Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
1972 augusztus 12—2(1 Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár Székszárd 1972 augusztusában rendkívül rangos esemény színhelye lesz Szekszárd: területi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállításnak és vásárnak ad helyet. Az előkészítésről, annak feladatairól szerdán délelőtt tájékoztatta a rendezésben érdekelt szervek vezetőit Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese. Elmondotta, az országos mezőgazdasági kiállítást a minisztérium állásfoglalása szerint a jövőben öt évenként rendezik, a közbenső években területi kiállítások adnak számot egy-egy országrész élelmiszergazdaságának eredményeiről, fejlődéséről. A minisztériummal, az országos mezőgazdasági kiállítási iroda vezetőivel folytatott tárgyalások, valamint a megyei tanács vb-határozata alapján Szekszárd ad helyet először területi kiállításnak, amelyen négy megye — Baranya, Fejér, Somogy, Tolna — élelmiszergazdasága mutatja be eiedmé- nyeit. A hivatalos elnevezés,: Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, Szekszárd. Az időpont: 1972. augusztus 12—20. Feladata: tükrözze a négy megye mezőgazdaságának eredményeit, fejlesztési céljait, valamint az élelmiszeripar, az erdészet és fagazdaság . eredményeit, segítse a negyedik ötéves terv céljainak valóraváltását. Témái: a növénytermesztés, a kertészet, szőlészet, a takarmány- termesztés, az állattenyésztés (élőállat-bemutató nélkül), a munkaszervezés, a tudományos kutatások, eredmények. A négy részvevő megyén kívül, országos jelleget ad a nagy mezőgazdasági gépgyárak és más kiállítók részvétele. Mint nevében szerepel, vásár is lesz, lehetőséget ad üzletkötésekre állatokra, gépekre, vetőmagra és egyéb terményekre, termékekre. Mindezeken túl segíti a megye idegenforgalmának további fellendítését, a szakmai rendezvények melletti kulturális programmal is. A szakmai napokat a környező állami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben bemutatók egészítik ki, megrendezik a négy megye agrármérnökeinek vetélkedőjét, amelynek témája a világ mezőgazdasága. A jövő évben elmarad a szekszárdi szüreti napok programja, e helyett a négy megye néptánc- és énekegyütteseinek seregszemléjét — rangos díjakkal — a kiállítás keretében rendezik meg. A kiállítás előkészületei — bár még több mint egy év van hátra — rendkívüli erőfeszítéseket követelnek meg minden közreműködő szervtől. A szakmai részt illetően el kell készíteni és az érdekelt gazdaságoknak, üzemeknek eljuttatni a részvétel feltételeit. A kereskedelmi, az idegen- forgalmi szerveknek gondoskodni kell a megfelelő ellátásról, elhelyezésről. (A szállodák mellett igénybe veszik a város iskolai kollégiumait is.) Az építőiparnak több, a jövő évre tervezett munka gyors befejezésével kell hozzájárulni a városnak, a megyének igen nagy rangot adó kiállítás sikeréhez. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — hogy megadja a kellő rangot, színvonalat — a kiállítás színhelyéül a városközpontot jelölte ki pontosabban, a múzeum, a BM-bölcsőde, a Garay gimnázium és a bőrdíszmű által határolt területet. A két fő épület a művelődési központ és a gimnázium lesz, a lezárt terület pedig a szabadtéri bemutatók színhelye, a MEZÖ- BER máris megkapta a megbízatást a rendezés, a szabadtéri pavilonelhelyezés tervének elkészítésére. A közeljövőben megalakul a kiállításrendező iroda, amelynek igazgatója Semorjai Sándor, a megyei tanács vb. n ezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője. A fővédnöki tisztséget Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tölti be. A kiállítás főbizottságában a részvevő négy megye pártbizottságainak titkárai, tanácselnök-helyettesei, szakosztályvezetői vesznek részt. Természetesen már most meg kell kezdeni a felkészülést a négy megye mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemeinek, mezőgépipar ínak, hogy olyan eredményeket produkáljanak, amelyek hűen tükrözik Dél-Dunántúl mezőgazdasági termelésének eredményeit, azt a rangot, amelyet az országban már eddig is kivívtak. Pillanatképek a tolnai új textilgyárból A 100 méter hosszú 50 méter széles szövőcsarnok egy kis részét foglalja el az a hat szövőgép, amely a hét elején indult be. A többi gépet folyamatosan felépítik a tervek szerint jövő évi márciusában fog teljes kapacitással üzemelni a szövődé. Megkezdték egy magyar—nyug atnémet kooperációban készült, KAEV-SUCKER típusú nagy teljesítményű, dobszárítós írezőgép összeszerelését is. Foto: Gottvald. Szekszárd könyvheti vendége: Csoóri Sándor Könyvhéti előzetes Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban fogyasztói árpolitikai kérdésekről Május 29-től június 4-ig az idén is megrendezésre kerül az ünnepi könyvhét, ami most is a mai magyar irodalom ünnepe ieszT Az előkészületekről kértünk tájékoztatást a város könyvesboltjában, ahol az elárusítók — akik véleményükkel nem állnak egyedül —, nincsenek megelégedve a könyvheti választékkal. Különösebb szervezést nem igényel az előkészítés. mert könyvhéten amu^y is nagy a forgalom. A költészet napjára már megjelent Szép versek c. kiadvány egyszer már elfogyott, az új szállítmány már megérkezett, s a könyvhétre még várnak belőle. Az elmúlt évben körülbelül 2—300 fogyott el a Szép versek-ből, ugyanannyi, mint a mai magyar novellákat tartalmazó Körképből. Az idén is hasonló forgalomra számítanak a két kiadványból. Könyvheti újdonság a Rivalda 69—70 című kötet, amelyben az elmúlt évek legsikeresebb drámái kaptak helyet. A Kossuth Könyvkiadó jelentette meg az írószemmel 1970 című antológiát. A könyv tavaly megjelent riportokat, szociográfiai írásokat tartalmaz a fiatalság életétől a kulturális színvonalon keresztül a munkások életéig sok mindenről. A kötetben lapunk munkatársának, Szekulity Péternek is szerepel egy írása. Az ünnepi könyvhét újdonságai közé tartozik két antológia. amelyekben fiatal írók és költők művei jelentek meg. A Magunk kenyerén című, az 1969-ben megjelent, Költők egymás közt folytatásaként, tizennégy költőt mutat be. az Ahol a sziget kezdődik a tavalyelőtti Naponta más folytatása, tizenhárom, fiatal író e-gy-egy novelláját tartalmazza'. Az Európa-zsebkönyven új kötete a Galambvadászat, ma: szovjet elbeszélők irasai /al jelentkezik. A megye könyvtárai és művelődési házai, az író—olvasó találkozók és irodalmi estek rendezésével méltóképpen készülnek a könyv ünnepi hetére. A megyei könyvtár rendezésében május 31-én este 7 órakor a Babits Mihály művelődési házban irodalmi est nyitja a könyvhetet. Az esten részt vesz Csoóri Sándor költő, Kiss Ferenc irodalomtörténész és Végh Antal író. Hunyady József június 2-án, délután 5 órakor Tevelen, 3- án Hőgyészen, 4 órakor találkozik olvasóival. Bonyhádon, a művelődési házban délután fél ötkor Koppányi György, a Magyar Rádió dramaturgja tart előadást. Az irodalmi mű dramatizálása címmel. Róna- szegi Miklós író részvételével 19 órakor, a művelődési házban Mucsiban lesz író—olvasó találkozó, majd másnap az író Gyulajra látogat, ahol este fél nyolckor találkozik olvasóival. Május 28-án fél háromkor Dunaföldváron lesz irodalmi délután, Darvas József író, Szabó B. István irodalomtörténész részvételével. A műsorban szereplő műveket Szirtes Ádám színművész tolmácsolja. Pakson, a fenti művészek szereplésével, másnap 19 órakor kerül megrendezésre a könyvheti irodalmi est. Szilvás; Lajos író részvételével író— olvasó találkozó lesz Gyönkön, a művelődési házban, május 29-én este, 7 órakor, 30-án pe- •V.» Varsádon, délelőtt 10 óra- -- Június 1-én 18 órakor í ín Bért esi András találkozik olvasóival. A pénzügyi körökben mindennapos s a közönségre is tartozó, de