. A ház régiből újjáalakított. Televízió és subaszőnyeg a szobában, mosógép és kávéfőző a konyhában. A városban az emberek is mások — mondja a fiatal- asszony — nem tudnám elképzelni sem, hogy bérházban lakjam. Minden házhoz kutyaól is tartozik, de nem tenyésztik a kutyát, van. Nem azért, mert félnek, hanem mert szeretik az állatokat. Emi örökölt egy tanyát, elhanyagolt állapotban, szőlő nincs hozzá, száz négyszögöl az egész. Hárman vannak testvérek; egyik Tolnán él, másik Dunaújvárosban a gyerekeivel együtt. Ezt a házat összesegítve építgették, egyszer ilyen módon helyrehozták a tanyát is, ahova nyaralni jöhetnek majd a városi gyerekek. — Szekszárdon egyre több a gyár, üzem, nem lehet megfizetni azt a tiszta levegőt, ami itt fönt van. Gyermek- gondozási szabadságon vagyok, szeretnék még egy gyereket, paradicsom az udvar nekik. Egyetlen bajunk az út, ide télen lovas kocsi sem tud feljönni, nemhogy autó. Ha sár van, bokáig járunk benne. Gyerekkel nyáron sem lehet lemenni veszély nélkül. A szomszédasszonyom gyereke már kifordult a kocsiból. Az enyém még szerencsére nem, de a kocsi kereke már kiesett. Itt lefelé, a patakig gurult. A vizet tavaly vezettük be. Minden évben van mit csinálni a házon, lehet, hogy a központi fűtés jobb lenne, de így is megéri. Bolt kettő is van a közelben, bár ha komolyabb dolgot akarunk venr ni, a városba megyünk, ott nagyobb a választék. Szórakozási lehetőség nincs. Mi még csak elvagyunk így is, de sok fiatal lakik a környéken, nem tudnak hova menni. A város legszélső háza után a szurdikok világa utunk következő állomása. IHÄROSI IBOLYA — Folytatjuk — Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, Szekszárd, Keselyűsi út, felvesz: VILLANYSZERELŐKET, ÓRA-ÉS DARABBÉRES SEGÉDMUNKÁSOKAT, CSŐTOLÓ ÉS PRÉSGÉPRE HÁROM MŰSZAKRA 18—40 ÉVES KORIG NŐI DOLGOZÓKAT. Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál. (349) GÉPEK A BNV-N Most májusban ismét megjelennek a DUTRA gépeli a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Közülük néhányat ismertetünk. A DUTRA D4K—B tolólappal. A D4K—B traktor és a rászerelt talajstabilizációs géplánc. A D4K—B traktor 90 LE-s motorral ellátott összkerék- hajtású Diesel-traktor. Számos cikkben ismertettük már a mező- és erdőgazdaságokban történő alkalmazását. Most a traktorra szerelhető és azzal üzemeltethető talaj stabilizációs gépláncot ismertetjük részletesebben, mert alkalmazása bővíti a D4K—B DUTRA traktor felhasználási területét is. A géplánc létrehozatalát annak a ténynek köszönheti, hogy a közúti járművek száma rohamosan nő Magyarországon is, és ez egyben az útépítő szervek és gépek kapacitásának állandó növekedését is megkívánja. De a mezőgazdaság gépesítésének növelése is állandóan újabb útépítőigényeket is jelent. Az útépítő szervezetek kapacitását jelentősen növelni lehet a helyi anyagok fokozottabb felhasználásával és az építési munkák gépesítésének növelésével. Különösen érvényes ez az útalapok stabilizációs módszerekkel történő kiépítésére, mert itt a legtöbb esetben, az útépítés helyszínén lévő talajok— a megfelelő kötőanyagok hozzákeverésével — útalapok céljaira közvetlenül alkalmassá válnak. A talajstabilizáció technológiájának lényege: a helyi talajhoz valamely szilárdításhoz használatos kötőanyagot — cementet, meszet, pernyét, bitument — egyenletesen elosztunk, összekeverünk és tömörítünk. A magyar stabilizációs géplánc alapgépe a Vörös Csillag Traktorgyár által gyártott D4K—B típusú összkerék- hajtású Diesel-traktor. A talajstabilizációs berendezésekkel végzett műveletek sorrendje: 1. Talajelőkészítés (talajegyengetés) autógráderrel vagy D4K—B traktorra szerelt tolólappal. 2. Cementelosztás: a D4K—B traktorral vontatott D41 típusú cementszállító pótkocsira szerelt cementelosztó berendezéssel. 3. Talajkeverés: a D4K—B traktor elejére és hátuljára szerelt talajmaróval. 4. Tömörítés: a D4K—B TRAKTOR elejére és hátuljára szerelt, több tagú vibrációs tömörítő lapsorral. 5. Simító hengerelés: gumihengerrel. A D4K—B traktor tarlónjárva-szántó kopirberendezés- sel. A kerekes traktorok szántási rendszere nem használja ki tökéletesen a traktorok vonóerejét. A traktor barázdába dőlésével a traktor vonóereje is jelentősen csökken a barázdamélységtől függően. A vonóerő gazdaságos kihasználására olyan szántási rendszert kísérleteztek ki, amelynél a traktor jobb- és baloldali kerekeinek terhelése egyenlő, ezáltal a traktor a lehető legnagyobb vonóerőt tudja kifejteni az adott viszonyok mellett. Ez a szántási rendszer a traktor tarlón-járva történő üzemeltetése. Ehhez alakították ki a D4K—B traktorral üzemeltethető tarlónjárva-szántó kopirberendezést. így a D4K—B traktor alkalmazási lehetősége újabb területtel bővült. A gépek megtekinthetők az Autó- és Traktoripar Pavilonja előtt. A vállalat szakemberei mindenkor készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére. DUTRA forgórakodó.