általa kevéssé ismert kérdésekről kezdeményezett sajtótájékoztató-sorozatot a Pénzügyminisztérium. A sorozat első, kedden tartott tájékoztatóján dr. Vincze Imre és Gerebencsies Imre főosztályvezetők a költségvetés és a fogyasztói árpolitika, a nyereségérdekeltség és az árstabilitás összefüggéseit, a forgalmi adók és a preferenciák kérdéseit ismertette. A fogyasztói árak viszonylagos stabilitásáról akkor lehet beszélni, ha az árszínvonal emelkedése nem haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árstabilitás akkor minősíthető kedvezőnek, ha a termelékenység gyors növekedésén és változatlan termelői árakon alapul. Az állam évente 14 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést ad. Ezenkívül az import beszerzési árak, a belföldi termelési költségek, a felvásárlási árak emelkedésének ellensúlyozására az importált és a hazai cikkek fogyasztói árának csökkentésére az elmúlt három esztendőben mintegy hárommilliárd forintot fordítottak, s az idén várhatóan -1,4 milliárd forint többlet-árkiegészítést adnak a költségvetésből. Az például, hogy a kávé világpiaci árának nagymértékű növekedése ellenére változatlanok maradtak a hazai fogyasztói árak, több mint félmilliárd forintjába került az államnak. Az idén mintegy 25 millió forinttal növeli a közlekedési vállalatok amúgy is jelentős állami támogatását az, hogy a kedvezményes bérletakciót a helyi közlekedésben a nyugdíjasok hozzátartozóira is kiterjesztették. A közvélemény és különösen a termelő vállalatok bírálják a forgalmi adót, amelyről azt tartják, hogy pusztán elhatározás alapján, minden további nélkül csökkenthető lenne. A forgalmiadó-rendszer, mint a fogyasztói árpolitikát eszköze, komoly szerepet játszik: összeköti a termelői és a fogyasztói árakat, s bevételi forrást jelent az államnak. A múlt évben 22 milliárd forintot hozott az állami költségvetésnek a forgalmi adó, s csökkentése a költség- vetés állami vagy gazdasági funkcióit korlátozná. Az elmúlt évek leglényegesebb for- galmiadó-intézkedése volt a forgalmiadó-kulcsok tetemes csökkentése, amely a költségvetésben évi 200 millió bevételkieséssel jár. Az előzetes számítások szerint ezzel a ruházati cikkek árszínvonalát, illetve annak növekedését évi egy százalékkal mérsékelték volna. Ezzel szemben a ruházati cikkek ára a vártnál magasabban alakult, mert a vállalatok a magasabb forgalmi adókat azonnal érvényesítették, a csökkentésekkel viszont nem mérsékelték a fogyasztói árakat. A jövőben az illetékes állami szervek elejét veszik az ilyen gyakorlatnak. A Pénzügyminisztérium indokolt esetben nem zárkózik el a forgalmi adó csökkentésétől és a fogyasztói árkiegészítések növelésétől. Az elmúlt években például egyebek között csökkentették a kályhák, a tűzhelyek, a foto- optikai cikkek, a zománcedé- nyek, a dohányáruk, a műselyem fehérneműk • forgalmi adóját, s növelték a húsipari termékek, a zöldség- és gyü- mölcskonzervek, a tejtermékek fogyasztói árkiegészítését. A forgalmi adó zöme az élvezeti, a ruházati és a vegyes iparcikkek árában realizálódik, a legtöbb árkiegészítés' viszont az alapvető élelmiszerek, a személyszállítás, a tüzelőanyagok és a szolgáltatások fogyasztói árában jelentkezik. A sertéshúshoz például 44 százalékos, a marhahúshoz 64, a tejhez 65, a vajhoz 71 százalékos, a vasúti díjakhoz. 90 százalékos,, a helyi közlekedéshez pedig csaknem száz százalékos árkiegészítést ad az állam. A Metró bevétele például mindössze 20 millió forint, fenntartási költsége viszont több mint 200 millió. Közvetlenül a fogyasztók érdekében az állam különféle preferenciákat is nyújt a kereskedelemnek. A vendéglátóiparnak különböző címeken adott támogatás összege csaknem 900 millió ‘ forint. A különböző jogcímeken nyújtott kedvezmények és preferenciák hatása az idei előirányzat szerint meghaladja az egymilliárd forintot (MTI)